Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-25 / 21. szám

CSÜTÖRTÖK 1996. JAN. 25. BELÜGYEINK 3 • Tetőzött az influenzajárvány Kétszázhetvenezren dőltek ágynak Az elmúlt héten tetőzött hazánkban az influenzajárvány. Ebben az időszakban csaknem 81 ezer ember fordult orvoshoz, csupán valamivel több, mint az azt megelőző hét napban - tájékoztatta az újságírókat szerdán Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosa. A betegek 22,6 százaléka ment betegállományba, az esetek 22,6 százalékában fordult elő valamilyen szövődmény. Egy hét alatt 385 személyt kellett kórházba szállítani, 28-an pedig meghaltak az influenza következtében. A legtöbb halálos áldozatot Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében követelte a járvány. Mint a főorvos elmondta, a betegek száma Vas, Komárom és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb. Ezekben a régiókban az ott élők 1,2-2,1 százalékánál diagnosztizálták az influenzát. Azokon a területeken - Baranya, Somogy és Tolna megyében -, ahol elsőként jelent meg a vfrus, az elmúlt héten csökkent a betegek száma. A keleti, dél-keleti megyékben viszont még felfutó ágban van a járvány. Az 5 hete tartó járvány összesen csaknem 270 ezer embert döntött ágynak. (MTI) Szabi Ivin indul Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke, frakcióvezető szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy feltételes jelleggel vállalja a. jelölést az elnöki posztra. Az MDF-es politikus hozzátette: ha Für Lajos nyilatkozik és vállalja ismét a jelöltséget, akkor ő visszalép. (MTI) • Kedvező feltételekkel Támogatások a mezőgazdaságban Az FM Csongrád Megyei Hivatalának tájékoztatása szerint megjelentek az új mezőgazdasági támogatási rendeletek. Tasnádi Gábor hivatalvezető a termelők figyelmébe ajánlja a Magyar Közlöny 117. számát (egy kormány- és öt FM-rendelet olvasható benne), valamint azokat az előadásokat, amelyeket a hivatal munkatársai tartanak - szinte mindennap - a városokban és a falvakban. Jó tudni, hogy a legtöbb rendelet január 1 -jével automatikusan életbe lépett, és a legtöbbre nem árt már most beadni a pályázatokat. Kedvező alkalom kínálkozik idén az új mezőgazdasági gépek vásárlására. Tavaly ugyanis csak a hitelek kamattámogatását lehetett igénybe venni, 70 százalék erejéig. 1996-ban viszont 25 százalék vissza nem térítendő támogatás jár a gépvásárlásra, ami gyakorlatilag állami juttatás, továbbá a hitelkamat 30 százalékának kifizetését is kérheti a termelő. Újdonság az is, hogy bárki - egyéni vállalkozó vagy társaság - igényelheti a támogatást, viszont a mezőgazdasági termelést igazolni kell. Ezúttal a nyilatkozattal és a saját névre szóló számlával az adóhivatalba kell menni, s majd az APEH küldi vissza a pénzt is. (Ez utóbbin az ITJ-szám csak 39-cel kezdődhet.) Az FMhivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a termelők ne várjanak senkire, önállóan és minél előbb intézzék a vásárlást! A kedvező lehetőségek közé tartozik, hogy idén öntözési beruházási támogatásként a bekerülési összeg 40 százalékát térttik meg. Amennyiben valaki hitelt is igénybe vesz, akkor a kamat 40 százaléka a további támogatás. Ehhez viszont az FMhivatalban pályázatot kell benyújtani. A határidő szoros, február 10. Ha valakinek addig mégsem sikerülne összegyűjteni a szükséges dokumentumokat, jó lenne, ha legalább a szándékát jelezné. Az FM-hivatalnak ugyanis igényelnie kell a megyei keretet - mondta Tasnádi Gábor. F. K. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kárpótlásijegy-részvénycsere akciót indít a kárpótlási jeggyel rendelkezők számára - jelentette be szerdán sajtótájékoztatón Suchman Tamás privatizációs miniszter. A becslések szerint piacon lévő, mintegy 50 milliárd forint címletértékű kárpótlási jeggyel szembeni kínálat megteremtése érdekében az áramszolgáltató vállalatok részvényeiből 19,1 milliárd forintnyi csomagot állítanak össze. Az akció a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (Démász) jegyzett tőkéje 8 százalékának megfelelő, 3 milliárd forint névértékű • Áramszolgáltatók részvénycseréje kárpótlási jegyért A Démász lesz a „próbakő" részvénycsomag felajánlásával indul februárban. Ebből 20 százalékot, 600 millió forintnyi részvényt a határon túli kárpótlásijegy-tulajdonosok számára különítenek el. Az alanyi kárpótoltak elsőbbséget élveznek az allokációnál. Az ÁPV Rt. igazgatósága még tavaly döntött arról, hogy a stratégiai társaságok részvényeiből a privatizáció első körének lezárása után elkülönft a kárpótlási jeggyel szembeni kínálat megteremtésére. Az áramszolgáltató részvényeken túl felajánlanak a Magyar Villamos Művek Rt. részvényeiből 2 százalékot, a Móléból pedig 5 százalékot. A Démász-résztfények cseréje a tervek szerint február 12-én indul az OTP Bróker forgalmazásában. Fodoriáda A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a héten a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon - első fokon - pert nyert Fodor Gábor volt művelődési és közoktatási miniszter, valamint Török András korábbi művelődési helyettes államtitkár ellen. A szakszervezet azért perelte be a két vezetőt, mert a Művelődési és Közoktatási Minisztérium törvénysértő módon elmulasztotta az érdekegyeztetést az ez évi költségvetési törvény tervezetérő. • Magyar gazdaság: megtört a jég Pál utcai fiúk a küzdőtéren Veress József egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tartott előadást tegnap, szerdán délután Szegeden, az MNB tanácstermében, a közgazdászok helyi szervezetének meghívására. A téma 1996 időszerű gazdaságpolitikai kérdései - jellegéből adódóan elméleti kérdésekről éppúgy szó esett, mint napi aktualitásokról. Kezd megtörni a jég fogalmazott még kissé óvatosan az előadó a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Egyértelműen pozitív folyamatok indultak el, akár a fizetési mérleg hiányának csökkenését, akár a privatizációs bevételeket és az azok felhasználásával kapcsolatban született egyezséget vesszük alapul. „A két szembenálló táborból egyre több az áruló, mint a Pál utcai fiúkban, akik megismerik a másik nézeteit és elbizonytalanodnak." Filozófiai sfkra terelve a napi problémát: mindenben kételkedni kell. És ezt teszi most az ellenzék is, amikor bizoVeress József. (Fotó: Révész Róbert) nyos gazdasági döntésekkel kapcsolatban korábbi nézeteit hajlandó „felülvizsgálni". A vezető közgazdász az előadáson pontokba foglalta, szerinte mi az állam szerepe ebben az átmeneti időszakban, egy „transzformációs országban". A három plusz egy funkció lényege röviden: leépíteni mindazokat az állami feladatokat, amelyek a korábbi társadalmi rendszert követően már nem szükségesek; átalakítani a nagy elosztó rendszereket; Ijjaj A Kastély Hotel és étterem!! Algyői út 41. sz. I Gyönyörű környezetben, a főút mellett nyit a várva várt fogadó és étterem. Az étteremben Papp Jenő kitűnő vendéglátós vátja szombattól kedves régi és új vendégeit. Szeged, Algyői út 41. Telefon: 480-637. azon az úton, amely a működő piacgazdasághoz vezet, meghatározni az állam szerepét; a politikáról leválasztani a szakbürokráciát. (Ez utóbbival kapcsolatban Veress József megjegyezte: Bokros nagy súlyt fektetett arra, hogy megfizesse a szakapparátust, hiszen ellenkező esetben a gazdasági bűnözés, a maffia „viszi el" a gazdaságot.) Megváltozott a kapcsolatunk a nagy nemzetközi pénzintézetekkel is. Emiatt például nem létkérdés, hogy a Világbanktól kapunk-e készenléti hitelt, avagy sem. Jó, ha van (ám ha adják, se biztos, hogy hozzányúlunk). Amennyiben mégsem kapjuk meg, igazából nem történik semmi. Állunk a lábunkon, 11 milliárdos a devizatartalék és tavaly novemberben 620 millió dollárt előzetesen • törlesztettünk mondta tegnap, Szegeden a népszerű közgazdász. F. K. • Ki akarta a nyugdíjakat megadóztatni?! Horn megígérte A nyugdíjasokat is érintő legaktuálisabb témákról csaknem egyórás tárgyalást folytatott szerdán délelőtt Horn Gyula miniszterelnök a Nyugdíjasok Országos Képviselete vezetőivel. A megbeszélésen - tájékoztatta az MTI-t Knoll István, a nyugdíjas testület elnöke - a kormányfő határozottan kijelentette: szó sincs arról, hogy a jövőben a nyugdijakat is adó alá kívánnák vonni. Hozzátette: ezentúl szigorúan felelősségre vonják azokat a kormánytisztviselőket, akik olyasmiről nyilatkoznak, amiről nemhogy döntés nincs, de még a tervekben sem szerepel. A képviselet érdeklődésére a kormányfő azt is cáfolta, hogy végérvényes, módosíthatatlan elképzelései lennének a kormánynak a nyugdíjkorhatár-emeléssel kapcsolatban. A képviselet vezetői a kormányfővel folytatott találkozón ismételten hangsúlyozták, hogy a bejelentett 30-35 százalékos gyógyszerár-emelés immár elviselhetetlen terheket róna az idősekre. A kormányfő ezzel kapcsolatban rámutatott: mindent megtesznek azért, hogy a krónikus betegek, idősek ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe. Ezért is tervezik a közgyógyellátásra jogosultak körének jelentős kibővítését. A kormányfő ugyanakkor nem tartotta lehetségesnek hogy visszavonják a gyógyászati segédeszközök áfa-kötelezettségét. Annyit azonban megígért: garantálni fogják, hogy a rászorulókat ne érje emiatt hátrány. (MTI) Hajrá, (véltévé! r

lz (kicsi) képviselő ült (végre) egy asztalhoz, hogy arról beszéljen, amiről már legalább öt esztendeje kellene. Vagyis, hogy mit is akarnak a szegedi önkormányzat tulajdonát képező Városi Televízióval. (Magán)kezdeményezésben eddig sem volt hiány. Az egyik eladta volna, a másik átalakította volna, a harmadiktól ebek harmincadjára kerülhetne. De az egyik városvezető akarnoksága kioltotta a másikét. így aztán maradt: a vegetálás. Öt éve nincs kinevezett, vagyis hosszútávú tervek szövögetésére felhatalmazott vezetője a város televíziójának. Nincs rögzítve: a képviselőtestület mit akar ettől a tévétől Tán ezért: a médium létezéséhez szükséges muníciót az önkormányzat adja is meg nem is. Az önkormányzat öt éve hezitál Közben a médiapiacon több műsorkészítő műhely és ezzel együtt vad versenyhelyzet alakult ki. A bizonytalanságok közepette élő, hetente több mint 3 óra saját, jórészt közszolgálati műsort gyártó „vétévé" pedig egyre lehetetlenebb helyzetbe kerül A levélváltásokból, a vitaműsorokból úgy tűnik: az önkormányzat televíziójának maga a gazdasági Ugyekért felelős alpolgármester a legfőbb ellensége. Erre a következtetésre jutott az a telefonáló, aki kedden este már 90 perce nézte és hallgatta a városi tévében a „vétévéről" a szegedi önkormányzati testületben képviselettel rendelkező tíz párt emberét. De szerinte a „hosszabttás" sem hozott eredményt. Ezért csak annyit mondhatott: hajrá „vétévé"! A képviselő urak között volt, aki a közösen választott témáról tán még két mondatot se volt képes összerakni. Olyan is akadt, aki - titkolva ellenérdekeltségét - a sárba tapodta a műsort, a szerkesztőt, az egész „vétévét", mindenestől, úgy, ahogy van. Kilógott a lóláb, mikor a város egyik atyja mindenáron egy másik tévét reklámozott. Vagy mikor valaki önkormányzati szócsővé degradált volna egy többre hivatott eszközt. Volt, aki kész műsortervet adott. Akadt, aki kigondolta a „helyi médiatörvény" szerinte legfontosabb pontját, az „ellenőrzés" módját. Csupán arról nem esett szó: miért nem kérdezik meg a szegedi polgárt, milyen helyi tévét szeretne. Arra se kaptunk választ: az önkormányzat miért nem áldoz arra, hogy saját televíziója ne csak a város területének 60 százalékán legyen fogható. Mikor jön el az az idő, hogy a szegedi tévézők minden helyi műsorkészítő műhely kínálatából csemegézhetnek? Vagy egyáltalán: az önkormányzat mikor dönt végre a „mi" televíziónkról? S

ajnálatos, de csak itt-ott, egy-egy „elejtett gondolat" foszlányaiból sejlett föl egy helyi, közszolgálati, gazdasági és műszaki szempontból is helyzetbe hozott, működő televízió képe. Valami olyan, amit az önkormányzat szeret és használ, de amit a polgárok is nézhetőnek találnak. Ami mellett él és virul a kereskedelmi profilú tévé is. Mert mindenki a helyén van és teszi a dolgát. A Torony alatt ez nem tgy megy. Ott „vezetői instrukciók alapján" formálódik egy határozati javaslat. A „vétévé" halálos ítélete, amihez senki nem meri a nevét adni. Kérdés: a közgyűlésben ki adja a szavazatát? 1' • A pénzügyőrparancsnok szerint a levélben foglaltak is megerősítik, hogy a jogszabály szerint a fogyasztási adót az országba behozott termékek után mindenképpen meg kell fizetni függetlenül, attól, hogy a termék bérmunka illetve import útján érkezik az országba. Az akkor érvényes jogszabályok lehetővé tették azt, hogy a beérkező termékek után bizonyos esetekben ne kelljen a határon megfizetni az adót előre, még az értékesítés előtt. A levéltervezet valójában arról szól, hogy a Pénzügyminisztérium akkori állásfoglalásával ellentétben a bérmunka során hozzáadott érték, illetve a bérmunkaszolgáltatás értéke is adóalapot képezhet a jogszabályi előírások szerint. Az azóta végrehajtott - a levélben is kezdepiényezett - jogszabály-változtatások egyébként ennek megfelelően módosították, egyértelmúsítették az előírásokat. A Kordax benzin-ügylete esetében ez mintegy 10 százalékos értéket érinthet. Arnold Mihály érthetetlennek tartja, hogy miközben az üggyel a sajtó a véleményalkotást sem mellőzve • Arnold Mihály a Kordax-ügyről „Sajfólevelezö" a pénzügyőrök között A vámhatóság „Kordax-Ugyben" tett lépéseinek jogszerűsége mellett szól az a levéltervezet is, amely az Új Magyarország hasábjain látott napvilágot, habár ezt sokan másként interpretálták - nyilatkozta az MTI-nek szerdán Arnold Mihály, altábornagy, a VPOP parancsnoka. A vámparancsnok egyébként azzal indokolta eddigi - és szándékai szerint jövőbeni - hallgatását az ügyben, hogy folyamatban lévő eljárásban lehetőleg nem akarja befolyásolni az illetékes eljáró pénzügyőröket. részletesen foglalkozik, azt a tényt nem hangsúlyozta, hogy a Kordax a behozott benzin után egyáltalán nem fizetett fogyasztási adót, de az értékesített benzin árában ezt a vásárlóktól beszedte. A vámkezelés egyébként a Kordax bevallása alapján történt, s amint azt a levéltervezet is megállapítja olyan kódot alkalmaztak, amely az árú fogyasztási adó mentességét jelölte. Ennek megfelelően a jogszabályi előírások szerint állapította meg a vámkezelés során az illetékes vámhatóság, hogy a kivetéssel megállapítandó fogyasztási adó értéke „0", ami nem jelent fogyasztási adó mentességet. Ezt a megoldást egyedül a Kordax alkalmazta a kőolaj termékek behozatalánál. Arnold Mihály azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a törvény szerint a vámhatóság, még ha tévedett volna is, öt évig módosíthatja határozatát. A törvény mellesleg azt is kimondja, hogy az ügyfelet nem mentesíti a fogyasztási adó befizetési kötelezettsége alól, ha a vámhatóság azt tévesen állapítaná meg. Arnold Mihály sajnálatát fejezte ki, hogy nyilvános jogvitába keveredett egy céggel, hiszen ez szerinte helytelen. Ugyanakkor az egyelőre tisztázatlan körülmények között, a hivatalból kikerült levéltervezet, illetve annak helytelen értelmezése miatt ez elkerülhetetlenné vált. Amennyiben tisztázódik a felelősség a levél kiszivárogtatásáért, úgy a parancsnok szigorú eljárást kezdeményez majd. Sajtóetikai szempontból is kérdésesnek tartja az altábornagy, hogy megengedhető-e ilyen dokumentumok közlése egy lapban, főleg, ha azokhoz megengedhetetlen módszerekkel jutottak hozzá. Különösen kifogásolhatónak tartja az Új Magyarországban a vámszervek eljárásának minősítését a Kordax-ügyben, amikor a cég a lap tulajdonosa is. (MTI)