Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-09 / 7. szám

iftívynöjt iséíDvenfetajO sÁ •• 2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1996. JAN. 9. történelmi krónika Január 9. 1276. Csák nembeli Ugrin országbírót Mojs somogyi ispán. Kán nem­beli László erdélyi vajdát pedig Csák nembeli Ugrin váltja föl. Tisztségüket nyárig viselik. 1298. Az esztergomi káptalan Botond fia (Bics­kei) Gergely székesfehér­vári prépostot választja meg az elhunyt Lodomér esztergomi érsek utódául. VIII. Bonifác pápa 1299. január 28-án az érsekség kormányzójává nevezi ki. Méltóságát Gergely 1303­ban bekövetkezett halálá­ig viseli. 1522. X. Leo halála után Adrián Florisz Boe­yens kardinálist, VI. Adorján német pápává vá­lasztják. VI. Adorján (a lengyel II. János Pál pápa megválasztásáig - 1981­ig) az utolsó nem itáliai pápa. 1682. A kurucok köve­tei Isztambulban azt kérik a nagyvezértől, nevezze ki Thökölyt Magyarország fejedelmévé; Thököly vál­lalja, hogy két éven belül meghódoltatja az egész királyságot. 1704. Kari Wildcnheim császári alezredes három és félhavi ostrom után szabad elvonulásra feladja Tokaj várát Rákóczinak. ­Passau kapitulál a francia csapatok előtt. 1711. Rákóczi Len­gyelországba megy, hogy személyesen találkozzék I. (Nagy) Péter orosz cár­ral. 1792. Oroszország és Törökország Jasiban (Moldva) békét köt. III. Szelim szultán lemond a Dnyesztertől keletre fekvó török területekről. 1849. Kossuth Debre­cenből levelet intéz a ta­nácshoz, amelyben beje­lenti a Délvidék katonai kiürítését, s Szegedet ka­tonai helytállásra szólítja fel. 1907. A király szente­síti a hazai ipar fejleszté­séről szóló 1907: III. tör­vénycikket. Meghatároz­za, hogy milyen állami kedvezmények adhatók az iparvállalatok fejlesztésé­re. 1942. Megalakul a Jó­zsef Attila Emlékbizott­ság. Célja a költó hamvai­nak ünnepélyes eltemeté­se Budapesten, a költő emlékének ápolása. 1945. Újpesti partizá­nok felrobbantják az új­pesti nyilasházat, és ki­mentik az oda bebörtön­zötteket. - A szegedi Nemzeti Bizottság, saját hatáskörében, elrendeli a népbíróság felállítását. 1954. Közzé teszik a minisztertanács 1/1954. számú rendeletét személyi igazolvány bevezetéséről. 1992. A boszniai szer­bek kikiáltják saját köztár­saságukat. • Orosz egészségügyi botrány Drága orvosság - emberfiákból Azonnali vizsgálatot ren­delt el hétfőn Viktor Cserno­mirgyin orosz kormányfő egy hét végi botrányos tévé­riport ügyében. Az NTV orosz tévétársaság a német Spiegel-tv alapján arról szá­molt be, hogy az egyik moszkvai kórházban terhes nőkön a késői szakaszban egy Németországban tiltott szerrel vetélést idéznek elő, és az embriókat drága orvos­ságok, így Down-kóros gye­rekek gyógyítására használt szerek előállttására használ­ják fel. A kormányfő megbízta az illetékes minisztereket, hogy azonnal vizsgálják ki az állításokat, és részletesen tájékoztassák a közvéle­ményt. Alekszandr Nyecsa­jev egészségügyi miniszter, akit az ITAR-TASZSZ idé­zett, mindamellett úgy véle­kedett, hogy a tévében muta­tott képeket összemontíroz­ták, s a halott embriókat nem abban a moszkvai kórházban vették fel, amelyben az állí­tólagos visszaélések történ­tek. A miniszter szerint az el­múlt években rendre jelentek meg hasonló jelentések, ám a vizsgálat