Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-31 / 26. szám

SZERDA, 1996. JAN. 31. BELÜGYEINK 3 Az ÁPV Rt. igazgatóságának döntése értelmében az állami tulajdonrésszel rendelkező cégekből összesen 46,9 milliárd forint névértékű részesedést, plusz nyolc ingatlant különítettek el a társadalombiztosítási vagyonátadás céljára. Részben privatizált és még nem privatizált társaságokat egyaránt besoroltak ebbe a körbe. Döntés született például az áramszolgáltatók, erőműtársaságok, a Magyar Villamos Művek Rt. együttesen 29 milliárd forint névértékű részvénycsomagjának, a BorsodChem 1,3 milliárd forintnyi részvénypakettjének átadásáról. Eddig összesen 9,7 milliárd forintnyi vagyont adtak át ingyenesen a tb-önkormányzatoknak, amelyben Újabb részvényeket kapnak a biztosítási önkormányzatok szerepel a BorsodChem pakettje is. Az ÁPV Rt. igazgatósága által elkülönített 46,9 milliárd forint névérétkű portfólióból jelenleg 21 társaság 6,1 milliárd forint névértékű részesedésének, valamint 5 kft. 292,9 millió forint névértékű üzletrészének és a Pannon Váltó Rt. jegyzett tőkéje 29,25 százalékát kitevó, 511,8 millió forint névértékű részesedésének átadása van soron. Az Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 6,9 milliárd forint névértékű részvénycsomag átadását késziti elő a biztosítási önkormányzatokkal szembeni ingyenes vagyonátadási kötelezettsége keretében. Az erről szóló előterjesztésről várhatóan a jövő héten dönt az ÁPV Rt. ügyvezetése, majd igazgatósága, így heteken belül szerződéskötésre kerülhet sor - közölte hétfőn Bencze Terézia, az ÁPV Rt. Kárpótlási és Vagyonátadási Igazgatóságának megbízott ügyvezető igazgatója. Elmondta azt is: minden esély megvan rá, hogy az év végéig lezárják a tb-vagyonátadást. átvételi árfolyamról a felek már korábban egyeztettek, a tárgyalásokon figyelembe vették a független vagyonértékelés alapján megalapított árfolyamokat. Az átvételi árfolyamokat egyébként az ÁPV Rt. igazgatósága hagyja jóvá, csakúgy, mint a vagyonjuttatási szerződés lényeges elemeit. Áz ÁPV Rt. elődszervezeteinek eredetileg 55-65 milliárd forintnyi vagyonátadási kötelezettsége volt a jogszabály szerint. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság elődje, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet 2,3 milliárd forinttal járult hozzá a vagyonátadáshoz és további 1,2 milliárd forint értékű vagyon elkülönítéséről döntött. A privatizációs szervezetnél a már elkülönített vagyonrészeken felül legfeljebb 5-15 milliárd forintnyi vagyont kell még elkülöníteni a portfólióból, hogy az ÁPV Rt. teljesítse kötelezettségét. (MTI) „Olaszország messzire van" Külföldi befektetések Magyarországon (1990-1995. november) Milliárd Ft Németország 86 USA 84,06 Forrás: Priv. Monitor, 1995.11.30. - a befektetések szerződés szerinti értéke Ausztria 45,78 Franciaország Nagy-Britannia Hollandia Belgium p^ A statisztika tartalmazza a vagyonértékesítéseket, tői Svédország jsltést és apportot, alc lést, részvény- és üzletrészeladásokat. Németország van hozzánk legközelebb, a maga 86 milliárd forintjával - már ami a tavalyi tőkebefektetéseket illeti. Hagyományos kereskedelmi partnerünk tehát nem csak veünk, nálunk is akar üzletelni. Az USA meg akkora tőkekihelyezó, hogy szinte erőlködés nélkül második a sorban. A szerelem pedig kölcsoiíös: mi szeretjük Ámerikát, Amerika meg minket, s már jönnek is a dollár százmilliók. A határos országok közül Ausztria van legközelebb, de viszonylag kis gazdaságról lévén szó, nem panaszkodhatunk arra, hogy befektetéseiknél rajtunk spórolnának. Ami leginkább elgondolkodtató, az Olaszország nagyon szerény helyezése és szűk mégymilliárd forintos tőkebefektetése. Tulajdonképpen meg is lehetnénk sértődve, hiszen a