Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1996. JAN. 23. történelmi krónika Január 23. 1348. I. (Nagy) Lajos Aversában kivégezteti Károly durazzói herceget, a többi Anjou herceget pedig Magyarországra küldi túszként, 1349. Lackfi István erdélyi vajda és Wolfhardt Konrád zsoldoskapitány Trójánál ütközetre kényszeríti Tarantói Lajos seregét és győzelmet arat. 1402. Zsigmond király elhagyja Magyarországot. 1458. Szilágyi Mihály biztosttja a Budán tanácskozó főpapokat és bárókat, hogy Hunyadi Mátyás nem fog bosszút állni bátyja, Hunyadi László gyilkosain, mire a főpapok és főurak megegyeznek királlyá választásán. 1610. A király szentesíti az 1609. évi országgyűlés törvényeit. Főbb törvénycikkek: 3.: Bocskai István fejedelem birtokadományai érvénytelenek; 8.: kivéve, a bécsi béke értelmében ideiglenesen rászállt három megyében; 48.: tilos a nyers arany és ezüst kivitele; 62.: vegyék számba újra a portákat, négy jobbágyház, illetve 12 zsellérház alkosson egy adóegységet. 1707. Az 1706. december 20-án megszakított rozsnyói szenátusi tanácsülés második szakaszának, második napja. Elhatározza a Habsburgház trónfosztásának kimondását; a rézpénz leértékelését, és 1,5-2 millió forint adó kivetését; megtárgyalja Forgách Simon gróf tábornoki hűtlenségi ügyét; megszünteti Illyés István címzetes erdélyi püspök szenátusi tagságát. 1860. Legfelső kézirat, amely Albrecht főhercegnek, Magyarország főkormányzójának messzemenő felhatalmazást ad az ország belső nyugalmának helyreállítására. 1861. Összeütközések a hatóságokkal Nagykőrösön a törvényhatóságok működésének megkezdésével kapcsolatban. 1878. Tisza Kálmán miniszterelnök pártja elé terjeszti a gazdasági kiegyezés tervét. Gorove István pártelnök a megállapodást szavazás nélkül elfogadottnak nyilvánítja. 1901. Megalakul a Társadalomtudományi Társaság Budapesten. 1921. Kiáltó Szó címen megjelenik Kolozsvárott Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István kiáltványa a romániai magyarsághoz. Szembe kell nézni a valósággal, dolgozni kell; elítéli a sovinizmust, ki kell építeni a román néppel való békés együttélést. Megállapodott a NATO és a hágai törvényszék A brcskói mészárlás szemtanúi A Brcsko melletti, valaha kilencméter mély völgy mára eltűnt; a mélyedést - a helybéli szemtanúk szavai szerint - több ezer legyilkolt bosnyák és horvát polgári áldozat tömegsírja töltötte fel - tija helyszíni beszámolójában a The Times. Az első számú brit lap hasábjain megszólaló négy túlélő szerint 1992. júniusában - miután a szerbek elfoglalták az északkelet-boszniai várost - 15 napig teherautók hordták a völgybe a holttesteket, amelyeket azután földgyaluk dolgoztak bele az ugyancsak odaszállított törmelékbe. A lemészárolt brcskóiak számát a The Times szerint a szarajevói kormány hétezerre teszi. A lap által megszólaltatott tanúk szerint 1992. tavaszának éjszakáit rendre gépfegyverropogás, gránátrobbanás, emberi jajveszékelés zaja verte fel az elfoglalt városban. A brit újságnak nyilatkozó tanúk egyike elmondta: esetenként hatvan tetemet is ledobtak egy-egy teherautóról a hevenyészett tömegsírba; a holttesteket időnként egy helybeli csirke- és sertéstelep hűtőkocsijával vitték a helyszínre. A völgyhöz vezető utat emberi testrészek szegélyezték. A BBC értékelése szerint a horrorszerű tanúvallomásokat hitelesnek kell tekinteni, mivel azokat - a fegyverek elcsendesedése, és a mind szabadabb mozgás nyomán - alátámasztják a nagy tömegben előkerülő bizonyítékok, annak ellenére, hogy a szerbek nyilvánvalóan számos tömegsírt igyekeztek eltüntetni. A rádió szerint a következő hetekben „több hasonló, sokkoló felfedezésre kell felkészülnie a külvilágnak. Háborús búnök, tömegsírok Együttműködésről és koordinációs kérdésekről állapodott meg Szarajevóban a NATO és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott nemzetközi törvényszék. Leighton Smith, a boszniai NATO csapatok parancsnoka és Richárd Goldstone, a hágai testület főügyésze közös nyilatkozatukban tették közzé a megállapodás részleteit. A dokumentum szerint a NATO csapatok szavatolják a térség biztonságát, ahol a törvényszék szakértői kivizsgálják a háborús bűncselekményeket, felkutatják a tömegsírokat. Smith elfogadta Goldstone javaslatát, amely szerint a törvényszék összekötő irodát létesít a térségben, hogy megfelelően irányíthassák a együttműködést a NATO és a törvényszék szakértői között. A tárgyalófelek egyétértettek abban is, hogy - tekintettel az ügy érzékenységére - a jövőben kerülik a nyilvános megbeszéléseket. (MTI) Göncz Árpád Albániába utazik Göncz Árpád köztársasági elnök Sali Berisha albán államfő meghívására szerdán háromnapos hivatalos látogatásra Albániába utazik. A politikai fordulat óta ez lesz magyar részről a legmagasabb szintű látogatás a kis balkáni országban. Történelmi szövetségesünk Maxwell és a titkosszolgálat Róbert Maxwellt pályája kezdetén állítólag a brit titkosszolgálat pénzelte. Ez derül ki a sajtómágnás életrajzának részleteiből. A dokumentumokat a The Guardian adta közre. A londoni lap értesülései szerint Maxwell 500 ezer fontot - mintegy 775 ezer dollárt - kapott az MI6-tól. Az életrajz szerzője, Russell Davies azt állítja: a titkosszolgálat arra használta fel őt, hogy a hidegháború elején beférkőzzék szovjet tudományos körökbe. 1991-ben bekövetkezett haláláig az üzletember fenntartotta kapcsolatát a brit titkosszolgálattal. Davies szerint az MI6 az utolsó években arra gyanakodott, hogy Maxwell összeköttetésbe került a szovjet és az izraeli titkosszolgálattal is. Maxwellt 1991 november elején találták meg a tengerbe fúlva a Kanári-szigetek közelében. Republika e Sqiperise: azaz Albánia - történelme egyik legfontosabb szövetségeseként tartja számon Magyarországot: a XV. században élt nemzeti hős, Szkander bej Hunyadi Jánostól kapott támogatást az oszmán birodalom elleni küzdelemben. A mintegy 3,5 milliós lakosú, közel 29 ezer négyzetkilométer területű ország azAdriai-tenger és az Otrantói szoros partján terül el Görögország és Macedónia, illetve a Jugoszláv Szövetségi Köztársasághoz tartozó Crna Gora és Koszovó tartomány között. Albánia ugyan 1912-ben elnyerte függetlenségét, és 1955. óta az ENSZ tagja, de Enver Hodzsa sztálinista diktátor 1985-ben bekövetkezett haláláig szinte valószerűtlen elszigeteltségben élt. Az EBEÉ-ben 1991. óta, az EBESZ-ben az átalakulástól kezdve tag. A mai belpolitikai helyzetet a stabilizálódás, valamint a demokratikus intézményrendszer és a jogállamiság folyamatos, bár lassú kialakulása jellemzi. Az 1992-es választások óta az Albán Demokrata Párt (ADP) birtokolja a parlamenti mandátumok kétharmadát, s koalícióban kormányoz a Szociáldemokrata és a Republikánus Párttal. Meghatározó az ADP és a KP utódpártja, az Albán Szocialista párt (ASZP) közötti szélsőséges szembenállás: az egyre erőteljesebb nyugati jelzések ellenére hűtlen kezelés vádjával mindmáig börtönben van Fatos Nano, az ASZP elnöke. Gazdasági téren a helyzet javulóban van: a korábbi 400 százalékos inflációt 1994-re 16 százalékra sikerült leszorítani. A GDP növekedési üteme Európában élen járó 8 százalék körül volt - bár így is csak mintegy 580 dollárt tesz ki fejenként - , de összetétele (56 százaléka a mezőgazdaságból származik) még mindig fejletlen országot jelez. Külföldi adósságállománya 1,1 milliárd dollár: a hitelezők tavaly nyáron ennek 80 százalékát elengedték, a többire pedig kedvező fizetési feltételeket biztosítottak. Az utóbbi években az export háromszorosára, az import 30 százalékkal nőtt, a fizetési mérleg hiánya jelentősen csökkent. Tirana a dollárban történő elszámolásra való áttérés óta 2,45 millió dollárral, továbbá 1992-93-ban búzavásárlásra nyújtott kormányhitel-garancia alapján újabb 12 millió dollárral tartozik Magyarországnak: az adósság rendezéséről Göncz Árpád látogatása során is szó lesz. HorváHi Júlia > A román-magyar viszony - „lidérces" szempontból Raffay, a különlegesen fontos gyalog D. D. Rujan, a Vocea Romaniei főszerkesztője, aki az utóbbi időben vezércikkek sorában ostorozta az RMDSZ-t és a magyar revizionizmust, legújabb frását azzal kezdi, hogy pénteken (sic) Budapesten megünnepelték „annak 1100-ik évfordulóját, hogy a hun törzsek megtelepedtek a pannon síkságon". „A kissé ködös évfordulón jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök pedig természetesen beszédet mondott." A továbbiakban olyan, a miniszterelnöknek tulajdonított kijelentéseket tűz tollhegyre, mint hogy „a magyarok mindig magukévá tudták tenni a demokrácia leghaladóbb eszméit, ami ma is érvényes". „Kérem. Magyarország miniszterelnökének dolga, miként értékeli a magyaroknak a demokrácia irányában megtett fejlődését. Ami bennünket illet - saját véleményemet mondom - az a meggyőződésem, hogy elég A román kormány által létrehozott, jelenleg „országos tájékoztatási lapként" megjelenő napilap, a Vocea Romaniei hétfői számában „Az irredentizmus lidércnyomása" cfmmel vezércikket szentelt Horn Gyula magyar miniszterelnök csütörtöki, a millecentenárium alkalmával elmondott parlamenti beszédének, illetve az abból vett állítólagos, nyilvánvalóan pontatlan idézeteknek, továbbá Raffay Ernő volt védelmi államtitkár pénteken az Új Magyarország hasábjain Trianonról publikált és a Rompres román hírügynökség alapján szó szerint átvett interjújának. Az utóbbit első oldalon közli a Cronica Rontana is, a VR-hez hasonlóan címben fogalmazva úgy, hogy Raffay szerint a magyar kormánynak kérnie kellene az amerikai diplomáciától „Magyarország határainak kiigazítását". sok .kiigazítást' kell eszközölni az ilyen nagyvonalú kijelentésekkel kapcsolatban." D. D. Rujan kifejti, hogy „1940-ben Magyarország totális elkötelezése a fasiszta és revansista erők mellett korántsem volt haladó eszme". Magyarország 1848-ban is csak saját érdekében értelmezte a kor haladó eszméit, 1867-ben pedig, „amikor Erdély elvesztette fejedelemségként élvezett függetlenségét" és „abszolút visszaéléssel belefoglalták a magyar államba, durva, erőszakos magyarosítás kezdődött Erdélyben... Az antidemokratikus magyar politikának semmi köze nem volt a haladás, a megértés és az etnikumok közötti tolerancia Horn Gyula által említett eszméihez". Miután kifejti, hogy ezzel szemben igazán demokratikusak voltak az 1918. után az Egységes Román Nemzeti Állam által előmozdított interetnikai viszonyok, D. D. Rujan azt írja, hogy a „hun törzsek pannon síkságra érkezésének millecentenáriuma" alkalmából Magyarországon számos „példátlanul soviniszta" megnyilvánulást szerveznek. Á vezércikk Raffay Ernő más helyen szó szerint közölt interjújára történő utalásokkal zárul. D. D. Rujan azt a következtetést vonja le a volt államtitkár szavaiból, hogy „ha még ilyen szinten is nyilvánosan hangot kaphatnak ehhez hasonló irredenta nézetek, akkor minden lehetséges! Ebben az összefüggésben rasszista románellenes nézetek hirdetése egy Katona Ádám, az RMDSZ egyik vezetője, vagy éppen maga Tőkés László, a magyar etnikai párt tiszteletbeli elnöke által már nem meglepő. (Valójában az RMDSZ és Tőkés László elhatárolta magát Katona nézeteitől - a tud.) A revansvágyó kampányok támogatása a Magyarországgal szomszédos országokban és a magyar kisebbségek egyidejű felbiztatása arra, hogy mindenféle bizarr .autonómiákat' követeljenek, mint látható, egy Raffay Ernő által régóta elképzelt terv részét alkotják. Ő maga csak egy gyalog a sakktáblán - de különlegesen fontos gyalog!" - fejezi be okfejtését D. D. Rujan. (MTI) Keleti György délszláv körúton Megkezdte hétfőn három napos délszláv körútját a honvédelmi miniszter. Keleti György előbb Belgrádot, azt követően Szarajevót és Zágrábot, majd pedig Okucanit keresi fel. A honvédelmi tárca vezetője a jugoszláv és a horvát fővárosban a kétoldalú kapcsolatokról és a magyar műszaki zászlóalj tevékenységéről tárgyal. A bosnyák fővárosban Keleti György találkozik a kormány képviselőivel és az IFOR-parancsnokság vezetőivel. Okucaniban szerdán megtekinti a 90 fős előkészítő csoport tevékenységét és ezt követően születik döntés arról, hogy mikor utazzon a helyszínre a főerő több mint 300 katonája. Ennek valószínűsíthető időpontja január vége. (MTI) A polgárok többsége támogatja Az EU- állampolgárok többsége támogatja a majdani közös pénz bevezetését, és mintegy kétharmaduk elfogadhatónak tartja az „euró" elnevezést is a leendő egységes valuta számára derült ki a Eurobarometer felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből. Az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága december közepén, közvetlenül a madridi EU-csúcs után végzett telefonos közvéleménykutatást, előzőleg pedig november-decemberben reprezentatív, személyes felmérést. Az egységes valuta nevéről döntő decemberi EUcsúcs utáni telefonos vizsgálat szerint a megkérdezettek 54 százaléka egyetértett az egységes valuta megteremtésével, 37 százalék volt ellene, míg 9 százaléknak nem volt véleménye. A még EUcsúcs előtti személyes felmérésben 49 százalék nyilatkozott pozitívan a leendő közös pénzről, 33 százalék szólt ellene. (Mint a vizsgálat vezetői megjegyzik, egy hónappal korábban még csak 46 százalék támogatta az egységes valutát.) A decemberi telefonos köz vélemény kutatásban összesen hét tagországban a megkérdezettek kétharmada egyetértett a közös pénz bevezetésével (Olaszország, Luxemburg és Franciaország végzett a tekintetben az élen), míg öt országban (a négy skandináv tagállamban, valamint Nagy-Britanniában) 50 százalékot meghaladó volt az azt elvetők aránya. (Dániában kis htján kétharmados - 64 százalékos volt a közös pénzzel szemben nyilatkozók tábora). Az „euró" elnevezést EUátlagban több mit kétharmad (69 százalék) elfogadhatónak tartotta (kilenc tagországban is 70 százalék fölött volt az egyetértők aránya, Hollandiában és Belgiumban a 80 százalékot is meghaladta). A legnagyobb, egyharmados, vagy még annál is nagyobb ellenkezés Dániában és Nagy-Britanniában fogadta a választott nevet, az utóbbinál a megkérdezettek 41 százaléka volt ellene. Szófiában megverték a cseh nagykövetet Szófiában műit pénteken megverték Csehország bulgáriai nagykövetét, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. A hétfői prágai lapok szerint Petr Pospisil nagykövet péntek délben egy jónevű étteremben ebédelt Szófia központjában. Szomszédságában egy fiatalokból álló, hangoskodó csoport szórakozott. A nagykövetet zavarta a hangos szórakozás, s mivel jól tud bolgárul, megkérte e fiatalokat, hogy beszélnének kissé csöndesebben. Válasz helyett az egyik fiatalember felállt, a diplomatához lépett, fellökte, majd ököllel arcon vágta. A csoport ezután megfenyegette a nagykövetet, hogy ha továbbra sem nyughat, esetleg kidobják az ablakon. Bár a cseh külügyminisztérium az incidensre eddig hivatalosan nem reagált, nyilvánvaló, hogy az ügynek diplomáciai folytatása lesz.