Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-26 / 22. szám

PÉNTEK, 1996. JAN. 26. A VÁROS 5 Hideg napok Szegeden és a Városházán Új színházi struktúra A tegnapi közgyűlés dön­tött arról, hogy a szabadtéri önálló költségvetési intéz­ményi státusa megszűnik és a továbbiakban „részben ön­állóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költ­ségvetési intézményként" működik. Az igazgatói pá­lyázaton nyertes, kinevezett színidirektor, dr. Nikolényi István koncepciójának meg­felelően a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója „munka­körében ellátja a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetését is, hiszen a munka tartalmi, művészi koordinációjának feltétele: a közös irányítás". (Az idézetek a közgyűlési előteijesztésből valók.) A színházi átszervezést az előterjesztő iroda a követke­zőkkel indokolta: az alapító okirat módosításával meg­oldható; az azonos igazga­tással, szakmai irányítással az intézmények közötti együttműködés garantálható; a kettős feladatot ellátó ve­zetők munkaköri leírásában, a szervezeti és működési szabályzatban a felelősség és a feladatok szabályozhatók; a szakmai összehangolás a gazdálkodás párhuzamossá­gait csökkenti; a részben ön­álló intézmény modelljéül szolgálhat az önkormányzat által is elvárt tagozatgazdál­kodásnak; az előirányzatok­kal való gazdálkodás éven­ként a feladatokra koncent­rálható. Az új struktúrában a szín­házat és a szabadtérit dr. Ni­kolényi István igazgatja, a két intézmény művészeti ve­zetője Szikora János, zene­igazgatója Pál Tamás, gaz­dasági igazgatója Györkéi Sándor. Közös továbbá a két színház műszaki és közön­ségszervezési vezetése. Az új működési rend rész­letes kidolgozása még hátra van, ebben az említett veze­tők, valamint az önkormány­zat illetékes munkatársai vesznek részt. Piaristák a Francia högyön Igen későn, délután há­romkor jutott csak ideje a szegedi képviselőknek arra, hogy ebédre bekapjanak va­lamit. Négy órakor folytató­dott a tanácskozás, amelyen először a piarista gimnázium fölépítéséről döntöttek. Dr. Szalay Isvtán polgármester ismertette az előzményeket: a kormány még 1993-ban adott 840 millió forint támo­gatást a piaristáknak, kárpót­lásul és segítségképpen, egy új, huszonnégy tantermes gimnázium fölépítésére. Tegnap az is eldőlt, hogy Rókus Francia-högy névre Kötelező lesz o szemétszállítás A szegedi képviselők ha­tároztak a hulladékszállítás szabályozásáról is. Eszerint 1996. március l-jétől kötele­ző igénybe venni a Szegedi Környezetgazdálkodási Köz­hasznú Társaság szolgáltatá­sát: hetente legalább egy al­kalommal mindenkinek el kell vitetnie a szemetet. Többletszolgáltatás minde­nütt kérhető, ám azért már A vita során végig érezni lehetett a feszültséget a teremben. (Fotó: Nagy László). • Öt és fél órás Icö: vita utan Differenciált elvonás az oktatásban hallgató területén jelölték ki azt a telket, amelyet a szege­di önkormányzat díjtalanul enged át az építkezés céljára. A gimnázium ügyének tárgyalásán jelen volt dr. Káliay Emil piarista tarto­mányfőnök is, aki azt kérte, hogy a befejezés határidejét 1999. december 31-ben je­löljék meg, valamint, hogy a huszonnégy tanterem helyett - anyagi okok miatt - egy­előre csak tizenkét tantermes iskola fölépítését foglalják szerződésbe. A közgyűlés támogatta a javaslatot. arányosan többet is kell fi­zetni. Algyő, Alsóváros, Móraváros, Kecskéstelep, és Szőreg területén heti kétszeri hulladékszállítást írt elő a közgyűlés. A képviselők a kötelező­vé tett szolgáltatás díját is megemelték. (A témáról ha­marosan részletes tájékozta­tást adunk.) Ny. P. Öt és fél órás, politikai villongásokkal is tarkított nehéz vita után az önkor­mányzat közgyűlése tegnap a városi oktatási