hollandok és az angolok ötször ekkora fantáziát látnak bennünk. • KDNP-Nemzeti Szövetség: Etikátlan a választási rendszer módosítása Zártkörű csúcstalálkozót tartott kedden a Kereszténydemokrata Néppárt székházában a KDNP és a Nemzeti Szövetség vezérkara. A találkozón a KDNP-t Giczy György elnök és Füzessy Tibor ügyvezető elnök képviselte, míg a szövetség részéről Hasznos Miklós soros elnök, valamint Balaton Péter, Schamschula György és Horváth Béla vett részt a megbeszélésen. A soros elnök elmondta: a KDNP és a Nemzeti Szövetség erkölcstelennek és etikátlannak találja, hogy a koalíció azért akarja módosítani a választási rendszert. mert a jelenlegi szisztémában kisebbek az esélyei. A tárgyaló felek ezért megállapodtak abban, hogy a jogszabály módosításával kapcsolatban közös ellenzéki álláspontra van szükség. A megbeszélésen szó volt arról is, hogy a nemzeti elkötelezettségű erők, pártok között együttműködést kell kialakítani. A Nemzeti Szövetség ennek érdekében tárgyalni kíván a különböző politikai erőkkel. A pártok közül elsőként - két héten belül - a Független Kisgazdapárt kerül sorra, az MDF-fel történő egyeztetést csak a demokrata fórum kongresszusa után tartják meg. (MTI) Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szakértői küldöttségei látogattak Budapestre, hogy tájékoztassák az illetékes magyar katonai vezetóket az FI6-os és FI8-as harci repülőgépek beszerzési lehetőségeiről - közölte az MTI-vel kedden a budapesti amerikai nagykövetség. A diplomáciai képviselet információja szerint külön megbeszéléseket tartottak amerikai iparvállalatok képviselői és magyar partnereik is, ahol megvizsgálták a repülőgépek megvásárlásának különböző lehetőségeit - Így • „Házaló" amerikaiak Árulják a harci gépeket az esetleges lízing, illetve hosszú távú finanszírozási konstrukciókat -, továbbá magyar és Egyesült Államok-beli cégek kooperációjának esélyeit. A januárban lezajlott találkozókon a magyar fél részletes információkat kapott a harci gépek árairól, műszaki és katonai jellemzőiről. A nagykövetség közleménye kitér arra is, hogy a magyar kormány kért tájékoztatást a magyar légvédelem korszerűsítési programjába illeszkedő vásárlási lehetőségekről William Perry amerikai védelmi miniszter, illetve John Shalikashvili tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke nemrégiben tett budapesti látogatása alkalmával. Ennek nyomán küldtek a két típust alaposan ismerő szakemberekből összeállított munkacsoportokat Magyarországra. (MTI) Továbbra is zárva tart a nagylaki határállomás, és az átépítés elhúzódása miatt január 31. helyett csak június 30-án nyílik meg a személyforgalom számára. Csiszár Tamás alezredes, a határőrség illetékese kedden elmondta, hogy az építkezés ideje alatt kizárólag a menetrend szerinti autóbuszok és a végleges kiszállításra szánt Nagylak még mindig zárva Z-s rendszámú gépjárművek léphetik át az átkelőt. A forgalmat továbbra is a battonyai határállomásra terelik át. A katonák továbbra is fizetésemelést kérnek A Honvédségi Dolgozók Szakszervezete formai és tartalmi okokból egyaránt jogosan kéri, hogy a KIÉT tárgyalja újra a közalkalmazottak ez évi bérfejlesztéséről létrejött megállapodást. Ezt Fodor István, a HM politikai államtitkára nyilatkozta kedden, hozzátéve, hogy az érdekegyeztető fórum plenáris ülését nem szabályosan hívták össze, arra a HM képviselőit meg sem hívták. Az államtitkár rámutatott: az egészségügyi dolgozók ez évi bérfejlesztésére a megállapodás már korábban megszületett. A január 24-i megállapodás kizárólag a SZÉF által képviselt teriileteken dolgozó közalkalmazottak bérfejlesztéséhez biztosítja a költségvetési forrásokat. A honvédségi dolgozók számára ez a megállapodás bérnövekedést nem jelent. Fodor István elmondta: a honvédségi közalkalmazottak bélfejlesztése 1992 óta nem érte el összesen a 30 százalékot, ennek eredményeként 1995-ben az átlagkeresetük 10 ezer forinttal kevesebb volt, mint a más területeken dolgozó közalkalmazottaké. Ez az egyezség tovább növelné az elmaradást. A megállapodást a HODOSZ tiltakozása ellenére aláíró képviseletek vezetői ezt tudták, ezért magatartásuk nem egyeztethető össze a munkavállalói szolidaritás íratlan törvényeivel. Amennyiben ez a megállapodás formailag érvényesnek tekinthető, akkor az érdekegyeztetés egész rendszerét is újra kell gondolni. Az államtitkár kijelentette: a maga részéről - belátva a más teriileteken dolgozók jogos követeléseit - akkor tudná a megállapodást elfogadni, ha megjelöli a forrásokat a honvédségi közalkalmazottak ugyancsak 19,5 százalékos bérfejlesztéséhez. Erre a kormány politikai elkötelezettséget vállalt, tartania kell a szavát, ha nem akar hitelképtelenné válni. (MTI) Lenyeltük o békát indenesetre legalább egy, tán a nagyobbik részét. Hogy milyen békáról is van szó? Hát arról, amiről nagyjából mindenki tudta, hogy létezik. Arról, hogy a 80-as évek nagy leülését valahogyan ki kell majd hevernünk. Arról, hogy 20 milliárd dollár fölötti adósságunkkal, amit a 90-es évek első fele még jócskán megtetézett, és egy csődtömeg gazdasággal nem lesz könnyű a kibontakozás. Még most sem könnyű. De vannak biztató jelek. Például az, hogy tavaly 5 milliárd dollár (ebből 3,5 milliárd a privatizáció révén) működő tőke jött be az országba, nagyjából ötször annyi, mint a megelőző évben, 1994-ben. És a becslések szerint az idén, vagyis 1996-ban is 4,5 milliárd dollár beáramlása várható. Az, hogy két év alatt nettó adósságunk fele befolyik, mindenképpen jó jeL Az nem kevésbé, hogy az ilyen mértékű tőkebeáramlás az ország iránti erősödő bizalom jele. És ami legalább ennyit, ha nem többet nyom a latban: ezek az összegek komoly lépéseket tesznek lehetővé annak érdekében, hogy Magyarország végre valóban megkezdhesse integrálódását a világgazdaságba. Azaz kezdetét vehesse végre a valódi, megalapozott gazdasági növekedés. Oly módon méghozzá, hogy a magyar munkás megkezdhesse hosszú útját a nyugati cégeknek ilyen-olyan bérmunkákat végző, kiszolgáltatott cégek kiszolgáltatott alkalmazottjainak párialététől egy megalapozottabb, hosszú távú perspektívákat tartalmazó gazdaság felé. Talán ez a legfontosabb eredménye annak, hogy a Bokros-csomag által sikerült legalább részben stabilizálni az ország pénzügyeit. Aminek eredményeképpen egyre jobb minősítéseket kap Magyarország a nemzetközi pénzügyi szervezetektől. Az egyik legutóbbi éppen azt fejti ki, hogy az országnak hosszú évek óta először sikerült kikerülnie a veszélyzónából és minden remény megvan arra - hacsak jobbról vagy balról nem forgatják vissza a gazdaságpolitika kerekét, nem keverik össze ismét a nagy nehezen kibogozott szálakat -, hogy nem csak ideiglenesen, hanem immár végleg elhagyjuk a csőddel fenyegető, veszélyes vizeket, amikoris állandóan azzal kellett számolnunk, hogy fejünkre omlik a tornyosuló adósságállomány, m Mogy ebből mi mikor fogunk személy szerint is va^m lamit érezni? Ha sikerül jövőre beindítani a több mint egy évtizede halogatott államháztartási reformot, akkor már 1997-ben érzékelhetjük a gazdasági növekedés, no meg a vám- és adócsökkentések jövedelemnövelő hatásait. Arról nem is beszélve, hogy könnyebbedhet az a lelki teher, ami hosszú éveken át nyomasztott bennünket a kilátástalanság érzeteként. Lenyeltük a békát, legalábbis nagy részét. Csak most már ne piszkáljon bele senki az úgy-ahogy lassanként működőképessé váló rendszerbe. Mert akkor kezdhetünk mindent élőiről. És lehet, hogy sokkal mélyebbről MODUL BAU JAMINA TETÖCSEREPEK 1 5% engedménnyel! SZE-MA téglagyár termékei még a régi áron megrendelhetők! Szeged. Csongridl sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5—7. Tel.i 62/311-092 A törvényben és a vonatkozó miniszteri rendeletben előírtaknak megfelelően tartják, látják el a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben az idegenrendészeti őrizeteseket - közölte az intézet parancsnoka, Kovács Gábor azt követően, hogy a Magyar Emberi Jogvédő Központ (MEJOK) pénteki sajtótájékoztatóján bírálta, jogsértőnek mondta a külföldi állampolgárok átmeneti nagyfai őrizetét. A MEJOK igazgatója, 111 Márton többször járt az intézetben, s a sajtótájékoztatón egyebek között azt tette szóvá, hogy a nem bűnöző, csupán kiutasításuk végrehajtására váró külföldieket a bűnözőkkel összezárva, börtönkörülmények között tartják, leveleik nem jutnak el a címzetthez, nem telefonálhatnak, mert nincs nyilvános készülék. Nagyfán törvényes kenlek kiiett zajlik ax „átmenet" Kovács Gábor alezredes elmondta: egy évvel ezelőtt 40 millió forint ráfordítással alakították ki az idegenrendészeti őrizetesek körletét, tehát nem igaz, hogy a bűnözők között kapnak helyet. Nyilvános telefon valóban nincs, de az intézet, sem bővelkedik telefonvonalakban, a bővítés nem a nagyfai szándékon múlik. A levelek a MEJOK állításával szemben eljutnak a postára, sőt a hivatalos küldemények postai díját az intézet megelőlegezi az őrizeteseknek. Tény, hogy közülük sokan több hónapot töltenek Nagyfán. Ennek egyetlen oka az mondta a parancsnok hogy nem a valós személyi adataikat mondják, ugyanis többen nem szeretnének hazakerülni. Ilyen esetben a kiutasításhoz szükséges dokumentumok beszerzése igen nehéz és hosszadalmas. Az őrizetesek többsége egyébként szerb, de a jelenleg Nagyfán őrzött 28 férfi között van koszovói albán, bosnyák, afgán, palesztin, iraki, szenegáli állampolgár is. Valóban dróthálóval körülvett, zárt területen élnek, de ez az ő védelmüket is szolgálja. Müller Anikó, a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának osztályvezető helyettese arról tájékoztatta a sajtót, hogy a BV együttműködési megállapodást szeretne kötni a MEJOK-kal, hiszen ez a civil szervezet sokat segíthetne az idegenrendészeti őrizeteseknek jogi tanácsadással. Ill Mártonnak arra a megjegyzésére reagálva, hogy Nagyfán a MEJOK vizsgálatait is akadályozták, rámutatott, hogy a BV-szabályok értelmében civilek nem járkálhatnak szabadon az intézet területén. Amennyiben létrejön az együttműködési megállapodás, természetesen számítanak a MEJOK munkájára. (MTI) Tavaly mintegy 40 százalékkai több hamisított pénz került postai forgalomba, mint egy évvel korábban közölte Garamszegi Pál, a Magyar Posta főelőadója. Az utánzatok száma 1995ben 624 darab, összesített értéke 941 ezer forint volt. Idén január végéig tovább nőtt a visszaélések aránya: több mint kétszer annyi másolat készült az egy évvel korábbihoz képest. Terjed a pénzhamisítás hazánkban Garamszegi Pál kifejtette: a legtöbb hamis bankó (129) tavaly októberben került a postai forgalomba, a „legkedveltebb" utánzat az ezer forintos címlet volt. A hamisítványok mintegy 83 százaléka készült ilyen névértéken, 13 százalékuk ötezer forintos címletű volt. A Magyar Posta 3 ezer milliárd forint értékű készpénz forgalmat bonyolított le 1995ben. A hazai kifizetések 40, a befizetések 90 százaléka történik a hálózat útján. A társaságot törvény is kötelezi a fizetőeszközök valódiságának ellenőrzésére. A Magyar Posta több mint 50 millió forint értékben vásárolt 1995ben modern pénzvizsgáló gépet és berendezést. Garamszegi Pál felhívta a figyelmet arra, hogy amenynyiben a pénzkezelők hamis pénzt fedeznek fel, a fizetőeszközt helyszíni jegyzőkönyv-felvétel mellett azonnal bevonják.