Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1996. FEBR. 1. történelmi krónika Február 1. 1411. A Német Lovagrend Torunban békét köt II. Ulászló lengyel királlyal és a litvánokkal. 1427. Zsigmond király Brassóban végleg kibékül második feleségével. Borbála királynéval. Kezére adja az 1424-ben már forma szerint neki adományozott birtokokat, engedélyezi, hogy újból saját tárnokmestert tartson, és várnagyait maga nevezze ki. 1608. I. Mátyás főherceg, a magyar és az osztrák rendek Pozsonyban felújítják az 1606. szeptemberi konföderációt a bécsi és a zsitvatoroki béke védelmére. 1713. Bécsben meghal II. Apafi Mihály, választott erdélyi fejedelem, német-római szentbirodalmi herceg. 1733. Meghal II. Ágost lengyel király. Megindul a lengyel örökösödési háború, mely 1735-ig tart. 1849. Puchner altábornagy január 24-i kérésére kétezer orosz katona a Vörös-toronyi szoroson át a Havasalföldről Erdélybe érkezik a császári csapatok erősítésére. 1893. A New Yersy állambeli West Orange-ban nyílik meg a világ első filmstúdiója. 1927. Átadják a forgalomnak az alsótanyai kisvasútat. Az első szerelvény 466 utassal befut a Rudolf térre. 1936. Dr. Imecs György belügyminiszteri titkárt nevezik ki Szeged főispánjává. 1958. Egyiptom és Szíria megalakítja az Egyesült Arab Köztársaságot. 1979. Tizenöt évi száműzetés után visszatér Iránba Khomeini ajatollah, az iráni síita vezető. Két nappal később bejelenti egy iszlám forradalmi tanács megalakulását. Hírügynökségi jelentések szerint Teodorosz Pangalosz görög külügyminiszter közlése szerint a két fél megegyezett abban, hogy fokozatosan kivonják katonai egységeiket a térségből, s a visszavonulást az Egyesült Államok ellenőrzi. Görög védelmi források szerint megállapodtak abban is, hogy nem tűzik ki nemzeti zászlajukat a vitatott szigeten, és tartózkodnak mindenfajta provokációtól. A megállapodás azt követően vált lehetővé, hogy az amerikai diplomácia vezetése, Bili Clinton elnökkel az élen az éjszaka folyamán telefonon tárgyalt az athéni és az ankarai vezetőkkel. Deniz Baykal török külügyminiszter ugyanakkor szerdán cáfolta a megállapo• Enyhülő görög-török viszály Tartózkodnak a provokációktól dás tényét. Megerősítette a két ország katonániak elvonulását, de hangsúlyozta, hogy az nem megállapodás következménye, mint ahogy azt a görög kormány állította. Megismételte a korábbi török álláspontot, mely szerint a török egységek elhagyják a körzetet, ha Athén is ezt teszi. A viszály enyhülését azonban közvetve megerősítette, mivel közölte, hogy török részről a visszavonulás gyakorlatilag befejeződött. A nyílt konfliktus veszélye az éjszaka érte el csúcsSzerda reggelre enyhült az Égei-tenger egyik lakatlan szigete körül kirobbant görög-török válság: washingtoni közvetítésre a két NATO-tagállam megkezdte haditengerészeti egységeinek visszavonását. Három görög katonát azonban eltűntnek nyilvánítottak, mivel helikopterük a tengerbe zuhant. pontját, előzőleg ugyanis mindkét ország hadihajókat vezényelt a török partoktól mindössze hat kilométerre lévő sziklás szigethez, amelyet a görögök Imiának, a törökök Kardaknak neveznek. A görög védelmi miniszter szerint a mozgósítás következtében mindkét oldalról hatalmas tűzerő került egymással szembe, s bármiféle összetűzés háborúhoz vezethetett volna. A krízis a múlt héten csütörtökön kezdődött a „zászlók háborújával", amikor a néhány száz (jégyzetméter kiterjedésű szirten a közeli görög