Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-30 / 25. szám

KEDD, 1996. JAN. 30. Már „kinézték" a Zalka épületét? Kalmár Ferenc (KDNP) képviselő figyeli, amint Oláhné dr. Szűcs Katalin igazgatónő elmondja a tényeket. (Fotó: Karnok Csaba) (Folytatás az 1. oldalról) Az iskolában nem értik, miért kell az intézményt fel­számolni, azaz, mint elhang­zott: „csak arra lehet gondol­ni, hogy az egészséges, egyedi fűtésű épületet már előzőleg „kinézte" magának valaki, s ezért van az, hogy a pedagógusok szava nem hal­latszik el az önkormányza­tig". Az érintettek arra gya­nakszanak, hogy a jó fekvé­sű iskolaépület eladása vagy bérbe adása túlságosan jó üzlet lenne ahhoz, hogy pe­dagógiai szempontok szá­mítsanak. (A kiürített épüle­tekre vonatkozóan Básthy Gábor alpolgármester épp a közgyűlés előtt jelentette ki: azokba nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmé­nyek, vagyis egyházi vagy alapítványi iskolák kerülhet­nek. Ezzel kapcsolatban a szóbeszéd a Zalka épületét már egy posztgraduális- és menedzserképzéssel foglal­kozó vállalkozás bérlésében tudja.) A szülői értekezleten azt „üzenték" a képviselők­nek: gondolják meg, hogy egy olyan iskolépületet vál­toztatnak magániskolává, amelyikben 1902 óta a leg­nehezebb időkben is állami intézmény működött. A szülők szerint ebben az iskolában kellene a legjob­ban vigyázni a pedagógiai szempontokra: a kislétszámú osztályokban fogyatékos vagy tanulási problémákkal küszködő gyerekeket oktat­nak, akik nagyon nehezen tudnának beilleszkedni a na­gyobb iskolákba. Többen el­mondták: hosszú keresgélés után egyedül a Csongrádi sugárúti Altalános Iskola vállalta fel a problémás gye­rekek oktatását, s ha most az iskolát elköltöztetik, ezzel a gyerekeknek ártanak, ám a felelősséget senki nem vál­lalja. A pedagógusok attól is tartanak, hogy az eddig jól működő angol tagozat, melyre a városon kívülről is hoztak gyerekeket, most el­sorvad, mert az új helyre va­lószínűleg nem mehetnek el a tanárok is. A gyereklét­szám csökkenésével kapcso­latban az iskolában az ön­kormányzatot vádolják az­zal, hogy kevesebb gyerek mellett felépítették az Arany János Altalános Iskolát, ami­vel „vákuumot keltettek a környéken". Volt szülő, aki elkesere­dettségében azt mondta, nem adja máshová a gyerekét, s voltak, akik az önkormány­zat hatékonysági érveire vá­laszul egy szülői-nevelői gazdaságossági átvilágítást elkészítését javasolták. Az iskolában azt remélik, hogy ha ez a kimutatás elkészül, bizonyítani tudják igazukat és talán el tudják érni, hogy az intézményt ősztől ne zár­ják be. A bezárástői függetlenül egyébként az iskolában meg­kapták az idénre megtakarí­tandó összeg-előirányzatot, s ez azt jelenti, hogy az alap­szolgáltatáson kívül megszű­nik minden plusz: nem lesz­nek fakultációk, a napközi jelentősen szűkül, nem lesz felsőtagozatos tanulószoba, eltűnnek a szakkörök és a sportkör is, valamint leg­alább 7 személyt elbocsáta­nak. P. J. m kérdések laikusak, de dm józanok. A jogi meg­nevezésekben járatlanok kérdései. Mint a közgyűlési hozzászólások mutatták, a képviselők, sőt, a városveze­tők között is szép számmal akadnak ilyenek. „Nyugod­tabb lennék, ha azt csinál­nánk, amire a múltkor sza­vaztunk: legyen a szabadtéri a színház egyik tagozata!" ­mondta a polgármester. Pe­dig rosszul tudta. Hiszen az igazgatói pályázat szavazása során sem a teljes összevo­násra voksoltak, hanem arra, amire most: a szabadtéri