Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-19 / 16. szám

PÉNTEK, 1996. JAN. 19. BELÜGYEINK 3 • Jócskán jutott az államadósság törlesztésére is „Felosztották" a privatizációs bevételeket A kormány mintegy két­órás eszmecsere után egy­hangú határozatot hozott a tavalyi privatizációs többlet­bevételek felhasználásáról ­jelentette be a kabinet csü­törtöki ülését követő sajtóér­tekezleten Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára. A döntés értelmében az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Részvénytársa­ság számláján lévő 240 mil­liárd 322 millió forintból 100 milliárdot az 1996-os költségvetési törvényben előirt kötelezettség törleszté­sére kell fordítani. Ez azt je­lenti, hogy a bevételből már most, az év elején befizetik a kincstárba az egész eszten­dőre előirányzott összeget. A fennmaradó 140 milliárd­ból 48 milliárdra van szük­sége az ÁPV RT.-nek a kü­lönböző állami kötelezettsé­gek teljesítéséhez. A további 92 milliárd forintot az állam­adósság csökkentésére for­dítják, eleget téve a költség­vetési törvény előírásainak. (A múlt évi privatizációs be­vételek elérték a 450 milliár­dot. Ebből az ÁPV Rt. már tavaly 150 milliárd forintot befizetett a költségvetésbe. A privatizációs kiadások le­vonása után maradt a szám­láján az év elején több mint 240 milliárd forint.) A kabinet döntése értel­mében az idén befolyó pri­vatizációs bevételekből nettó 100 milliárd forintot szintén államadósság-csökkentésre kell felhasználni. Ezen azon­ban a kormány nemcsak a hitelek törlesztését érti: az összeget az államháztartási reform keretében olyan programok megvalósítására is lehet fordítani, amelyek adósságcsökkenéshez vezet­nek. Az államtitkár azt is el­mondta, hogy az államadós­ság-csökkentésre előirány­zott 100 milliárd forint felet­ti bevétel, valamint a mint­egy 35-40 milliárd forint ka­matmegtakarítás felhaszná­lásáról az illetékes miniszte­reknek április végéig kell ja­vaslatot teijeszteniük a kor­mány elé. A javaslatban fi­gyelemmel kell lenniük arra, hogy a pénzzel támogassák az államháztartási reform megvalósítását, az export ösztönzését szolgáló beruhá­zásokat és fejlesztéseket, va­lamint az integrációs, inf­rastrukturális és térségi fej­lesztéseket. Az indítványt azután május végéig az Or­szággyűlés elé teijesztik. Kiss Elemér a továbbiak­ban tudatta, hogy a kabinet idejét úgymond „elvitte" a privatizációs bevételről foly­tatott vita, ezért elmaradt a tervezett kötetlen eszmecse­re a kormány munkájáról. Erre egy későbbi időpontban kerítenek sort. Vita nélkül határoztak viszont a minisz­terek további 13 kérdésben. Jóváhagyták ezek sorában a szakképzés távlati fejlesztési programját, 17 pontban megjelölve az érintett tárcák feladatait. Legfontosabbnak a szakmai képzés tartalmi és szerkezeti változásának fel­gyorsítását ítélték. A prog­ram emellett célul tűzi a szakképzettséget szerzők arányának növelését és a pi­ac szerepének erősítését a képzésben. Eldöntötte a kabinet, hogy Magyarország megpá­lyázza a jövő őszi Frankfurti Könyvvásár díszvendég stá­tusát. Ezzel negyedéves be­mutatkozási lehetőséghez juthatna az ország. A prog­ram becsült költségigénye 4­5 millió márka, ebből 2,5 millió márka biztosítására a kormány kötelezettséget vál­lalt. Kéri a kabinet az Ország­gyűléstől