sziget, Kalümnosz polgármestere kitűzte a görög zászlót. A Hurriyet című nacionalista török lap újságírói ezt követően török lobogót helyeztek a görög helyébe, s Áthén ekkor döntött úgy, hogy hadihajót küld a görög zászló visszaállítására. Athén szerint Imiát Görögországnak engedte át Olaszország - a Dodekanézoszi szigetcsoport többi tagjával együtt - az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében. Ankara viszont magának követeli Kardakot az Olaszországgal 1932-ben aláírt szerződés alapján, amely szerint a partoktól 12 tengeri mérföldön belül elhelyezkedő szigetek a közelebb fekvő országhoz tartoznak. Koalíciós lengyel jelölt Wlodziemierz Cimoszewicz, a szejm elnökhelyettese, valamint a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) elnökhelyettese lett a lengyel kormánykoalíció közös miniszterelnök-jelöltje. Az SLD és a Parasztpárt között a kémkedéssel vádolt Józef Oleksy kormányfő lemondása óta folytak az egyeztető tárgyalások. A kemény és súrlódásokat sem nélkülöző alkudozás után a PSL beleegyezett abba, hogy továbbra is az SLD adja a miniszterelnököt. A megállapodás további részletei egyelőre nem ismeretesek. Jelcin születésnapi dilemmája (MTI-Panoráma) - Borisz Jelcin, Oroszország első demokratikusan választott elnöke hatvanöt éves lesz csütörtökön. A reformokat elkezdő, ám mára egykori népszerűsége maradványait is felélt orosz elnök két egymást követő szívinfarktus után élete egyik legnehezebb döntése előtt áll. A tét a hatalom megtartása. Minden jel arra utal, hogy Jelcin már elndöntötte: elnök akar maradni az elkövetkező öt évben is. A február közepére ígért hivatalos bejelentés ezért merő formalitásnak tűnik. Más kérdés, hogy mennyi a realitása Jelcin újraválasztásának, akit országosan mindössze 6 százalék támogatna, ha ma kellene az urnák elé járulni. A közvéleménykutatások szerint az ismert orosz politikusok szinte bármelyikében jobban btznak ma a választók, mint Jelcinben. A szovjethatalom által Jekatyerinburgról Szverdlovszkra, majd utóbb ismét Jekatyerinburgra visszakeresztelt uráli város közelében, egy Butka nevű kis faluban látta meg a napvilágot Borisz Jelcin. Innen ívelt pályája, ha nem is töretlenül a hatalom csúcsáig. Az építőmérnök Jelcin a vidéki „hivatásos forradalmárok" tipikus karrieijét futotta be. Mihail Gorbacsovnak köszönhetően a legfelsőbb pártvezetésbe, a politikai bizottságba is bekerült, ám 1988ban kegyvesztett lett, miután szembekerült a pártvezetés ortodox kommunistáival és a mindinkább a konzervatív pártvezetés foglyává váló Mihail Gorbacsovval. Jelcin lovat váltott, kilépett az SZKP-ból és a gorbacsovi peresztrojka korlátait feszegető orosz demokratikus mozgalom élére állt. Oroszország parlamenti elnökévé, majd 1991. június 12-én Oroszország első elnökévé választották. A Gorbacsov elleni puccs idején egy harckocsi tetején a demokrácia védelmezőjeként valóságos nemzeti hős. Bírálói szerint a Mihail Gorbacsovval vívott hatalmi harc oltárán feláldozza a Szovjetuniót és az ő kezdeményezésére adja meg az omladozó birodalomnak a kegyelemdöfést vele együtt az ukrán és fehérorosz elnök. Jelcin 1992. őszén Jegor Gajdar kormányfővel az oldalán egy egész ország támogatását maga mögött tudva kezdi a demokratikus piaci reformokat, amelyeket az élet értelmének nevez. A szovjet időkből fennmaradt, a változásokat ellenző Legfelsőbb Tanács ellenállása nyomán előbb megválik a radikális reformokat sokkterápiával kezdő Gajdartól, majd a vele szembehelyezkedő szovjet tipusú parlamentet oszlatja fel, s a világ szeme láttára egyenes adásban szétlövetteti a moszkvai „fehér házat". Az elnököt szinte korlátlan hatalommal felruházó új alkotmányt fogadnak el, és Oroszországban helyreállítják a történelmi kétkamarás parlamentet. Jelcin reformjainak azonban súlyos a társdadaimi ára. A gazdaság vágtázó infláció jellemezte mélyrepülését sikerült valamelyest lefékezni az elmúlt években. Az öt évvel ezelőtti végeláthatatlan sorok megszűntek az üzletek előtt. Viszonylag elfogadható az áruellátás. A lakosság egyharmada, mintegy 50 millió ember azonban a létminimum körül él, elképesztő káosz uralkodik, hónapszámra nem fizetnek béreket, és soha nem látott bűnözési hullám sújtja Oroszországot. Virágzik a korrupció, miközben az ország végeláthatatlan háborúba sodródott Csecsenföldön. Az alagút végén nem látszik a fény. Az 1993-as parlamenti választásoknál is látványosabb kommunista és nacionalista előretörést eredményező tavalyi szavazás egyfajta tiltakozást jelentett az országban uralkodó állapotok ellen. A reformokat elkezdő Borisz Jelcin tevékenységét a nyáron mérlegre teszik a választók. A demokratikus útkeresés első eredményei, amelyek közül a sajtó viszonylagos szabadsága a leginkább szembetűnő, aligha feledtetik az általános válságot, illetve Jelcin ötéves elnökségének számos hibáját és melléfogását, amelyek közül a csecsenföldi háború a legsúlyosabb. Jelcin négy és fél hónappal a választások előtt igyekszik javítani a bizonyítványon. Sorra megvált a politikai ballaszttá lett régi reformer szövetségeseitől, keményvonalas apparátusi politikusokat ültetve helyükre. Bel- és külpolitikai téren egyaránt a nacioanlisták és a kommunisták térfelén próbál meg játszani, miközben eddig nem tapasztalt szociális érzékenységről igyekszik a választókat meggyőzni. A hatvanöt éves Jelcint nyilván elgondolkodtatja, hogy a lakosság mindössze 6 százaléka szavazna rá, ha most lenne az elnökválasztás, miközben az elnökjelöltek indulásához szükséges egymillió szavazat tíz nap alatt összegyűlt a Nyizsnij Novgorod-i területen, csak éppen a csecsen háború ellen. A jelek szerint azonban Jelcin egyelőre bízik a hosszabbításban, s igyekszik minden számottevő politikai erő, illetve választói réteg számára megfelelni. Kérdés, vajon sikeriil-e neki? Köti Lóránt • Bosznia Titkos szerb szervezet A Banja Luka-i muzulmán mufti közlése szerint a boszniai polgárháború éveiben szerbekből álló földalatti szervezet jött létre a helyi szerb hatóságok által terrorizált muzulmánok megmentésére. Ibrahim Halilovics elmondta, hogy sok olyan szerb volt, akik titokban segítették muzulmán és horvát szomszédaikat, s felajánlották otthonaikat az üldözöttek rejtegetésére. „Nagyon hálásak vagyunk ezért" - hangsúlyozta a 49 éves Halilovics, aki az utóbbi években gyakorlatilag szerb háziőrizetben volt kénytelen élni. A muzulmán vallási vezető azt is elmondta, hogy ilyen rövid idővel a háború lezárása után nem árulhat el részleteket a szerb földalatti szervezet tagjairól és működéséről. „Megvoltak a maguk módszerei, de most nem mondhatok többet. A részleteket majd akkor teszzük közzé, amikor a béke ismét megerősödik, s az emberek elkezdhetnek beszélni" - mondta Halilovics. A polgárháború éveiben a szerbek mindent megtettek annak érdekében, hogy minden muzulmán emléktől „megtisztítsák" ÉszakBoszniát: a több tízezer muzulmánból már csak pár százan