Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-03 / 2. szám

SZERDA, 1996. JAN. 3. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. r Érdemes volt tavaly konvertibilis valutában, elsősorban svájci frankban, német márkában és osztrák schillingben takarékoskodni. Érdekes, hogy egy esztendővel korábban, 1995 január első napjaiban is szó szerint ugyanezt a mondatot írhattuk le. A márka és a schilling ugyanis az elmúlt esztendőben a leértékelések következtében szűk 35 százalékot hozott, s ehhez még hozzájön az átlagosan 3 százalékot jelentő éves kamat. Ez összesen 38 százalék. Azok, akik svájci frankra tettek, még ennél is jobban jártak, hiszen forintban számolva több mint 41 százalékkal ér ma többet ez a valuta, mint egy évvel korábban, [gaz, itt nincs túl nagy kamat, mindössze egy százalék adódik hozzá, de összesen már 42 százalék. Tavaly év elején csak a legjobb Ifzingkötvények kínáltak 35-37 százalékos hozamot egy évre vetítve, ám a forintmegtakarftás ezen formája nélkülözött mindenféle állami és bankgaranciát. Ettől függetlenül eddig még minden lízingcég időben fizetett, azaz alulról megközelíthette a hozam a márka-shilling betétek jövedelmezőségét. Az államDollármínusz kötvények másodlagos forgalmában csak a legügyesebb befektetők tudtak 35 százalékhoz közeli hozamot produkálni, ez a lehetőség tehát nem volt versenyképes a devizaszámlán tartott összegekkel. A dollár továbbra is gyengélkedik, olyannyira, hogy annál már forintban is érdemesebb volt takarékoskodni. A leértékelések következtében csak 24 százalékkal erősödött a dollár a forinthoz képest, s ehhez 4 százalék kamatot lehet hozzászámítani. Ennél nagyon sok forintmegtakarftás hozott érdemben is többet. Az 1995-ös esztendőre rányomta bélyegét a márciusi Bokros-csomag egyszeri nagyarányú forintleértékelése, illetve az a változás, hogy előre bejelentett mértékű csúszóleértékelésre tért át a pénzügyi kormányzat. Ez az esztendő első felében nagyobb arányú volt, majd később, az fgérethez hfven mérséklődött. Naponta változnak tehát valuta- és devizaárfolyamok, ám ez nem jelent minden esetben automatikus növekedést, hiszen közben módosulnak a keresztárfolyamok is. A csúszóleértékelés mértéke tehát ismert lehet, a keresztárfolyamok alakulása azonban mindig tartogat izgalmakat. Tavaly az olasz lírát ajánlgattuk visszafogottan, ami a forinttal valahogy még versenyképes is lett volna, a márkával azonban már nem annyira. Idén tehát nem ajánlgatunk. Kovács András y Holding lett a Graboplast Januártól holdingként működik a Graboplast Rt. A győri székhelyű vállalatcsoport az országban elsők között alkalmazza ezt a sajátos vállalatvezetési és működtetési struktúrát. A holding stratégiai döntéseket hoz, de operatív feladatokat nem végez. Ezek önálló végrehajtását a vállalatcsoportot alkotó társaságokra bízza. A Soproni Szőnyeggyárnak és a győri Uniontextnek 1996 lesz az első teljes éve a Grabo-csoport kötelékében. A soproni cég előbb került a vállalatcsoporthoz, így ott az átszervezést már befejezték. Ennek nyomán a forgalom a negyedik negyedévben 30 százalékkal nőtt. A szőnyeggyártól 1,7 milliárd forintos árbevételt és 50-60 millió forintos eredményt vár az idén a menedzsment. Jancsó Péter, a Graboplast Rt elnök-vezérigazgatója úgy vélekedik: a gyár forgalmát néhány év alatt akár meg is háromszorozhatja, hiszen a szőnyeg továbbra is piacképes termék. Ezt jelzi, hogy a szőtt szőnyegek felét 1995-ben Nyugat-Európában értékesítették. Az idén 18 milliárd forint forgalomra számít a Graboplast Rt, azaz hét milliárddal magasabbra a tavalyinál. Az előző évihez viszonyítva növelik a devizabevételt, amely a tervek szerint 72 millió dollár lesz. (MTI) Másként adózó Miután a társasági adóról szóló törvény változásokat hozott a külföldi vállalkozók adóalapjának meghatározásában, ehhez illeszkedően módosult a könyvvezetési kötelezettségükre vonatkozó eddigi előírás is. A külföldi vállalkozónak