Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

BELÜGYEINK 3 KEDD, 1996. JAN. 2. A honfoglalás 1100. évfordulójára Kedves Hívek! Ebben az esztendőben emlékezik magyar népünk arra a kiemelkedő történelmi eseményre, amikor őseink ezeregyszáz évvel ezelőtt bejöttek a Kárpát-medencé­be, ahol a gondviselő Isten jóságából szép hazát nyer­tek. Ezt a földet egy évszá­zad alatt hazává és országgá formálták, majd zivataros századokon át védelmezték. Őseink mindig abban a meggyőződésben éltek, hogy Magyarország a keresztény Európa pajzsa és végvára. Népünk a gondviselő Is­ten ajándékának és áldásá­nak tekintette hazáját. A honfoglalás évtizedeiben ez a föld olyan terület volt, ahol más népek nem tudtak tartó­san megmaradni és államot alapítani. A magyarok pedig megélhetést és megnyugvást találtak itt. Nem hatalmas hadjáratok vérveszteséges csatáiban foglalták el ezt a földet, hanem békésen együtt éltek és keveredtek az itt maradt lakossággal. Ek­kor formálódott a magyarság más népeket befogadó nem­zetté és ez végigkísérte egész történelmünket. A gondviselő Isten művét ismerhetjük fel abban is, hogy az ősök szokásaihoz ragaszkodó nép hitvilága és erkölcsi érzéke közel állt az evangéliumi tanításhoz. A magyarok lelkét, mint jó föl­det, már előkészítette az evangélium magvetésének befogadására az egy Isten hitre mutató vallásosság, a családi élet erkölcseinek megbecsülése, a bűntudat és bűnbánat lelkiismeretet ala­kító ereje. A Kárpátok felé vándorló őseink kapcsolatba kerültek a bizánci keresz­ténységgel, amelynek jelen­létét megtapasztalták új ha­zájukban is. A magyarok szívéhez rövid idő alatt utat talált a krisztusi tanítás. Ősi imáink kifejezésvilága, a fa­ragások, a díszítések motí­vumai, és a kereszténység előtti kultúránk más elemei tovább éltek az új hitben, és gazdagították a vallásossá­got. A magyarok letelepedését segítette az európai népek mélységes válsága is. Kelet és Nyugat keresztényei kö­zött szakadás támadt. Róma és a pápaság politikai krízi­sektől szenvedett, Nagy Ká­roly keresztény birodalma szakadozott. A történelem Ura nagy megrázkódtatások között készítette elő Európa megújulását. A keresztény nemzetek vallási megtisztu­lása, az új nemzetek Krisz­tus hitére való megtérése eb­ben az évszázadban vajúdott és született meg. E folya­matban lett a kalandozó ma­gyar nemzetségekből orszá­got alapító keresztény nem­zet. A magyar nép megtéré­se hozzájárult Európa béké­jéhez, megújulásához és új rendjének megszilárdításá­hoz. A magyar honfoglalás és letelepedés ideje egész Euró­pa evangelizációjának nagy korszakához tartozik. A földrész egysége, népeinek egymást elfogadása ebben a misszióban született meg. A magyarság Európa népeinek családtagja lett, elfogadott testvérnép, amely más né­pekkel való kapcsolatait ép­pen kereszténysége által tud­ta megszilárdítani. Ami a honfoglalással elkezdődött, azt egy évszázaddal később Szent István királyunk fejez­te be, aki országot szerve­zett, egyházmegyéket alapí­tott, szerzeteseket telepített le. Amikor a honfoglalásra emlékezünk, szeretett híve­ink emlékezetébe idézzük azokat az eseményeket, amelyek során a gondviselő Isten a kereszténység felvé­telére és az Anyaszentegy­ház közösségébe vezette őseinket. Ma, ezer év múltán hasonlóak a feladataink. Ke­reszténységünknek meg kell újulnia, hogy meggyőzően hirdethessük az evangéliu­• Husxt vára „visszatért" Szigetre A Hollósy-festmény különös sorsa A görögök dolga M z ám a társadalmi felelősségérzet, amelytől hajtva MA Élektra végül nem mltoszbeli sorsát, a boldog há­zasságot választja, hanem zsupsz, leveti magát egy kőbá­nya szakadékába, mert a szabadító testvérrel, OreszJésszel nézeteltérése támadt a béke és büntetés eszméiről Nincs miért nyugtalankodni, Szophoklész, illetve Euripidész Élektráját és Aiszkhülosz Oresztész-trilógiáját változatla­nul az ismert ógörög történet szerint játsszák; ez a kvázi­mitológiai sajnálatos eset egy magyar kőbányában történt - valamikor a nyár folyamán, de a képernyőre csak kará­csony előnapján került - az „Elektra mindörökké" című rockoperaként megfilmesített produkcióban. Élektra és Orszjtész mítosza egyike a nagy lelkiismere­ti tragédiatörténeteknek. Atyjukat, a Trója alól visszaté­rő Agamemnónt felesége, Klütaimnésztra és annak sze­retője megöli- Oresztész a szomszédos király udvarában nevelkedik, Élektra pedig szenvedi a kegyetlen anya és a zsarnoki gyám elnyomásától. Orsztész titokban hazatér és Élektrával találkozva - Apollón isten parancsára ­végez a gyámmal, majd anyján is megbosszulja atyja ha­lálát. Lelki válsága is innen származik: válhat-e anya­gyilkossá az ember? Oresztész a fúriáktól tépett lélekkel menekül a vád elől, mígnem az attikai nép az első areio­pagoszon felmenti, s még ezután is ki kell állnia egy ne­hézpróbát, hogy békén élhessen. így,a görög történet, amelyben Oresztész bűnhődése alatt Élektra férhez megy és neki jóra válik minden. Kol­tay Gergely rendezőnél azonban Élektra öngyilkos lesz. A rockopera Élektrája, aki a zsarnok elnyomása alatt tűr, pedig apját amaz megölte, amint a zsarnokon betelik a bosszú, különösebb előzmény nélkül oly hevesen de­mokratikus ambíciókat kezd táplálni, hogy leveti magát a szakadékba, mert összeveszett (a rockoperabeli) Oresz­tésszel, aki inkább békét akar, mint az átkos rendszer cinkosainak megbüntetését. Oresztész álláspontja a bé­kés haladásról, éppolyan idegen ettől az ősi világtól, amelyben még egy éve sincs, hogy minden aggály nélkül dúlták fel és fosztották ki Tróját, mint Élektra action gratuit öngyilkossága, miután ő viszont a leszámolás pártján állt. Már nem lehet több mint öt perc a szegé­nyes rendezés medrében csordogáló rockoperafilmből, amikor az Oresztész-sors lelki konfliktusaira addig is csak mérsékelten érzékeny film egy csapásra rátér erre a „mi legyen a volt kommunistákkal" problémára. És ez­zel slussz £ nnél időszerűbb poénja is lehetett volna a rockope­rának, ha az ógörög Argoszban mindezek tetejébe kitör a taxisblokád, a pár évvel későbbi parlamenti vá­lasztáson hatalomra jut a megölt zsarnok, Aigiszthosz embereinek pártja és egy nagybajsza adószedő lesz a pénzügyminiszter, a demokratikus jobboldal választási programja pedig nemzeti ünnepnek javasolja Élektra mártírhalálának napját. Hogy Oresztész bűne kire száll, az ugyebár a görögök dolga. ?* ÉttLLyl Joli CÜ^f • Szlovák tüz, magyar oltás Sátoraljaújhely, kettős kötésben A magyar művelődési kor­mányzat visszaszolgáltatta Romániának Hollósy Simon Huszt vára című festményét, amelyet egy máig ismeretlen személy lopott el 1992-ben a máramarosszigeti múzeum­ból. Az alkotást Fodor Gábor művelődési miniszter pénte­ken adta át loan Doncának, a Román Köztársaság budapesti nagykövetének. Fodor Gábor az eseményen utalt a két ország közötti poli­tikai nézetkülönbségekre. Úgy vélte, hogy ez az aktus a két „Jönnek az amerikaiak ­harsant fel a kiáltás novem­ber végén egész Magyaror­szágon, amikor a Pentagon választása Kaposvárra és a közeli taszári repülőtérre, a szovjet Vörös Hadsereg egy­kori támaszpontjára esett. Ahogy a fény magához vonzza a lepkéket, úgy von­zotta azonnal a vállalkozók, kalandorok és széplányok százait a kisváros, mely ad­dig a hó alatt csendes téli ál­mát aludta. A budapesti éj­szakai lokálok és a szegedi kamionparkolók kiürültek, mert a szerelmet árulók mind az addig ismeretlen Kaposvárra siettek" - írta a La Stampa. Az amerikaiak kétezer munkást igényeltek, ami mennyei mannaként jött Ka­posvárnak, ahol több mint 5 ezer munkanélkülit tartanak -nyilván. De a város polgár­ország közeledését szolgálja. A román nagykövet is. öröm­mel nyugtázta az esemény lét­rejöttét és a kép átadását a Ro­mánia által kezdeményezett történelmi megbékélés részé­nek nevezte. • Hollósy Simon Huszt vára című 2x3 méteres képét 1992­ben lopták el a máramarosszi­geti múzeumból. A bűncse­lekmény elkövetőjét azóta sem találják. A képet megvá­sárló műgyűjtő az alkotást 1994-ben felajánlotta a Ma­Magyarország ka­szinóval és bordéllyal várja az amerikai ka­tonákat - írta a La Stampa című olasz na­pilap. A torinói újság budapesti tudósítója szerint Kaposvár eu­rópai Bangkokká vál­tozhat, miután ezt a kisvárost választották a boszniai IFOR-mű­veletben részt vevő 20 ezer amerikai katona logisztikai támasz­pontjának. mestere és a helyi klérus nem látja rózsaszínűnek a város jövőjét: a munkalehe­tőséggel és a dollárözönnel együtt várható a valutázók megjelenése és az erkölcsök hanyatlása. Szita Károly pol­gármester már Budapestre is gyar Nemzeti Galériának. A galéria munkatársai jól ismer­ték a képet, tudták, hogy az a romániai múzeumból szárma­zik, és azonnal feljelentést tet­tek a rendőrségen. A Romá­niai Legfőbb Ügyészség bűn­ügyi jogsegély keretében kér­te a kép visszaszolgáltatását. A hatályos magyar jogszabá­lyok alapján erre nem volt le­hetőség, mert a képet nem az elkövetőtől, illetve a tőle át­vevő személytől foglalták le. A visszaszolgáltatás a két ál­lam művelődési kormányzatá­sietett, hogy a magyar kor­mánytól rendőri erősítést kérjen - sorolta a városra leskelődő veszélyeket a tori­nói lap. Az olasz lap budapesti tu­dósítója - kissé elkevered­vén a magyar történelem el­múlt évtizedeinek változá­saiban - példát is ad a La Stampa olvasóinak. „Tipi­kus a most nyílt Diófa nevű penziónak otthont adó épü­let története. Az ötvenes években kubai és vietnami textilgyári munkásnők szál­lása volt, majd az AVO tit­kosrendőrség székhelye lett. A fordulat után horvát me­nekülteket fogadott be, majd a Dallos Ida nevű szexmozi működött itt. Most egy ame­rikai tévétársaság ideiglenes szállása, s hamarosan tán­cosnők, konzumnők és ma­gányos lánykák szálláshelye lesz. Akikből egész hadse­reg található: egy éjszakai bár nyolc táncosnőt keresett, több mint 150-en jelentkez­tek. Mint Bangkokban: munka, pénz és szex." (MTI) nak hatáskörébe tartozik az 1970-ben Párizsban elfoga­dott UNESCO egyezmény alapján, amelyhez mindkét ál­lam csatlakozott. Ezért a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium kulturális helyettes államtitkára - az egyezmény­re hivatkozva - levélben érte­sítette a román Kulturális Mi­nisztérium államtitkárát arról, hogy Magyarország a fest­ményt vissza kívánja szolgál­tatni jogos tulajdonosának. A Magyar Nemzeti Galéria jö­vőre a nagybányai művészte­lep - amelynek egyik alapító­ja Hollósy Simon - megalapí­tásának centenáriumát kiállí­tással ünnepli. Reményeik szerint a romániai múzeumból is kapnak kölcsön festménye­ket. (MTI) Megbízott elnök A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártjának országos elnöksége az év végén Kecske­méten tartott ülésén Gonda Jó­zsef személyében megbízott el­nököt választott a közelmúltban lemondott Zwack Péter helyébe. Gonda József - aki kecskeméti vendéglőtulajdonos, városszerte ismert közéleti ember - arról is tájékoztatta az MTI munkatár­sát, hogy a párt március 23-án Debrecenben tartja majd kong­resszusát (MTI) A kormányfő úgy véleke­dett: a kabinet tavaly teljesí­tette azt, amit az év elején vállalt. A kormány tevé­kenységének eredménye, hogy megállt a válság mély­ülése és az ország jó útra lé­pett. Horn Gyula ugyanak­kor elismerte: március előtt hosszú ideig tétovázott a gazdaságpolitikai döntések meghozatala előtt, mivel a kormány előtt nem volt olyan meggyőző erejű javas­lat, amely mellett ki lehetett volna állni. Márciusban azonban Bokros Lajos és Surányi György olyan terve­ket tett az asztalra, amelye­ket vállalni lehetett. A dön­tések nyomán csökkent a munkanélküliség és egyre több ágazat indul meg az átalakulás útján. A változá­sokat azonban kevesen ér­zik, de biztos, hogy a piac­gazdaságra való áttérésnek egyre több nyertese lesz. A feketegazdaság elleni harc­ról a miniszterelnök elmond­ta: attól nem lehet azonnali és látványos eredményeket várni. Nagy gond az is, hogy ezekben az ügyekben a vá­demeléstől hosszú idő telik le a bírósági ítéletek meg­születéséig. A sztrájkok és tüntetések kapcsán a miniszterelnök le­szögezte, hogy a megmoz­dulások „kemény, de nem mót. Szentatyánk, II. János Pál pápa ezért sürgeti Euró­pa újraevangelizálását. Egykor a honfoglaló ma­gyarok közé bátor és áldoza­tos misszionáriusok érkez­tek. Ma arra van szükség, hogy a magyar keresztények - papok, szerzetesek és vilá­giak - bátor tanúságtétellel és áldozatos szeretettel segít­senek mindenkit, aki hazánk polgára és vendége, vagy aki itt talál menedéket. Megújult élettel mutassuk meg nekik a krisztusi élet gazdagságát, hogy jövőjük és üdvösségük érdekében ők is felismetjék és elfogadják azt. Nemze­tünk történelme és mai ke­resztény küldetésünk egya­ránt erre kötelez minket. Is­ten áldása és a Magyarok Nagyasszonyának közbenjá­rása segítsen mindannyiun­kat, hogy magyar népünk új­raevangelizálásán eredmé­nyesen munkálkodhassunk. Ezekkel a gondolatokkal kö­szöntjük a jubileumi év első napján kedves híveinket. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Kiskőrös ünnepelt Kiskőrösön a három éve felújított hagyományokhoz hűen az idén is éjszaka em­lékeztek a város nagy szü­löttjére, Petőfi Sándorra. Az éjféli koccintást követően rövid időre szinte kiürültek a lakások és a szórakozóhe­lyek. Az új esztendőt kö­szöntő polgárok a költő szü­lőháza előtti téren együtt ün­nepelték nagy nemzeti köl­tőnk világrajöttének 173. év­fordulóját. Az emlékbeszéd után az önkormányzat, a köl­tő nevét felvett oktatási in­tézmények, valamint a Pető­fi Sándor Társaság képvise­lői helyezték el koszorúikat a Petőfi-szobornál és a szü­lőháznál. Az utóbbi az idén is kívül-belül nappali fény­hez hasonló világosságban tündökölt. Belül azért, mert - az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan - a múzeumi em­lékhely ezúttal is az éjszakai ünnepség végéig fogadta a látogatókat. Kívül pedig az emlékezők sokaságának égő gyertyái világították meg a nádtetős, fehér falú épületet. (MTI) sokkoló" hatással vannak rá, ugyanis megérti az embere­ket, ismeri problémáikat. A sztrájkolok és demonst­rálók sokszor teljesíthetetlen követeléseket fogalmaztak meg, annak ellenére a kor­mány és az érdekképviseleti szervek is keresték a meg­egyezés lehetőségét. így született meg a megállapo­dás a kabinet és az egészség­ügyi dolgozók között, és re­mélhetőleg a vasutasokkal is létrejön egy három évre szó­ló egyezség. Horn Gyula re­ményét fejezte ki, hogy to­vábbi megállapodások lesz­nek a jövőben, és 1997-től a reálbérek is növekedni fog­nak. A kormányfő egyúttal cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a kabinet oktatásellenes lenne. Mint A magyar tűzoltóknak kel­lett eloltaniuk egy tüzet, amely Sátoraljaújhely szlová­kiai oldalán keletkezett egy la­kóházban. A legközelebbi szlovák tűzoltóállomás ugyan­is 30 kilométerre volt a hely­színtől. A magyar tűzoltók dolgát is megnehezítette, hogy a legközelebbi határállomás zárva volt, így a kocsiknak mondta: a kormányzat nem a tanári kar leépítését akarja, hanem az ágazat mostani rendszerének az átalakulását kívánja elérni. A társadalom ugyanis nem képes tovább finanszírozni a jelenlegi, korszerűtlen struktúrát. To­vábbi leépítés várható vi­szont a köztisztviselői kar­ban, a megtakarítások döntő részét azonban a fizetések emelésére fordítják majd. A kormányfő elismerte: az értelmiség egy jelentős része eltávolodott a koalíciós pártoktól. Ennek oka, hogy az emberek nagy része an­nak alapján dönt: mi van a zsebében. Szerencsétlen volt az a terv, amely a honorári­umokat akarta kiegészíteni a tb-járulékkal - tette hozzá Horn Gyula. Ugyanakkor le­mintegy 6 kilométert kerülni­ük kellett. Az esetnek - a tűzoltók gyorsaságának hála - sérültje nem volt, de mint később ki­derült, a mentés résztvevői közvetlen életveszélyben dol­goztak, mert a házban egy gázpalackot is találtak, amely könnyen felrobbanhatott vol­na. (MTI) szögezte: tapasztalata szerint az emberek többsége szeret­né, ha a kormány végigvinné reformjait. Horn Gyula a kormány külpolitikájáról elmondta: azt minden nyugati partne­rünk fordulatként értékelte; a szomszédos országokkal a feszültségek mellett is javul­tak kapcsolataink. A Buda­pestre küldött Clinton-levél­ről szólva leszögezte: Wa­shington elismerése fokoz­hatja a külföldi befektetők bizalmát. Horn Gyula hangsúlyoz­ta: hazánk előtt nincs más út, mint a csatlakozás Európá­hoz, e nélkül ugyanis a kon­tinens gazdasági peremére szorulunk. Nem szabad ki­használatlanul hagyni az előttünk álló lehetőségeket, ugyanis jelenleg vetélytársa­ink között az elsők vagyunk. A mostani politika ered­ményei 1997-re be kell, hogy érjenek. Amennyiben a kor­mány lépésről lépésre javít a helyzeten, akkor a baloldal a következő választás után is meghatározó ereje maradhat az országnak - jelentette ki végül a miniszterelnök, aki az elkövetkező napokban az idei tennivalókat összegzi, hogy január második felében megkezdődhessenek a konk­rét szakmai tárgyalások. (MTI) Az amerikai katonák is tudják: munka után édes a pihenés. (MTI Telefotó) • A szegedi kamionparkolók kiürültek? Kaposvár: piros lámpás támaszpont Horn és az eredmények Nemsokára szakértői egyeztetés kezdődik arról, miként lehet a legcélszerűbben felhasználni a terve­ken felül befolyt privatizációs pénzeket. A konkrét javaslatot január végén kaphatja meg a szocialista frakció és a párt koalíciós partnere, de a végső dön­tést az Országgyűlés mondja ki. Erről Horn Gyula beszélt a Kossuth Rádió hétfő délelőtti élő adósában, amelyben az elmúlt év eredményeit és az ország idei kilátásait összegezte.

Next

/
Thumbnails
Contents