és nevelési intézmények differenciált költségvetési elvonása mel­lett döntött. Az elvonás szá­zalékos aránya minden ön­kormányzati intézménynél 11 százalék lesz, ám az okta­tásban ez leginkább azokat az iskolákat fogja sújtani, amelyek az önkormányzat átvilágítása szerint „nem működnek a kellő hatékony­sággal". (Az átvilágítás sze­rint iskolánként nagyon ve­gyes képet mutat a tanár/di­ák arány, a napközis szolgál­tatás ellátása, a csoportbon­tások mértéke, stb.). A határozat nyomán váro­si szinten a tanórák 30.8 szá­zaléka helyett az összórák 20 százalékában (az eredeti javaslatban 15 százalék sze­repelt) finanszírozzák majd a napközis óraszámot. Meg­vizsgálják az iskolák peda­gógiai programjainak enge­délyezését, s erről előteijesz­tés készül, csakúgy mint ar­ról, hogy a városban hogyan lehet megszüntetni a barakk­épületekben folyó oktatási tevékenységet. A közgyűlés február elsejétől a közép- és szakiskolákban a pedagógus álláshelyek számát 1135.5­ben, s az ehhez tartozó heti túlóraszámot 3356-ban hatá­mm i-ki vérmérséklete vagy szavajárá­•m sa szerint fejezte ki a tegnapi köz­gyűlésben azt, amit vitathatatlan: a par­lamenti költségvetési törvény megszava­zása után a szegedi költségvetésben 758 millió forintos hiány keletkezett. Volt aki ezt pénzhiánynak mondta, volt, aki bevé­telkiesésnek, és hogy teljesen világos le­gyen, Szilvásy képviselő később hozzátet­te: nincs lóvé. A vita menetében a zavar is inkább ott kezdődött, hogy miután Básthy Gábor alpolgármester is a kormány működését jelölte meg a gondok egyik fő forrása­ként, a városházi szituáció vészesen kez­dett emlékeztetni a parlamenti viszo­nyokra. Aztán kiderült, hogy a képvise­lők - akiknek többsége már részt vett a hét folyamán az iskolákban egy-egy szü­Névtelenül lői vagy nevelői értekezleten - nehezen tudják felvállalni a kényszerű döntéssel járó felelősséget. A módosítások előtt az egész csomag­ra leadott név szerinti szavazás eredmé­nye a következő volt: 19 igen, 10 tartóz­kodás és 11 nem szavazat. A részenkénti szavazás során a névszerintiség terhe nélkül viszont már (az utolsó passzus ki­vételével) a megkönnyebbülés jegyében voksoltak a városatyák. Ami biztos jele annak, hogy pontosan tudatában voltak, mekkora felelősséggel is jár az elhatáro­zott elvonásokra igennel szavazni. Panek József rozta meg. Ugyancsak febru­ár elsejétől lép életbe a nap­közis szolgáltatások csök­kentése is. Azok az iskolák, ahol a korábbi elvonási egyezkedések miatt már job­ban lecsökkentették a nap­közis óraszámot, ott ez a ta­karékosság a többi elvonás­hoz számit. A közgyűlés felhatalmaz­ta a Közoktatási és Közmű­velődési Irodát, hogy „figye­lembe véve a gazdaságossá­gi, pedagógiai és lakóterületi szempontokat", készítsen előteijesztést a következő in­tézkedésekről: a Napos úti Általános Iskola és a Rókus II sz. Általános Iskola össze­vonása, a Csongrádi sugárúti Általános Iskola átszervezé­se (a tanulókat két közeli in­tézménybe helyezik), a Pető­fi Sándor Általános Iskola fúziója a Bálint Sándor (vagy alternatív változatként a Hunyadi János) Általános Iskolával, az Újszegedi Gimnázium áthelyezése, a. Móra Ferenc Szakmunkás­képzőből az autós szakmák átköltöztetése a Csonka Já­nos Szakközépiskolába, va­lamint a szakoktatás vállal­kozási formában való mű­ködtetése, illetve a Kőrösy Szakközépiskola Kollégiu­mának átszervezése. Ide tar­tozik még az óvodai csopor­tok átszervezése, tornatermi csoportok, óvodák vállalko­zási formában való működ­tetése (amit három óvoda maga kért). A felsorolt intéz­kedések szeptember elsejétől lépnének életbe. Vizsgálat indul majd arról is, hogy az intézményekben hogyan lehet a takarítási, karbantartási, pénzügyi fel­adatokat vállalkozásban el­látni. Ezek az intézkedések mintegy felét jelentik a 11 százalékos elvonásnak. A közgyűlés utasította a Köz­oktatási Irodát, hogy „az el­végzett átvilágítások ered­ményéből kimutatható to­vábbi megtakarításokról ké­szítsen előterjesztést", illetve a Közgyazdasági Irodát, hogy „átmeneti megoldás­ként az egyes intézmények költségvetését a hiányzó összeg arányában kisebb mértékben differenciáltan állapítsa meg". (A határozat ez utóbbi passzusának elfog­adása egyetlen szavazaton múlott). A közgyűlés az oktatási intézmények számára elhatá­rozott 11 százalékos diffe­renciált elvonás után meg­szavazta Básthy Gábor al­polgármester eredeti előter­jesztését, amely a többi ön­kormányzati intézmény szá­mára egységes 11 százalékos kiadáscsökkentést ír elő. Az előterjesztés vitájában Básthy Gábor alpolgármes­ter elismételte, hogy a Parla­ment által elfogadott költ­ségvetési törvény hozta ebbe a helyzetbe a szegedi költ­ségvetést. Az alpolgármester az előterjesztői expozéban szemenszedett hazudozással vádolta azokat a kormány­tisztviselőket, akik azt állít­ják, hogy az elhatározott bérpolitikai intézkedéseket beépítették a normatívákba. Básthy Gábor szerint ennek a hiánya mínusz 400 millió­ba kerül a városnak, amihez jön a személyi jövedelemadó elosztásból száimazó mínusz 200 millió, és a nettófinan­szírozásra való átállás for­ráskiesése is. A közgyűlés végül nehéz vita után szavazott csak a Szemők-féle differenciált el­vonási javaslatról, melynek szövege egy módosítás kivé­telével (a napközis elvoná­sok a tanórák nem 15, ha­nem 20 százalékára csök­kentek) megkapta a szüksé­ges többséget. A szavazás után az MDF frakció nevé­ben Balogh László frakció­vezető felirat küldését java­solta az Országgyűlésnek, melyben felvetnék a (kor­mánypárti) képviselők fele­lősségét a Szegeden kiala­kult helyzet miatt. P. J. • A KHT „bizonyítványa" Hóeltakarítósból elégséges Hó és küszködés. (Fotó: Karnok Csaba) • Szegeden először Romén ortodox istentisztelet A várost borító harminc centis hótakarónak nem örül egyformán mindenki. Akad, aki a közlekedés összeomlá­sát emlegeti, mások szitko­zódnak, s vannak, akik egy­szerűen tudomásul veszik, hogy télen az a természetes, ha esik a hó, s ilyenkor ne­hezebb az utcákon járni. Megkérdeztük1Szabó Feren­cet, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Közhasznú Társaság ügyvezető igazga­tóját, ó hogyan vélekedik a hóról, takarításról, s a város­ban tapasztalható elégedet­lenségről. • A környezetgazdálko­dási kht. számára meny­nyire nehéz ez a tél? - Évek óta nem volt ilyen súlyos a helyzet, második napja szakadatlanul esik a hó, és az előrejelzések sze­rint még további havazás várható. Olvadásra pedig egyelőre nem számíthatunk. 0 Munkájuknak miért nem lehet több nyomát látni a városban? - A város működőképes­ségét kell biztosítanunk, s megítélésem szerint ezt a feladatot teljesíteni is tudjuk. Most az ún. 1. számú prog­ramban foglaltaknak tudunk csak megfelelni, ami az or­szágos fő közlekedési utak városi szakaszainak, a tö­megközlekedési útvonalak és megállóhelyek, közlekedési csomópontok, és közterek jár­hatóvá tételét jelenti. A fölso­rolt helyeken, ha nehezen is, de lehet közlekedni. • Sokan mérgelődnek az utcákon fölgyúlt hó mi­att, s azt mondják, hogy a KHT nem végzi el a fel­adatát. Mit szól ehhez a véleményhez? - A rendelkezésünkre álló eszközökkel ezt a szintet tudjuk biztosítani. Nyolc to­lólapos teherautónk, és két traktorunk, valamint 100­120 emberünk huszonnégy órában, három műszakban dolgozik. Fölveszünk még harminc hómunkást is. En­nél többre egyszerűen nem futja a pénzünkből. A mun­kavégzést pedig folyamato­san ellenőrizzük, s elmond­hatom, hogy ritkán adódnak fegyelmezési problémák. Magyarán: megtesszük, ami tőlünk telik. • Mennyit költhetnek hóeltakaritásra, síkos­ságmentesítésre? - Az idei költségvetésből (amely még el sem készült) már fölhasználtunk kb. 8,5 millió forintot. Hogy ez mire elég, a munkánk eredmé­nyén látszik. A társaság költ­ségvetése 1994 óta változat­lan, miközben az infláció az­óta megközelítette az ötven százalékot. Még december­ben kértünk 7 millió forintot a közgyűléstől, de napirend­re sem vették az ügyünket. 0 Többen úgy látják, hogy a meglévő eszkö­zökkel sem dolgoznak elég hatékonyan: az ész­revételek szerint a gépek fölemelt tolólappal közle­kednek... Erre mi a ma­gyarázat? - Ennek csak technikai oka lehet: az ilyen jármú vagy meghatározott hely­színre megy, vagy sószórást végez. Ismétlem: a kijelölt munka elvégzését szigorúan ellenőrizzük! 0 És miért nem kotorják el gyakrabban a havat? - Minden szóráskor ötven tonna só (kétszer annyi ho­mokkal keverve) kerül az utakra, és meg kell várni, amíg a só megolvasztja a ha­vat. A most tisztított 200­230 kilométeres úthálózatot minden nap megszóljuk. Ha gyakrabban járnának a toló­lapátos autók, szórni is több­ször kellene, ezt pedig kör­nyezetvédelmi okokból nem tehetjük. Ahol föltétlenül szükséges, ott naponta leg­följebb kétszer szórunk, de ennél többször nem lehet. 0 A tömegközlekedési já­ratok megállóiban sem látszanak a takarítás nyomai... - Folyamatos havazás el­len nincs mit tenni! Rendkí­vüli hómunkásból sem vehe­tünk föl annyit, amennyire szükség volna, mert nincs miből fizetni őket. 0 Hogyan lehetséges, hogy minden erőfeszíté­sük ellenére sokan mégis elégedetlenek? - Tisztában vagyunk az­zal, hogy jelenleg csak „elégséges" szinten látjuk el a feladatainkat. Ha a város­nak ennél nagyobb az igé­nye, akkor erre pénzt is kell biztosítani. A kritikákról pe­dig annyit, hogy a mi vidé­künkön egyszerűen elszok­tunk a havas telektől! Nyu­gat-Európában (és másutt, ahol rendszeresen sok hó esik) természetes, hogy télen nehezebb közlekedni. Az emberek előveszik a hótapo­só csizmájukat, és a kocsi­jukra fölszerelik a hóláncot. 0 Több eszköz, vagy több ember kellene ahhoz, hogy az „elégséges" osz­tályzat helyett valamivel jobbat írhassunk a KHT ellenőrzőjébe? - A most rendelkezésre álló pénz többszörösére len­ne szükség: úgy 20-25 millió forintra. Ha korszerűbbek lennének a gépeink, akár 3-4 járművel sokkal magasabb színvonalon oldhatnánk meg a feladatainkat. Enélkül ma­rad az általános elégedetlen­ség, a fölháborodás, meg a pénzhiány, amely minden mást meghatároz. Ny. P. A Szegeden élő románok történetében először rendez­nek román ortodox istentisz­teletet a városban, január 28­án 9.30-kor a szegedi szerb templomban. Az istentiszte­let megszervezése a nemrég alakult román kisebbségi ön­kormányzat első ténykedése lesz. Danilo Kristic püspök, a magyarországi szerb orto­dox egyház feje engedélyt adott arra, hogy a szegedi szerb templomban minden hónap utolsó vasárnapján ro­mán ortodox liturgiát tartsa­nak. Amennyiben a román szertartásra nagyobb igény mutatkozik, a román kisebb­ségi önkormányzat még egy önálló ortodox egyházközös­ség kialakítását is lehetsé­gesnek tartja. A szegedi ro­mánokon kívül a városban élő mintegy 800-1000 Ro­mániából áttelepült román érdeklődősére is számítani lehet. Az istentiszteletet Aurél Becan magyarcsanádi román pap és Svetozar Unc kántor celebrálja. S. P. S. Ma AZ MDF-székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Varga László jogi tanácsadást tart. LOMBARD TANKÖNYVBOLT "x/ Szalvéták, terítők, gyergyák, csomagoló­* és díszítőanyagok nagy választéka! Egyes termékek 30%-os árengedménnyel! Szeged, Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem) Tel: 62/482-776.

Next

/
Thumbnails
Contents