egyik esetben sem igazolta az abban fog­laltakat. Tavaly az orosz té­vé beszámolt egy másik ha­sonló esetről, amikor külföl­di megbízásból gyógyszerkl­sérleteket végeztek orosz gyermekeken, akik megbé­nultak. (MTI) A boszniai szerbek elis­merték, hogy még mindig fogva tartanak két olyan sze­mélyt, akiket akkor fogtak el, amikor megkíséreltek át­kelni a szerb kézen lévő sza­rajevói Ilidza negyeden - je­lentette be Mark Rayner, az IFOR-erők szarajevói szóvi­vője. „Az ilidzai szerb polgár­mester közölte: két olyan személyt tartanak fogva, akik katonai egyenruhát vi­seltek letartóztatásuk idején" - mondta a szóvivő. A nem­zetközi nyomás hatására a szarajevói szerbek a múlt héten már szabadon enged­tek 16, Ilidzában letartózta­tott muzulmán férfit. Az őrizetben tartott két muzulmán ügye is szóba ke­rült Leighton Smith IFOR­főparancsnok és Momcsilo Krajisnik boszniai szerb par­lamenti elnök hétfőn délután kezdődött palei tanácskozá­sán. A találkozóról beszá­moló SRNA boszniai szerb hírügynökség egyelőre csak annyit közölt, hogy a meg­beszélésen a daytoni egyez­mény végrehajtása került na­pirendre. Az SRNA ismertette Ra­dovan Karadzsics boszniai szerb elnök nyilatkozatát is, aki szerint csak akkor ala­Tájkép, csata után. (MTI-Telefotó) Szarajevó: a második Bejrút? kulhat ki tartós béke Boszni­ában, ha megnyugtató mó­don rendezik „Szerb Szara­jevó" sorsát. Az Amerika Hangja rádiónak adott nyi­latkozatában a szerb vezető elmondta: az egyetlen megoldás az lehet. hogy a szerbek Szarajevóban maradnak, s autonómiát kap­nak a boszniai muzulmán vezetéstől. „A másik lehető­ség, hogy a szarajevói szer­bek ellenállnak a muzulmán kormánynak, ez azonban egy második Bejrút kialaku­lását eredményezné" - tette hozzá. Belgrádi értesülések sze­rint Szarajevó szerb kézen lévő negyedeiben tragikus helyzet alakult ki. A Demok­rata Párt helyszínen járt kép­viselői elmondták: nincs elég élelmiszer, ruha és gyógyszer, s az emberek tel­jes reményvesztettségben él­nek. „Az emberek sorra hagyják el otthonaikat, s mindennaposak az öngyil­kosságok is" - áll a párt ál­tal közzétett nyilatkozatban. (MTI) Kassai fűtés Sztrájkkészültséget hir­dettek a kassai Szlovák Álla­mi Színház művészei, hogy így tiltakozzanak a kulturális tárca Szlovákia»színházi rendszerének átszervezését célzó intézkedései ellen. A magyar társulat, a Thália Színház igazgatója cáfolta a Thália Színház megszünteté­séről elterjedt híresztelést. Kollár Péter megerősítette, hogy színháza - a villany- és a fűtésszámla-tartozás miatt - Kassán hetek óta nem tud játszani, de tájelőadásait megtartja. - A villanyszám­lát magyarországi segítség­nek köszönhetően már kifi­zettük, és a kassai főpolgár­mester, Rudolf Schuster se­gítő szándékú ígérete alapján bízvást napokon belül rende­ződik a fűtési problémánk is, fgy valószínű, hogy társula­tunknál január második felé­ben ismét helyreállhat a rend, és Kassán is játszha­tunk. (MTI) • Helyzetjelentés a vajdasági autonámiárál Tarthatatlan az elodázás! képlet A VMDK elnökségének álláspontja szerint a vajdasági magyarság gondjainak egyik oka, hogy a magyar kormány nem vállalja az autonómia­koncepció képviseletét. „A politikai elit egy része kocká­zatosnak tartja a VMDK által követelt politikai autonómiát. Részben azért, mert a példát a többi magyar kisebbség is kö­vetheti, másrészt úgy gondol­ja, hogy a kisebbségi kérdés nyílt nemzetközi felvetése elo­dázhatja az EU-felvételt" - áll a Magyar Szó által ismertetett állásfoglalásban, amely szerint Kovács László magyar kül­ügyminiszter is közölte a vaj­dasági kisebbségi vezetőkkel, hogy a szerb többségű Vajda­ság autonómiáját támogatja. „A vajdasági magyarság ese­tében a magyar kormánynak időszűkében kell eldöntenie, hogy vállalja-e a politikai au­A Vajdasági Ma­gyarok Demokrati­kus Közössége (VMDK) szerint a ma­gyarság újabb nehéz esztendőt hagyott maga mögött, hiszen a múlt évben ismét menekültek tízezreit telepítették le a tar­tomány területén, s bár a VMDK -nak van politikailag legitim és nemzetközileg ismert autonómiakoncepció­ja, a vajdasági ma­gyarság státusa a párizsi békeszerző­dés után is megol­datlan maradt. tonómia nemzetközi képvise­letét vagy sem. Az elodázási képlet szerint, miszerint előbb a vajdasági magyaroknak kell egyezségre jutniuk, az idő szorításában tarthatatlanná vált. A történelmi döntés fele­lőssége ugyanis a magyar kor­mányé" - áll az állásfoglalás­ban. A VMDK azt is hangsú­lyozta, hogy a Kárpát-meden­cében élő magyar kisebbségek helyzetének rendezése nem kétoldalú probléma, hanem re­gionális biztonsági probléma, s megoldását a nemzetközi po­rondon, a Kárpát-medencében élő magyarság demokratikus, határmódosítás nélküli politi­kai integrációjának folyamatá­ban lehet elérni. „A vajdasági magyarság várja a támogatást, amely számára a megmaradást jelenti. Magyarországtól, a magyar kormánytól, mivel anyaországa csak egy van" ­hangsúlyozta a VMDK elnök­sége. (MTI) A pozsonyi lap cáfolja „Álmos sírjál17 A pozsonyi Új Szó hétfői számában Bogoly János Ung-vidéki helytörténész is cáfolta a lap­nak azt a hírét, amely szerint nemrég megtalál­ták Álmos sírját. A helytörténész szerint a honfoglalás 1100. évfordulójának hivatalos évében „a hasonló ré­gészeti szenzációk" közlése nagyobb körülte­kintést és szakszerűbb megközelítést igényel. A pozsonyi Új Szó királyhelmeci tudósítója a lap január 3-án megjelent cikkében azt írta. hogy a szlovákiai Felső Bodrogközben nemrég olyan honfoglaláskori sírt tártak fel, amelyben vélhetően Árpád apjának. Álmos vezérnek a csontjait találták meg. Dr. Bálint Csanád, az MTA régészeti intézetének igazgatója magyar újságoknak nyilatkozva elmondta, hogy a po­zsonyi lap híre legfeljebb újévi tréfaként állná meg a helyét, hiszen azt a bizonyos sírt még 1959-ben tárták fel, és a szakemberek már a hatvanas évek elején egyértelműen elutasítot­ták az Álmos sírjáról szóló feltevést. A MTI pozsonyi tudósítójának nyilatkozva a tévesnek bizonyult hfr szerzője elmondta, hogy rövid cikkébe sajnálatos módon tévesen került bele a nemrég szó. (MTI) Francois Mitterrand, a francia baloldal kiemelkedő alakja, a hétfőn elhunyt volt államfő 1916. október 26-án született Jarnac városában, Délnyugat-Franciaország­ban, katolikus, középpolgári családban. Családi helyzete folytán jobboldali nevelte­tést kapott, (gy aligha vélet­len. hogy a jogi és irodalmi egyetemi tanulmányok, majd Franciaország német leroha­nása után (itt megsebesül, német fogságba esik, de 1941. decemberében sikerül megszöknie) az ország déli részén megalakuló, jobbol­dali, s a németekkel is együttműködő vichy-i rend­szer egyik tisztségviselője lesz. 1943. sorsdöntő fordulat az életében: átáll az ellenál­láshoz (ahol „Morland kapi­tány" fedőnévvel szerepel), s 1944. augusztusában már az ellenállási mozgalom csú­csán tevékenykedik: tagja lesz de Gaulle tábornok első, átmeneti, s mindössze 15 tagból álló kormányának. 1946-ban de Gaulle lemon­dása, illetve a IV. Francia Köztársaság létrejötte után egy kis mérsékelt párt, az UDSR színeiben folytatja politikai pályafutását: képvi­selővé választják, s 1947., il­letve 1957. között tizenegy­szer tölt be különböző mi­niszteri tisztségeket, többek között a belügyminisztéri­um, illetve az igazságügy­minisztérium élén. 1958-ban de Gaulle visszatérése, kor­mányfővé való kinevezése ellen szavaz, s ettől kezdve a tábornok által létrehozott V. köztársaság ellenzékének egyik vezéralakja. Kivételes képességeit tanúsítja, hogy 1965-ben, az akkori elnök­választáson a baloldal jelölt­jeként második fordulóra kényszeríti az akkor dicsősé­ge tetőpontján álló táborno­kot, 1974-ben pedig csak minimális szavazatszámmal marad le az akkori győztes, Valéry Giscard d'Estaing mögött az államfői székért folyó újabb versenyfutásban. Eközben - addigi politikai tevékenységének talán leg­nagyobb eredményeként ­1971-ben sikerül összefog­nia a különböző, szétaprózó­dott baloldali szervezeteket, s megalapítja a Szocialista Pártot: egészen 198l-es győ­zelméig, az államfői tisztség megszerzéséig ennek élén áll. Harmadszori nekifutás­ra, 1981-ben végre sikerül megszereznie a legmagasabb politikai tisztséget, az állam­fői posztot: ezt 14 éven át tölti be, hosszabb ideig, mint bármelyik elődje a francia történelem során. Az első évek a választási fgéretek teljesítésével telnek: a nyolc­vanas évek elejét olyan szimbolikus akciók jellem­zik, mint az államosftások, a halálbüntetés eltörlése, vagy a kommunistáknak a kor­mányba való bekapcsolása. A gazdasági helyzet rákény­szeríti egy új, megszorító gazdasági politika bevezeté­sére: az 1983-as „fordulatot" egy év múlva Mauroy addigi miniszterelnök, s a kommu­nista miniszterek távozása követi, 1986-ban pedig a jobboldalnak sikerül vissza­vágnia az elnökválasztáson elszenvedett vereségért, s új­ra visszahódítja a parlamenti többséget. Az ezt követő két év a „társbérlet," azaz egy baloldali elnök (Mitterrand) és egy jobboldali kormányfő (a jelenlegi utód, Jacques Chirac) együttélését hozza: ezt a helyzetet Mitterrand a saját javára tudja fordítani, s 1988-ban, az újabb elnökvá­lasztáson ismét győzelmet arat. A második hétéves elnöki periódus bizonyos szem­pontból „megismétli" az el­ső korszak történetét: az első öt évben szocialista kormá­nyok váltják egymást, az utolsó két évben pedig ismét a jobboldalé a parlamenti többség. Mitterrand helyze­tét ekkorra már nem csak a politikai körülmények nehe­zítik: elnöksége utolsó évei­ben prosztatarákkal küzd, kétszer is megoperálják, ke­moterápiás és sugárkezelést kap. A volt francia köztársas­ági elnök felesége, Danielle Mitterrand az emberi jogok egyik legismertebb francia szószólójának számít. Két gyermekük született, s Mit­terrand 1994. végén elismer­te, hogy van egy házasságon kívüli lánya is, Mazarine. (MTI) Amíg Észak-Korea nem változtat magatartásán, Dél­Korea nem szállít segélyt az országnak - erősítette meg a szöuli kormány álláspontját Gong Ro Mjung külügymi­niszter. A dél-koreai diplo­mácia vezetője szerint a phenjani vezetés nem veszi eléggé komolyan a KNDK­ban kialakult súlyos élelmi­szerhelyzetet, ezért nem is mozgósítja a hadsereg óriási tartalékait. Dél-Korea emiatt kétségbe vonja az ENSZ ál­tal is megerősített jelentése­ket, miszerint 1-3 millió ton­na gabona hiányzik az or­szágban, e számításnál Az első számú érzés az éhség ugyanis figyelmen kívül hagyták az Észak-Korea 1,2 millió fős hadserege számára felhalmozott jelentős készle­teket. Szöul már korábban jelezte: csak abban az eset­ben hajlandó élelmiszert szállítani Észak-Koreának, ha az garantálja, hogy a se­gélyt nem hadserege élelme­zésére használja föl. (MTI) • Erdélyi Magyar Kezdeményezés Katona Ádám robbanó töltete A keresztény-nemzeti irányzatú politikus ismétel­ten bírálta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét: Katona Ádám szerint az RMDSZ­ben erkölcsi-politikai válság dúl, és ezért a szövetségi el­nököt teszi felelőssé. Nagy vihart váltott ki továbbá né­hány olyan megfogalmazása, amely szerint „elrománoso­dott" politikusoknak - ennek egyik példájaként olyanokat említett, akiknek felesége román és otthon románul be­szélnek - nincs helye az RMDSZ vezetőségében. Markó Béla levélben kérte fel az EMK vezetését, tisz­tázza, hogy a szóvivője által mondottak csak Katona Ádám egyéni véleményét vagy a platform egészének álláspontját tükrözik; az RMDSZ több helyi, megyei szervezete elítélte Katona megnyilatkozásait. Az EMK csíkszeredai ta­nácskozásán a bukaresti saj­tóértesülések szerint jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Sántha Pál Vilmos, a Hargita megyei tanács el­nöke is, de a zárt ajtók mö­götti tanácskozásról semmit nem tettek közzé. Katona Ádám a Rompres hírügy­nökség kérdésére csodálko­zását fejezte ki, hogy honnan szerzett tudomást a sajtó a megbeszélésről. Azzal kap­csolatban, hogy nézeteitől a székelyudvarhelyi RMDSZ­szervezet is elhatárolta ma­gát (Katona ebben a város­ban él), csak annyit mondott, hogy ő maga Szentegyházas­Több bukaresti lap is beszámolt arról, hogy Csíkszeredán ülést tartott az Erdé­lyi Magyar Kezdemé­nyezés (EMK) nevü RMDSZ-platform, amelynek vezetője, Katona Ádám az el­múlt hetekben nem­csak éhségsztrájkjá­val, hanem több nyi­latkozatával is felhív­ta magára a figyel­met. falu RMDSZ-szervezetének tagja, illetve megjegyezte, hogy jelen lesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának (az RMDSZ döntéshozó szervé­nek, „belső parlamentjé­nek") pénteken kezdődő szé­kelyudvarhelyi tanácskozás­sorozatán. Ezt a tanácskozássoroza­tot (az SZKT rendkívüli, majd azt követő rendes ülé­sét, amelyeken az autonómi­aigényekről, azok módozata­iról és a belső választásokról lesz többek között szó) ké­szítette elő az RMDSZ me­gyei és területi szervezetei vezetőinek Takács Csaba ügyvezető elnök irányításá­val és Markó Béla részvéte­lével lezajlott vasárnapi ko­lozsvári megbeszélése, az SZKT két érdekelt szakbi­zottságának ülése és Széke­lyudvarhelyen a Magyar If­júsági Tanács kétnapos érte­kezlete is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents