Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-25 / 21. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. JAN. 25. HANGSÚLY 5 Nyill levél a: önkormányzati képviselőkhöz Tisztelt Képviselőnő! Tisztelt Képviselő Úr! Az önkormányzati nevelési-oktatási intézmények vezetői kéréssel fordulnak Önhöz. Megdöbbenéssel értesültünk Básthy Gábor alpolgármester úr leveléből arról, hogy az intézmények „1996. évi önkormányzati támogatásának összege várhatóan az 1995. évi eredeti költségvetési előirányzat 89 százalékának megfelelő összegben kerül megállapításra ". A látszólagos 11 százalékos elvonás számításaink szerint az ez évben jelentkező többletfeldatokkal együtt 20-25 százalékos hiányt is jelenthet. „Fegyelmi felelősségrevonás terhe mellett" kijelentjük, hogy az óvodák, iskolák, kollégiumok a fenti finanszírozással működésképtelenné, folyamatban lévő pedagógiai programjaik megvalósíthatatlanná válnak. Önök 1996. január 25én nem kis felelősséggel a választó és adózó állampolgárok, de nem utolsó sorban saját gyermekeik, unokáik jövőjéről döntenek. Reményeink szerint az Ön támogatásával a jövőben is képesek lesznek az iskolák Szegedet megillető oktatási szolgáltatást nyújtani. Szeged, 1996. január 22. Megértő támogatását köszönve: 84 szegedi oktatási-nevelési intézmény igazgatója (84 aláírás). • Veszélyben a közszolgálatiság Szabadulni az alkalmazoltaklil? A szegedi közművelődési intézmények nyakára kétszeresen szakadt a baj: az önkormányzat egyfelől komoly helyzetelemzés nélkül készül határozati javaslatot megvitatni a közművelődési intézmények közhasznú társasággá alakításáról, másfelől {Vedig ezeket az intézményeket is felszólította a 11 százalékos költségcsökkentés benyújtására. Ami az első elképzelést illeti, a Szegedi Művelődési Otthonok Szövetsége, valamint az önkormányzat kulturális bizottsága mellé rendelt testületek véleménye szerint a közhasznú társasággá átalakítás, amelyet kizárólag pénzügyi szempontból végeznének, elsorvaszthatja a város művelődési házait. A nonprofit művelődési munkát végző közösségek a mai piaci körülmények között jó színvonalú és valóban a művelődést szolgáló programokkal nem lennének képesek fennmaradni. Ami a 11 százalékos elvonást illeti, ez tovább szegényíti a művelődési intézményeket. Elbocsátásokra ésszerűen aligha lehet gondolni, hiszen Így is például a Bálint Sándor Művelődési Ház 3, a Százszorszép Gyerekház 3, a Bartók Béla művelődési ház pedig 5 népA képviselők döntenek: „funyiró" vagy differenciálás művelővel dolgozik. Példaként véve a Bálint Sándor Művelődési Házat, az 1995ös költségvetése már amúgy is a legszigorúbban szükséges kiadásokra volt kiszámolva. Egész évre szűk 100 ezer forintos tiszteletdíjkerettel gazdálkodhatott. Amennyiben nem vonnak el tőle semmit, a költségvetés és a tiszteletdíjösszeg már akkor is mintegy 30 százalékkal csökken. Az elvonás további csökkenést hoz, és a művelődési ház lassan lemondhat arról, hogy tiszteletdíjat fizessen a fellépőknek. Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelódési Ház igazgatója nem lát más megoldást: ha rákényszerítik, az elvonást csak a tiszteletdíjkeretből veheti le. A művelódési ház igazgatója méltatlannak tartja a tervezett intézkedéseket és puccsszerű elővezetésüket. Kiss Ernő, aki a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének megyei ügyvezetője is, úgy véli, teljes mértékben csődöt mondott az érdekegyeztetés; az önkormányzatnak semmi más elképzelése nincs, mint szabadulni a közalkalmazottaktól és az intézményektől. S. P. S. Lényegében egy javaslat (a 11 százalékos elvonás) két megvalósítási módja között választhatnak a képviselők amikor ma arról szavaznak, hogy mi legyen a 758 millió forintos költségvetési hiánynak az oktatásra jutó része. A tegnapi oktatási bizottsági ülésen kiderült, hogy várhatóan a képviselők előbb Szemők Árpád „differenciált elvonási" javaslatával foglalkoznak, s ha azt elvetik, akkor jön a szavazás a múlt heti Básthy-féle „fűnyíró-előterjesztésről". Ha életbe lépne az, amit Básthy Gábor alpolgármester javasolt az elmúlt csütörtöki előterjesztésében, vagyis hogy az önkormányzati intézmények a költségvetési hiány százalékában (10.4%) csökkentsék költségvetésük kiadásait, akkor a város oktatási intézményei kivétel nélkül nagyon nehéz helyzetbe kerülnének. Mivel az iskolákat nemcsak a 11 százalék elvonására szólították fel, hanem egyéb feladatok (munkaadói járulék, a kötelező fizetési fokozatváltás, a minimálbérhez való fejlesztés kigazdálkodása) elvégzésére is, ez a 11 százalék lényegében 20-25 százalékos hiányt jelentene az intézmények költségvetésében, ami már felvetné a működésképtelenséget is. Emellett szembe kellene nézni az elbocsátások következményeivel is. Egy közepes méretű, 50 fő körüli nevelőtestülettel oktató általános iskolában csak a 11 százalék miatt hozzávetőleg 6 tanárt kellene február 1 -ig elbocsátani. A felsorolt feladatok miatt újabb hármat. Ám ha a kilenc pedagógus után a végkielégítést is ki kell gazdálkodni, akkor az csak újabb 5 ember elbocsátásával oldható meg. Természetesen ekkor az ő végkielégítésüket • Üa' | "v, Szegedi oktatás: marad a I1 százalékos elvonás Egyelőre nehéz pontosan megmondani, hogy a gyerekek szempontjából hol üt vissza a mostani elvonáscsomag. tatás mutatói. (A gazdaságosságra alapozó táblázat eredetije a kormányzat számára készült az új oktatásfinanszírozási rendszer modellezésére!). A bizottság elnöke szerint további tárgyalások után az intézményekre e differenciáló táblázat segítségével fogják terhelni a megmaradó részt. A javaslat igazi vesztesei természetesen a bezárásra ítélt iskolák, amelyekben igazi emberi drámákat okozhatnak az intézkedések, de várhatóan sok csoportbontást is meg kell szüntetni, ami főleg a nyelvoktatás kárára mehet. Közel felére csökken a napközis szolgáltatás is. Az előterjesztés szerint így is 165 álláshely szűnik meg, ám egyelőre nem tudni, ebből mennyi lesz az elbocsátás, és mennyi a „túlórásítás". Amennyiben a képviselők egyik javaslatot sem szavazzák meg (szükséges a kétharmados többség, hiszen költségvetést érintő intézkedésekről van szó), az ügy valószínűleg a februári költségvetési vitára tér vissza. P. J. is meg kellene takarítani, vagyis újabb tanárok helye lesz veszélyben. Akiknek ugye végkielégítést... Ezzel a változattal sok iskola oda jutna, hogy a most meglévő osztályok heti kötelező óraszámát sem tudnák a megmaradó pedagóguslétszámmal lefedni, vagyis osztályokat kellene megszüntetni. A tegnapi bizottsági ülés előtt percekkel készült el az oktatási bizottság elnökének előterjesztése, melynek lényege, hogy az elvonásokat ahhoz képest differenciálja, hogy mennyibe kerül az önkormányzatnak az illető intézmény. A különböző intézkedésekből (iskolaösszevonás, a napközis szolgáltatás lecsökkentése, órakedvezmények megvonása, az ellátott óraszámok csökkentése, a Kőrösy Szakközépiskola Kollégiumának