Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-18 / 15. szám

4 KRÓNIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1996. JAN. 18. • A magyar-szerb közeledés ellenére Még nem pezseg a iz üzleti élet A Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. stábja tárgyalássorozatot kezdeményezett a határmen­ti együttműködés feléleszté­se érdekében. Decemberben dr. Katona András ügyveze­tő igazgató Belgrádban járt, ahol a szerb miniszterelnök­helyettessel, a vállalkozáso­kért és privatizációért felelős Djukic miniszterrel tárgyalt a kereskedelmi kapcsolatok újraindításáról. Ugyanez volt a téma Újvidéken, a tartomá­nyi kormány pénzügymi­niszterénél. Január elején Szabadka alpolgármestere fogadta a szegedi igazgatót. Mint lapunknak elmondta: éppen ideje, hogy az embar­gót követő nagy elszánások­ból végre legyen is valami. 9 Az embargó feloldása óta valóban csak a kinyi­latkozásokat hallani. Mindkét fél - a magyar és a szerb egyránt - elő­adja: milyen területen le­hetne együttműködni. Ön szerint miért nem pezseg az üzleti élet a határ mentén? - Hiába szabadították fel az embargót, egyelőre nem tudni, melyik szerb vállalko­zónak van behozatali lehető­sége. Ráadásul Kis- Jugo­szláviában jelenleg nagyon nehéz devizához jutni. 9 Akkor hát hogyan le­het kereskedni? - Az egyik járható út a barter, az árucsere. A másik lehetőség, hogy olyan part­nerre bukkan a hazai vállal­kozó, amelyik képes előte­remteni a devizát. A labda tehát pillanatnyilag az ő tér­felükön van. • Mi, magyarok nem is léphetünk? - Csak két dolgot tehe­tünk: egyrészt megpróbáljuk föltárni azokat az árualapo­kat, amelyek izgalmasak számunkra. Például Kis-Ju­goszláviában óriási a keres­let a liszt iránt, ugyanis az ország azzal fizetett Orosz­országnak egy tartozás fejé­ben. A magyar kormány te­hát abban segíthetne, hogy itthon meggátolja a liszt spekulációs felvásárlását, és exportál Szerbiába. A másik út, hogy szorgalmazzuk: a szerbek a legrövidebb időn belül tudassák a magyar vál­lalkozókkal, milyen feltéte­lekkel lehet velük üzletet kötni. Keltsék fel a jugo­szláv bankok iránti bizal­mat, tegyenek le egy listát azokról a pénzintézetekről, amelyektől biztosan megér­kezik a pénz Magyarország­ra. • Miért vállalta föl a vá­sár- és piacszervező kft. ezt a közvetítő szerepet? - Szerintem a vásárnak ez az egyik feladata. Ebben a munkában, a lobbyzásban szoros az együttműködés a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamarával. Jó­magam tagja vagyok a CSMKIK kereskedelemfej­lesztési bizottságának, amelynek múlt pénteki ülé­sén javasoltam: a határmenti kapcsolatokban Szerbiát ré­szesítsük előnyben. Az elő­teijesztés értő fülekre talált. Szeretnénk magyar vállalko­zóknak kiállítássorozatot szervezni Belgrádban, a szerbeknek pedig Szegeden és Budapesten. Fekete Klára Minimális program: a kárház és a rendelő felújítása Beszélgetés dr. Csenke László alpolgármesterrel Nincs még a városnak költségvetése, de ez a tény nem változtat azon, hogy a város fenntartásában működő egészségügyi intézmények rendbetétele, korszerűsítése százmilliókat igényelne a város bü­dzséjéből. Miután a reményekkel nem kecsegtető elosztás ideje még nem érkezett el, ezért csak feltéte­les módban tudtunk beszélgetni a város egészség­ügyéért felelős alpolgármesterével, dr. Csenke Lász­lóval arról, hogy mi mindenre kellene és mennyi. 9 Mindenekelőtt arra kérem, tisztázzuk, hogy az egészségügy területén, mi az, amit nem a társa­dalombiztosítás, hanem a város finanszíroz. - önkormányzati pénzből a város tulajdonában levő egészségügyi intézmények karbantartását, felújítását, műszerfejlesztését kell fe­dezni: (gy a háziorvosi szol­gálat, a rendelőintézet, a kórház és gyermekkórház, a védőnői szolgálat, a bölcső­dék, valamint az egészség­ügyi gyermekotthon, a drog­ambulancia fenntartási, felú­jítási és műszervásárlási költségeit. 9 Ha a legsürgősebb tennivalókat vesszük számba, akkor felújítás­ra, fejlesztésre mennyi kellene? 1 - 1,5 milliárd forint. Első helyen áll a járóbeteg-rende­lőintézet felújítása. A szá­zadforduló eleji épületen még jelentősebb rekonstruk­ciót nem végeztek, s most már elodázhatatlan a felújí­tás. Előzetes számítások sze­rint ez 200 milliós nagyság­rendű kiadást jelent. Termé­szetesen több lépcsőben va­lósulhat meg, s nem egy esz­tendő alatt/ Az idén mini­mum 80 millióra lenne szük­ség az első szakasz megkez­déséhez. A másik nagy te­hertétel a kórház már meg­kezdett rekonstrukciójának a folytatása, ami 900 milliót igényelne. Itt a klímafelújí­tás harmadik üteme, a pato­lógiai osztály létrehozása, s magának az épületnek a fel­újítása lenne égetően szüksé­ges, nem beszélve a betegét­keztetés korszerűsítéséről. A minimális program tehát a endelő és a kórház felújítá­sa. • Ami a rendelő eseté­ben nemcsak az épületre­konstrukciót jelenti, ha­nem az ott folyó munka racionalizálását is. - A rendelő két épületben működik, a nőgyógyászati já­róbeteg-rendelés pedig a vá­ros több kihelyezett rendelő­jében, labor mindkét helyen „üzemel", stb., de nem rész­letezem tovább, a lényeg az, hogy sok a párhuzamosság a rendelőkben. A működés át­szervezése éppen a felesleges pénzkidobás elkerülése miatt nagyon fontos feladat, ami­nek ebben az évben meg kell történnie. Ez betegnek, or­vosnak. és a város büdzséjé­nek egyaránt érdeke. • Hány milliót igényel­ne az intézmények lerob­bant műszerparkjának fejlesztése? - A városnak le kell ten­nie 246 millió forintot orvosi műszerek vásárlására. Ez úgynevezett céltámogatott pályázat, amihez 105 millió állami támogatást kapunk, ha a fenti összeget a város költségvetéséből biztosítani tudjuk. Ha sikerül, akkor ko­moly műszerparkfejleszlésre nyílik lehetőség az egészség­ügyi intézményeinkben. 9 Az alapellátás, azaz a háziorvosi szolgálat ren­delőinek a fenntartása is az önkormányzat költsé­ge, s ha jól tudom, nem egy rendelő állapota kri­tikus. - A város 64 felnőtt és 35 gyermek háziorvosi rendelőt tart fenn. Ezek közül 22 van olyan állapotban, hogy teljes felújításra szorul. A lerob­bant rendelők rekonstrukció­jára 300 millió forint kellene, s akkor még arról nem is be­széltem, hogy fejleszteni kell(ene) a háziorvosi szol­gálatot, ugyanis az ország más városaihoz viszonyítva lemaradásban vagyunk. Or­szágosan 1700 fő alatt van­nak a körzetnagyságok, ami azt jelenti, hogy egy házior­vosra kevesebb mint 1700 lakos ellátása hárul. Szege­den ez a szám 2000, ami igen magas. Az arányok ja­vulását csak a háziorvosok számának növelésével le­het(ne) elérni. A praxisok fejlesztése, a háziorvosok számának növelése viszont csak úgy lehetséges, ha új rendelőket épít a város azok­ban a kerületekben, ahol nin­csenek háziorvosi rendelők. 9 Pénz azonban erre sincs. -Nincs, éppen ezért szüle­tett egy elképzelés, az ön­erős rendelői program terve. Ez azt jelenti, hogy a fejlesz­tésre váró körzetekben olyan háziorvosokat fogadnánk, akik vállalják, hogy maguk építenek rendelőt. A házior­vos számára az önkormány­zat ingyen ad telket, a rende­lő felépftéséhez felvett hitel felett ugyancsak az önkor­mányzat vállal garanciát, az orvosok a műszereket lízin­gelnék, s ezek a műszerek később a tulajdonukba kerül­nének. Az önkormányzatnak egy kikötése van: a házior­vosi rendelő a későbbiekben is csak egészségügyi célra hasznosítható. Amikor ez a program elkészült, s htre ment, már többen jelezték, hogy vállalkoznának magán háziorvosi rendelők felépíté­sére és működtetésére a fenti feltételek mellett. 9 Az újonnan épülő ma­gán háziorvosi rendelők azonban nem oldják meg a lerobbant 22 sorsát. - A korszerűsítés nem so­káig halogatható, ebben az évben, de legkésőbb jövőre hozzá kell kezdeni. A házi­orvosi ellátás fejlesztése minden város és település elodázhatatlan feladata, hi­szen az egészségügy struktú­rájának átalakítása során az alapellátásra helyeződik a hangsúly. Ám, hogy minde­zekből az elképzelésekből mi, mennyi és mikor valósul meg, az elsősorban - az ok­tatásügy mellett legfonto­sabb teriilet - az egészség­ügy számára juttatható összegtől függ. Kalocsai Katalin Országos makett-kiállítás nyílik január 20-án, szomba­ton Békéscsabán, a honvéd­ség helyőrségi klubjában. A békéscsabai makett-kör által második alkalommal szerve­ződő országos kiállítás és verseny január 28-ig tart, amikor sor kerül az ered­ményhirdetésre és a dijak át­adására. A gyermekek és a fiata­Országos makett-kiállítás lok maketteket s diorámákat mutathatnak be, a felnőttek repülőkkel, harcjárművek­kel, alakokkal, személygép­kocsikkal, motorokkal, te­herkocsikkal, hajókkal, dio­rámákkal s egyéb makettek­kel vehetnek részt a bemuta­tón. A kiállításon és verse­nyen való részvételre január 19-én, pénteken lehet nevez­ni a helyszínen. Az országos makett-gálán minden nap lesz makettárústtás, 20-án és 27-én neves magyar repülő­sökkel találkozhatnak az ér­deklődők. A tavaly alakult Jákó Vera Nóta­sztnház idén a Pes­ti Vigadóban tartja előadásait. Decem­berig nyolc estén más-más műsort adnak elő. A febru­ár 25-i nyitó prog­ram A Rákóczi korszak dalaitól a nótáig címet viseli, ugyanazt, ami az 1987-ben elhunyt énekesnő első vi­Vidéki és nyugdíjos nótakedvelök előnyben gadóbeli estjének a ctme volt 1982. no­vemberében. Jákó Vera nótaműsorait 1983-ban kitiltot­ták a Pesti Vigadó­ból, mert a kará­csonyi előadáson elénekelték a Mennyből az an­gyal című dalt A belépő budapesti nyugdíjasoknak és 16 éven aluliaknak 300-400 forint, vi­dékieknek 200-300 forint. Mások 500 forintért tekinthetik meg az előadáso­kat. (MTI) Fülöp Ákos január 16-án, 15 óra 20 perckor született, 3480 grammal. Édesanyja Halász Katalin, édesapja Fülöp Imre (Röszke). Vass Krisztián január 16-án, 15 óra 15 perckor látta meg a napvilágot, 3380 grammal. Édesanyja Kiss Márta, édesapja Vass László (Sándorfalva). Lőrincz Zoltán január 16-án, 14 óra 55 perckor született, 3600 grammal. Édesanyja Vecsernyés Erzsébet, édesapja Lőrincz Zoltán (Deszk). Petrov Dániel január 16-án, 13 óra 26 perckor látta meg a napvilágot, 4250 grammal. Édesanyja Sándor Mónika, édesapja Petrov László (Szeged). Péter Martin január 16-án, 15 óra 27 perckor született, 3200 grammal. Édesanyja Péter Szilvia (Szeged). Györgyi Emese január 16-án, 23 óra 20 perckor jött a világra, 3600 grammal. Édesanyja Elekes Zsuzsanna, édesapja Györgyi Csaba (Szeged). Kiss Veronika Erika január 17-én, 10 óra 46 perckor született, 3700 grammal. Édesanyja Sziládi Ildikó, édesapja Kiss Miklós (Szeged). Kondrát Debóra Hanna január 17-én, 11 óra 20 perckor látta meg a napvilágot, 2600 grammal. Édesanyja Kondrát Márta, édesapja Kondrát Zoltán (Kiszombor). Szívből gratulálunk! A Tisza áradása miatt két­három hétig nem autózhat­tunk az alsó rakparton. Most, hogy apad a Tisza, elindulunk a jól bevált útvo­nalon, a rakpart irányába. Sokan csak az árvízi emlék­mű közvetlen közelében ve­szik észre a táblát: behajtani tilos. Az eltévedt jármű ne­hézkesen megfordul, s kihajt az „ideiglenes zsákutcából". Ha a sofőr bosszankodva ke­resni kezdi a zsákutcát előre jelző táblát, akkor nehezen, más információhordozók kö­zé bújtatva meglelheti. E na­pokban ezért is elevénünkbe vág a kérdés: kell-e nekünk. Szeged Belvárosában közle­kedőknek, a rakpart? Újvári Gyuláné, nyugdí­jas: - Gyakran szoktam erre járni, mert Budapestre el­származott szegediként a rakparton autózva megnéz­hetem a Tiszát. Errefele gyorsabban lehet haladni, mert kikerülöm a közleke­dési lámpákat. Most is a be­vált útvonalat választottam, a hét kérdése Kell nekünk a rakpart? de csak itt, az árvízi eirilék­műnél vettem észre a tiltó táblát. A kilinikák körül most is sok az autó, ezért még Trabanttal is nehéz megfordulni. Előre, még az Aradi vértanúk tere környé­kén kellett volna jelezni. Fotó: Somogyi Károlyné hogy a rakpartot most nem használhatjuk. Marton János, a SZOTE könyvtárának igazgatója: ­Újabban a kerékpárosoknak az Oskola utcán fölfelé is el lehet jutniuk a Radnóti Gim­náziumig. Én mégis a rak­parton szeretek kerekezni, mert gyorsabban lehet halad­ni. Ez az autósok számára is rövidítő út. A szegediek köz­lekedési táblák nélkül is tud­ják: néhány napig még nem térhetnek vissza az alsó rak­partra. Az persze probléma lehet, hogy ebben az idő­szakban az autóbuszok hol találnak parkolóhelyet. Zsótér Mihály, pedagó­gus: - Kerékpárral és autó­val gyakran megyek végig a Tisza parti úton. Errefelé csendesebb a forgalom. A város belterülete annyira zsúfolt, a közlekedési útvo­nalhálózat oly rosszul terve­zeit, hogy a rakparti „szá­guldás " üdítő kivételnek szá­mit. Az önkormányzati hatá­rozatokból számomra úgy tűnik: Szeged vezetői vagy nem közlekednek a város­központban és a külkerüle­tekben vagy őket nem érdek­li, a rossz döntések a töme­gek számára mily sok kelle­metlenséget szülnek. Ú. I. Egységes idegenvezetői igazolványok Március 1-től a rendelet szerint csak azon személyek végezhetnek idegenvezetői te­vékenységet, akiket országos nyilvántartásba vettek, és ide­genvezetői igazolvánnyal, va­lamint azonosító kártyával rendelkeznek. Az igazolvá­nyokra, és az azonosító kár­tyákra vonatkozó kérelmeket már fogadja az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium által megbízott Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző (KIT) Kft. Mayer Ákosné, a KIT Kft. tanfolyamszervezője az MTI-nek szerdán elmondta: az intézkedés célja, hogy az idegenvezetők egységes iga­zolvánnyal rendelkezzenek, és nyilvántartásuk is áttekinthe­tőbb legyen. Az új igazolványt kérelmezőknek a jelentkezési laphoz csatolniuk kell az ide­genvezetői szakvizsga bizo­nyítványt, vagy annak hitelest­tett másolatát. 800 forintos il­letékbélyeget, erkölcsi bizo­nyítványt, és három darab iga­zolványképet. Az idegenveze­tői igazolvány, és azonosító kártya előállítása 3 ezer forint­ba kerül, amit a kérelmezőnek szintén be kell fizetnie a KIT­nek. Elutasítás esetén ennek felét fizetik vissza. A kérelmeket a KIT buda­pesti központjához kell be­nyújtani személyesen vagy postán. A rendelet az ügyinté­zésre 30 napot engedélyezett a KIT számára. (MTI) A NAT és o tankönyv A JATE központi épületé­ben (Dugonics tér 13.) ma 14 ó(ától előadásokat hallgathat­nak az érdeklődők A Nemzeti Alaptanterv és a tankönyv címmel. Délután kilenc kiadó mutatkozik be, majd baráti be­szélgetés záija a programsoro­zatot 18 órakor, a Pedagógiai Intézetben (Közép fasor 1-3.). Pénteken 8-tól 10 óráig kon­zultáció, szintén a JATE-n. MA INGYENES JOGI TA­NÁCSADÁST tart dr. Csepre­gi Tamás ügyvéd 14-16.30 óráig a United Way Eszperantó utca 1. szám alatti épületében. MAGYAR FILMBARÁ­TOK KÖRE: 15 órától a Kül­detés című filmet vetítik a JGYMK nyugdfjasklubjában (Kossuth L. sgt. 53.). AZ ÚJSZEGEDI NYUG­DÍJASKLUB délután 3 órakor éves közgyűlést tart. A ZSOMBÓI ESTÉK soro­zatban Földön kívüli élet cím­mel Sióvölgyi László tart elő­adást. A kecskeméti Ufo Klub vezetőjével 18 órakor talál­kozhatnak az érdeklődők a művelődési házban. A MUSICA PARLANTE EGYÜTTES hangversenye - a Szegedi Zeneiskoláért Alapít­vány hangversenybérletének 1. rendezvénye - este 7 órakor programajánlat lesz a Konzervatórium nagyter­mében. Közreműködik Márffy Gabriella hegedűn (Svájc). Ve­zényel: Meszlényi László. KOZMO ARKANUM KLUB - A feledés művészete ctmmel Benárik Ádám asztro­lógus 18 órától tart előadást a Juhász Gyula Művelődési Központban. NO-NAME koncert 20 óra­kor a Vasdisznóban (Vadász u. 11.). A JATE KLUBBAN 21,03 óráig nosztalgiabuli újdonsá­gokkal. Házigazda Poór Zsolt. HOLNAP A CSILLAG TÉRI FIÓK­KÖNYVTÁRBAN (Kereszt­töltés u. 29.) 15-17 óráig vi­deóvetltés gyerekeknek. SZEGEDI SZOBRÁSZOK című könyv bemutatója a Vá­rosháza dísztermében 14 óra­kor. A kiadványt dr. Ványai Éva alpolgármester adja át a város közönségének. A Sze­ged képzőművészeiről szóló sorozat első kötetét Tandi La­jos és dr. Tóth Attila kötet­szerkesztők mutatják be. SZEGEDI SZOBRÁSZOK című kiállítást fél 5 órakor nyitják meg a Képtárban (Hor­váth M. u. 5.). A tárlatot Me­locco Miklós szobrász mű­vész ajánlja az érdeklődők fi­gyelmébe. CSERE BERE KLUB 16 órától a Ságvári Endre Műve­lődési Házban. A BAROSS-VEDRES ES­TÉK keretében, a Horváth Mi­hály u. 2. szám alatt, dr. Tan­dori Károly akadémikus, a Ba­ross Öregdiákok Szövetségé­nek elnöke ismerteti matema­tikusi életművét 17 órakor. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-21 óráig láto­gatható. TISZTA LÉLEK címmel előadást tart Klocker Zoltán a Szegedi Dianetikai Központ­ban (Római kit. 38.). A JATE KLUBBAN 19 órakor videomozi - George Lucas: Csillagok háborúja. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árbóc utca 1-3.) ma 15.30-18.30-ig fazekas szakkör felnőtteknek, 16-19 óráig fafaragás; hol­nap 14-18 óráig szövés.

Next

/
Thumbnails
Contents