vállalkozási nyeresége után fizetendő adójának alapját a kettős könyvvitel szabályai szerint kell kiszámítani az idén. A nyilvántartás alapján kimutatott árbevétel, bevétel, illetve az ezekhez kapcsolódó költségek és ráfordítások különbözete az adó alapja, ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12 százaléka, akkor ezt a határértéket kell az adó alapjának tekinteni. A külföldi vállalkozóknak a korábbi pénzforgalmi nyilvántartásról kell áttérniük a kettős könyvvitel szerinti nyilvántartásra. (MTI) Évszázados tapasztalatokat mentettek át a családok, s már a harmincas években jól csengett a nyugati piacokon a szatymazi, szőregi áruk neve. Szükség van a minél nagyobb exportra, de a kertészeti termesztés ezeknek az elvárásoknak csak akkor tud megfelelni az európai piacokon, ha versenyképes lesz. Ahhoz pedig pénz kell. Erről beszélgettünk dr. Somogyi György tudományos kutatóval. 9 Mi a különbség a nyugati és honi kertészet között? - A nyugat-európai kertészet roppant széles és stabil kutatási bázison nyugszik, amelyet az állam a legmesszebbmenőkig támogat, legyen szó akár állami, akár magánkézben lévő nemesítő intézetről. Itt nemcsak fajtaelőállításról van szó, hanem az új fajták piaci bevezetésén, az agrotechnikai kutatásokon át a szaktanácsadásig mindenről, de ide kell érteni az alapkutatások és a génmegőrzés támogatását is. A kutatók feladata az, hogy olyan fajtára adaptált technológiát készítsen, amely segíti a termelőket, hogy homogén, nagy mennyiségű és kiváló áruval lépjenek együtt a piacra. 9 És idehaza? - Ezzel szemben Magyarországon a kutatóknak ma nemhogy komplett technológiai kutatásokra, hanem majdnemhogy a fajtanemesítésre sincs forrásuk. A kutatóintézetek, egyetemi kutatónemesítő intézmények legnagyobb gondja a létfenntartás, koordinált fejlesztésre, bővülő kutatásokra, a műszaki színvonal emelésére az ott dolgozók esélyt sem látnak. Reményt jelentett, hogy a kormány költségvetési irányelveiben a kutatás-fejlesztés támogatása kiemelten szerepelt, sajnos, a költségvetésben ez nem tapasztalható. Ha hosszú távon eredményt akarunk elérni, a hazai kutatásnak világszínvonalú fajtákkal és technológiákkal kell előállni, a biztos jövő csak így képzelhető el. Hogy ez nem alaptalan kép• Kutatási és fejlesztési háttér nélkül Kertészek az Európa-házban? Dr. Somogyi György: A kutatók feladata - segfteni a termelőt! (Fotó: Révész Róbert) Egyik nagy dilemmája a magyar agráriumnak, hogy tőkehiánya ellenére Is az európai élvonalba szeretne felzárkózni, megkapaszkodni. Különösen régiónkban, de Itt Szeged környékén is nagy hagyományai vannak a kertészeti kultúráknak. zelgés, arra példa mezőgazdaságunk története. 9 A pályázati rendszer mennyiben segíti a kutatást? - Az elmúlt években a biológiai alapok megőrzése, szélesítése, illetve szakszerű fejlesztése érdekében pályázati úton összegében szerény, de hatásában jelentős támogatás jutott azoknak az intézményeknek, melyek a kutatási profilba illő növények nemesítése és fajtafenntartása mellett - vagy annak érdekében - genetikai gyűjteményeket tartanak fent. Számtalan előnye miatt nagy hibája ennek a forrásnak, hogy minden évben újra kell pályázni, a bizonytalansági tényező miatt pedig nem tervezhetőek előre, nemhogy a költségek, még az ezzel kapcsolatos munka sem. Célszerű lenne ezt a rendszert úgy alakítani át, hogy a kutatóhelyek legalább többéves programokként tudják ezt a tevékenységet kezelni, fix, előre tervezhető éves keretekkel. További hátrány, hogy a költségeket az intézményeknek előre kell állniuk, és ez sokszor napi fizetési gondot jelenthet. A pályázati úton megnyerhető támogatások hatékonyságát rendkívüli mértékben rontja, hogy a pályázatok meghirdetése, elbírálása, folyósítása nincs összhangban a mezőgazdasági termelés ciklusságával. 9 Hogyan hat ez a termelőre? - A termelő képtelen olyan helyet találni, ahol a magyar fajtákat félüzemi vagy hajtatóházi körülmények között megismerheti. Oka, hogy a kutatásban technológiai fejlesztésre semmi lehetőség nincs. Ennek hiányában a nemesítő intézetek képtelenek arra, hogy saját területeiken agrotechnikaitermesztéstechnológiai kísérleteket állítsanak be. A termelőnek két választása marad: vagy találomra próbálja meg a fajták és a piac igényeit minél jobban kielégíteni, vagy pedig ismeretlen külföldi termesztéstechnológiát választ. Ez utóbbi egy újabb esélymegvonás a hazai nemesítéstől, azaz a vetőmagforgalmon keresztül sem juthat pénzhez. Mi, termelők úgy gondoljuk, hogy a mezőgazdaság legelemibb érdeke, hogy a külföldön látható számtalan termesztéstechnológiát a hazai kutatóhelyeken kipróbálják a magyar fajtákkal is, az eredményes eljárásokat pedig minél hamarabb adaptálják. Rendezni kell tehát a kutatási hálózat helyzetét, beleértve a vállalati rendszerben működő intézetekét is, hogy az ezekben felhalmozott szellemi és műszaki kapacitás legjobban hasznosulhasson az ágazat érdekében. 9 Mit tehet a tárca? - A mezőgazdasági kormányzat most és az elmúlt években is számtalanszor kiállt az ágazat nagyobb támogatásáért. Sajnos, ma úgy tűnik, ennek megléte legkevésbé a szaktárca jó szándékától függ: a legtöbb program - még ha az IKM-et meg is győzik - a Pénzügyminisztérium ellenállásán még mindig megbukhat. Igényeljük, hogy dolgainkban a szakminiszter és a szaktárcánk dönthessen! A szaktárca döntéseinek előkészítésében azonban szükségesnek látjuk bevonni az ágazatban tevékenykedő főbb tudományos műhelyeket és a szakmai érdekvédelmi szervezeteket. E döntéselőkészítés így talán jobban megfelelne a mai követelményeknek. Sz. Lukács Imre 1995 január-októberében a behozatal értéke folyó áron 1544,1 milliárd forintot, a -kivitelé 1248,5 milliárd forintot tett ki. A külkereskedelmi forgalom importban 29, exportban 42 százalékkal több volt, mint 1994 első tíz hónapjában, az exportbevételek azonban csak az import 80 százalékára nyújtottak fedezetet. Az áruforgalmi mérleg hiánya 295,5 milliárd forint volt. Dollárban kifejezve mintegy 2,5 milliárdos külkereskedelmi passzívum keletkezett, amelyből 1,7 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. Az egyensúlyhiány több mint kétharmad részben a piacgazdálkodást folytató országokkal lebonyolított forgalomból adódott. Külkereskedelmi mérlegünk, valamennyi jelentős nyugati kereskedelmi partnerünket tekintve, negatívan alakult. (A behozatal értéke például az Ausztriával folytatott kereskedelmünkben csaknem 40 milliárd forinttal, Japán, valamint Svájc és Svédország esetében 26, illetve 20-20 milliárd forinttal haladta meg a kivitelét.) A legnagyobb külkereskedelmi passzívum (folyó áron 110 milliárd forintot meghaladó értékben) ugyanakkor Oroszországgal szemben keletkezett, míg az átalakuló országok többségénél kiviteli többletet értünk el. • Export: az élelmiszeripar vezet! Külkereskedelem: merre mozdul a mérleg nyelve? Összehasonlító áron a behozatal 3 százalékkal csökkent. Ezen belül 1 százalékos volt piacgazdálkodást folytató országokból származó import visszaesése, amely a behozatal mintegy háromnegyed részét teszi ki. Ebben a relációban anyagokból, alkatrészekből, valamint fogyasztási cikkekből 4 százalékkal nőtt a beszerzések volumene. Az egyébként sem számottevő volumenben behozott energiahordozók mennyisége ugyanakkor csak mintegy a fele volt az előző év azonos időszakinak, míg élelmiszer-behozatalunk közel 7 százalékkal, a gépimport 9 százalékkal mérséklődött. Az import volumenének alakulásáról a fenti értékeléshez képest valamelyest eltérő képet kapunk a számbavételt torzító 1994. évi Boeing-ügyletek nélkül számított adatok alapján. Az így kapott volumenindexek ugyanis az összes behozatal 1 százalékos csökkenését, a piacgazdálkodású országokból származó import ugyanilyen mértékű növekedését, valamint a gépimport 3 százalékos visszaesését jelzik. Az átalakuló országokból történő vásárlásaink mennyisége mintegy 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1994 január-októberében. Ebben a viszonylatban a növekvő anyag-, valamint energiahordozó-import (14, illetve 2 százalék) mellett jelentősen csökkent a beszerzés fogyasztási iparcikkekből (18 százalék), élelmiszerekből (32 százalék) és gépekből (61 százalék). Az export volumene mintegy 6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet. A piacgazdálkodást folytató országokba irányuló kivitelünk összességében véve 1 százalékkal több volt az 1994 január-októberinél, ezen belül az anyagok, félkész termékek értékesítése 6 százalékkal nőtt, az élelmiszerexport az előző év első tíz havi forgalmának szintjén realizálódott, míg a gépek és szállítóeszközök kivitele 7 százalékkal, a fogyasztási iparcikkeké 2 százalékkal visszaesett. Az export bővülése a Boeing-ügyletek nélkül számítva 8 százalékra tehető, míg a piacgazdálkodást folytató országokba irányuló exportnál 3 százalékos, ezen belül a gépkivitelben 12 százalékos növekedés állapítható meg. Az átalakuló országokba exporttermékeink csaknem egyötödét szállítottuk, az elmúlt év azonos időszakinál 19 százalékkal nagyobb volumenben. Főleg a szomszédos országokba (különösen Ukrajnába és Romániába) szállított termékek mennyisége nőtt dinamikusan. Árufőcsoportonként vizsgálva a legszámottevőbb emelkedés (45 százalék) a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek exportjánál állapítható meg. Fogyasztási iparcikkekből 6, anyagokból és félkész termékekből 13 százalékkal nőtt az export mennyisége. A gépek és szállítóeszközök kivitele ugyanakkor 3 százalékkal visszaesett. Csirkék: exportra várva Árak és bérek Fogyasztás: minden csökken? Január-októberben az Ipari termelői árak 28,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 1994 megfelelő Időszakában. Ezen belül az értékesítés meghatározó részét (70 százalékát) kitevő belföldi eladások árai 26,8 százalékkal, a kisebb részarányú, de gyorsan növekvő exportértékesítés árai 34,3 százalékkal emelkedtek. A kiviteli árak emelkedésében a forint rendszeres leértékelése döntő szerepet Játszott. A fogyasztói árak Január-novemberben 28,2 százalékkal emelkedtek. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak január-októberi bruttó keresete a havonta megfigyelt ágazatokban 38 400 forintot tett ki, 20 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A nettó keresetek összege 25 600 forint volt, 15 százalékkal több, mint 1994 első tíz hónapjában. Figyelembe véve a fogyasztói árak emelkedését, a reálkereset 10 százalékkal csökkent. Októberben - az év vége felé szokásos, nem rendszeres kifizetések hatására - a keresetek a január-októberi átlagnál többet tettek ki, átlagos bruttó összegük 41 300 forint, nettó összegük 27 000 forint volt. A munkanélküli-járadék és a pályakezdők munkanélkülisegélyénak együtt számított átlagos havi összege októberben 12 100 forint volt, nominálisan 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. E tényezők a lakossági vásárlóerő csökkenését jelzik. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene január-októberben 7 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1994 megfelelő időszakában. A lakosság külföldi utazásai ugyancsak 1 százalékkal csökkentek. A lakossági bruttó megtakarítások állománya október végén 2039 milliárd forint volt, 322 milliárddal, 19 százalékkal több. mint a múlt év végén. A megtakarítás-állomány reálértéke - a fogyasztói árindex változását figyelembe véve - közel 5 százalékkal csökkent az előző év végéhez képest. A lakosság hitelállománya október végén 313 milliárd forint volt, 4 milliárd forinttal kevesebb, mint tíz hónappal korábban. A lakossági vásárlóerő általános csökkenése ellenére január-novemberben 17 900 lakást vettek használatba, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A lakásépítési engedélyek száma alapján a növekedés további folytatódására lehet következtetni.