megszüntetése, stb.) a 11 százalék mintegy felével számol az előterjesztés, amelyhez jön még az, hogy februártól bizottság által nem engedélyezett pedagógiai programokat nem támogatják. Az elvonások február 1-től, az intézményösszevonások pedig szeptember 1-tól lépnének életbe (Szemők Árpád itt pontosította az alpolgármester pénteki szavait: az Újszegedi Gimnáziumot nem megszüntetik, hanem más épületbe helyezik.) A megtakarításra a Szemők-féle előterjesztés egy szimulációs táblázatot tartalmaz (a decemberi iskolaátvilágítás eredményeivel), melyből minden intézmény megtudhatja, hogy bizonyos százalékos elvonásra milyen arányban módosulnak az okÓf5xervexésre ítélt iskolák Tanulók Osztályok száma Pedagógusok Az iskola átla£ (főíosztály) a Tagozat Nyelvoktatás Az első osztályban alkalmazott módszer Napos Úti Általános Lskola 139 8 18 17.3 nincs angol, német hagyományos Csongrádi Sugárúti Általános Iskola 291 16 32 18.18 angol angol, német hagyományos Petőfi Sándor Általános Iskola 191 9 18 21.2 nincs angol, német Tolnainé-féle módszer Bálint Sándor Általános Lskola 345 16 36 21.5 angol angol, német Freinet-módszer Újszegedi Gimnázium 314 12 28 26.16 mikrobiológia angol, francia idegennyelvi osztály német, olasz. számftógépkezelő latin (Forrás: Polgármesteri Hivatal Közoktatási és Közművelődési Iroda) A város vagyona m zt hiszem, nem MM vagyok egyedül a véleményemmel, hogy akármilyen költségvetési hiány is fenyegeti a várost, más módszereket is lehet találni a meggyőzésre, mint az elvonási- puccsot. S erre az sem szolgál magyarázatul, hogy a városi közoktatás racionalizálásáról folyó tárgyalások hol megindultak, hol elakadtak, miközben mindenki tudta, hogy előbbutóbb sor kerül rájuk. A pedagógusok állítják, az önkormányzatnál már hónapokkal ezelőtt is készen volt minden a sokkterápia bevetésére, mégsem merte senki felvállalni. Most Básthy alpolgármester elvégezte mindezt, s azokat teszi felelőssé érte, akik a gazdaságossági számítások logikája szerint „vagyonfelélésre" állították be az iskolákat, vagyis nem végezték el időben a racionalizálásokat. Egy másik logika szerint viszont egyszerűen csak az oktatási szolgáltatás fejlődése történt és Szeged kiemelkedő, 40 százalékon felüli iskolai tagozatos kínálatot nyújtott. MM i lesz ezzel a mwM szellemi vagyonnal? Senki sem tudja. Egy része biztosan az utcára kerül az állástalan pedagógusokkal, más részének megmentése pedig csak a budapesti kormányzaton múlik. Megint más részéért valószínűleg fizetni kell majd, hiszen a csoportbontások drasztikus lecsökkentését a nyelvoktatás és a felvételire képzés érzi meg leghamarabb. S hogy megérte-e a sokkolás, és hogy a képviselőtestületnek mennyit (és mikor) kell fizetnie a mai szavazatáért? Egyszer eldől az is. P. J. rHelyzet van" így látják a pedagógusok... A pedagógusok értetlenül állnak és várnak. Nem tudják, mi lesz velük néhány hét múlva. Az iskolákban rendkívül feszült a légkör. Mindenki elvonásokról, megszűnésekről, bezárásokról, elbocsátásokról beszél. Teljes a bizonytalanság. Alább általános-, illetve középiskolai tanárok mondják el véleményüket a városban kialakult oktatási válságról. Sejtes Györgyi (Tabán Altalános Iskola): - A tervezetet elfogadhatatlannak tartom mind szakmai, mind pedagógiai szempontból. Hogy mit eredményez a 11 százalékos elvonás az iskolákban? Színvonal csökkenést és profilvesztést, ami egyértelműen a gyermekek rovására megy. Ha ez bekövetkezik, akkor tagozatok szűnnek meg. Szerintem az elvonást, illetve a pedagógus-elbocsátást csak és kizárólag differenciáltan lehet megoldani. Csak azt nem tudom, hogyan fogja az önkormányzat pedagógiai szempontból differenciálni az intézményeket és programokat, amikor éveken keresztül csak gazdasági mutatókra volt kíváncsi. Dr. Gaizerné Mezei Annamária (Tabán Általános Iskola): - Azokat a pedagógiai programokat, amelyekre egykoron az önkormányzat adta áldását, az elvonás következtében nem lehet majd folytatni, hiszen csoportokat kell összevonni és tanárokat elbocsátani. Ebben az esetben jogi szempontból is problémák merülnek fel. Eltűnnek azok a szakkörök és más, tanórán kívüli iskolai programok, amelyek az intézmény sokszínűségét adták, s ennek bizony a gyermekek látják kárát. Véleményem szerint az iskola összköltségvetését és oktatási programját nem lehet két külön dologként kezelni, s azt gazdasági szempontoknak alávetni. Szabó Gabriella (Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola): - Megdöbbentőnek tartom a 11 százalékos elvonást, ami számításaink szerint iskolánknak nem 11, hanem több mint 20 százalékos elvonást, azaz körülbelül ötmillió forintot jelent. Ahhoz, hogy ezt a pénzt össze tudjuk szedni, minden létező csoportbontást meg kell szüntetnünk, tanárokat kell elbocsátanunk. A légkör rendkívül feszült az iskolában. Sértőnek találom, hogy szakmai szempontok figyelmen kívül hagyásával tanév közben akarnak ránk kényszeríteni olyan dolgokat, amelyek alapvetően megváltoztatnák az iskola tanév során kialakított feladatmegosztásait. Síkné Szajlai Mária (Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola): Szeretném megkérdezni: ha csoportösszevonásra kerül a sor, hogyan lehet majd harmincegynéhány diáknak például számítástechnikát vagy nyelvet oktatni, amikor számítógépből összesen húsz van az iskolában. Nekem úgy tűnik, hogy az önkormányzaton csak számokat és adatokat látnak. A következményekkel nem foglalkoznak. A másik, ami felháborít: tudomásom szerint az iskolának kellene kigazdálkodni a végkielégítés összegét is, így lenne olyan tanár, akit azért bocsátanának el, hogy a másik három-négy végkielégítését ki tudják fizetni. Dr. Kovácsné Bakacsi Judit (Radnóti Miklós Gimnázium): - Amikor először hallottunk arról, hogy az elmúlt évben beharangozott négy százalékos csökkenés után további elvonások várhatók, értetlenül álltunk, mert úgy éreztük, a négy százalék is a maximumot viszi el az iskolától. Az újabb elvonások következtében jól működő tagozatos rendszerünk szenvedne csorbát; a mamutcsoportokban ugyanis nem lehetne igazán figyelemmel kísérni a gyermekek munkáját. A csoportösszevonásokkal nem csak a szülőket, de saját érdekeinket is sértenénk. Szerintem ész nélkül, átgondolatlanul nem lehet nekimenni a pedagógiának, főleg ebben az időszakban. Várhidi Gyula (Radnóti Miklós Gimnázium): - Elfogadhatatlannak tartom, amit az önkormányzat tervez. De elfogadhatatlannak tartom azt is, ami ma Magyarországon oktatáspolitika címszó alatt megy. Azt mondják, az oktatás prioritást élvez, ez azonban tettekben nem nyilvánul meg, sőt, gazdaságpolitikai szempontokra hivatkozva sorozatos elvonásokkal hozzák lehetetlen helyzetbe az intézményeket. Szerintem egy leépített iskolarendszerrel a jövót veszélyeztetjük. Végtelen szűklátókörűségnek tartom, hogy gazdasági célokra hivatkozva, úgy hoznak megszorító intézkedéseket, hogy nem számolnak a következményekkel. Sx. C. Sx.