megtartja részleges önállósá­gát. A jogban járatos bizott­sági elnöknek, dr. Szilvásy Lászlónak ugyancsak résen kellett lenni, hogy megnyug­tatóan el tudja magyarázni: miért nem szabad most egy­szerűen beolvasztani a Sze­gedi Nemzeti Színház szer­vezetébe a nyári játékokat? (Az érvelés hevében tévesz­tett is. A kérdésre, hogyan néz az majd ki, hogy a szín­ház igazgatója, Nikolényi István levelezni fog saját magával, mint a szabadtéri igazgatójával - a következő­ket találta mondani: „Nem tetszettek még olyat látni, hogy több kfl.-nek is ugyan­az a személy az ügyvezetője? Ha azt Nikolényinek hívják, A VÁROS 5 Most mi van ? - kérdezgetik a színházbajárók. Összevonták a színházat a szabadté­rivel, vagy nem? Mi az a részben önálló, teljes jogkörű szabadtéri? És egy igazgató van, vagy kettő? Csak ugyanúgy hívják? És egészen biztos, hogy jó ez nekünk? hát akkor úgy hívják! Végül­is erre ment ki az egész!" Freud Zsigmond! - mosoly­gott a hallgatóság az elszólá­son.) Végül meggyőzetett minden képviselő. „Ennél jobbat most nem tehetünk!" - nyugtatta magát a polgár­mester is. Miért szállta meg a kétely ismételten egyik-másik vá­rosatyát? A lényeg: a pénz. Ami most azért is kevés, mert a város nehéz helyzet­ben van, ráadásul a színhá­zak finanszírozási rendjét ez évtől megváltoztatta a mi­nisztérium: a szabadtéri színházaknak kizárólag ak­kor juttat a központi költsé­vetés, ha az önkormányzat, mint fenntartó garantálja a működési költségeket. Ez esetben az egyes produkci­ókra egy központi alapból pályázhat a szabadtéri. A színházak szakemberei (Kormos Tibor exigazgató is, Nikolényi, mint szabadté­ri igazgató is) gyorsan kiszá­molták még az év végén, hogy a változott finanszíro­zásban is jut nagyjából annyi központi pénz a szegedi teát­• „Több kft. - egy ügyvezető?" Részben össze rumokba, mint eddig. Egy feltétellel: ha a színházak to­vábbra is önállóak marad­nak. (Ebben a szellemben pályázott Kormos, de nem nyert.) Hiszen ha a szabadté­ri beolvad, elveszti a jogát a pályázati összegekhez (kö­rülbelül olyan 20 millió fo­rog kockán). De mi legyen így a Nikolényi-féle össze­vonási koncepcióval? Amely már évekkel ezelőtt is pályá­zatot nyert? S amely mellett azt a minden más megfonto­lást elsöprő érvet is lehetett hangoztatni, hogy olcsóbbá válik Szegeden a színházmű­ködtetés? A decemberi pályázaton nyertes Nikolényi a változott gazdálkodási közeg hatására ebben a pályamunkában már a „részben önálló" státust szánta a szabadtérinek. Sőt, a színház három tagozatának is nagyobb gazdálkodási ön­állóságot helyezett kilátásba. Mintegy jelezte, hogy távla­tilag - összhangban a mi­nisztériumi célokkal - in­kább a kisebb egységek na­gyobb önállósága felé hajlik, mintsem egy monstre szer­vezet létrehozására. Csak­hogy a képviselők - és a polgármester - fejében vala­hogy az a régi érvelés vert mély gyökeret, mely a teljes összevonást favorizálta. Ezért szavaztak a múlt csü­törtökön kételyes hangulat­ban, mintegy ideiglenesen, egy éves próbaidőre: ha nem válik be a „részben önálló" státus, a szabadtéri tagozat lesz! - hangsúlyozta dr. Sza­lay István polgármester. Az­az: ha nem jut központi pénzhez, ha sikertelenül pá­lyázik az idén a nyári szín­ház, akkor menthetetlenül beleolvad a Szegedi Nemzeti Színház szervezetébe. Rejtély: miért gondolko­zik Így? Hiszen alapvetően egyet­len jogos kérdés van: mi ez a „ha"? Miért vállaltak - saját bevallásuk szerint - rizikót a képviselők? Tudniillik ha hozzá sem nyúlnak a szerve­zethez - a költségvetési pénzhez egészen biztosan hozzájutnak a színházak! így? Meglátjuk. A dolog at­tól függ, milyen a jogértel­mezés ama körben, ahol a szabadtérik pályázati pénzei­ről döntést hoznak. Amúgy pedig, ami a kö­zös igazgatási, gazdasági, művészeti, műszaki és szer­vezeti irányítás előnyeit illeti - azt is meglátjuk. Vagy nem. Vagyis az új vezetők szintén rizikós vállalkozásba fogtak. Úgy tisztességes, ha ők türelmi időt kapnak a közön­ségtől. Hiszen ha mégis rossz döntést hozott a testü­let, a balhét a színházveze­tők viszik. A képviselők (a választásig) maradnak. Sulyok Erzsébet Heten Mirahalomrél A második tanév zajlik Mórahalmon az általános is­kolához tartozó szakiskolá­ban, amelyet Phare-támoga­tással hoztak létre. Az apa­názst biztosító nemzetközi szervezet elvárja az intéz­ménytől, hogy nemzetközi kapcsolatai is legyenek. En­nek jegyében másfél hónap­pal ezelőtt az olasz Stradella városából egy hasonló profi­lú iskolából delegáció járt háztűznézőben Mórahalmon. Ekkor hívták meg a Milánó melletti településre Makra István tagozatvezetőt. Az útról azóta már vissza­érkezett pedagógus beszá­molt arról, hogy a megál­lapodás értelmében tizen­nyolc diákjuk közül heten utazhatnak ki - három peda­gógus kíséretében - tanul­mányútra Olaszországba. A tfz nap alatt a stradellai isko­lában - a mórahalmihoz ha­sonlóan - növénytermesztés­sel, szőlészettel ismerked­hetnek meg a fiatalok. Indu­lás: március 9-én. V- F. S. i napló MA AZ MDF szegedi szerve­zete 13-16 óra között ügye­letet tart a Szeged, Római krt. 31. alatt. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Klebelsbergtelepi Általá­nos Iskolában. DR. GÉCZI JÓZSEF or­szággyűlési képviselő Sze­ged város szakmunkáskép­zésével és a szakközépiskola képzésével kapcsolatos kér­désekről tart konzultációt a 624. sz. Szakmunkásképző Intézet (Kálvária sgt. 86.) ebédlőjében 18 órai kezdet­tel. HOLNAP MÉSZÁROS ATTILA, a 25-ös választókerület képvi­selője fogadóórát tart 13—17 óráig a tápéi ügyfélszolgála­ton (Honfoglalás u.). DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den, Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobában. DR. CSENKE LÁSZLÓ alpolgármester fogadóórát tart 16-17.30 óráig, a Pol­gármesteri Hivatal Ügyfél­szolgálatán (Széchenyi tér 11.). KALMAR FERENC, a 23-as választókerület képvi­selője lakossági fórumot tart 17 órától az Arany János Ál­talános Iskolában, ahol tájé­koztatják az érdeklődőket a rókusi telefonbekötésekről. Vendég dr. Lednitzky Péter, a Déltáv Rt. marketing igaz­gatója. KATONA GYULA, a 13­as választókerület képviselő­je fogadóórát tart 17-18 órá­ig a Kolozsvári Téri Álatalá­nos Iskolában. DR. PIRI JÓZSEF Algyő városrész önkormányzati képviselője 17 órától képvi­selői fogadóórát tart az al­győi kirendeltségen (Kas­télykert u. 40.). DR. TICHY-RÁCS CSA­BA, a 14-es választókerület (Alsóváros) képviselője fog­adóórát tart 17 órától az Al­. sóvárosi Általános Iskolában (Dobó u. 42.). A KATOLIKUS OKTA­TÁS SZEGEDEN címmel Locker Margit igazgatónő tart előadást a Katolikus Házban (Dugonics tér 12.) 