a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988­ban Bécsben keltezett ENSZ-egyezmény megerősí­tését. Az egyezmény hatály­ba léptetéséhez módosítani kell néhány jogszabályt. Az egyezmény előírja például bizonyos növények termesz­tésének bűncselekménnyé nyilvánítását. Kormányren­deletben kell szabályozni a kábítószer tiltott gyártásához használt vegyi anyagok nem­zetközi forgalmát, valamint hazai gyártását, kereskedel­mét és felhasználását is. A kabinet hozzájárult ah­hoz, hogy a Bank Indosuez részvénytársaságban egy athéni és egy koreai bank ré­szesedést szerezzen. Kiss Elemér a sajtó érdek­lődésére való tekintettel a to­vábbiakban beszámolt a Mi­niszterelnöki Hivatal terve­zett átszervezéséről, bár ez a téma nem szerepelt a mosta­ni kormányülés napirendjén. Az államtitkár elmondta, hogy a változtatások a Mi­niszterelnöki Hivatal szere­pének megerősítését szolgál­ják. Az erre vonatkozó elő­terjesztéseket a jövő héten tárgyalja a kabinet. Az egyik javaslat arra irányul, hogy a miniszterelnök vezetésével alakuljon európai integrációs kabinet a leginkább érintett miniszterek és az európai in­tegrációs stratégiai munka­csoport vezetőjének részvé­telével. A kabinet a csatlako­zás stratégiai kérdéseivel, míg a munkacsoport a straté­giai döntések megalapozásá­val foglalkozna. Ez utóbbi műhely a közigazgatásban és a köztisztviselői körön kívüli személyekből állna. A kabi­néi és a munkacsoport nem integrálódna a Miniszterel­nöki Hivalatba, hanem a két testület közös titkársági fel­adatait látná el a hivatal. ­Ez a szervezeti kiegészítés nem von el és nem rendez át hatásköröket a minisztériu­mok, illetve az országos ha­táskörű szervek jelenlegi fel­adat- és hatásköréből ­hangsúlyozta az államtitkár. A változtatás másik iránya az egyházakkal kapcsolatos. Eszerint a Miniszerelnöki Hivalathoz kerülnek mind­azon egyházügyi feladatok, amelyeket ma a művelődési minisztériumban látnak el. A harmadik módosftáscsoport a Miniszterelnöki Hivatal ál­tal jelenleg ellátott feladato­kat érinti. Nagyobb hang­súlyt szánnak a kormány­döntések végrehajtása ellen­őrzésére, erre külön szerve­zeti egységet hoznak létre. • Még nincs végleges döntés Mol-részvények kárpótlási jegyekért A Mol Rt. privatizációja az idén tovább folytatódik. A jövő év végéig egy vagy több kombinált részvényér­tékesítés várható. Elképzel­hető, hogy már az idén sor kerül kárpótlási jegyes Mol­részvényértékesítésre. A végleges menetrend a tőke­piaci kereslettől és kínálat­tól, valamint a társaság ered­ményeinek alakulásától függ - hangzott el a Mol Rt. csü­törtöki rendkívüli közgyűlé­sén, ahol a vállalatvezetés a társaság eddigi privatizáció­járól számolt be a részvé­nyeseknek. Az elmúlt év de­cember végén befejeződött a magánosítás első szakasza. Ennek eredményeként az ál­lam részesedése a társaság­ban 58,6 százalékra csök­kent, a külföldi befektetőké 28,7 százalékra nőtt, a mun­kavállalók 4,9 százalékkal, az önkormányzatok 1,7 szá­zalékkal, hazai magánsze­mélyek és intézmények 3,7 százalékkal, a Mol Rt. pedig 0,8 százalékkal rendelkezik. (MTI) A Janus Pannoni­us Tudományegye­tem bölcsészkarának hetven alkalmazottja írta alá csütörtökön azt az MTI-hez is el­juttatott nyilatkoza­tot, amelyben amiatt tiltakoznak, hogy az egyetem rektora a kar oktatói és más dolgo­zói, valamint az őket képviselő kari tanács megkérdezése nélkül Horányi Özséb mellett kardoskodnak döntött Horányi Özséb dékáni megbí­zatásának visszavo­násáról. A nyilatko­zat aláírói sajnálattal értesültek arról, hogy Barakonyi Károly rektort, a bölcsészkar választott vezetőjét alkalmatlanságára hi­vatkozva felmentette funkciójából. A JPTE bölcsész­karának hallgatói ön­kormányzata ugyan­csak megfogalmazta véleményét a dékán megbízatásának AKIT KERESÜNK: Termékmenedzser Az YTONG Hungary Kft. Európa egyik legnagyobb építőanyag-ipari csoportja, az YTONG Holding GmbH magyar leányvállalata. Fő tevékenysége a kor­szerű, energiatakarékos és környezetbarát építő­elemek gyártása. Termékmenedzserként az Ön feladata az építészekkel, építési tevékenységet folytató szervezetekkel és építőanyag-kereskedőkkel való kapcsolatteremtés és kapcsolattartás Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, és Szolnok megyében. s Amit Öntől várunk: szakirányú felsőfokú végzettség (építész- vagy építőmérnöki diploma), alapos szakmai felkészültség, jó megjelenés, dinamizmus, jó kap; csolatteremtő és kommunikációs készség, valamint érvényes jogosítvány. Pályázatokat (részletes szakmai önéletrajz, képzett­séget igazoló iratok fénymásolata, fénykép) a fent megjelölt teriiletekről várunk 1996. január 26-ig az alábbi címre. YTONG YTONG Hungary Kft. 1393 Budapest, Pf. 330 A Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitány­ság és egy vagyonvédelmi kft. szakemberei együttes munkával tetten érték azt a háromtagú társaságot, amely tavaly nyáron Almáspuszta, novemberben pedig Komá­rom határában megfúrta a Mol Rt. Százhalombattáról Komáromon át Győrig tartó késztermék-szállító vezeté­két és abból mintegy ötmil­lió forint értékű benzint és gázolajat lopott el. A mint­egy 1200 kilométer hosszú­ságú vezetéket először 1992­ben csapolták meg illetékte­lenek. Azóta számos ilyen eset előfordult, tavaly már tíznél is több lopással. Az okozott kár összességében nem volt túl nagy - mondta el a Mol Rt. képviselője -, de a „szakszerűtlen csapolás" mi­att annak helyszínén és kör­nyékén jelentős környezeti károk keletkeztek, a helyre­állításra több mint százmillió forintot kellett költenie a vállalatnak. Almáspusztán például a talajba került szén­hidrogének összegyűjtése és a talajcsere együttes költsége várhatóan 25 millió forint lesz. A föld alatti vezeték nyomvonalát a Mol Rt. sző­nyi üzemének egyik szi­vattyúkezelőjétől tudták meg az elkövetők. Őket, valamint az egyik fő orgazdát - aki­nek egyébként benzinkútja van és 50-60 forintot fizetett a lopott benzin literjéért ­előzetes letartóztatásba he­lyezték. A Mol Rt. - okulva a történtekből - rövid időn belül egy új, korszerű jelző­rendszert épít ki a vezeték­rendszeren. (MTI) visszavonásáról. Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban a hall­gatói testület nemtet­szésének ad hangot amiatt, hogy anélkül hajtották végre a sú­lyos személyi és szervezeti változást, hogy arról kikérték volna a kar oktatói­nak és hallgatói kép­viseletének vélemé­nyét. Történelmi kézfogás ostanában megint sokat hallani arról, hogy egykori ádáz ellenségek baráti jobbot nyújta­nak egymásnak. Akik azelőtt pörkölve lőtték a másik géppuskafészkét, azok most mosolygósan paroláznak: bocsánat, ugyanannak a tévedésnek az áldozatai va­gyunk. Istenem, de szép! Akiket viszont eltalált akkor a golyó, a legnagyobb csöndben békésen porladoznak. Először talán a Gulyás-testvérek hoztak filmbéli hírt Doberdo hajdani egymásra fenekedőinek békés találkozójáróL Azok a csaták még az első világhábo­rúban estek. A förgeteget túlélni is nagy szó, és a ki­békülést megérni szintén. Sajnos, ráfejelt erre a má­sodik úgy, hogy foszlányok maradtak csak róla az emlékezetben, és lám, már a későbbi ellenségek is tudnak barátkozni A föntebb való időkben már a híres partraszállás megmaradt ellenfelei is találkoztak. Sánta Ferenc drámai könyvet írt jó harminc éve, Az áruló a címe. Václáv Jásek és Jan Zsitomir testét támasztotta föl éjjeli fantáziálásakor, mellé idézve egy parasztot, aki egymás mellé temette őket, és egy pa­pot. Tanulságos rágódás arról, meg tudnak-e bocsá­tani kölcsönösen egymásnak, akik annak idején ve­szett ellenségek voltak. Érdemes elővennünk, és elolvasnunk újra. Katonai temetőkre kiírhatná az utókor, azok nyug­szanak itt, akik nem érhették meg a kibékülést. Ötven évvel a háború után egymás nyakába borul­hatnak, akik azelőtt parancsra bár, de hazafias lelkese­déssel irtották egymást? Szemünk előtt a példa: borul­hatnak. Akik"azelőtt azt se tudták, melyik anya szülte a másikat, sőt azt se, hogy egyáltalán a világon vannak? Megnyugodva hallgatjuk a híreket: kibékülnek. Mai nyegle szóval íve: elküldik a búsba az egész háborút. A másik híradás viszont éppen arról szól, hogy nem küldi el a ma embere se. Hiába a történelmi ta­pasztalat, ugyanúgy képesek fenekedni egymásra Já­sek és Zsitomir kései utódai, mint azok világháborús elődei tették. Déli tőszomszédaink szolgáltatják rá a példát. Arasszal arrébb szintén füstöl az ég és a föld, halnak az emberek. C sak nem így akarják megalapozni az ötven év múlva esedékes kibékülést? Mennyi barátság magját lehet elvetni egyetlen öldöklő háborúban? Mennyi eszeveszett disznóságnak kell napjainkban megtörténnie a majdani békés koccintásra? Es akik azt már nem érik meg? És író se lesz, aki a tömegsírból legalább egy dráma erejéig fölébressze őket? Meg kéne próbálni egyszer, végre, mindjárt béké­vel, kézfogással, koccintással, összeölelkezéssel kez­deni Ihr^y / lettenért tolvajok MIM. IMI JAMINA MINTABOLT - CSABAI HÓFOGÓS ÉS HOUAND TÍPUSÚ CSERÉP - KÖRÖS 30; 36 VÁLASZFAI, KERÁMIA BÉLÉSELEM M megrendelhető gyári áron. 8 raklaptól ingyenes házhoz szállítás Szeged, Csangridl sgt. 27. TeL: 62/491-022. • Dorozsmai 11. 5—7. TeL: 62/311-092 Várhelyi András, az FKGP elnökének tanácsadó­ja az MTI kérdésére megerő­sítette azt a lapinformációt, amely szerint szerdán szigo­rúan zártkörű munkavacso­rát tartott egy belvárosi étte­remben a Független Kisgaz­dapárt és a Keresztényde­mokrata Néppárt legfelsőbb vezetése szakértők kíséreté­ben. A megbeszélésről Vár­helyi András csak annyit árult el, hogy a pártvezetők az FKGP és a KDNP együtt­Jobboldali munkavacsora működési lehetőségeit tekin­tették át. A találkozón a kis­gazdapárt részéről Torgyán József pártelnök és Szabó János főtitkár vett részt, míg a kereszténydemokratákat Giczy György elnök és Fü­zessy Tibor ügyvezető elnök képviselte. Az önmagát felfalá szervezet Megkezdődött az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt.-nél a tervezett lét­számleépítés előkészítése. A korábban nyilvánosságra ho­zott adatok szerint 50-60 dolgozót érint majd a leépí­tés, amelyet még az év elején végrehajt a privatizációs szervezet. Az érintettekkel az egyeztetéseket megkezdték. Suchman Tamás privati­zációs miniszter az MTI-nek csütörtökön elmondta: a le­építés összhangban van az ÁPV Rt. tevékenységének átalakulásával. A privatizá­ciós tranzakciók gyarapodá­sával egyes területeken csökken a munka mennyisé­ge, máshol átszervezésre van szükség. A miniszter konk­rét területeket nem kívánt megnevezni. Az ÁPV Rt. „erőtartalé­kainak" átcsoportosítására enged következtetni például a tervezett ellenőrzési rész­leg bővítése, miután döntés született arról, hogy újfajta, kiterjedt ellenőrzési tevé­kenységre van szükség a pri­vatizációs szerződéseknél. Az ÁPV Rt. ez évi fő felada­tai között szerepel a vagyon­kezelés erősítése, amely to­vábbi terheket ró a privatizá­ciós szervezetre. Az ÁPV Rt. tavaly július 16-án jött létre, az Állami Vagyonügynökség és az Ál­lami Vagyonkezelő Rt. lét­száma az összevonás előtt együttesen 472 fő volt. A kormány által jóváhagyott szervezeti és működési sza­bályzat az ÁPV Rt. létszámát 480 főben határozta meg. A két intézménytől 85-en tá­voztak, és körülbelül ugyan­ennyi dolgozó lépett be az új szervezethez. Az ÁPV Rt.­nél jelenleg mintegy 470-en dolgoznak. (MTI) A minimál, az átlag, meg a bér Az összegzések, a kimu­tatáskészítések, a tervkalku­lációk hónapja január, s a „köznép" ilyentájt csak kap­kodja a fejét, ha az informá­ciókat egymás mellé teszi. Különösen ha az úgyneve­zett szocinfókat találja össze­sorolni. Ugyanis csak első hallásra és az összefüggések ismerete nélkül tűnik szépnek például, hogy a napokban bejelentet­ték a minimálbéreket a ta­valy februártól érvényes 12 200 forintról mostantól 14 500 forintra emelik. S hogy az idén legalább 13 száza­lékkal nőnek a fizetések ­úgy átlagosan. A több, mint 500 ezer fős munkanélküli sereg nemlétező bére persze nem fog növekedni. Állást is csak minden tizediküknek tudnak kínálni. Nem fog „át­lagosan" növekedni a bére annak a közel 40 ezer pálya­kezdő fiatalnak sem, akik idén lépnének 8 általánossal munkába, de az előrejelzések szerint mindössze 6 ezrük­nek jut majd álláshely. A KSH tavalyi kimutatása szerinti 24 386 forintos havi nettó átlagbéreseknek persze idén is jobb lesz, mint a mi­nimálosoknak, e „jólétük" azonban mily' viszonylagos a pénzügyi szférában dolgo­zók havi 40 235 forintjához képest. Miként ez utóbbiaké is a parlamenti képviselők frissen felemelt havi 87 700 forintos alapdíjához képest, amihez még jöhet (s jön is) egy-egy bizottsági tagságért havonta 35 80 forintos pót­lék, meg ilyen-olyan költ­ségtérítések (szállásra példá­ul havi 43 800). A nyugdíjasok átlagához azonban jószerével semmi sem jön, hisz az idei máso­dik félévre tervezett 1-2 szá­zalékos nyugdíjemeléssel is messze lesz a többség az öregségi nyugdíjak tavalyra kihozott átlag 17 093 forin­tos összegétől. Ami ugye már 1995-ben is alatta volt a városban egyedül élők havi létfenntartási szükségleteire fordítandó forintoknak. Fő­ként, hogy azok növeked­tek folyamatosan, míg csak el nem érte az infláció hiva­talos mértéke tavaly a 28,2 százalékot. - Igaz, az idei fogyasztói árnövekedést már csak 20 százalék körülinek jósolják... Sxobi Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents