Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

KEDD, 1996. JAN. 23. • Tizenegy még nincs magánkézben Finisben a patikaprivatizáció HAZAI TÜKÖR 9 Az 1994-ben született törvény előírása szerint az elmúlt év végéig be kellett volna fejezni az ország állami patikáinak magánkézbe adását, de ez nem sikerült, s határidő-módosításra volt szükség. A módosító jogszabály azonban nem rögzíti az új határidőt, ezért a még nem privatizált gyógyszertárak magánosítása korlátlan ideig elhúzódhat. Információink szerint Csongrád megye még nem privatizált 11 patikája közül néhánynak a privatizációja folyamatban van, a szükséges dokumentumok beszerzése várat magára. Csaknem valamennyi eddig privatizált megyei patikát az ott dolgozó gyógyszerészlek) vásárolták meg, kivétel Hódmezővásárhely Csongrád megyében még nem fejeződött be a patikaprivatizáció. A megye 75 állami gyógyszertárának döntő többségét ugyan magánkézbe adták, de még 11 patika vár magánosításra. Szegeden mindössze egy gyógyszertár hiányzik a privatizált patikák listájáról. négy, Szentes két gyógyszertára, amelyekre nem pályáztak az ott dolgozók. Itt kívülálló gyógyszerészek szerezték meg a patika tulajdonjogát, illetve új pályázatot írnak ki. A gyógyszertárak privatizációjával párhuzamosan zajlott a Csongrád Megyei Gyógyszertári Központ részvénytársasággá alakítása. A központ vagyona a megye 59 települési önkormányzatának tulajdonába került. A települések lakosságuk számának arányában részesednek a vagyonból. Szeged több mint 40 százalékot tudhat magáénak - a január elsejétől - Heliomed Rt. néven működő egykori gyógyszertári központ vagyonából. A részvénytársaság ezentúl gyógyszernagykereskedelmet, illetve gyógyszergyártást folytat. A központ rt.-vé alakulása létszámlépítéssel is járt, s eddig harminc embertói vált meg a részvénytársaság. Kalocsai • A második félévben: Ösztöndíj - cigány középiskolásoknak Az elmúlt év végén alakult meg Szegeden a Cigány Oktatási Egyesület. Célja: a város önkormányzatának segítségével támogatni kívánja a Tisza parti városban tanuló középiskolás cigány fiatalokat. Amint azt Berta Edina titkártól megtudtuk, az egyesület alapítói pedagógusok, művelődési intézmények vezetői és munkatársai. A cigány diákoknak nyújtott anyagi segítség mellett erkölcsi támogatásban is részesítik a gyerekeket, mégpedig olymódon, hogy egy-egy ösztöndíjassal külön is foglalkoznak. Állandó kapcsolatot tartanak fenn a diákokkal és átsegítik őket az esetleges lelki kríziseken, s egyengetik továbbtanulásuk útját. A Cigány Oktatási Egyesület most pályázatot Irt ki a városban tanuló cigány középiskolások számára. A jelentkezők kérelmét az egyesületben (Berta Edina titkárnál, Móra Ferenc Általános Iskola, 6724 Szeged, Zoltán utca 14.) veszik át, illetve erre a címre postázhatják a pályázatokat. A beérkezett kérelmeket egy, erre a célra kinevezett bizottság bírálja el, s az ösztöndíjak odaítélésénél figyelembe veszik az iskolai érdemjegyek átlagát és a bizottság előtt nyújtott teljesítményt. A pályázaton nyert fiatalok minden hónapban - havi teljesítményüktói függően - 1996. februárjától a folyó év júniusáig részesülnek ösztöndíjban. Az írásos pályázatokban a személyi adatokon kívül fel kell tüntetni azt is, hogy melyik oktatási intézmény hallgatója a pályázó, rövid életrajzot, továbbá a félévi bizonyítványról fénymásolatot kell mellékelni. Az egyesület illetékeseinek véleménye szerint, az 1996. február 9-ig tartó pályázat elbírálása után, mintegy 10-15 cigány középiskolás tanulót tudnak majd anyagi támogatásban részesíteni. K. F. Svéd-magyar csapágyak Az elmúlt esztendőben 40 százalékkal növelte eladásait Magyarországon a göteborgi központú vezető csapágygyártó cég, az SKF konszern. Magyarországi leányvállalata, az SKF-Svéd Golyóscsapágy Rt. 1995-ben 1,7 milliárd forintos árbevételt ért el. Az idén a forgalom további felfutásával számolnak, arra alapozva, hogy az utóbbi esztendőben évi 20-40 százalékos bővülést sikerült elérniük. • Nevezték őket már a levegő királyainak, égi mamutoknak; egy biztos; páratlan látványt nyújtanak az égen úszó hőlégballonok. Rövidesen ebben a különleges élményben lesz részük a városlakóknak, hiszen január 25. és 28. között rendezik meg az I. Dégáz Nemzetközi Hőlégballon-fiesztát és Pick Nagydíjat Szegeden. A hétvégére 12 légijármű érkezik a szélrózsa minden irányából, jönnek hőlégballonok Magyarországról, Angliából, Németországból, Lichteinsteinből, Csehországból és Szlovéniából. A hagyományos cseppalakú ballonok mellett várhatóan néhány különleges - sörösüveget és olajosdobozt formázó - fiesztaballon is a levegőbe emelkedik majd. A rendezvény igazi kuriózuma lesz a Zeppelin alakú hőléghajó, ebből mindössze egyetlen darab létezik Magyarországon - ez is egy lichteinsteini cégé és amely még sohasem repült a Dél-Alföldön. A hőléghajó nemcsak alakjában különbözik a hőlégballonoktól, hanem irányíthatóságában is, hiszen légcsavarjának és kormányszerkezetének köszönhetően nincs kiszolgáltatva a szeleknek. De nemcsak a ballonok lesznek különlegesek, hanem a pilóták is. A teljes magyar élmezőny eljön, Molnár Csaba Európa- és magyar bajnok mellett itt repül Horváth Ferenc háromszoros magyar bajnok - ő a Pick-ballon kapitánya -, és Végh Sándor, aki a jelenlegi rekorder négyszeres magyar bajnoki teljesítményével - a Biogal-Hélia-D ballon kosarában. A találkozó január 25-én, csütörtökön délután 3 órakor fiesztarepüléssel kezdődik, • I, Dégáz Nemzetközi Hólégballon-fieszta és Pick Nagydíj Jönnek az égi mamutok A Dégáz vadonatúj ballonja is jön a fiesztára amikoris az összes ballon közös felszállást hajt végre. Az elsőszámú felszállási helyszín az Újszegedi Liget tisztása, ám ha kedvezőtlen a szélirány, akkor a SZVSE pályáról emelkednek a levegőbe az égi mamutok. Az aktuális helyszínekről egyébként minden felszállás előtt legalább egy órával tájékoztatnak műsoraikban a szegedi rádiók - Tisza Rádió, Rádió 88, Média 6., Rádió Szeged. A program pénteken reggel 9-kor fiesztarepüléssel folytatódik, délután három órakor pedig a Pick Nagydíjat rendezik meg. A nézőknek ekkor a rakpartra érdemes ellátogatni, ugyanis a tetszőleges helyről felszálló hőiégballonosoknak egy, a Tisza-partján felállított póznán függő óriási Pick szalámit kell leakasztaniuk. Az ügyességi verseny után érdemes kint maradni a rakparton, 18 órától függeszkedés lesz, amikor mind a 12 ballon ott fog „fűteni" egy órán keresztül - anélkül, hogy felszállnának. A rakpartot péntek délután természetesen lezáiják az autóforgalom elől. A fieszta programja szombaton 9 és 15 órakor fiesztepüléssel folytatódik, utoljára pedig vasárnap délelőtt 9-kor szállnak fel a ballonok. Az országban még nem rendeztek hőlégballon fiesztát, hogy első alkalommal Szegeden létrejöhetett ez a különleges találkozó az köszönhető a főtámogatóknak, a Dégáz Rt.-nek és a Pick Rt.-nek, valamint a többi támogatónak, a Délmagyarország Kft.-nek, a Bounty Pubnak, a TurTrans Nemzetközi Szállítási Kft.-nek (Mezőtúr), a Belvedere Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.nek, a Hozsanna Biliárd és Kártya Szalonnak, a Jam Pub Sörözőnek, a Szegedi Vasutas Sport Egyesületnek, a MacPalnak és a CarismArt Reklám- és Rendezvényszervező Irodának. T. V. • Megalakult a Magyar Geotermális Egyesület Meddő kútból nedves gőz A 6 jogi és 56 természetes személyt tömörítő egyesület munkájában részt vesz a Mol Rt. is, amelynek jelenleg több ezer olyan olaj-, és gáztermelés szempontjából meddő kútja van, melyek fúrásakor nedves gőzt vagy termálvizet találtak. Ezek hőmérséklete esetenként eléri a 170 celsius fokot is. A nedves gőz, mint ismert, alA hazai termálvizek hatékony és környezetvédő hasznosítása céljából megalakult a Magyar Geotermális Egyesület. Tervei megvalósftása érdekében feladatának tekinti a hazai hévfzhasznosítók összefogását - tájékoztatta Árpási Miklós, a Mol-Geotermia Projectjének vezetője az MTI-t. kalmas áramfejlesztésre, a termálvíz pedig üvegházak fűtésére, termékek - például gyógyfüvek - szárítására, továbbá gyógyászati (hidro-terápiás) célokra is. A cég e meddő kutak hasznosítása érdekében az ország három pontján végez kísérleti méréseket: a Zalaegerszeg melletti Andráshidán, a Duna-Tisza közén található Mélykúton és az Orosházától északra fekvő Nagyszénáson. Ez utóbbi településen egy korábbi fúráskor 171 celsius fokos nedves gőzt találtak. A mérések során többek között a kutak hozamát, a termálvíz illetve gőz hőmérsékletét, összetételét vizsgálják. A terv megvalósítására első lépésben 350 millió forintot költenek. (MTI) A messzebb menő képek kiállítása Az Emlékszigetlakó kockáztassuk meg - egy egészen különös, ám sajátos tér-idő hálót fest, amely ugyanakkor csupán az alapkoordinátákat adja meg egy feltételezett nézőnek, hogy abból kibontsa saját emlékszigetét s hogy azon önmagát emlékképeivel járhassa körbe. A kép és a cím együttese egyszerre több egymást gerjesztő, inspiráló, asszociáló elemet is tartalmaz. A fej körvonalán belül Tárnok Róbert: Emlékszigetlakó a szigetes foltok abszolút rezonálnak az emlékezés természetével, s így mindkettő egyszerre térben és időben önmagát határolja. De hát vegyük azt, egy Emlékszigetlakó nem ilyen bonyolult, bonyolultságot csak az értelmezés teremt, mi több, ő inkább saját kalandjainkra csábít, azok legbensőbb, nyitott festményeire, mintsem azok önbezáró mérlegelésére. De még így is, mi magunk vagyunk saját emlékeink, s az emlékeink azok, amelyek a jelen időt lemossák az emlékezés határáról. Innen már nincs messze azt tudni, hogy minden, ami előttünk áll, ugyanennek az emlékszigetnek még megfestetlen része, de ha így vesszük ezt az élet-mű-alkotást, akkor a természet azt kívánja meg tőlünk, hogy amikor a kép teljessé válik, elmúljunk általa. Az Életfával mintha épp előbbi kijelentésemet akarMég az elmúlt hét péntekén nyílt meg a Bartók Béla Művelődési Központban Tárnok Róbert és Huszár Imre közös kiállítása, melyen Pataki Ferenc festőművész a művészet úgynevezett huszárkardjával felavatta a két festőművészt. Kiállításukról - a bőség és változatosság ellenére - két képet választottuk, melyek Révész Róbert reprodukciói. egy panteista világmodell emblémája, hanem annak a fényes életáradásnak a megtestesítője, amelynek - a hagyományos értelmezésekkel együtt is - itt egészen időtlen ábrázolásával találkozunk. Ez a fa, ha így látjuk, csupán másodsorban vet árnyékot, éppen déli árnyékot, azaz a lehető legkisebbet. De pusztán - mintha a pusztán lennénk - azt sem állíthatjuk, hogy itt akkor valami optimista fa áll, ellenkezőleg, ez a fa minden megosztottság ellenére a félgömbű égbolt felől előtörő fény és alanti árnyék között ontja színeit, de úgy, hogy nemhogy láttán emlemzésbe nincs kedvünk fogni, hanem még bele is szédülünk. Ezt azért se feledjük, mert a képek színesek. Podmaniczky Szilárd Huszár Imre: Életfa nám megcáfolni: az Életfa lombsátorában - még ha nem is térben gondoljuk el az emlékezésnek, mint a gondolati élet egyik legtalányosabb műfajának finom, egymásba olvadó szigetfoltjait találjuk, amelyeknek szinte végtelen variációját képzelhetjük ide, azok teljességgévei kioltva az elmúlás dilemmáit. Itt ugyanis másfajta viszonyrendszerbe koordináljuk a teljességet, abba, ahol az elmúlás nem az élet, az emlékezés határa, hanem annak kizárója. Tévedés ne essék, az Életfa nem Reptéri duhajok Sokat olvashatunk a repülőtéri főépületről. Legutóbb például egy hasbaszúrással végződő családi perpatvarról szóló történet csiklandozta az olvasók szemét, melynek a helyszíne történetesen a repülőtéri főépület volt. A bökkenő mindössze az, hogy csalóka ez a név, ugyanis jelen pillanatban a repülőtéri főépületnek semmi köze - a repülőtérhez. Valaha volt. A második világháború előtt még katonai repülőtér húzodott a Bajai út mellett s akkor minden, ami a vasúton túl létezett, repülőtérnek számított. A békeidőkben azonban alaposan összezsugorodott a szegedi repülőtér, mindössze egy barakk- és egy műhelyépület, no meg két hangár számit repülőtéri épületnek. A hajdan idetartozó építményekből szakmunkásképző műhely és kollégium, rendőrtiszthelyettesképző iskola és hajléktalanszálló lett. E rövid történelmi visszatekintésre azért van szükség, mert a repülőtéren dolgozó sportrepülőklub és városi légikikötő alkalmazottai egyre kevésbé örülnek annak, hogy rájuk néznek esetlegesen ferde szemmel — a „repülőtéri főépületben " zajló dolgokért. Mert ugyebár szeretik a repülő emberek, ha írnak róluk, de azért nem ragaszkodnak ehhez minden áron. Azt pedig már csak a hírlapírói észjárás teszi hozzá, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha mondjuk ezt a műintézményt átkeresztelnék mondjuk „a repülőtér melletti hajléktalanszállóra "... T. V.