Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-26 / 22. szám

svlöTöí loaévi^kmot;}' 2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1996. JAN. 26. történelmi krónika • Az ukrán és CM német Január 26, 1512. Bakócz Tamás bíboros esztergomi érsek megérkezik Rómába, hogy részt vegyen a lateráni zsinaton. Rómában tartózkodik 1513. november 6-ig. 1689. Szigetvár török órsége hosszabb ostromzár után feladja a várat a szövetséges hadaknak. 1699. Karlócán (Szerém vármegye) aláírják a békét a Szent Liga és a Porta képviselői. Erdély és a Bácska I. Lipót uralma alá kerül, a szultán fennhatósága alatt marad a Maros - Tisza köze Temesvárral. A szultán ígéretet tesz, hogy a jövőben a magyar elégedetleneket nem támogatja; Thököly Imrét a magyar határtól messze, a birodalom belsejébe telepítik le. A béke 25 évre szól. 1726. A városi tanács határozatot hoz arról, hogy az örökös nélküli városi lakos ingatlanát csak a városra hagyhatja. 1849. Baudisz József térparancsnok minden polgári és katonai hatóságot a sereg főparancsnoksága alá helyez. 1855. A Szárd Királyság a nyugati szövetségesek oldalán belép a krími háborúba. 1865. A Magyar Tudományos Akadémia Arany Jánost főtitkárává választja1893. Közgyűlési határozat a milleneum méltó helyi megünnepléséről. El kell készíteni a város történeti monográfiáját. A megbízást Reizner János, illetve Kulinyi Zsigmond kapják. 1918. A cattarói (Kotor, Dalmácia) hadikikötő munkásai általános sztájkha lépnek. Szociális helyzetük javításán kívül az általános békét is követelik. 1919. Munkások és katonák megakadályozzák az Ébredő Magyarok Egyesületének gyűlését Budapesten. 1934. Lengyelország és Németország barátsági és megnemtámadási egyezményt köt. 1939. A népi Írók vacsorát rendeznek Szabó Pál írói működésének 10. évfordulója alkalmából. Kovács Imre pohárköszöntője: a csoport célja a magyar parasztság fölemelése és uralomra jutta1941. A Kárpátaljai Tudományos Társaság alakuló ülése. 1962. A budapesti Kerepesi-temetőben felavatják az egykori Vörös Brigád mártírhalált halt tagjainak síremlékét. SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TŐl ESTE 7-10! (Sri- V'/Tns r' DftLMAOYARORSZAO KTT. . Fiatalok! IjJjjjf1 Gyertek dolgozni ' a PIZZA HUT-ba! KERESÜNK: bárost, felszolgálót és konyhai dolgozót! Jelentkezés mindennap az étteremben, a managemél. Cím: Kárász u. 10. n A K C FEBRUÁR 1 THERWOOLIN ÉS TOPLAN HŐ- ÉS HANGSZIGETELŐK B É F A NYÍLÁSZÁRÓK INTERSPAN FAFORGÁCSLAPOK M 0 F A FAROSTLEMEZEK H I M E X VÁLASZFALTÉGLÁK BETONACÉL 6 - 14 nm -10% -10% -5% -5% — 5% 89Ft/Kj Rókusi Tüzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669 i Á Kétségbe vonják Lengyelország létét Az ötezres taglétszámú német Nemzeti Demokrata Párt (NDP) barátsági egyezményt kíván aláírni ukrán testvérpártjával, a szélsőségesen nacionalista nézeteiről ismert Ukrán Nemzetgyűléssel (UNA) - adta hírül csütörtökön a szélsőjobboldali németországi mozgalom egyik vezetőjének harkovi sajtótájékoztatójáról az Interfax Ukráina hírszolgálat. Wolfgang Nachrat, az NDP végrehajtó bizottságának vezetője újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: pártjának az a legfőbb célja, hogy felemelje Németország nemzeti és kulturális színvonalát. Nachrat nem ismeri el az Odera-Neisse határt, szerinte ma csak Nyugatés Közép-Németország létezik, Németország keleti fele Lengyelország területén található. A szélsőjobb irányvonalú német párt küldöttségének vezetője - mint mondta - azt az időt váija, amikor gyermekei és unokái már az oroszokkal, az ukránokkal és a balti államokkal épftenek fel közös államhatárokat keleten. Nachrat aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy Kínában rendkívül gyorsan szaporodik a népesség, aminek következtében az európaiak biológiai nyomás alá kerülnek. A németországi NDP-t 30 évvel ezelőtt alapították. (MTI) Tajvan fegyvereket kér Li Teng-huj tajvani elnök sürgette az Egyesült Államokat, hogy továbbra is szállítson fegyvereket Tajvannak, megóvandó a szigetországot egy esetleges kfnai támadástól - közölte csütörtökön a tajvani elnöki iroda. Tandíj „fenyegeti" a brit egyetemeket A gyakorlatilag tetemes tandíjnak tekinthető fizetési kötelezettség bevezetése az első értékelések szerint nyflt szakítás lenne az egyetemi oktatás ingyenességének elvével, s újabb komoly terheket rakna a szociális juttatások megnyirbálásától már amúgy is sanyargatott diákság vállára. Á brit egyetemek dékáni testületének elnöke szerint 100-300 font (22-66 ezer forint) egyszeri illeték bevezetése várható az 1997/98-as tanévben, de az egyik londoni egyetem ezer fontos (220 ezer forint) dfjat latolgat. A brit állami egyetemek diákjai akár több száz font (több tízezer forint) egyszeri költséghozza|árulás fizetesére kényszerülhetnek már jóvóre, ha a felsőoktatási intézmények nem lelnek más módot a kormányzat által a következő három évre meghirdetett, összesen 12 százaléknyi elvonás pótlására. A konzervatív brit kormányzat legutóbbi költségvetési csomagjában szereplő lefaragások révén a felsőoktatási intézmények kasszájából 1999-re már 550 millió font (121 milliárd forint) hiányzik majd a jelenlegi színvonal fenntartásához. A díjkötelezettség alternatívája a számítások szerint a hallgatói létszám 7 százalékos csökentése lenne, de ez - úgymond - még mindig nem jelentene pótlólagos finanszírozási forrásokat. Az utóbbi másfél évtizedben szinte robbanásszerűen emelkedett az egyetemi diákság létszáma, amely jelenleg eléri a 1,5 milliót, s ez éppen a kétszerese az 1979es adatnak. Ez azt is jeletni, hogy az érintett brit korosztály tagjainak 30 százaléka vesz részt a felsőoktatásban; a hetvenes évtized utolsó esztendejében ez az arány 11 százalék volt. (MTI) • Döntő kísérletek előtt a JAS 39 Grípen Támadási szög A svéd hadsereg idén döntő fontosságú kísérleteket hajt végre a JAS 39 Gripen típusú harci repülőgéppel, hogy ellenőrizhesse: megfelel-e a repülőgép a megépítésére kiírt versenytárgyalás minden feltételének - jelentette ki szerdán Linköpingben a hadsereg szóvivője. Arne Streling, a hadsereg egyik szóvivője szerint a vadász, támadó és felderítő repülőgéppel még 300 próbarepülést kell végrehajtani, a már elvégzett kétezren felül. A hátralévő kísérletek középpontkában a gép támadási szöge áll majd, amely alacsony sebességnél fontos - pontosított a szóvivő. Streling hozzátette, hogy mérlegelik a JAS 39-esek erósebb motorral való felszerelését is, de ez csak a gépek 3. sorozatában lesz lehetséges, melyet a kormány most készül megrendelni. A svéd légierő eddig összesen 140 ilyen repülőgépet rendelt 2002-ig szóló határidővel, összesen 18 milliárd svéd koronáért (2,7 milliárd dollárért), eddig azonban mindössze néhány darabot szállítottak le. A szociáldemokrata kormány beleegyezett, hogy a hadsereg újabb 75 repülőgép megrendeléséről kezdjen tárgyalásokat a JAS 39-et gyártó, SAAB köré tömörült konzorciummal. A JAS-program gazdasági életképességéről - amelyet megkérdőjelez a politikai pártok egy része - hamarosan jelentést készít a svéd számvevószék. A jelentés közzétételét márciusra vagy áprilisra tgérték - írja a francia hírügynökség. A gép ellenzői a gyártás első sorozat utáni leállítását követelik. A SAAB tavaly a British Aerospace repülőgépgyártóval kötött megállapodást a JAS 39 Gripen gépek külföldi eladásáról. Eddig azonban egyetlen ilyen harci gépet sem exportáltak. Az AFP megemlíti, hogy az érdeklődők között szerepel Magyarország és India is. (MTI) Furcsa, de igaz! Délszláv aknák kerestetnek. (MTI-Telefotó) Alig egy hónappal ezelőtt függesztették fel a csonka-Jugoszlávia (újabban: SzerbiaMontenegro) ellen 1992. június l-jén bevezetett nemzetközi gazdasági, kulturális és sportzárlatot. A boszniai vérontás előidézése és az abban való részvétel miatt büntették a kicsire zsugorodott országot, s miután Daytonban aláírták a békeszerződést, megkegyelmeztek a jugóknak. Tévedés ne essék, az embargós határozatot csak felfüggesztették, de nem oldották fel. Ez csak akkor következik be, ha huzamosabb ideig „jól viseli magát" a szomszédos ország. Úgy tűnik azonban, Milosevics elnök daytoni és párizsi szereplése által önbizalmában megerősödve - nem ismer lehetetlent. A szocialista párti szerb elnök koalíciós partnere, az Új-Demokrácia Párt, javasolta, hogy KisJugoszlávia hozza nyilvánosságra a NATO-Békepartnerség iránti csatlakozási szándékát! Nem véletlen, hogy a koalfciós társ hozta nyilvánosságra az ügyet, hiszen tgy - ha lesz eredménye, ha nem - ismét a bankárból lett nacionalista politikus nyer: az Új-Demokráciát külföldön nem (otthon sem igen) ismeri senki, de mivel Belgrádból indul a kezdeményezés, Milosevicsnek tulajdonítják. Épeszű ember számára nagyon nehéz feladat ezt megemészteni: tavaly még ENSZ-katonákat kötöztek ki a szerbek a boszniai harctereken, s tgy akarták elkerülni az esetleges NATO-csapásokat, amelyekre az általuk elkövetett vérengzések miatt került sor, ma pedig már „békepartnerséget" óhajtanak! Igaz, ahhoz Szerbiának az égvilágon semmi köze sem volt. (Ezt viszont még nehezebb elképzelni...) K. F. Január 26-án, pénteken: Válogatás magyar slágerekből Január 27-én, szombaton: Disco Rave Trance Január 31-én, szerdán: Nosztalgia házibuli! IGENYED SZERINT Albániában üresek a kenyérboltok A kommunista korszak hiánygazdálkodását idézik fel az üres kenyérboltok Albániában. Az alapvető élelmezési cikk azért tűnt el az üzletekből, mert míg az alapanyag, a búzaliszt ára a magasba szökött, a kormány nem engedélyezi a kenyér árának emelését - írja az AP. A kenyérmizéria a múlt héten éleződött ki, amikor sok pékség zárva tartott a kormány árpolitikája elleni tiltakozásul. Az élelmiszerhiány zendüléshez és legalább 4 halálos áldozatot követelő raktárfosztogatáshoz vezetett 1992-ben, amikor Albánia még csaknem teljesen a külföldi segélyszállítmányoktól függött - emlékeztet az amerikai hírügynökség. A múlt héten a tiranai pékek arra kérték a kormányt, hogy kárpótolja őket a kenyér és búza ára közti különbözetért vagy pedig engedje meg a még az ellenőrzött ání termékek közé tartozó kenyér árának emelését. Aleksander Meksi kormányfő azonban hallani sem akar a kenyér drágításáról. Decemberben, amikor a búza ára a magasba szökött, Sali Berisha államfő elrendelte, hogy a pékségek számára kompenzálják a gáz és a vfz árának emelkedését, egyúttal emelték az importált búza vámját. A pékek szerint azonban az intézkedések nem kielégítőek, mindössze 30 százalékban kompenzálják a búza árának emelkedését. Albánia javarészt importból szerzi be a kenyérbúzát, melynek ára 24,7 lekről (27 dollárcent) 35 lekre (38 centre) emelkedett, miközben a kenyér kilónkénti árát 40 lekben szabták meg. Sok pékség inkább leállt a termeléssel, mint hogy elszenvedje az árkülönbözet okozta veszteséget. Mások kisebb vekniket kezdtek sütni, amelyeket a kilós kenyér áráért árusítanak. Amtg a helyzet nem rendeződik, a tiranaiak kénytelenek a kommunista időszakra emlékeztető módon ismét boltról boltra járni és sorban állni ott, ahol épp van kenyér - írja az AP. Egy nyugdíjas azt mondta a hírügynökségnek, hogy már 9 kenyérboltban járt - hiába. Mától megtudhatja, milyen adójóváírásokat vitathat idén az APEH • ki bányássza ki a Mátra alatt talált aranykincset • népi befektetéssé válhatnak-e az állampapírok • ki vágja le a magyar sertéshús-exportot? A LEGFRISSEBB ÚJSÁG