élnek Banja Lukában. s a városban lévő összes mecsetet - szám szerint tizenhatot földig rombolták. n A K FEBRUÁR THERWOOLIN ES TOPLAN HŐ- ÉS HANGSZIGETELŐK B É F A NYÍLÁSZÁRÓK INTERSPAN FAFORGÁCSLAPOK M 0 F A FAROSTLEMEZEK H I M E X VÁLASZFALTÉGLÁK BETONACÉL 6 - 14 nm -10% -5% -5% -5% 89 Bt^ Pedagógustüntetés Kijevben Kétezer oktatásügyi dolgozó vonult szerdán Kijevben az ukrán parlament épülete elé az elmaradt tavalyi bérek kifizetését követelve. A tüntetést szervező oktatásügyi és tudományos dolgozók szakszervezetének vezetője elmondta, hogy nincsenek politikai követeléseik, olyan kérdések rendezését kérik, amelyek Ukrajna minden állampolgárát érintik. A pedagógusok saját béreik kifizetésén kívül azt követelték a parlament előtt, hogy a kormány hatálytalanítsa határozatát a közműdíjak emeléséről. Az Ukrán Szocialista Párt fővárosi szervezete támogatásáról biztosította az utcára vonult pedagógusokat. Szarajevóban szerdán nyilvánosságra hozták a boszniai muzulmán-horvát föderáció kormányának összetételét. A belgrádi Beta hírügynökség jelentése szerint a muzulmán nemzetiségű Izudin Kapetanovics vezette kabinetben 13 miniszter - hét muzulmán, öt horvát és egy szerb politikus kapott helyet. A közlemény szerint a védelmi miniszter a horvát Vladimír Soljics, a pénzügyminiszter pedig az ugyancsak horvát Drago Bilandzija lett. A belügyi tárcát a muzulmán Avdo Hebib, az igazságügyit a horvát Mate Tadics, az iparit Felállt a horvátmuzulmán kormány a muzulmán Enver Kreso, a'közlekedésit pedig az ugyancsak muzulmán Rasim Gacanovics kapta. A szociálpolitika a muzulmán Ferid Alics, az oktatás és a sport a szintén muzulmán Fahruduin Rizvanbegovics, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás pedig az ugyancsak muzulmán Ahmed Smajics hatáskörébe került, míg a környezetvédelmi és tervezési miniszterei teendők ellátásával a muzulmán Ibrahim Morankicsot btzták meg. Az egészségügy-miniszter a horvát Bozo Ljubics lett. A kormányban egy horvát és egy szerb politikus Martin Raguz, illetve Nedeljko Despotovics - kapott tárcanélküli miniszteri posztot. A daytoni egyezmény értelmében Bosznia két kormánya közül a föderációs rendelkezik nagyobb jogkörrel: a honvédelem, a pénzkibocsátás, s a külpolitika mind a horvát-muzulmán államszövetség irányítása alá került. Névre szóló, fix kamatozású, folyamatos kibocsótósú értékpapír belföldi magánszemélyek részére. Aj ahdott káétónyok kamata a hitatrudá alatt ttaat váltót k Új k'boctotóta kötvényé* ététan a hibácéótá tanalatlio magánok a kamtAváttoztatat logát. KINCS, AMI VAN IV. SOROZAT 3 hónapos futamidőre a kamat: V. SOROZAT 6 hónapos futamidőre a kamat: VI. SOROZAT 27%/és 12 hónapos futamidőre a kamat: 28%/év Rókusi Tüzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669 FOROALMAZOK: CIB HUNGARIA BANK RT !- DW t Stl 4-14 BELVÁROSI FlOK ES LAKOSSAGIKOZPONT ' TEL 118-8990 • 9022 GYŐR CZUCZOR GERGELY U 26 TE. 5* 3L3-ESÍ • 44Ó0 NY REQYKAZ* QAflVA$ - " "EL A3Z-VÁ • 7621 PÉCS: f TEL ,72 311-688 0 6720 SZEGED. KISS MENYHÉRT U i TEL I62I 313-222 0 4G25 DE9RECE'. HATVAN\J 15 *ri 62 4*2-201 • » ^C 6ZE ' E S? E+-ER^ MIHÁLY U. 5 TEL 122) 333-567 • 6800 HODMEZÖVASARHELv DEÁK =ERENC U '6 "E. 62 • MOÓS6KEÍC&ABA WLASS'.CH SÉTÁNYt.Tg NEW YORK BRÓKER BUDAPEST KFT 1088 BüDAPEST RÁKOCZ' L" 1-3 "EL 266-516' CITY BRÓKER KFT . i DAPES". AZ • E'.D-r ' " VALAMINT AZ IBUSZ UTAZASI IRODÁK KFT KIJELÖLT FIÓKJAI ES A COOPTOURlST FIÓKJAI ORSZÁGSZERTE