Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-04 / 3. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. JAN. 4. Panaszdal Egy, a magyarokat tanulmányozó külföldi etnográ­fus megállapította, hogy beszélgetéseinkre leginkább a panaszkodás jellemző. Ez tény. Ezen talán az etnog­ráfus döbbenhetett meg, de nekünk tény. Közkedvelt mondatkezdés: az a baj, hogy... Pezseg ebben az SZTK folyosói hangulat, ahol va­lóban bajba került emberek suttognak a mankójuk mögül és a görcseik alól De talán nem is annyira baj van, mint inkább gond. Árnyalatnyi a különbség, de épp mindig az árnyalatokban bújik meg a kisördög. A bajnak többnyire fizikai terepe van; baj az, ha kitö­röm a nyakam. A gond nem fizikai, inkább szellemi terep; a gond az, ha már az akarat is kevés a megol­dáshoz. így aztán, ha panaszkodunk is, sokkal inkább gondban vagyunk, mint bajban. Csak hát ugye van ez a bizonyos történelem, ame­lyet annál az összevetésnél, amelynél az etnográfus megállapítja (panaszolja?), hogy bezzeg más orszá­gokban nem panaszkodnak ennyit, nem ártott vőn tudni, hogy ezt az országot, mint provinciát épp úgy lerabolták agyaiig, mint anyagilag, s az önálló, hősies szellemet pedig a természetünk lökte ki magából. Elne itt egy kezdeti fél életet, talán megtudná, hogy a pa­nasz nem csupán egy etnológiai jellemző, hanem pszi­chés gyökerei a kilátástalanság talaján táplálkoznak, ahol élettérnyi babér nem terem. Mindazonálltal egyáltalán nem gond, hogy ezt így perfekt megállapította, mert talán elképzelhetőnek tartjuk, hogy amennyire nem szeretjük mások pa­naszdalát hallgatni, annyira nem szereti más se a mi­énket. Ja, panaszkodni csak szűk baráti körben, ahol ez is emberi léptékű. Podmaniczky Szilárd • faragó Márk és Várnagy Katalin szonátaestje Fiatal tehetségek a pódiumon Két rendkívüli képességű szegedi fiatal előadótehet­ség, a zongorista Faragó Márk és a hegedűs Vámagy Katalin tart szonátaestet ma este fél nyolckor a szegedi konzervatórium nagytermé­ben. Faragó Márk az utóbbi évek legnagyobb magyar zenei tehetsége; 19 évesen, nemzetközi hímeve van. A szegedi konzervatóriumban kezdte, ahol előbb Vántus Istvánnál zeneszerzést, majd Szecsődi Ferencnél hegedűt tanult; 16 évesen megnyerte a szegedi kon­zervatórium hegedűverse­nyét, miközben Mocsai Pál­né keze alatt zongorát is ta­nult az intézményben. A he­gedűsként is kiugró tehet­ségnek tartott Faragó Márk 1992-ben több sikeres zon­gora szólóestet adott Buda­pesten és más magyar váro­sokban. Ugyanebben az év­ben részt vett a zenei csoda­gyermekek debreceni hang­versenyén, majd Svájcba, a Lausanne-i Konzervatóri­umba ment tanulni. Lausan­ne-ban 2 év alatt megsze­rezte a legmagasabb zenei művészi diplomát, 1994­ben pedig elnyerte a svájci Paderewski-díjat, majd az Eurovizió zenei versenyén a döntőbe jutott. Svájcban több lemeze jelent meg. Egykori tanára, a Liszt-dí­jas hegedűművész Szecsődi Ferenc szerint Faragó Márkhoz hasonló zseniális zenei előadótehetség na­gyon ritkán születik. A szonátaest hegedűs elő­adója jelenleg is a szegedi konzervatórium növendéke; Vámagy Katalin 17 éves, öt éve Szecsődi Ferenc tanítvá­nya. Több nemzetközi kur­zuson vett részt, és több he­gedűverseny díjnyertese. Egy évet ugyancsak Svájc­ban tanult. Mestere vélemé­nye szerint ő az egyik legna­gyobb hegedűsigéret ma Magyarországon. Műsorukon a szonátairo­dalom nehéz darabjai, Jo­hannes Brahms G-dúr (op. 78.), A-dúr (op. 100.) és d­moll (op. 108.) szonátája szerepel. Fellépésük igazi hangversenyélményt ígér a muzikális, érzékeny előadói tehetségre kíváncsi közön­ségnek. Panek Sándor Egy szellemes címen tör­tük a fejünket. A pálmát vé­gül a „mától ötvenhat" vitte el, ami csak megszelídítve került a másnapi újságba. Reggelre a taxisok elállták a főútvonalakat és kezdetét vette a taxissztrájk. 1990. októberét írtuk, s a benzin árát éppen ötvenhat forintra kívánta emelni a kormány. Több napi engedetlenség után végül negyvenhét fo­rintnál megállt a taxaméter. Két hónap múlva azonban szép csendben mégis csak elérte az ötvenhat forintot. Boldog békeidők! - sóhaj­tozunk ma, amikor az elmúlt hat esztendő talán legna­gyobb mértékű benzináre­melését szenvedtük el. Száz­tíz és százhúsz forint közé állt be mára egy liter üzem­anyag ára. Az elmúlt hat esztendőben hatszorosára emelkedett az ár, ami átlag­ban évi száz százalékos emelést jelent, szemben a közel harminc százalékos inflációval. Kollégánk, ki lassan há­rom évtizede járja autóval az országot, teleírta már no­teszét, mikor, mennyivel' emelték a benzin árát. Együtt lapozgatjuk a szer­kesztőségben feljegyzéseit. 1989. májusában 26 forin­tért tankolhattunk egy liter benzint, ami ma 119 forint 90 fillér. Az is kiderül a házi „statisztikából", hogy a mostanihoz hasonló áreme­lést, úgy tíz forint körüli lite­renkénti „sarcot", 1992. májusában róttak az autó­sokra. Az Antall-kormány huszonkétszer, a jó másfél éve hatalmon lévő Horn­kormány most viszont éppen tizenharmadszor emelt árat. Minden bizonnyal ők viszik majd a pálmát a négy év el­teltével. A VÁROS 5 • A nagyok drágábbak, a kicsik vevőre várnak Továbbra is a MOL a prímás 92 98 91 95 Dízel Shell (Szabadkai út) ­­111.90 114,90 101,90 Shell (Algyői út) 118,90 ­­113,90 99,90 MOL 119,90 121,90 111,90 114,90 101,90 Texaco 118,90 120,90 111,90 113,90 100,90 Castrol 118 120 ­113 100 ÖMV 4 120,60 122,70 ­115,60 102 Esso 119,90 121,90 111,90 114,90 101,90 Benzinárak Szegeden Különös körútra indul­tunk tegnap reggel: hét sze­gedi benzinkutat látogattunk végig, megnézni, hol, mennyit kérnek egy liter üzemanyagért. Az az első pillanatban látszott, továbbra is a MOL fújja a dudát, s a többiek erre táncolnak. Aki csak teheti, igazodik a legna­gyobbhoz. Általában is el­mondható, a nagy és neves társaságok kútjai egy petákot sem engednek az árból, a ki­sebbek - ha csak néhány fil­lérrel is - igyekeznek ol­csóbbak lenni. Furcsa, de egy cég két kútja sem dolgo­zik mindig azonos tarifával. A Shell Szabadkai úti töltő­állomásánál átlag egy-egy forinttal kevesebb volt írva szinte minden binzinfajtára az Algyői úti Shell kútnál. Itt a legolcsóbb a dízelolaj is: 99 forint 90 fillér. Egyéb­ként a „gázolajosok" máshol csak száz forint fölött tan­kolhatnak. Szegeden az ÖMV kútját találtuk a legdrágábbnak. Egy-két forinttal itt szinte mindenért többet kérnek, mint máshol. Az Esso és a Shell viszont teljesen a MOL árain „dolgozik". A kicsik igyekeznek kedvezni a vevőnek, s bizalmat éb­reszteni, hogy az egy-két fo­rinttal olcsóbb üzemanyag sem pancsolt. Igaz, néhány fillér csak harminc-negyven forintot jelent egy teli tank­nál, s így az árverseny telje­sen látszólagos, hiszen egyetlen sarkot sem érdemes menni az olcsóbb üzem­anyag után, mert azonnal többe kerül a leves, mint a gázolaj... Hírlik, az év utolsó nap­ján, áremelés ide vagy oda, elmaradt az igazi nagy töme­gelés: az autósok már meg­szokták, hogy hónapról-hó­napra emelik az árat. Sorba se állnak egy-két százforin­tos megtakarítás miatt. Isme­rősöm meséli, rokonai a szlovák határ közelében lak­nak. Eddig is átjártak tankol­ni, ezután még érdemesebb lesz. Lehet, hogy a folyamat mifelénk is megforul előbb­utóbb, s mi is a szomszédba megyünk majd egy kis ben­zinért? Januárban persze nemcsak az állam emel ára­kat: a biztosítók is feljebb tornászták a felelősségbizto­sítás költségeit. Mozogni, autózni ma már csillagászati összegbe kerül: - Hiába csinálnak bármit - mondja ismerősöm, - a magyar akkor is autózni fog, ha enni kevesebb marad ne­ki. Ez egy ilyen ország. Elképzelni sem vidám do­log, milyen hatása lesz ha­marosan az ismételt benzin­áremelésnek: a szállítási költség növekedése miatt he­teken belül megjelenik az ár­különbözet az élelmiszer bol­tok polcain is. így valójában senki sem lehet „nevető har­madik" üzemanyag-ügyben, hiszen így vagy úgy, min­denki megissza az áremelés levét. Olvasom, a nemzetközi szakértők kiegyensúlyozott olajpiaci árakat prognoszti­zálnak erre az esztendőre. Nálunk viszont a fogyasztási adók egyáltalán nem ki­egyensúlyozottak, így min­den bizonnyal 1996-ban is hozzá fognak nyúlni még az üzemanyagárakhoz. Leg­utoljára 1991-ben esett meg a csoda: két forinttal is ol­csóbban adták a benzin liter­jét. Igaz, csak néhány hétig. Azután jócskán felemelték... Rafoi Gábor közéleti napló MA AZ MDF szegedi szerve­zete 13-16 óra között ügye­letet tart a Szeged, Római körút 31. szám alatt. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanél­küliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. RÓZSA EDIT országgyű­lési képviselővel találkoz­hatnak személyes és köz­ügyekben 15.30 órától a me­gyeházán, a hatodik emeleti 617-es szobában. HOLNAP A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT szegedi szervezete a Fő fasor 9. szám alatti he­lyiségében 16 órától díj­mentes pénzügyi és jogi ta­nácsadást biztosít az érdek­lődőknek. Tanácsadók, dr. Lázár Sándor szakközgaz­dász, dr. Halasi Szilveszter szakjogász. Tömegközlekedés: a pótdíjak is emelkedtek Kábel-jaj. Egy ember­ként jajdultak fel a Kábel­televízió Rt. hálózatára kö­tött készülékek előtt ülő emberek - szinte izzott a Csörög vonala. Az újévi csatornaátrendezés kapcsán a nyugdíjasok rendszerint arról panaszkodtak, hogy nem tudják áthangolni ké­szülékeiket, az utóbbi idő­ben pedig emiatt igen sű­rűn kényszerültek arra, hogy szerelőt hívjanak - és fizessenek. D. Z. szerint a kábeltévének a csillagpon­tosítással együtt közvéle­ménykutatást is kellett vol­na végeznie, hiszen kétli, hogy túl sokan vágyakoz­nának a spanyol Galavision műsora után. F. M. szerint a kábeltelevízió magas dí­jaiból igazán telhetett vol­na egy újsághirdetésre az új csatornákról, s akkor nem gúvadna ki a szeme, mire leírja a vibráló képer­nyőről a számokat. Volán-jaj. A kábeltévé­vel vetélkedett a Tisza Vo­lán népszerűsége - a tegna­pi panaszok alapján. J-nét dorozsmaiként nemcsak a WlESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket és tapasztalatai­kat ezen a héten Takács Viktorral oszt­hatják meg. Ügyeletes munkatársunkat munkanapokon 8 és 10 óra között, vasár­nap pedig 14 és 15 óra között hívhatják a 06-60-327-784-es telefonszámon. Felhív­juk olvasóink figyelmét arra, hogy Sze­gedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tu­dassák velünk. Elveszett tárgyakat, ku­tyákat, stb. kereső olvasóink kedvezményes hirdetésben tehe­tik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. 35-ös vonalának megkurtí­tása tüzelte fel, hanem a statisztikának nevezett ha­zugság. A közlekedési vál­lalat bevallása szerint 30 százalékos emelést hajtott végre. A valóságban azon­ban a régi helyzettel szem­ben - amikor egy 35 forin­tos jeggyel el tudott jutni szülei temetőjébe - az át­szállás miatt ma csak két, drágább, 45 forintos jeggyel úszhatja meg az utazás. Ami régen 70 Ft volt, az most 180, s ez azért jóval több mint 30%! Csúszkálva. Csongrádi sugárúton lakó olvasónk a hóesés és a jég után még jobban haragszik a betonlá­dákkal lezárt szervizút mi­att. Gratulál az illetékesek­nek, amiért bölcs döntésük­kel csúszkálásra, veszélyes forgolódásra késztetik a je­ges úton az autósokat. K. F. tegnap reggel a kórházba igyekezett, azonban nem tudott haladni. így most már csak arra kíváncsi, hogy az illetékesek mit csi­náltak, miért nem volt 1/2 7-kor lesózva a Csongrádi sugárút? Gumigyilkos gödör. Autógumik, kerékfelnik és gömbcsuklók gyilkosaként „díszeleg" óriási gödör az új híd újszegedi hídfőjénél - jelezte a toronyház egyik lakója. Rászakad valakire. Ki­fele dől a fakerítés a Bécsi körút sarkán, az Anna presszóval szemben lévő egyszintes magánház mel­lett. Nemcsak csúnya, de veszélyes is a helyzet, ami­óta két óriásreklámmal is megterhelték a kerítést. Ol­vasónk aggódik, a forgal­mas útszakaszon előbb­utóbb agyonüt egy gyalo­gost a tákolmány. Megtalálták. A jogos tulajdonos a 320-262-n je­lentkezhet a BES-607 rendszámtábláért. Újév reggelén a Kálvin téren, a templon és a gyermekház között találtak egy slussz­kulcsot, a gazdája hívja a 403-69l-es számot! A Szegedi Közlekedési Társaság és a Tisza Volán Rt. 1996. január 1-től módo­sította a vonaljegyek és a bérletek árát. Ezzel kapcso­latban a két vállalat tájékoz­tatja az utazóközönséget ar­ról, hogy mi az eljárás a bér­let- és jegyváltás esetén, közli a pótdíjak összegét és az úgynevezett átmeneti in­tézkedéseket is. Ezek sze­rint: 1. A bérletigazolvány ára a kiállítási költséggel együtt 25 forint. 2. Az elrontott vagy meg­rongálódott bérlet kicserélé­sének kezelési költsége 25 forint. A bérletérvényesség kezdete előtti teljes árú, illet­ve a tárgyhó 15-ig történő 50 százalékos visszaváltásának kezelési díja 10 forint. 3. A megállapított viteldí­jon felül a) 100 forint pótdíjat kö­teles fizetni: - aki csomagként, kézi­poggyászként nem szállít­ható tárgyat visz be a jár­műbe, - ha az utas, vagy az álta­la szállított kézipoggyász vagy élő állat bepiszkítja a járművet. b) 500 forint pótdíjat kö­teles fizetni (helyszíni ki­egyenlítés esetén), 800forint pótdíjat köteles fizetni (30 napon belüli ki­egyenlítés esetén) - aki jegy nélkül, érvény­telen jeggyel, bérlettel, uta­zási igazolvánnyal kísérli meg az utazást, illetve vala­milyen kedvezményt jogta­lanul vesz igénybe, - olyan bérlettel kísérli meg az utazást, amelyre az igazolvány száma nincs tin­tával olvashatóan rávezetve, - kutyát külön érvényes vonaljegy nélkül szállít; c) 1200 forint késedelmi dijat köteles fizetni a díjon, illetőleg az a-b alpontokban meghatározott pótdíjon felül, aki tartozását 30 napon belül nem egyenlíti. 4. Amennyiben az utas ér­vényes bérlettel rendelkezik, de azt a jegyellenőrzésnél felmutatni nem tudja 72 órán, illetve 3 munkanapon belül SzKT-bérlet esetén Külső Pulz u. 2. Díjszabási csoportnál, Volán-bérlet ese­tén a Tarján Víztorony téri forgalomirányító központ­ban és a Közönségkapcsola­tok irodájában Bartók tér 6., történő bemutatása esetén 60 forint bérletbemutatási díjat köteles fizetni. Átmeneti intézkedések - A régi értékű, 36 forint árú vonaljegyek 1996. janu­ár 31-ig használhatók fel. - 1996. január 31-ét kö­vetően az utasok birtokában maradt régi értékű menetje­gyek új értékű menetjegyek­re történő átváltására 1996. március 31-ig biztosítanak lehetőséget. Á visszaváltás a bérlet­pénztárakban történik. • Ma ismét tanácskoznak Tavaly kezdték, idén folytatják December 21-én kezdő­dött ülését folytatja ma dél­előtt 9 órakor a szegedi kép­viselőtestület. Mint arról már korábban beszámoltunk, az első napon néhány rende­letet alkotott a testület, majd zárt ülésen nevezte ki a Sze­gedi Nemzeti Színház igaz­gatóját. Azt követően, de­cember 22-én, a megyei köz­gyűlés tagjaival tartott egy­üttes ülésen az M-3-as autó­pálya építéséről hallgattak meg tájékoztatót, külön nem folytatták az egy nappal ko­rábban megkezdett tanács­kozásukat. Ma viszont: igen. A kép­viselők összesen 8 napirendi pontot hagytak a mai össze­jövetelükre. Ez nem is tűnik soknak, ám az egyes napi­rendi pontokon belül úgyne­vezett alpontok is vannak (összesen 28), s ezért nyil­ván újra hosszú nap elé né­zünk... Egyébként a mai ülés na­pirendjén szerepel a többi között néhány városrende­zési terv megvitatása, to­vábbá a Bajai úti lőtér hasz­nosítása, a Regionális Ag­rárcentrum és a Nagybani Zöldség-Gyümölcspiac kér­dése, a Franciahögy értéke­sítése, a (fizető)parkolási gondok megtárgyalása, a vásári és piaci rendtartás, millecentenáriumi rendez­vények, a Szegedi Bábszín­ház névváltoztatási kérelme, nappali melegedő kialakítá­sa, a közgyűlés 1996. első félévi munkatervének meg­tárgyalása és több más, a város működését érintő kér­dés is.

Next

/
Thumbnails
Contents