Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-29 / 24. szám

HÉTFŐ, 1996. JAN. 29. BELÜGYEINK 3 • Egymillió „nevében" Szórakoztak a politikusok Magyarország ma a vállalkozók országa, hiszen közel egymillió bejegyzett vállalkozás működik, a magánszféra a nemzeti össztermék egyre nagyobb részét állítja elő - hangoztatta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szombaton a Vállalkozói Szféra Estélyén, amelyet az Operaházban rendeztek meg. Az Országgyűlés elnöke rövid köszöntőjében szólt arról, hogy a vállalkozóknak kiszámítható jogrendszerre, világos politikai irányvonalra lenne szükségük. A Vállalkozói Szféra Estélyének fővédnöke az idén is Göncz Árpád köztársasági elnök, a díszvendége pedig Hans-Dietrich Genscher volt, akinek átadták a magyar vállalkozók Glóbus Díját. A magánlátogatáson Budapesten tartózkodó volt német külügyminisztert fogadta Horn Gyula miniszterelnök. A Szféra Kft. által ötödik alkalommal megrendezett estély célja, hogy lehetőséget nyújtson a hazai vállalkozói kör számára a személyes kapcsolatteremtéshez, információcseréhez, üzletember-találkozóhoz. Mindezt politikai és szórakoztató program egészíti ki. A műsorban politikai talk-show is szerepelt, amelynek vendége volt Kuncze Gábor belügyminiszter, Varga Mihály, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke, Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke, Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője. (MTI) A pénzügyminiszter kifejtette, hogy egyelőre még csak közgazdászként teszi közzé nézeteit, ugyanis kormányzati koncepció e témakörben nem született. E koncepciónak március végéig kell elkészülnie, majd az idei esztendő közepéig meg kell alkotni azokat a törvénytervezeteket, amelyek a fontosabb reformlépéseket szabályozzák. Ide tartozik a nyugdíj-, az egészségügyi törvény és különböző szociális törvények. E jogszabályi javaslatok a második félévben kerülhetnek a parlament elé, s a tervek szerint az Országgyűlés szeptembertől foglalkozhatna a törvénytervezetekkel. A reformra azért van szükség, mert jelenleg olyan nagy az államháztartási újraelosztás mértéke, hogy nem biztosít megfelelő növekedési feltételeket a gazdaságnak. A GDP 66 százalékát osztja el újra az államháztartás, miközben a nagy ellátó rendszerek által nyújtott szolgáltatások színvonala egyre rosszabb. Ennek az a magyarázata, hogy a központi pénzek felhasználása a jelenlegi rendsze?ben nem hatékony. Ezért olyan rendszereket kell kialakítani, amelyekben a jelenleginél sokkal jobban működik az érdekeltség, s a járadékfizetők tudják, hogy mire használják pénzüket. A reform a tervek szerint kiterjed a nyugdíj, az egészségügyi • Egy „reformer" a reformról Halaszthatatlan a változtatás A „közgazdász" Bokros Lajos szerint mielőbb változtatni kell a nyugdíjrendszeren (is). (MTI Telefotó) Jövő év januárjában kezdődik meg az államháztartási reform végrehajtása. A cél az, hogy a jelenlegi rendszerrel szemben minden adó- és járulékfizető számára világossá váljon, miért adja a pénzét, cserébe milyen szolgáltatásokratarthat igényt, s kapjon választási lehetőséget mind a fizetés, mind a szolgáltatások terén. Minderről Bokros Lajos pénzügyminiszter beszélt az MSZP országos központja és parlamenti frakciója szombati konzultációján a Köztársaság téri pártszékházban. rendszer átalakítására, a közoktatás, felsőoktatás finanszírozására, az önkormányzatok működésére, a kincstárra, a szociális ellátásra és a foglalkoztatásra. Megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, hiszen a nyugdíjrendszer reformja legalább 30-35 évig eltart, de az eégszségügyi rendszer átalakítására is öt-hat évre lesz szükség. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: halaszthatatlan a változtatás. A járulékfizetők száma folyamatosan csökken, s az általuk biztosított pénz nem elég a járadékosok nyugdíjára. Alapvetően olyan megoldásra lenne szükség, amely tőkefedezet alapján teremtené elő a nyugdíjakhoz szükséges pénzt. Ehhez azonban olyan nagymennyiségű tőkével kellene rendelkeznie a biztosításnak, ami évi 5-600 milliárd forintnak megfelelő hozadékot biztosít; ugyanis ennyi kell a nyugdíjak finanszírozásához. Ezért a jelenlegi és az új rendszerre történő áttérés hosszú időt fog igyénybe venni és csak fokozatosan történhet meg. Elképzelhető, hogy a szükséges tőke egy hányadát elő lehet teremteni a múlt évi és az ez évi privatizációs többletbevételek egy részéből. A pénzügyminiszter szerint várhatóan négy-öt elemből álló nyugdíjrendszer fog kialakulni. Továbbra is megmarad az állami alapnyugdíj, amelynek elve nem változik. Ez alapvetően felosztó-kirovó jellegű marad. Ezt kiegészíti a kötelező munkanyugdíj, ami már tőkefedezeti alapon fog majd működni. E két kötelező formán túl önkéntes formák is kialakulnak. Ilyenek a különböző önkéntes nyugdíjpénztárak, amelyek működhetnek nonprofit, illetve profit alapon. A leszakadó rétegek számára pedig mindenképpen biztosítani kell egy létminimumnak megfelelő járadékszerű ellátást. (MTI) Taszáron haladnak... Taszáron szombaton délelőtt átadták az IFOR katonai járművei számára készült utat, amely kikerüli a települést és a 61-es főutat köti össze a légibázissal. A konvojok és a többi katonai jármű ezután elsősorban ezt a 12 méter széles, másfél kilométer hosszú és 80-100 tonna teherbírásra méretezett kerülőutat használják majd. Ezzel minimálisra csökken a faluban a katonai járművek forgalma, nem rongálódnak tovább az utak, és a zaj sem zavarja majd az ott élőket. Az aszfaltburkolatú utat amerikai mérnökök tervezték, 400 ezer dollárba került, a fővállalkozója pedig az amerikai csapatok ellátásért felelős Brown and Root volt. Az építők mindössze három hét alatt végeztek a munkálatokkal. Aradon négyoldalú találkozóra került sor a jugoszláviai Vajdaság, a romániai Temes és Arad megyék, illetve a magyarországi Csongrád megye vezetői között. A Rompres jelentése szerint a megyei tanácselnökök és önkormányzati vezetők a szomszédos régiók gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatainak erősítéséről folytattak megbeszélést. Elhatározták, hogy állandó komunikációs rendszert Regionális találkozó Aradon építenek ki a közigazgatási hatóságok, illetve a kereskedelmi kamarák között, munkabizottságot állítanak fel az együttműködés jogi kereteinek kidolgozására. A vonatkozó szerződések aláírását március 30-ra tervezik. (MTI) • Kifizetők adóelőleg-levonása O Engedélyek és jövedelmek Nyilatkoztatni kell a dolgozókat Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatja a munkáltatókat, illetőleg kifizetőket, hogy a korábban a napilapokban közzétett közleményében foglaltaknak megfelelően: azok a munkáltatók, akik az 1995. december 31-éig hatályos Szja törvény 52. paragrafusának (1) bekezdése szerint az APEH által előzetesen elfogadott módszert alkalmaznak az adóelőleg megállapítására, ezt a módszert külön engedélyeztetés nélkül továbbra is alkalmazhatják; nem kell külön engedélyt kérni, ha e módszerbe a náluk kifizetett összes jövedelem (például az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak magánszemély javára a munkáltatói tag által befizetett hozzájárulás, átvállalt biztosítási díj) figyelembe vételével a két adótábla együttes alkalmazását és az arányos adójóváírást beépítik úgy, hogy ezáltal az évvégi (pozitív vagy negatív) adókülönbözet mérséklődik; nem kell külön engedélyt kérni annak sem, aki előzetesen engedélyezett és az előzőek szerint átalakított programot most vezet be; a kifizetőnek továbbra sem kell adóelőleget levonnia a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmekből, vagyis a gyes, gyet, ösztöndíj, továbbá ápolási díj és a lelki segélyszolgálatért kapott évi 36 ezer forint alatti jövedelemből. Az előzőeken túlmenően engedélyezettnek minősül (tehát nem kell kérelmezni!) minden olyan adóelőleglevonási módszer, amelynek eredményeként az év végén elszámolandó adókülönbözet mérséklődik. Ebben az esetben is nyilatkozatot kell kérni. mert azoknak a dolgozóknak, akiknek más forrásból is van jövedelmük, a nyilatkozattal alá kell támasztaniuk, hogy munkáltatójuk valóban indokoltan alkalmaz az elszámolandó adókülönbözetet mérséklő módszert. Ha a nyilatkozatból az tűnik ki, hogy a dolgozónak máshol is van jövedelme; esetében az adókülönbözetet mérséklő módszer csak akkor alkalmazható, ha kéri a külső jövedelem figyelembe vételét és ezt a munkáltató vállalja. Ha nem vállalja, vagy nyilatkozat és kérelem hiányában azonban csak az összevont adóalap adótáblája alkalmaható az érintett dolgozónál. Ilyen esetben az adóhatóság az esetleges ellenőrzés során azt vizsgálja, hogy nem növekszik-e az alulvonás az év végére, továbbá, hogy a szükséges nyilatkozatok rendben vannak-e. Kamatos kapitalizmus gorró januárja volt Magyarországon mindazokm nak, akik a pénzből élnek, nyoma sem volt a szokásos álmos évkezdésnek. Egyedül talán a forint konvertibilitásának híre hagyta érintetlenül a befektetőket, nem tömegeltek a valutapénztáraknál, hogy napi százezer forintos tételekben forintjukat márkára, svájcifrankra váltsák. Sőt, az igazán jól értesültek inkább fix kamatozású, maximális garanciával rendelkező államkötvényekbe fektették forintjaikat, hiszen január első napjaiban ezt még bőven harminc százalék feletti hozam tudatában tehették. Aki csak most ébred, s próbál bevásárolni az államkötvények másodlagos piacán, alig több mint huszonnyolc százalékos hozamot talál. Csaknem példátlan, de mindenképpen váratlan kamatesést produkált az év első hónapja. Ennek köszönhető, hogy a legfrissebb kibocsájtású - harminc százalékos hozamon ,Jelejtkező" - államkötvényekre óriási volt a túlkereslet. Miután a magánszemélyek jegyzése elsőbbséget élvez, nem csoda, ha a rugalmatlan intézmények teljesen kimaradtak az osztozkodásból, míg a kevésbé szégyenlős brókercégek Kis Jolán nevén odafértek a húsosfazékhoz A Tőzsdefelügylet vizsgálódik, de bizonyára megmarad a tanulságok összegzésénél Természetesen történtek csúnyább dolgok is januárban, már amennyiben szépnek látjuk a kamatesést. Ezek között a legnagyobb visszhangot talán egy neves lízingcég felszámolásának híre váltotta ki. A gyengélkedésről már tavaly érkeztek hírek, de akkor még titkon mindenki abban reménykedett, hogy a szakma összefog és megmenti. De a szakmának most elég a maga baja is. Az elmúlt év első felében harminchétharminckilenc százalékos kamatígérettel tudott csak lakossági forrást gyűjteni - ennyi kellett, hogy versenyképes legyen a biztos államkötvénnyel -, s azt már tavaly sem volt könnyű kihelyezni. Az egyik legerősebb láb, az autólízing például a drasztikusan emelkedő árak miatt bizonytalankodott. Ez az esztendő pedig még nagyobb kérdőjel, hiszen itt van egy tucat erős, megbízható cég, amelyiknek az év folyamán gyakorlatilag tíz százalékkal magasabb kamatot kell fizetnie a kötvények után, mint amekkora - lesz - a piaci kamat. Ha már kihelyezték a tavalyi drága forrást, s fizet is a sziszegő ügyfél, akkor nincs probléma. Ellenkező esetben igen. m rádiótelefont meg egyszer s mindenkorra el kell M felejteni. Ott ugyanis nincs biztosíték, jelzálog, elidegenítési tilalom a forgalmi engedélyben, volt viszont drasztikus, piacot felborító áresés. Természetesen csak a rádiótelefonon, a köddé vált adósokon, nem lehet kétmilliárddal elcsúszni, ahhoz máshol is ki kell venni a rendszerből. Márpedig a felszámolandó cégnél erre is volt példa. A nulla forinttal kártalanított, plusz három százalékért magánvállalkozásba fektető kötvénytulajdonos pedig mehet akár Horn Gyulához is. Legfeljebb tőle tudja meg, hogy nálunk már régen kapitalizmus van. Persze a maga gyermekbetegségeivel. JAMINA TETÖCSEREPEK /^W 15% engedménnyel! ^irtmil BAH SZÉ"MA téglagyár termékei még mUUUL dAU a régi áron megrendelhetők! Szegeti, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Doroumal u. 5—7. Tel.i 62/311-092 A Magyar Nemzeti Bank kitart a csúszó leértékelés mellett. Ez egyik sarokpontja marad a jövőben követendő monetáris politikának is. A hazai pénzpiacon a jelenlegi kamatszínvonal valószínűleg csökken, és mintegy 25 százaléknál áll majd be a rövid távú állampapírok, illetve más megtakarítási formák egyensúlyi kamata. Ez ugyanis olyan kamatszínvonal, amely a csúszó leértékelést és az inflációt is beszámítva még hozamot biztosít az intézményes befektetőknek, illetve nem veti vissza a hazai lakossági megtakarításokat. Többek között ezt hangoztatta Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azon a szakmai konferencián, amelyet Pénzvilág '96 Magyarország címmel szombaton tartottak Budapesten a kormány vendégházában. Czirják Sándor szerint a hazai állampapír-piacon a napjainkban tapasztalható felfokozott befektetői igény a jövőben valószínűleg visszafogottabb lesz, mivel már tapasztalható az állampapírok kamatának mérséklődése. A jelenlegi nagy befektetői érdeklődést az is magyarázza, hogy több jelentősebb intézményi befekte- . tő novemberi, decemberi vásárlásait elhalasztotta és befektetését az akkori költségvetési vitától tette függővé. Az év elején a három jelentősebb államkötvényre mintegy 320 milliárd forint összigény jelentkezett, amelyek között minden bizonnyal olyan befektetői ajánlat is van, amely mögött valójában nincs reális fedezet. A kamatok azonban csak addig mehetnek le, melynél még a belföldi megtakarítások fenntarthatók, s mivel napjainkban az inflációs várakozás 23 százalék körül van erre az évre (a kormány 20 százalékos inflációt prognosztizál), várhatóan 25 százalékra csökken a befektetési formák átlagkamata. Araink a földön járnak! A Malév kedvezményes téli repülőjegy-értékesítési akciója folytatódik: az 1996. január 8. és február 28. közötti utazásokra különlegesen kedvezményes áron kínálunk repülőjegyeket 33 európai célállomásra és... New York-ba már 50 000 forintért. Malév téli akció. Hogy az év jól kezdődjön! A feltételekről érdeklődjön irodánkban: 6720 Szeged, Jókai u. 7. passzázs s (62) 471 669, 471 871 FAX (62) 471 065