Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-20 / 17. szám

1996. JANUÁR 20., SZOMBAT Mértékadó orgánumok szerint 1995 az Internet éve volt, a világméretű számítástechnikai pókháló óriási fejlődésnek indult. Egykor csak kormányhivatalokban és oktatási intézményekben lehetett felhajtani az információs szupersztrádára, ma pedig tucatnyi szolgáltató kínálja ezt a lehetőséget magánszemélyeknek - hazánkban is. • Aki az e-mail-eket osztja Nem tilthatják be a Terrorista Kézikönyvet Interjú az Internet Societyelnökével —Milyen céllal hozták létre az Internet Society-t? - Az IS egy nemzetközi szervezet több mint száz tagországgal. Célja, hogy segítse az Internet egészséges fejlődését. — Amikor azt mondja, hogy segítik a fejlődést, úgy érti, hogy vannak dolgok amiket önök mondanak meg az országoknak? Azaz beleszólnak a dolgukba? — Nem. Csak mi határozzuk meg a szabványokat, biztosítjuk, hogy a hálózat technikailag fejlődjön. Nagyon érdekel minket az oktatás, hozzásegítjük a tagországokat, hogy létrehozzák és kezeljék a saját hálózatrészüket. Együttműködünk más nemzetközi szervezetekkel a távközlési politika kidolgozásában. -A segítség, az oktatás és a szakemberek utaztatása mind-mind pénzbe kerül Ki Jizet ezért? - Több mint 120 tagunk van, köztük vállalatok is akik kifizetik a tagságéit járó 10000 dolláros díjat. — Hogy lehet rávenni őket, hogy fizessenek? Nem tudnak magukon segíteni? - Nem. Nem étről van szó. Ezek közül sokan nemzetközi nagyvállalatok, mint például a Sun MicrosysAz Internetnek ma mintegy 30 millió febasználója van, ennyien tudnak egymásnak elektronikus levelet küldeni. Ennek a sok embernek elektronikus postaládája és címe — e-mail-je — van. A címeket nemzetközi szervezet, az Internet Society osztja szét. A Petőfi Rádiók Modem idők című műsora a szervezet elnökével, Lawrence H. Landweberrel készített interjút — mely lapunk mellett az Internet és CompuServe hálózatán is olvasható. tems, az IBM, az AT&T vagy a Deutsche Telekom. Ezeknek a vállalatoknak érdekük a mi céljainkat támogatni. Például az oktatás nagy része olyan országokat céloz meg akik még nem építették ki az Internet-et. Három éve még Magyarország is ilyen volt. 30 afrikai országban és Ázsia bizonyos területein sincs meg Internet. Latin-Amerika is fehér folt. — Lehet, hogy néhány év múlva elveszíti a munkáját, mert addigra sikerül mindenből bevezetni a hálózatot? - Nem mert az afrikai országokban nem lesz olyan gyors a bevezetés mint máshol, mert a távközlés iszonyatosan fejletlen. Az egyik munkatársam éppen most járt Guinea-ban ahol az egyetemi központ kiépítését értelemszerűen a nemzeti egyetemnel akartak kezdeni, de mivel az egyetemnek két mérföldes körzetében sehol nem volt telefon, úgy döntöttek, hogy rádió hullámok segítségével juttatják el az Internet bit-jeit az egyetemre. - Önök osztják ki a gép-neveket, vagy angolul a domainneveket Mennyire szólnak bele a névválasztásba? - Mi csak megbízunk országonkénti felelősöket, akik aztán intézik a helyi névkiosztást. Ez történt Magyarországon is. Mivel minden név az ország angol nevének a rövidítését tartalmazza, ezért itt is ezt csináltuk. A Hungary-t HU-nak rövidítettük és kiadtuk a .hu-ra végződő neveket egy intézménynek, aki aztán dönt az Internet címek további sorsáról, de mi abba már nem szólunk bele. Repül az óriás delfin • Elölről akár egy léghajó Nem is gépmadár, egyenesen óriásdelfin az Airbus legnagyobb szállítójárműve. A legújabb gépmadár a keresztségben ugyanis a Beluga — fehér delfin — nevet kapta, s a képeket látva, kiderül, hogy cseppet sem túloztak a keresztszülők. A Beluga az Európában több helyen folyó Airbus gyártást szolgálja, hiszen a géptörzseket és hajtóműveket szállítja Toulouse és Hamburg között. Méretei tiszteletre méltóak, 1400 köbméteres térfogatával kivívta a világ legnagyobb teherszállító repülőgépe címet, maga mögé utasítva az eddigi éllolvast a „Super Guppyt". Nemcsak polgári szolgálatot teljesít egyébként a Beluga, hiszen nemrégiben a Bundeswehr főnökei is szemet vetettek az óriásteherszállítóra így ugyanis könnyebb lenne nagy távolságra szállítani az óriásterheket, helikoptereket —, s a közelmúltban rendeltek négy darabot belőle. • Befér még a szállítóhelikopter is — Van elegendő kiosztható név abboz, hogy mondjuk a Főid öt milliárd lakosa mind Internet felhasználó legyen? - Sokkal gazdagabb struktúrára lenne szükség ahhoz, hogy ez megvalósulhasson és ezt épp most alakítjuk ki. De az elv az, hogy az országonkénti névadásba nem szólunk bele. — Számos olyan áolog van amibe nem szólnak bele, bár néhányan nyugodtabbak lennének, hogyha bizonyos dolgokat nem lehetne megtalálni az Interneten. Gondolok itt most arra a kanadai srácra aki bombát csinált az Interneten talált recept segítségévei. Ha önök megkérnék a keresőprogramok gyártóit, hogy soba ne találják meg az olyan fekete bárányokat mint a Terrorista Kézikönyv vagy a gyermek pornográfia. - Nincsen semmi olyan az Internet-en ami ne jelent volna meg nyomtatásban. Bomba készítési recept van az összes könyvtárban, a pomo már megjelent a világ összes nagyvárosában, az egyetlen probléma az, hogy a hozzáférés könnyebb az Internet segítségével. Az én véleményem ezzel kapcsolatban az, hogy a felnőtteknek minden információhoz kell, hogy legyen hozzáférésük. Nem hiszem, hogy a kormányoknak vagy intézményeknek bármilyen szerepet kéne játszani abban, hogy megszűrjék az információt. A gyermekek viszont már más kérdés. Ők természetesen nem férhetnek hozzá mindenhez, de nem mi fogunk dolgokat letiltani ezért a hálózatról hanem a szülőknek kell ezt megbeszélni a gyermekeikkel. A szülőknek kell felelősséget vállalni és nem a kormányoknak. Tűzoltószemek A tűzoltók már régóta használhatnak infravörös kézi kamerákat, melyek segítségével a füsttel borított égő épületek belsejében is láthatnak. Gondot okozott azonban, hogy a behatolás közben akadályozta a tűzoltót a kamera, hiszen ilyenkor többnyire mindkét kézre szükség van. Nemrég azonban olyan új sisakkamerát fejlesztettek ki, mely videoképeket készít és már fél fok hőmérséklet-különbséget is érzékel, így láthatók vele az emberek, a tárgyak, sőt az is, ha egy fal vagy ajtó mögött tűz van. Az infravörös kamerával felszerelt sisakkal kapcsolatban mindössze egy bökkenő akad: 25 000 dollárba kerül darabja. (Newsweek) • Levél a gazdiknak A fogkövesség • Ki lát itt lepedéket? A rendszeres rágás hiányának következményeivel sajnos egyre gyakrabban találkozunk rendelőnkben. Néha egészen fiatal (2-3 éves) kutyák és macskák gazdái is panaszkodnak az állat szinte elviselhetetlen szájszagára. A bűzös lehelet leggyakoribb oka a fogakon megtapadó lepedék, majd fogkő miatt kialakult fekélyes szájgyulladás. A húsevők nyálának pH-értéke 9 körüli (enyhén lúgos), ez kedvez a kalcium vegyületek nyálból történő kicsapásának, a foglepedék elmeszesedésének. Ha ezeket a fogkőkezdeményeket mechanikus tisztítás nem távolítja el, akkor a kicsapódó kalcium sók egyre nagyobb mennyiségben és egyre masszívabban tapadnak fel - először a fognyak mentén, majd később akár az egész fogat beboríthatják. Alattuk különféle kórokozó baktériumok szaporodnak el, melyek kezdetben a fogínyen, később a szájnyálkahártya egyre nagyobb felületén fekélyes gyulladást okoznak. Súlyosabb esetben a gyulladás ráterjed a fogmedri csontállományra is, azt beolvasztva a fogak rögzítése megszűnik, a fogak kihullanak. Ez az állapot sajnos már visszafordíthatatlan. A gyulladt szájüreg egyben gócot is jelent az ott felhalmozódó baktériumokkal, amelyek a fekélyen keresztül a véráramba jutva, akár szívizomgyulladást is kiválthatnak. Kis odafigyeléssel azonban a fogkövesség még idejében orvosolható: állatorvosi segítséggel a fogkő eltávolítható, a gyulladt nyálkahártya pedig jól kezelhető. A kiújulás lehetősége viszont a fogkőeltávolítás után is fennáll, ezért nagyon fontos a megelőzés, a rendszeres, erős rágásra való (vissza)szoktatás. Ennek érdekében a húsféléket ne főzzük puhára, és egészben adjuk oda az állatnak az adagját, hogy magának kelljen azt szétharapdálnia, a csontról lerágnia. A száraz tápok Kudlik műsorát száműzték Az utolsó Delta Semmiféle plagizáló szándék nem vezérelt bennünket, amikor az új Stefániában egy oldalt szenteltünk a technikai és tudományos újdonságoknak, érdekességeknek - s ezt Deltának kereszteltük. Szomorú azonban, -bogy jelenleg már csak mi viseljük ezt a nevet. A Delta ma már több mint egyszerű név, egy népszerűen oktató és tájékoztató információs műfaj védjegyévé vált a több évtizede sugárzott adásnak köszönhetően. A Magyar Televízió talán leghosszabb életű sorozata — volt. Az újesztendőben úgy döntöttek a közszolgálati televízió urai, hogy Kudlik Júliát és a népszerű műsort száműzik a képernyőről. Lehet, hogy bölcs indokaik is voltak, biztosan megállapíthatták, poros ez a program, s ideje lenne megújulnia. Megtalálták a biztos módszert, levették a képernyőről, s azóta útnak indították Vicsek Ferenc szerkesztésévei-műsorvezetésével a TH (Tudományos Híradó) fantáziadús című műsort, valamint a hasonlóképpen ötletes Háttértudomány névre keresztelt programot. Nem akarom az új műsorokat minősíteni, egyetlen adás után nem is lenne tisztességes. Egyetértek a televízióval is, hogy megteremtette őket. Mindössze az a furcsa, hogy miért kellett mennie a Deltának, nem fért volna meg a műsorban ennyi tudományos híradó? Nem lett volna igény erre á nem túl drága műsorfajtára? Volt egyszer egy tévéműsor. A jobb emlékezetűek azt is tudják, hogy néhány éve hasonló címmel színes folyóiratot is adtak ki. Mára egyedül maradtunk. Takács Viktor f Négylábú társaink osztoznak velünk jóbanrosszban. A civilizáció áldásai sok jóval ké- 1 nyeztetnek bennünket, de óvatosnak kell lenni, > mert a túlzott kényezte- ; tés bizony az egészségre ártalmas is lehet. Nagyon jó példa erre a fog- \ kövesség kialakulása. Sok kutya- és macskatulajdonos gazdi — szereteti te jeléül - rendszeresen 1 | puhára főzi, süti, esetleg feldarabolja vagy pépesiti kedvence ételét Ezzel : j nemcsak attól az örömtől fosztja meg a jószágot, amit a rágás jelent, ; hanem a fogak tisztítá- , 1 sának legalapvetőbb, ter' mészetes módjától is. ^^Xtinwffwi—ni|l|l( r hihihi mmmmmmmH^^ rágcsálása is tisztít bizonyos mértékig. A különféle marhaínból, bőrből készült rágókák szintén jó szolgálatot tesznek a szájüreg tisztántartásában. Ezek mellett jó szívvel merem javasolni - nagyszámú eredményes tapasztalat birtokában - a fogmosást. Még a felnőtt kutyák is hozzászoktathatok a hetenként legalább egyszeri fogmosáshoz, melyet durva sörtéjű fogkefével végezzünk, akár csak úgy magában, akár egy kis fogport vagy állatfogkrémet használva. Érdemes megpróbálni! Bármilyen módszert is alkalmazunk, az elsődleges cél a lepedék mechanikus eltávolítása. Ápolt fogazató kedvencünkkel ezek után bátran nézhetünk „farkasszemet", akár közvetlen közelről is, nem lesz okunk fintorogni. Tisztelettel: Dr. Rengei Antal Szegedi Kisállat-ambulancia Tel.: 314-744 Végveszély fenyegeti a Német-Alpokban fészkelő szirti sasokat - derült ki a Garmisch Partenkirchen-beíi Madártani Intézet jelentéséből, jelenleg ugyanis sokkal nagyobb több madár pusztul el, mint amennyi fióka születik. Az okok szerteágazóak, hiszen többek között a zsákmányátlat hiánya is tizedeli a ragadozó madarakat. A tudósok azonban megfigyelték, hogy ólommérgezés is pusztít a sasok között. Az Alpok vadállományának védelmében és az ökológiai egyensúly megőrzése miatt ugyanis rendszeresen ritkítják az erdők csülkös vádjait, az elejtett állatokat pedig gyakran hagyják hátra a vadászok a ragadozó madaraknak. Mivel azonban a belövési csatornák a lövedékek maradványaiból meglehetősen sok ólmot tartalmaznak, s a szirti sasok ezeken a helyeken férnek legkönnyebben táplálékukhoz, tgy jónéhány madár számára az efféle lakomák az utolsó vacsorál jelentik. (Az ÉT nyomán)