17.30 órakor. • Erre a lehetőségre eddig csak kevesen figyeltek fel Hasznos-e a közhasznú társaság? Jótanács a Szetávnak. Most pontosan látni, merre mennek a föld alatt a fűtés­csövek, hála a nagy hónak ­közölte velünk Sz. L. (492-268). A Kodály téren például a teljes hálózat „alaprajza" látszik, ugyanis a csövek fölött elolvadt a hó. Telefonálónk üzeni a Szetávnak, ha azokat a veze­tékeket szigetelték volna, nem szökne el a hó, nem a lakókon kellene keresni a hőveszteséget. Kóbor kutyák. Juhász Gyuláné (312-822) Sajnálja azokat a kóbor kutyákat, amelyek a Bem utca környé­kén falkákba verődnek. Ugyanakkor jelezte, hogy egyik-másik rettegésben tartja a lakókat. Kérdésünk­re a gyepmesteri hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy tudnak a „Bem utcai falkáról", de képtelenek ve­lük randevút megbeszélni. Amikor a város két főállású gyepmestere éppen arra jár, a kutyák veszik másfelé az irányt. Paptrtizes. Egy szegedi taxis tréfálta meg a vásárhe­csorog a |((«p)))))}) VNIESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket és ta­pasztalataikat ezen a héten munkatár­sunkkal, Fekete Klárával oszthatják meg, aki a 06-60-327-784-es telefon­számon várja hívásaikat, munkanapo­kon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig. Felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák szerkesztő­ségünkkel! Elveszett tárgyakat, kutyákat, stb. kereső olva­sóink kedvezményes hirdetésben tehetik közzé mondandó­jukat Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. lyi Kocsis Juditot (477-358): az ötezresből négy „zöldha­sút" adott neki vissza, ám utóbb az derült ki, hogy az egyik nem ezres, hanem egy régi papír tizes volt. A hölgy most abban bízik, hátha a fi­atalember véletlenül a sze­rencsepénzét keverte az ez­resek közé és most hiányzik neki... Jópont a népjóléti iro­dának. Ha észrevesszük a rosszat, vegyük észre a jót is - mondta bevezetésképpen egy hölgy, aki szeretne név­telen maradni. Köszöni, hogy a népjóléti iroda ezút­tal levélben küldte el azt a nyomtatványt, amellyel a mozgáskorlátozottak közle­kedési támogatását lehet igé­nyelni. A hivatalnak ugyan ki kellett fizetnie a posta­költséget, de a családok megspóroltak egy utat. Hó. A Bem és a Szt. Fe­renc utca sarkán álló, a ta­nárképző főiskolához tarto­zó épület előtt sosem taka­rítják a járdát - tette szóvá Sarnyai István (319-084). De ugyanez vonatkozik több társasházra is a városban, példának okáért a Gát utca 3. és 9. számú házakra - de ezt már egy hölgy közölte velünk. V. S. (321-934) pe­dig tartozott az ördögnek egy hólapátolássál. A Jósika utcában eltakarította a havat a csatornalefolyók, kukák környékéről. Pár perc múlva megérkezett a vállalati trak­tor egy tolólappal, visszatol­ta a havat a lefolyókba, és méteres torlaszokat épített az autók és a kukák elé. Ez nem pénzkérdés, hanem ész­kérdés - fogalmazott a dü­hös városlakó. Szemét. Béketelepről Gyémánt József (60/ 482-031) kifogásolta, hogy a jövőben a szemétszállítá­sért előre kell fizetni. Ez nem így van - tájékoztatta a Csörögöt Czikkely László, a Környezetgazdálkodási Kht. osztályvezetője -, an­nak kell január 31-ig előre kifizetni az éves díjat, aki kedvezményt szeretne. Far­kas Sándorné (430-703) ol­vasónkat - aki eddig egy hónapban egyszer szállíttat­ta el a szemetét zsákokban - pedig ezúton nyugtatja meg: a nyugdíjasoknak szó­ló kedvezményes díjakról jelenleg cégen belül tárgya­lások folynak. Még a heti szemétszállítás kezdete, március 1-je előtt mindenkit megkeresnek és időben tájé­koztatnak a lehetőségekről. Címváltozás. M. L.-né (teljes név és cím a szer­kesztőségben) új lakhelyére várja a Déltáv Rt. ügyfél­szolgálati irodájának vála­szát. Először 1989-ben je­lentett be címváltozást, en­nek ellenére az előszerző­dést, s a csekket még nemré­giben is az előző címre küldték. Mivel a 60 éves be­teg asszony már többször reklamált, és egyre nehezeb­ben teszi meg a Dorozs­ma-Rókusi krt. távolsá­got, a Csörög rovathoz for­dult... 9 A Polgári Törvény­könyv már 1993 óta lehe­tővé teszi közhasznú tár­saságok alakítását. Miért csak az utóbbi időben születnek kht.-k? - kér­deztük dr. Bódi György nonprofit szakértőt. - Erre a lehetőségre eddig nem figyeltek föl. 9 A nonprofit szerveze­1ek „kht.-s" típusa „a fej­lett demokráciákban " is megtalálható? - Nem hiszem, ugyanis máshol az alapítványi és az egyesületi forma minden közhasznú cél eléréséhez megfelelő forma. „A fejlett demokráciákban" ugyanis arra használják a nonprofit szervezeteket, amire valók... • Vagyis például nem „pénzmosás" és más, ha­sonló célok érdekében születnek fantom alapít­ványok. A Ptk. szerint a kht. a társadalom közös szükségleteinek kielégíté­sét nyereség- és vagyon­szerzési cél nélkül szolgá­ló közhasznú tevékenysé­get végző jogi személy. Miért „speciális nonpro­fit" szervezet a kht. ? - Mert létrehozásának szabályairól a Ptk., működé­sének feltételeiről a társasági törvény rendelkezik. Vagyis a kht. üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése ér­dekében folytathat. A társas­ág tevékenységéből szárma­zó nyereség nem osztható fel a tagok között. E megszorí­tással ugyan, de a kht.-t a korlátolt felelősségű társa­sághoz (kft.-hez) hasonlóan kell működtetni. Ellenben a kht. hasznosságát akkor ítél­jük meg helyesen, ha lehető­ségeit összevetjük az alapít­ványok mozgási terével. 9 Ha az állam vagy az önkormányzat kivonul egy közösségi cél megva­lósításából és áthárítja egy nonprofit szervezetre mondjuk egy művelődési intézmény működtetésé­nek terhét, akkor milyen esetben tanácsos alapít­ványt, s mikor szerencsés Az alapítvány- és egyesületalapitási láz után itt az újabb: köz­hasznú társaságok lét­rehozását fontolgatják önkormányzati hiva­talokban, kulturális és közintézményekben. Már 1993 óta lehetné­nek közhasznú társas­ágaink, mégis csak mostanában kell meg­tanulnunk: mi is az a kht.? A kérdésre teg­nap az újszegedi Ren­dezvényházban kerek­asztal beszélgetésen keresték a választ. közhasznú társaságot lét­rehozni? - A döntés előtt sokféle szempontot kell mérlegelni. Az állam „kivonulásáért" cserébe különböző kedvez­ményeket biztosít a nonpro­fit szervezeteknek. Például adózási kedvezményt ad azoknak, akik - a szemét­szállítástól kezdve az ivóvíz ellátásig - „a társadalom kö­zös szükségleteinek kielégí­tését" végzik. A mérlegelés része az összehasonlítás. Például: az alapítvány elsza­kadhat alapítóitól, a kht. ese­tében az alapító tulajdoná­ban marad a vagyon. Aztán: az alapítvány nem, míg a kht. átalakítható profitorien­tált társasággá. Adózáskor az alapítványnak nyújtott tá­mogatás leírható, a kht.-nak qyújtott segítség nem. 9 Végül is: érdemes kht.-t alakítani? - A költségvetési intéz­mények gazdálkodása kötött, vállalkozásból származó be­vétele nem lehet több az ál­lami vagy önkormányzati tá­mogatásnál. Azok az intéz­mények, melyeknek vezetői ötletesek, nagyobb szabadsá­got és nyereséggel arányos bért szeretnének, bizonyára elgondolkodnak a kht.-vá alakuláson. Aki mer vállal­kozni és újítani, annak szá­mára mozgásszabadságot biztosít a kht., ez a most föl­fedezett szervezeti forma. Ú. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents