Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

KEDD, 1996. JAN. 2. A VÁROS 5 Több áru és szolgáltatás ára is emelkedik január 1-jé­től a fogyasztási adótételek növekedése, illetve más központi intézkedések hatá­sára. Az átlagos áremelke­dés mértéke 20 százalék kö­rüli lesz ebben a körben. A benzin ára januártól 11 forinttal, a gázolajé pe­dig 9 forinttal növekszik. Az áremelkedés indokaként az illetékesek az adótarta­lom növekedését jelölték meg, ugyanis a termelői ár nem változik. A fogyasztási adó literenként 6 forinttal, • „Mindenért" többet fizetünk Drágul az élet... az áfa 2.20 forinttal, míg az útalapba befizetendő összeg 2.60 forinttal növekszik. így a motorbenzin és a gázolaj árának mintegy 70 százalé­kát már a különféle adók és járulékok teszik ki. A Mól­nál a 9l-es oktánszámú ben­zin 111.90 forintba, a 95-ös 114.90 forintba, míg a 98-as 121.90 forintba kerül. Nö­vekszik a gépjármű felelős­ségbiztosítás díja is. Ezért a szolgáltatásért átlagosan az autósoknak mintegy 25 szá­zalékkal kell többet fizetni­ük. Biztosítónként és jármű­fajtánként azonban az eme­lés mértéke eltérő. Január elejétől kell Magyarorszá­gon először autópálya-díjat fizetniük az autósoknak az Ml-es Győr-Hegyeshalom szakaszán. A személyautók egyszeri úthasználati díja 900 forint lesz, de az autó­buszokért ennek négyszere­sét kell majd fizetni. A év első napjaitól a gyógyszere­kért is többet kell adniuk a rászorulóknak, mintegy 25 százalékkal. Ezután az ár­emelés után - az ígéretek szerint - már nem változik 1996-ban a gyógyszerek ára. Az élvezeti cikkek - pél­dául a sör, az égetett szesz és a cigaretta - árai átlago­san 10-20 százalékkal lesz­nek magasabbak. (MTI) Azért is megmártózott! (Folytatás az 1• oldalról.) Mint utólag megtudtuk; a . vízirendőrség készült. Az első kék-fehér motorcsónak már 9 óra 45 perckor elhaladt az ak­kor még néptelen partszakasz előtt. 10 órára aztán felgyor­sultak az események: a vállal­kozó szellemű Zsóri Zsolton és a jelentős számú érdeklő­dőn kívül - néhányuknál még videokamera is volt! - a hely­színre érkezett Savanya őr­nagy is, aki „rövidre zárta" a történetet. - Sajnos a biztonsági felté­telek hiánya és az előkészítet­lenség miatt nem engedélyez­hetem a Tisza átúszását - kö­zölte a jelenlévőkkel az őr­nagy. - Arról van szó, hogy az ilyen akciókra előzetesen en­gedélyt kell kérni, s akkor mi nem gördítünk akadályt az ilyesféle vállalkozások elé. Hangsúlyozom: Zsóri úr szán­dékát előzetesen nem jelentet­te be, ezért hiúsult meg a ter­ve. Ha Zsóri úr szabályszerű­en járt volna el, akkor semmi akadálya nem lett volna a Ti­sza átúszásának. Nos, aki ezek után azt hi­szi, hogy az úszás teljesen el­maradt, az téved! Ugyanis Tá­pé határában a Tisza már nem tiltott terület, így Zsóri Zsolt­tal és fotós kollégámmal egyetemben elindultunk az említett helyre. Közben Zsóri Zsolt elmesélte különös hobbyjának kezdetét. - Moszkvában jártam egye­temre, ott kezdődött ez az egész, nem egyszer -50 fokos hidegben is megmártóztam ­mesélt a kezdetekről Zsóri. ­Fontos, hogy az ember foko­zatosan kezdje, először csak pár percre szabad bemenni a vízbe, aztán lehet növelni a benn töltött időt. Nem gondol­tam volna, hogy ilyen komoly engedélyeztetési procedúrát kell végezni, ám ígérem: az idén ezt is megteszem és akkor az év végén egy igazi látvá» nyossággal szolgálhatok majd a kíváncsiskodóknak. Aztán Tápéra megérkezvén Zsóri Zsolt végzett néhány be­melegítő gyakorlatot, ezután úszónadrágra vetkőzött, testét hóval bedörzsölte, majd szép komótosan beballagott a ha­bok közé. Úszott. Bock Jobb, mint a termál? MA AZ MDF szegedi szerve­zete 13-16 óra között ügye­letet tart a Szeged, Római körút 31. szám alatt. HOLNAP DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtaná­csosa 15-16 óra között in­gyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szo­bában. csorog a Kivéstél Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket és tapasztalataikat ezen a héten Takács Viktorral oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunkat munka­napokon 8 és 10 óra között, vasárnap pe­dig 14 és 15 óra között hívhatják a 06-60­327-784-es telefonszámon. Felhívjuk olva­sóink figyelmét arra, hogy Szegedről is va­lamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont című rovatunk számá­ra, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. El­veszett tárgyakat, kutyákat, stb. keresű ol­vasóink kedvezményes hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. Köszönet. Csorba László, a Szentháromság Egy Jóisten Szeretetszolgálat vezetője el­mondta: Rókuson és a Hu­nyadi téren az óév utolsó napján osztották ki adomá­nyaikat. Az adományok ki­osztásában óriási segítséget adtak a szegedi rendőrök. Csorba László köszönetet mondott nekik, továbbá a ró­kusi tüzép vezetőjének, a ró­kusi polgárőrség vezetőjének és a Filléres Diszkontnak, valamint a dorozsmai piac­téri cukrászmesternek. Gödör. Nagy Tiborné je­lezte: a Horgosi út és a Sza­badkai út kereszteződésében körülbelül félméter átmérőjű gödör okoz gondot már hosszabb ideje az autósok­nak. Jó lenne, ha figyelnének erre az illetékesek. A rend őreinek és a tűz ol­tóinak szempontjából nyugodt és csendes volt a szegedi szil­veszter éjszaka; rendkívüli esemény nem történt - állítot­ták egybehangzóan az ügyele­tes tisztek. Amint azt Faragó Antal tűzoltó törzszászlóstól, illetve Kuspi Imre rendőr őr­nagytól megtudtuk, a „lánglo­vagokat" és a rendőröket "egy­szer riasztották az óév búcsúz­tatón. Az újév hajnalán történt ha­lálos kimenetelű karambolról a rendőrség ügyeletes tisztje számolt be lapunknak. Kuspi őrnagy elmondta: január else­jén 5 óra 40 perckor D. R. hu­szonöt éves szegedi lakos BMW típusú személygépko­csijával, körülbelül 100-120 kilométeres sebességgel haladt a Közép kikötő sor felől a Szent-Györgyi Albert utcán át Halálos balesel a Jankovich utca irányába. A Szent-Györgyi Albert utca ­Jankovich utca kereszteződé­sében összeütközött a huszon­négy esztendős szegedi S. P. V-né által vezetett BMW sze­mélygépkocsival. A fiatal asszony az ütközést nem élte túl. Huszonnégy éves férje könnyű, míg D. R. súlyos sé­rülést szenvedett. Az elsődle­ges adatok szerint a nagy se­bességgel közlekedő, balesetet okozó D. R. autójában mint­egy 300 ezer, míg S. P. V. szegedi lakos autójában körül­belül 400 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. A bal­eset körülményeit szakértők bevonásával vizsgálják. Sz. C. Sz. Régi bölcsesség, tűnjék bár közhelynek, hogy ha jó előadást akarunk rendezni, ahhoz alapos előkészületek kellenek. Ez vonatkozik a szilveszterezésre, az óév bú­csúztatására is. Nos, az elő­készületek, azt hiszem, igen alaposak voltak. Szombaton és vasárnap - munkaszüneti nap lévén - hosszú sorok kí­gyóztak az áruházak pénztá­rai és a garázsboltok előtt. A félórás araszolás után ki-ki megnyugodva, elégedetten tette a kosarába a pezsgőt, a sört, az üdítőt. Az előkészületekkel pár­huzamosan gyakran hallhat­tuk a rádióban, olvashattuk az újságban, hogy tilos pe­tárdát robbantani. A „vétke­seket", ha tetten érik őket, 30 ezer forintra is büntethe­tik. Szeged már jóval az óév utolsó éjszakáját megelőző­en hangos volt a petárdák robbanásától... Vasárnap es­te pedig elszabadult a pokol. Este tízkor .jártam be" elő­ször a várost. Szokatlanul üresek voltak az utcák. De ezen nem is kell csodálkoz­ni, hiszen úgy szakadt az eső, mintha dézsából öntöt­ték volna. A Széchenyi téren is csak néhány fiatal pár sé­tált, szorosan összebújva az esernyő alatt, bokáig gázol­va a latyakban, a hirtelen felgyülemlett vízben. A Ká­rász utca alig tért el attól, amit a város főterén láttam. isöverte szilveszter Szépek vagyunk és boldogok... (Fotó: Karnok Csaba) (Itt valamivel több volt a rendőr.) Zajos volt azonban a lakótelepek környéke. S ahogyan közeledett az éjfél, úgy szaporodott a hóban lan­doló petárdák és csillagszó­rók száma! (Időnként arra gorfdoltam: az augusztusi Stefánia partyn rendezett tű­zijáték hangja sem volt na­gyobb...) Éjfél után valamivel élén­kebb mozgás fogadott a Bel­városban. Az esőre fittyet hányó mulatozók jöttek ki ­főleg a JATE Klubból - a Dugonics térre, meg a Ká­rász utcára, hangosan trom­bitálva, énekelve. Meg: pe­tárdát durrogtatva... De ahogyan kijöttek, olyan gyorsan el is tűntek. Mert a „belső fűtés" ellenére is gyorsan bőrig áztak a szaka­dó esőben, jobbnak látták hát, ha melegebb helyre hú­zódnak. A szórakozóhelyeken reg­gelig állt a bál. Az új eszten­dő első napján végzett rövid körkérdésünk alapján azon­ban elmondhatjuk: idén (il­letve tavaly) kevesebben szó­rakoztak a szegediek nyilvá­nos helyeken, mint korábban. Valószínűleg ezért volt szük­ség a már említett komoly pezsgőbekészítésre. Reggelre azután minde­nütt elült a „csatazaj", s csak a város sétálóutcáján eldobált papírcsákók, -trombiták és összetört pezsgőspalackok je­lezték, hogy itt nem is olyan régen még óévet búcsúztat­tak. Tegnap délelőtt 10-kor azonban már ennek sem volt nyoma, mert feltakarították a Kárászt. Ami viszont a köz­tisztaságiakat dicséri. Mindeközben, alig né­hányszáz méterre az utóbb említett helyszíntől, a meg­duzzadt Tisza köszöntött bennünket az 1996. évben. Óráról órára fenyegetőbben. Mint aki fel szeretné hívni magára a figyelmet... Kisimra Ferenc • Az átképzés olykor luxus Hová, merre, nyolcadikos? Az idei tanévben Szegeden közel kétezer, a me­gyében pedig körülbelül ötezer általános iskolás fe­jezi be a nyolcadik osztályt. A tizennégyéves gyer­mekeknek február 15-ig kell eldönteniük: hová, merre tovább. Dr. Czene Lászlóval, a Pedagógiai In­tézet munkatársával a lehetőségekről, a szakmák és pályák túltelítettségéről, illetve elnéptelenedéséről beszélgettünk. Amíg a gimnáziumokba és szakközépiskolákba egyre többen és többen, addig a szakmunkásképzőkbe egyre kevesebben és kevesebben jelentkeznek. Ennek több oka van. Az egyik biztosan az: senki sem szeretne az is­kolából kilépve pályakezdő munkanélküli lenni. Ezt el­kerülendő, a szülő igyekszik minél tovább iskoláztatni gyermekét. Már aki teheti... „Megbízható adatokhoz jutni képtelenség" Dr. Czene Lászlótól, a Pedagógiai Intézet munka­társától általában olyan is­kolatípusok és képzési for­mák felől érdeklődnek a szülők, ahol gyermekük ma­gas végzettséget és/vagy szakképzettséget (esetleg többet is) szerezhet, számí­tógépes ismeretekre tehet szert, és még valamilyen idegennyelvet (esetleg töb­bet is) is tanulhat. „Ha va­laki azt kérdi tőlem, hogy konkrétan mondjam meg, milyen szakmát válasszon a gyermeke, s ehhez hozzáte­szi, hogy az olyan legyen, amellyel az iskola végezté­vel minden probléma nélkül el tud majd helyezkedni, nem tudok megnyugtató vá­laszt adni." A Pedagógiai Intézetnek ugyanis nincs semmiféle hivatalos infor­mációja arra nézve, hogy a gazdaságnak egyáltalán mi­lyen szakmákra lenne szük­sége. Tizenöt-húsz évvel ez­előtt még hivatalosan mutat­tak irányt; megszabták mire van szükség, mit kell és mit nem kell képezni, s melyek azok a szakmák, amiket elő­reláthatóan vissza kell fog­ni. Régebben a munkálta­tóknak konkrét igényt kel­lett benyújtani, hogy milyen és mennyi végzett szakmun­kás, illetve szakközépiskolai tanulót akarnak foglalkoz­tatni. „Erre épült a beisko­lázási rendszer. Ez meg­szűnt. Valószínűleg nincs is szükség rá. Valami azonban nagyon kellene helyette, mert ez így rendkívül esetle­ges. Nem lehet abból kiin­dulni, hogy jelen pillanat­ban milyen vállalkozások működnek jól, hiszen a gaz­daság folyamatosan válto­zik. S azt se felejtsük el, még mindig ott tartunk, hogy munkahelyek szűnnek meg. Ilyen stádiumban megbízha­tó adatokhoz jutni - példá­ul mi mekkora mértékű utánpótlást igényel - egy­szerűen képtelenség." Túljelentkezés és elnéptelenedés A gazdaságból tehát nem érkezik igényszintű jelzés. Pedig ez rendkívül fontos lenne a középfokú beiskolá­zásnál. A szülők igényeit a gyermekek által beadott je­lentkezési lapok adataiból szűrik le. Ezek alapján el­mondható: a gimnáziumok iránti érdeklődés továbbra is nagyon magas. Ezzel szem­ben a szakmunkásképzőkbe történő jelentkezés évek óta folyamatosan és jelentősen csökken. A szakközépiskolák úm. tartják magukat, hiszen a végzős nyolcadikosok több mint egyharmada jelentkezik ebbe az iskolatípusba. A gimnáziumok közül a speciális biológia, matemati­ka, testnevelés és az idegen nyelvi osztályok, valamint a hatosztályos gimnáziumi osztályok iránt a legnagyobb az érdeklődés. Itt a túljelent­kezés másfélszeres, kétsze­res, illetve háromszoros. A szakközépiskolák közül az informatikai, számítástech­nikai-programozó, elektroni­kai, külkereskedelmi, köz­gazdasági, kereskedelmi­vendéglátóipari, pedagógiai, képző- és iparművészeti, ze­neművészeti, autószerelő és női szabó osztályokat indí­tók a legkeresettebbek. A szakmunkásképzőkben az autószerelő, autóvillamossá­gi szerelő, szobafestő, fod­rász, ruházati kereskedő, bú­torasztalos, sütő és húsfel­dolgozó szakmák iránt a leg­nagyobb az érdeklődés. Csökkent, illetve jelentősen visszaesett az érdeklődés a A legkeresetteb, illetve a legrosszabb arányt mutató foglalkozások .« Szakma Munkanélküliek Álláshelyek száma száma Ruházati bolti eladó 141 0 Gépésztechnikus 91 0 Gyors- és gépíró 154 1 Adminisztrátor, írnok 1035 13 Könyvelő 308 5 Füsztergályos 180 17 Festő és mázoló 203 32 Segédmunkás 5178 683 Szakács 95 34 Ápoló (szellemi) 37 20 Ápoló (fizikai) 59 49 Cipőfelsőrész készítő 55 37 Baromfi- és tojásfeldolgozó 51 42 Kőműves 165 281 Ács-, állványozó 41 171 Vasbeton szerelő 14 66 (Csongrád megyei Munkaügyi Központ, 1995. 11. 08.) kéttannyelvű gimnáziumi osztályok; szakközépisko­lákban a gépészeti, húsipari, vízügyi, textilipari, épület­villamossági és közlekedési; szakmunkásképzőkben pe­dig a textilipari (fonó, szövő, kötő), vasipari (heggesztő, öntő, esztergályos, szer­számkészítő, géplakatos), építőipari (ács, bádogos, te­tőfedő) és könnyűipari (ci­pőfelsőrész készítő) szak­mák iránt. Vannak olyan szakmák és pályák, amelyek jó elhelyezkedési lehetősé­get biztosítanak, mégsem je­lentkeznek kellő számban. Ilyen például a cipős és gu­miipari szakma, valamint az egészségügyi pálya. Olyan szakmák is vannak, ahol a jelentkezők feltehetőén tud­ják, ha végeznek, nehezen bírnak majd elhelyezkedni, ettől függetlenül mégis töb­ben jelentkeznek, mint ami felvehető. Ilyen szakmák a fodrász és a ruházati keres­kedő, valamint szakközépis­kolában például a pedagó­giai osztály. Regisztrált pályakezdők számának alakulása iskolai végzettség szerint Iskolai végzettség Szeged Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes Kistelek Mórahalom Összesen Szakmunkásképző 338 37 124 98 105 56 46 804 Szakiskola 49 5 19 17 9 6 2 107 Szakközépiskola 176 33 96 68 51 21 18 463 Technikum 121 15 24 30 16 4 10 220 Gimnázium 266 43 65 43 83 26 13 539 Főiskola 68 4 8 8 10 1 2 101 Egyetem 37 1 1 2 3 2 1 47 Összesen 1055 138 337 266 277 116 92 2281 (Csongrád megyei Munkaügyi Központ, 1995. 11.07) A kapkodó profiltisztításnak nincs értelme Dr. Czene Lászlótól a gimnáziumot végzettek kér­nek egyre növekvő arányban leginkább tanácsot, arra néz­ve, hogy hová, merre indul­janak, milyen képzési for­mákban vehetnek részt. Egy­általán milyen lehetőségeik vannak, hogy ne váljanak munkanélkülivé. „ Vélemé­nyem szerint nemcsak a gaz­daságnak, de az iskolafenn­tartóknak is érdekükben áll­na, hogy olyan legyen az is­kolaszerkezet, amiből kilép­ve a fiatal el tud helyezked­ni. Pénzkidobásnak tartom, hogy valaki elvégez egy há­rom-, négy- vagy ötéves is­kolát, s utána azonnal men­nie kell átképzésre. Pénzt in­vesztálok a fiatal képzésébe, majd az átképzésébe. Ez lu­xus! S még az sem biztos, hogy ha vége az átképzés­nek, el tud majd helyezkedni az újonnan választott terüle­ten. " Dr. Czene László vélemé­nye szerint a középfokú is­kolai képzés szerkezeti rend­szerébe csak konkrét gazda­sági igények és kimutatások alapján lehet belenyúlni, s akkor is csak úgy lehet jó és megalapozott döntést hozni, ha abban egyeztetnek a régió városai. A kapkodó profil­tisztításnak nem látja értel­mét a szakember. Szabó C. Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents