Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-05 / 4. szám

PÉNTEK, 1996. JAN. 5. BELÜGYEINK 3 • Parlamenti vita a millecentenáriumról Az ünnepségsorozat váljon politika felettivé! Az Országgyűlés mille­centenáriumi albizottsága úgy látja, hogy mindeddig nem kaptak kellő nyilvános­ságot a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára emléke­ző, valamint az ahhoz kap­csolódó rendezvények. Az albizottság több alkalommal is jelezte a szervezőknek: szükségesnek tartja, hogy itthon és külföldön folyama­tosan adjanak hírt az előké­születekről, az ünnepségek­ről - nyilatkozta Pál Béla, az országgyűlési albizottság elnöke. A parlamenti testület lét­rehozását a szocialista tör­vényhozó indítványozta Ró­zsa Edit szabaddemokrata képviselővel közösen, azzal a szándékkal, hogy az Or­szággyűlés és valamennyi parlamenti párt figyelemmel kísérhesse a millecentenári­um méltó megünneplésének előkészületeit. Pál Béla megítélése szerint az albi­zottság működése is hozzá­járulhat ahhoz, hogy a meg­emlékezés-sorozat pártok és politika felettivé, az ország közös ügyévé emelkedjen. Az Országgyűlés kulturális bizottságának albizottsága­ként működő testületben nemcsak a koalíciós és el­lenzéki pártok képviseltetik magukat, hanem abban szin­te valamennyi parlamenti ál­landó bizottság - fgy például a környezetvédelmi, a költ­ségvetési, az idegenforgal­mi, az oktatási és az európai integrációs bizottság - tagja is helyet foglal. Ily módon a képviselők a maguk szakte­rületén is nyomon követhe­tik az előkészületeket, s összeállhatott a „millecente­náriumi lobby". Pál Béla emlékeztetett ar­ra, hogy 1996. a honfoglalás 1100. évfordulójának éve, ám ekkor ünnepeljük a ma­gyar iskolarendszer fennál­lásának ezredik évfordulóját is. Ezt a két megemlékezést kiegészítik a Magyarország 1996, elnevezésű, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal által szervezett rendezvé­nyek. E három programso­rozat központi és vidéki ren­dezvényei együttesen hiva­tottak a honfoglalás méltó megünneplésére. Az albi­zottság mindezek érdekében folyamatosan tájékoztatást kért az egyes rendezvényso­rozatok szervezőitől. Több alkalommal is felhívták a fi­gyelmet arra, hogy szüksé­gesnek látják a szervezők közötti szorosabb együttmű­ködést és javasolták a mar­kenting-munka összehango­lását. Szorgalmazták azt is, hogy a szervezők teremtse­nek nagyobb nyilvánosságot az ünnepségeknek. A prog­ramok megismertetését vé­leményük szerint az is jelen­tősen hátráltatja, hogy a ter­vezettnél később lát napvilá­got a több nyelvű tájékozta­tó programfüzet. Az albi­zottság elnöke a testület munkájának eredményei kö­zé sorolta, hogy az Ország­gyűlés az eredeti terveknek megfelelően fogadta el a rendezvénysorozatra elő­irányzott költségvetési tá­mogatást, jóllehet többen is indítványozták az összeg le­faragását. A megfelelő fi­nanszírozás érdekében emellett javasolták a Göncz Árpád államfő elnökletével működő emlékbizottságnak egy közalapítvány létreho­zását. Az alapítvány ezévtől kezdődően támogathatná a magyar államiság kétezer­ben esedékes 1000. évfordu­lójának előkészítését is. El­képzeléseik szerint a közala­pítvány élén a parlamenti pártok és a társadalmi szer­vezetek képviselőit összefo­gó kuratórium állna. Az erre vonatkozó tervek kidolgozá­sát egyébként már megkezd­te a művelődési tárca. A mi­nisztérium megkezdte az előkészítését annak is, hogy - 1896-hoz hasonlóan - tör­vény vagy országgyűlési ha­tározat örökítse meg a hon­foglalás 1100. évfordulóját. Azokat a terveket szintén tá­mogatásáról biztosította az albizottság, hogy az idei rendezvények - ugyancsak a száz évvel ezelőtti megem­lékezésekhez hasonlóan - az anyagi lehetőségekhez ké­pest járuljanak hozzá a kul­turális infrastruktúra fejlesz­téséhez - mondotta Pál Bé­la. (MTI) Fejbe lőtték o félegyházi plébánost Súlyos bűncselekmény történt a csütörtökre virra­dó hajnalban, körülbeiül 3 óra 30 perc táján Kiskun­félegyházán. Egy jugoszláv állampolgár fejbe lőtte a Sarlós Boldog Asszony Plé­bánia plébánosát, GáÉor Imrét. A gyanúsított neve: Tomovics Vojiszláv. Az el­követőt a rendőröknek si­került elfogniuk. A plébá­nos szinte csodával határos módon túlélte a fegyveres támadást, a kiskunfélegy­házi kórház sebészetének intenzív osztályán ápolják. Állapota, mint az képün­kön is látható, súlyos, de nem életveszélyes. Csongrád megyében nem beszélhetünk ifluenzajárvá­nyól a két ünnep közötti hét megbetegedési adatainak is­meretében - tájékoztatta la­punkat tegnap dr. Zimányi Mária megyei tisztifőorvos. A megyében az elmúlt héten 1120-an jelentkeztek házi­orvosuknál influenzás tüne­tekkel. Közülük 271 beteg­nél lépett fel szövődmény: légcsőhurut, mandulagyulla­dás, középfülgyulladás, nát­ha. Egyetlen beteget kellett szövődmény miatt kórházba utalni. Az influenzás bete­gek között elenyészően ke­Csongrád megye (még) járványmentes övezet vés a 1 év alatti és a 60 év feletti. Az alig több mint ezer megbetegedés még messze nem nevezhető jár­ványnak. Járványról akkor beszélhetünk - mondta a tisztifőorvosnő - ha hirte­len, robbanásszerűen megnő az influenzás betegek száma, ez a robbanás azonban Csongrád megyében még nem következett be, s remél­hetőleg nem is következik be. Az ünnepek miatt valószí­nűleg sokan nem fordultak orvoshoz, ennek okán majd az e heti „betegségi" adatok lesznek igazán mérvadóak. A főorvosnő szerint még mindig nem késő az influen­za elleni védőoltások felvé­tele. K. K. Botka és a kisebbségek Az országban egyedülálló esemény volt, amikor tavaly ősszel Szegeden megalakult az ún. kisebbségi tanács, melyben valamennyi, a vá­rosban működő kisebbségi egyesület, szervezet részt vesz. Tegnap a Botka László országgyűlési képviselőt lát­ták vendégül, akivel a ki­sebbségeket érintő kérdések­ről tanácskoztak. Fontos kér­dés volt az 1993-as kisebb­ségi törvény módosítása ­nem az alapelvek, hanem a részletszabályok szintjén. A KT alapvetései ugyanis az európai mércének is megfe­lelnek, azonban néhány gya­korlati kérdést tisztázni kell, fgy például a helyi önkor­mányzatokkal való kapcso­latot. A képviselő kifejtette la­punknak: a külügyekkel fog­lalkozó politikusként el­mondhatja, Magyarország kisebbségi politikája jó, azonban nem elsősorban ki­felé, hanem a magunk szá­mára kell megfelelő törvé­nyeket alkotni. Botka László felkérte a szegedi kisebbségeket, ké­szítsenek tervezetet arról, hogyan tudnának aktívabb részt vállalni a helyi döntés­hozatalból. Egyúttal remé­nyét fejezte ki aziránt, hogy a jó együttműködés jegyé­ben a kisebbségi tanács kö­zös programjaival is megör­vendezett majd Szeged váro­sát. A. L Az év emberefii Mlem akarunk lemaradni a Nyugat mögött. Sem­IV miben sem. Ha másutt nem, legalább az állami televízióban rákérdezünk: Ön szerint ki volt az év em­bere? A válaszok igen széles skálán mozognak. A leg­többen Torgyánra tippelnek, mondván, hogy: az egy jó fej! Azután Bokrosra, minden különösebb indoklás nélkül, Horn Gyulára, mert „én még mindig bízom benne", Boross Péterre, mert „6 a nyugodt erő", Göncz Árpádra, mert „olyan nagypapás", de elhang­zik még Fodor Gábor, Hirtling István, Kern András, Éles István, Surján László, Szabó Iván, sőt, Jitzak Rabin neve is. Ki-ki - ízlésének, habitusának megfe­lelően - válogathat közöttük. S ezen nem is lehet vi­tatkozni. Mert: De gustibus non est disputandum, vagyis, az ízlésekről nem kell vitatkozni. Tudom, így van ez a fejlett világban is. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államokban idén a Clin­ton elnökkel nagy költségvetési csatát vívó képviselő­ház elnök lett az év embere, Németországban a kan­cellár, de választottak Franciaországban, Svédország­ban is. Sőt, még Nigériában is kihirdették az év embe­rét, aki nem más, mint a múlt év végén kivégzett író, Ken Saro-Wiwa. Nyomulunk hát mi is a többiek után, igaz, kicsit még félénken, sután, de már próbálkozunk. Ez nem is baj, így is van rendjén. Egy valamiről azonban meg­feledkezünk. Arról, hogy a nevezett országokban ugyan megválasztják az év emberét, de évközben még legalább tucatnyi „év embere" címre pályázó kisem­bert is bemutatnak a nagyközönségnek. Olyanokat, akik ugyan személyes bárorságuk, tettük révén kerül­nek a kalapba, de egy olyan csoportot képviselnek, amelynek tagjai szinte azonos teljesítményre képesek. Példaként említhetjük azt az amerikai pilótát, akinek a repülőgépét a renitens szerbek lőtték le Bosznia fö­lött és fogadta őt az USA elnöke. A fogadás, a nagy felhajtás azonban nem csak neki szólt, hanem annak a bátor egységnek, amelyik kiszabadította az ismeret­len, ellenséges terepről a katonát, jk m említhetnénk azokat a tűzoltókat, mentőket, MA akiket a legmagasabb állami kitüntetésekkel ju­talmaztak az oklahomai áruház-robbanás alkalmával végzett mentési feladataik végzéséért. Nemkülönben a Japánban történt földrengés következményeinek eny­hítésén fáradozó ezrek teljesítményét is. Nálunk is vannak ilyenek. Elég, ha a mostani Ti­sza menti áradásokra gondolunk. S azokra, akik éjjel nappal őrködnek a gátakon. Vagy arra a 23 névtelen véradóra, aki éjnek idején jelentkezett az egyik vidéki kórházban azért, hogy AB Rh-negatív vérével meg­mentse egy fiatal anya életét, akin májátültetést vé­geztek. Számomra ők az év emberei. —Á- JAMINA MINTABOLT /JBW - CSABAI HÓFOGÓS ÉS HOtiAND TÍPUSÚ CSERÉP Y " ^ - KÖRÖS 30; 36 VÁIASZFAL, KERÁMIA BÉLÉSELEM Mflnill R Ali megrendelhető gyári áron. IHUBVL BAH g raklaptól ingyenes házhoz szállítás Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. V-7. Tel.: 62/311-092 Tavaly október végéig több mint 500 millió dolláros többlet keletkezett az idegen­forgalom pénzügyi egyenle­gében. A Magyar Nemzeti Bank­ban csütörtökön az MTI ér­deklődésére elmondták, hogy 1995-ben október végéig 1 milliárd 439,8 millió dollár Jelentós idegenforgalmi többlet bevétel keletkezett, ami 18 százalékkal több a megelőző év azonos időszakához ké­pest. A kiadás 924,8 millió dollárt tett ki és ez 27 száza­lékos növekedést jelent. Az egyenleg így 515 millió dol­lárt mutat, mfg 1994. októbe­rének végén ez 494,9 millió dollár volt. Csak 1995. októ­berében 110 millió dolláros aktívum keletkezett, míg egy évvel korábban ez 94 millió dollárt tett ki. r— Árvízi sarok Mi a hullámtér és a védmü? Az árhullám levonulásá­ban lényegi változás nem történt az elmúlt 24 órában. A vízszint némiképpen emelkedett. Tegnap reggel Csongrádon 648 centimé­tert, Mindszenten 662-t, Szegeden pedig 633-at mértek. A tetőző Maros Makónál 413 centiméter magas volt. Az árvízről szóló beszá­molókban rendszerint röp­ködnek olyan szakkifejezé­sek, amelyet csak nagyjá­ból tudnak hová tenni a té­ma iránt érdeklődők, ám ahhoz nem igazán értők. Ilyen például a védmű szó. Mit is jelent? A védművek lényegében a gátak. Azért hozták őket létre, hogy védjék a lakott és egyéb fontos területeket. A védművek között vannak első- és másodrendűek. Az előbbiek közé tartoznak a közvetlenül a folyó partján lévő töltések, gátak. A má­sodrendűek az olyan kör­töltések például, mint ami­lyen Szegedet is körülve­szi, de ilyen övezi az al­győi olajmezőt, avagy a szomszéd várost, Hódme­zővásárhelyt is. Mit kell érteni műtárgy kifejezés alatt? Zsilipeket, átereszeket, hidakat, külön­féle műszaki létesítménye­ket, amelyeket a gátakba, a csatornákhoz építettek. És mi a hullámtér? A folyó­meder és a védtöltés közöt­ti terület, nem keverendő össze az ártérrel. Első fokú árvízvédelmi készültséget általában ­vannak kivételek, mindig az adott helyzet mérlegelé­se után döntenek a szake­meberek - akkor rendelnek el, ha a folyó eléri a töltés lábát. Szeged esetében ez 6,5 méteres magasságot je­lent. Ilyenkor az 5-6 kilo­méteres szakaszt felügyelő gátőrök mellé segédőröket rendelnek. Ha a víz újabb 1 métert emelkedik, akkor másod fokú a készültség. Tovább erősítik a figyelő­szolgálatot, amely már 24 órássá válik. Ekkor már számolni kell az árvízi je­lenségekkel: szivárgások­kal, buzgárokkal, fakadóvi­zekkel. Harmadfokú védel­met a Tisza alsó szakaszán általában újabb 1 méteres emelkedéskor rendelnek el. Ilyenkor viszont a vízügyi­ek már az önkormányzatok segítségét is kérik. Nos, ez utóbbi két foko­zatot jó lenne elkerülni, avagy stílusosan: megúszni. V. F. S. Őszentsége II. János Pál pápa idén júniusban Magyar­országra látogat. A Magyar Katolikus Püspöki Konferen­cia meghívási kezdeménye­zését Göncz Árpád köztár­sasági elnök tavalyi vatikáni látogatása alkalmával meg­erősítette, II. János Pál pápa pedig köszönettel elfogadta. A pápalátogatás előkészü­leteiről kérdeztük dr. Bratin­ka Józsefet, hazánk szent­széki nagykövetét, aki rövid karácsonyi és újévi látogatá­sa után tegnap már vissza is utazott Szegedről állomáshe­lyére. • Nagykövet úr, ezek szerint Őszentsége két fé­le meghívásnak tesz ele­get: egy állami és egy egyházi invitálásnak? - Igen, a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia ré­széről történt az egyházi meghívás, Göncz Árpád ró­mai látogatása alkalmával pedig az állami. A Szentatya nagy megelégedéssel vette mindkettőt és örömmel tesz eleget a felkérésnek, hogy ezen a nagy nemzeti évfor­dulónkon jelen legyen. 9 Mikor érkezik hozzánk Őszentsége és hova? - Június 20-án jön Pan­nonhalmára, s másnap már el is utazik. • Itteni programjáról tu­dunk-e már részleteket? - A millecentenáriumi ün­Végleges a pápalátogatás programja - mondja hazánk szentszéki nagykövete Dr. Bratinka József: jelképes (is) tesz ez a látogatás nepségek jegyében érkezik hozzánk, de Pannonhalmán azon az ünnepségen vesz részt, amelyet a pannonhalmi apátság fennállásának 1000 éves évfordulója alkalmából rendeznek. Ez a jubileum kü­lönben szimbolikus jelentő­ségű, annál inkább, mert ez az időszak még az ortodox egyházak elszakadása előtti periódus és a Szentatya ép­pen ezt a szegmentumot sze­retné kiemelni: az ökumené jegyében teszi látogatását Pannonhalmán. • Egyes hírek szerint itt nálunk találkozik majd II. Alekszej moszkvai or­todox pátriárkával is. - Ez még nem biztos, de van esélye a találkozásnak. A pápa látogatásának ezt a részét én, vatikáni nagykö­vetként, nem ismerem iga­zán. Mindenesetre szép és történelmi pillanat lenne, ha magyar földön találkozna II. János Pál és II Alekszej. Őszentsége magyarországi látogatásának még egy prog­rampontja biztos: pannon­halmi tartózkodásának más­napján Győr melletti hely­színnel - szabadtéren - ce­lebrál misét a híveknek. • Korábban felmerült annak lehetősége is, hogy II. János Pál elláto­gat Őpusztaszerre. Ezek szerint erre már idén nem kerül sor? - Valóban, az Ópuszta­szeri Emlékbizottság, az ópusztaszeri önkormányzat és a Feszty-körkép Alapít­vány Kuratóriuma is kifejez­te óhaját, hogy a millecente­náriumi központi ünnepsé­gek keretében vendégül lás­sa a katolikus egyházfőt. A látogatásra azonban ebben az évben már nem kerülhet sor. Ezt a Vatikánban is saj­nálattal vették, de egyúttal azt is közölték, hogy a pápa idei programja rendkívül zsúfolt, ezért nem tehet ele­get a meghívásnak - mon­dotta lapunknak adott nyilat­kozatában dr. Bratinka Jó­zsef, Magyarország vatikáni nagykövete, aki a pápa nyári látogatásán a Szentatya kísé­retében érkezik majd Pan­nonhalmára. Kisimre Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents