Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

KEDD, 1996. JAN. 16. Az eurokonformitás kínjai MM egkezdeni az egyetemi tanulmányokat MilánómWm ban, aztán a következő évet folytatni Párizsban, a megint következőt Berlinben: az Európai Unióban pénzügyi programmal is támogatott „eurohallgatói" státus hamarabb lett megszokott a kontinensen, mint azt a felsőoktatási intézmények elképzelték volna. Ma már semmi különös nincs abban, ha egy uniós tagország állampolgárságát viselő hallgató nemcsak egy egyetemre vagy egyetemi szövetségre, hanem két-három ország hasonló intézményeire vonatkoztatva élvezi a kreditrendszer és a szabad áthallgatás előnyeit. A szisztéma felépüléséhez nem kellett egyéb, mint egy stabil politikai szövetségrendszer (az EU), és egy minden országban legalább nagyjából azonos, „eurokonform" felsőoktatási struktúra. Az EU-rendszer azért volt szükséges, mert a tandijat fizető, vagy ösztöndíjjal nem rendelkező hallgató csak akkor vállalhat munkát külföldön, ha azt a törvények megengedik: ma ennek a tagországok között igen leegyszerűsödött a módja. (Az uniós ügyek központi irányítását ellenzők éppenséggel azzal vádolják a maastrichti szerződés támogatóit, hogy 1997-től, a szerződés tervezett életbe lépésétől a brüsszeli adminisztráció a közös finanszírozású programokon keresztül az európai munkaerőpiac alakításának eszközéül fogja felhasználni a felsőoktatást.) Az európai felsőoktatás rendszerének konformitása azt jelentette, hogy az egyes országok (állami) egyetemei különböző finanszírozási formák mellett is ugyanolyan struktúrával működnek, ugyanúgy biztosított a hallgatók tanulmányi mozgásszabadsága és ugyanolyan a követelményrendszer is. Vagyis a Lisszabonban végzett hallgató körülbelül ugyanolyan követelményeket támasztó vizsgákon ment keresztül, mint például brüsszeli társa. Ahhoz tehát, hogy a magyar hallgatók is részesüljenek az európai rendszer előnyeiből, ezt a rendszert előbb itthon kell megteremteni, majd az Európai Unió tagországává kell válni. Hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között mindez mekkora kínlódással jár, látjuk mindannyian. Panak József A fejlesztés hiánya Hat év telt el a rendszerváltozás óta, és lassan három esztendős a felsőoktatási törvény is. Szegeden már 1989ben felmerült az Universitas gondolata, sőt egy bizonyos szervezeti forma is elég hamar létrejött, a mai állapot még távol van attól, amilyen „a" Szegedi Egyetem lesz Universitas korában. A késés legfőbb oka az volt, hogy bár a felsőoktatási törvény már egyetemi szövetségekről, universitasokról beszél, közelebbről mégsem lehetett tudni, milyen felépítésűek legyenek, milyen szabályok szerint működjenek és főleg hogyan gazdálkodjanak az Universitasok. Következett, hogy a Rektori Konferencia által eltervezett hallgatói létszámemelést nem követte az a felsőoktatási fejlesztési törvény, amelytől az egyetemeken azt várták (várják), hogy segítsen a több hallgató elhelyezésében és az oktatás technikai színvonalának emelésében. Minthogy az öthalmi campus terve hamvában holt, más (városi) ingatlanszerzési lehetőség tevődött fel, mellyel kapcsolatban az intézmények nehezen jutnak jutnak dűlőre az igények elosztása ügyében. Ilyen helyzetben érte a szegedi felsőoktatási intézményeket a Bokros-csomag, melynek következtében nemhogy fejleszthették volna személyi és technikai adottságaikat, hanem elbocsátásokra kényszerültek és sok helyütt a foghoz kellett verni a garast, hogy az energiaszámlékat ki tudják fizetni. A Bokroscsomaggal, illetve az államháztartási reformmal kapcsolatos intézkedések a leghátrányosabban a tanárképző főiskolákat érintették, hiszen a törvénymódosítások után várható pedagógus-munkanélküliség azt jelentheti majd, hogy sokkal kevesebb tanár képzésére van szükség. Ez az universitasokon belül is feszültséget okozhat, hiszen az egységes tanárképzés terve még kidolgozatlan. A kormányzati koncepció szerint a költségvetés ezentúl az egyetemi szövetségek finanszírozását tekinti prioritásnak, vagyis a városokban létrejött az universitasokat finanszírozza, s nem a korábbi tagintézményeket. Ezzel világos lett, hogy egyedül az universitasoknak van jövőjük, ám működőképes létrehozásukig igen sok van még hátra. P. J. A rendszerváltás után az akkor még hét szegedi felsőoktatási intézmény együttműködési megállapodást írt alá. Szövetkezésüket nem egyszerűen a nagyobb szellemi tőkekoncentrációval biztató lehetőség sürgette, hanem praktikus ok is: a megüresedett volt szovjet laktanya hasznosítása. Campus-sors Az 1991. junius 6-án megkötött társasági szerződéssel létrejött az Universitas Egyesülés, nagy tervekkel, ám gyakorlatilag amolyan tessék-lássék együttműködést eredményezve. Az ötlet, amit a volt laktanya egyetemi hasznosításának lehetősége hívott elő, tulajdonképpen halva született. A laktanyai 103 hektáron elképzelt campustól mindenki idegenkedett: a belvárosi diáknyüzsgéshez szokott városlakók éppúgy, mint maguk az oktatók és a diákok. Mellette szólt viszont az ún. Kupa-program, amely becses 60-70 milliárdot helyezett kilátásba a felsőoktatási fejlesztésre az ezredfordulóig. Ám a névadóval együtt elment a pénz, a campusterv végképp az irrealitás birodalmába költözött. Mindazonáltal az Universitas-ténykedés 1992-93-ban felélénkült: kiderült, hogy közösen pályázva nagyobb az esély kül- és belföldi fejlesztési pénzekhez jutni. Kiépült a közös telefonközpont, s egyéb informatikai közös fejlesztések is megkezdődtek. Közben az igazgatótanács eldöntötte, hogy „no campus", az Universitas lényegében csak a diáklakásoknak fölújítható volt tiszti lakásokra tartana igényt a laktanya területén, a többi földterületet mint cserealapot tartja számon, s az önkormányzattal egyezkedve belvárosi fejlesztésekre aspirál. Az 1994. márciusi kormányhatározat a volt laktanyát universitas-fejlesztési célokra kultuszminisztériumi kezelésbe adta, s fejlesztési pénzeszközökre is a felsőoktatási intézmények közös pályázatai révén látszott remény. Ez a helyzet azóta sem változott. Állami forrásból 1995 decemberében elHANGSÚLY 5 • Universitas, szövetség - Szegedi Egyetem A laktanyai campustól mindenki idegenkedett Emlékeztető... - diákdemonstráció a Dugonocs téren. (Fotó: Gyenes Kálmán) kezdődött a volt laktanyai tiszti lakások átalakítása diáklakásokká; az első épülettömb rehabilitációja az idén befejeződik. „Latin negyed" Az építkezés megkezdésével szinte egyidőben az önkormányzati testület határozott a szegedi Universitas fejlesztési programjáról. Ez nem kevesebbet jelent, mint az egyes intézmények igényeiből összeálló, egységes universitas-fejlesztési terveknek és a belvárosi fejlesztési lehetőségeknek és rendezési terveknek az összehangolását. Ilyen még nem volt! A nóvum-jelleg egyszersmind a jövőbeli, egységes Szegedi Egyetem előnyét jelenti: más egyetemi városokban is megvan a törekvés a felsőoktatási integrációra, de a konkrét városrendezési tervekkel itt a legnagyobb az összhang. Az előny az anyagi forrásokhoz való hozzájutásban is megmaradhat. Ahhoz azonban, hogy Szeged belvárosában az oktatási intézmények, lakóházak, kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületek szövevényéből valóban létrejöjjön egyszer a megálmodott „latin negyed", s a sajátosan szép fekvésű, a jövő Európaképét tekintve kulcsfontosságú, történelmi levegőjű városmaggal dicsekedhető Szegeden európai színvonalú fejlesztések révén valóban meghatározó legyen a Szegedi Egyetem - sok gyors lépés kell. Szövetségben a tőke Ami nem helyben dől el, arról most ne beszéljünk. De örvendetes módon mintegy „elébe lehet menni" az országos döntéseknek, s erről már konkrét elképzelések vannak az Universitas berkeiben. Mint dr. Mészáros Rezsőtől, a JATE rektorától, az Egyesülés soros vezetőjétől megtudtuk, már dolgoznak az egyesült egyetemi-főiskolai intézmény szervezetének tervén. A Szegedi EgyetemiFőiskolai Szövetség (ez a provizórikus neve az új, önálló intézménynek) szorosabb szervezeti formát jelent, mint az Egyesülés, de nem egyetemi karokként tételezi a jelenleg önálló intézményeket. A Szövetségnek lenne egy központi vezető testülete (szenátus); egyesítenének olyan funkciókat, amelyek mindegyik intézményben léteznek, így például közös lenne a gazdasági-műszaki ellátó szervezet, a könyvtár, az idegennyelvi lektorátus, stb. Mivel az integrációs törekvések szempontjából alapvető dolgok mint például az, hogy egyetemi, vagy főiskolai szintű legyen a tanárképzés - még nem dőltek el, a Szövetség intézményeiként őriznék meg mai önállóságukat az egyetemek és főiskolák. A struktúrát a következő egy hónap alatt kidolgozzák. Amint a felsőoktatási törvény módosítása erre lehetőséget ad, létrehozzák a Szövetséget. Mindezt abban a reményben, hogy az integrációs fejlesztésekre előirányzott világbanki és hazai milliárdokból a speciális szegedi előny (a városi fejlesztésekkel való összhang) révén idejöhet a több pénz. Sulyok Erzsiből Demográfiai léptékek az ezredforduló után Intézmény Hallgató Oktató Egyéb fö fö hallg./okt alk. JATE 7.100 600 11,80 1.000 SZOTE 2.600 1.200 2,17 4.000 JGYTF 2.100 240 8,75 200 SZÉF 660 90 233 150 HF 220 20 11,00 14 UNIV. összesen 12.680 2.150 6,13 5.364 Az egyetemista-főiskolás korosztály (18-24 évesek) létszáma a demográfiai számítások szerint az 1994. évi 1 millió 131 ezer 507 főről 880 ezer 831 főre csökken 2005-ig. A modernizációs kormányprogram reális célnak tekinti, hogy az ezredforduló után a nappali tagozatra felvettek és a post- secondary képzésben résztvevők aránya meghaladja a megfelelő korosztály létszámának egyharmadát. Ezek alapján az ezredfordulót követően 325 ezer fős diáklétszámmal lehet kalkulálni, ebből 195 ezer főre tehető a nappali tagozatosok száma, s ez évi 8-10 százalékos létszámemelkedést jelent. Ezzel a növekedési rátával számolva a szegedi felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma 15-18 ezer főre emelkedhet az ezredfordulót követő években. Ekkora létszámot csak a jelenlegi épületállomány igen jelentős bővítésével tudnak befogadni az egyetemek. Az Universitas intézményei 2000-ig atáblázatunkban közölt (a kormányprogramban előirányzottnál alacsonyabb ütemű) hallgató-, oktató- és egyéb alkalmazotti létszámnövekedéssel számolnak: Keserű Bálint (nyugalmazott egyetemi oktató, JATE): Ha létrejön Szegeden az Universitas, mint intézmény, akkor az az ország legfurcsább képződménye lesz, mert Universitas már létezett a múltban ebben a városban. Az ötvenes évek elejéig magától értetődő volt, hogy a felsőoktatási intézmények egy közösséget képeznek. Az orvosegyetem például egy kara volt a tudományegyetemnek. Teljesen nyilvánvaló, hogy az Universitas egy régi hagyomány felélesztése lesz - ha lesz ilyen intézmény. Úgy gondolom, hogy manapság nagyon fokozatosan szabad csak ilyesmit kialakítani, vigyázva az intézmények ma még létező működőképességének a megőrzésére. De addig is, az átmeneti időre is kellene egy bizonyos jogállást találni annak, ami közös. Jásper Ferenc (egyetemi hallgató, JATE): Az Universitassal, mely Nyugaton már régen bevett forma, az egyetemi és főiskolai széttagoltságot lehet csökkenteni. Véleményem szerint az Universitassal növekszik a hallgatói létszám, s mégis egyszerűsödik majd a bürokrácia. Könnyebb lesz az egyetemre bejutni, Mi a véleménye az Universitasrél? Keserű Bálint bennmaradni azonban nehezebb lesz. Valószínűleg nagyon sok tanárt kell majd elbocsátani. Ez az oktatóknak nyilván negatívum. Ha azokat a tanárokat küldik el, akik kevésbé alkalmasak az oktatásra, akkor Jásper Ferenc rendben van. Akkor van baj, ha nem. Volt már erre precedens nem is oly' rég. Janovics Rózsa (kulturális titkár, SZOTE): Szerintem az Universitas létrejöttével Szeged hangulatosabb egyetemi város lenne. EseJanovics Rózsa Dr. Stájer Géza tünkben egyébként már folynak a tárgyalások arról, hogyan valósítsuk meg a közös JATE-SZOTE Kulturális Titkárságot. E törekvésünket nemcsak az orvosegyetem vezetése, de hallgatói önkormányzata is támogatja. Az egyesült kulturális titkárság amellett, hogy hatékonyabban tudná felmérni a hallgatók kulturális igényeit, anyagilag is jobban tudná támogatni az egyetemeken lévő művészeti csoportokat és közösségeket. Véleményem szerint az Universitas égisze alatt jobban, hatékonyabban, könnyebben tudnánk működni. Dr. Stájer Géza (gyógyszerész, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, SZOTE): A háború előtti régi, klasszikus formában valószínűleg nem, de valami más, a kornak megfelelő formában biztosan ki fog alakulni az Universitas. Erre az orvosegyetemen is vannak törekvések. Elképzelésem szerint az Universitasban a felsőoktatási intézmények közös irányítással és stratégiával működnének, de technikailag és taktikailag nagyobb egységekbe tagozódnának. Az egyik ilyen egységbe tartozna a SZOTE, és vele a Gyógyszerésztudományi Kar, mint orvosképző központ. A kormány egyébként a felsőoktatási intézményeknek nyújtott támogatási rendszer megváltoztatásával ki tudja kényszeríteni, hogy az egyetemek és főiskolák az egyesülés felé haladjanak, és közös egységként, intézményrendszerként működjenek. Sx. C. Sx. Fotó: Révész Róbert Felsőoktatási intézményeink JATE Oktatói létszám: 634. Hallgatói létszám: nappali tagozaton 5761, levelező tagozaton 2437, esti tagozaton 44. Az intézményben 199 külföldi hallgató tanul. Az egyetemnek három kara van. A képzés nappali, levelező és esti tagozaton folyik. Az Állam- és Jogtudományi Kar nappali és levelező tagozatán jogászokat és közgazdászokat képeznek. A főiskolai szintű képzésben nappali és levelező tagozaton munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítás a választható szak. Akik valamely közgazdasági jellegű főiskolán már oklevelet szereztek, azok esti-levelező tagozaton közgazdász-gazdálkodási szakon tanulhatnak. A Bölcsészettudományi Karon valamennyi szak egyszakos képzésben is választható, de egyidejűleg több szakra is lehet jelentkez•ni, és a JATE TTK-n meghirdetett tanári szakokkal is lehet párosítani azokat. A hároméves nyelvtanári szakok csak egyszakosként végezhetők. A Természettudományi Karon a tanári szakokra kétszakos képzésben is lehet jelentkezni. Levelező tagozaton szakirányú, környezetvédő továbbképzés folyik. JGYTF Oktatói létszám: 245. Hallgatói létszám: nappali tagozaton 2596, levelező tagozaton 1490. Az intézményben általános iskolai tanárokat, illetve nyelvtanárokat képeznek. A főiskolán harmadik szakként két lezárt félév után református valláspedagógia is felvehető, amelynek oklevelét a Debreceni Református Teológiai Akadémia állítja ki. A képzés formái: nappali, levelező, postgraduális és postsecundary. SZOTE Oktatói létszám: 523. Hallgatói létszám: 2317, ebből 482 külföldi. 357 hallgató angol nyelvű képzésben vesz részt. Az egyetemnek három kara van. Az Általános Orvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon általános orvosokat, fogorvosokat, illetve gyógyszerészeket, míg a Főiskolai Karon általános szociális munkásokat, diplomás ápolókat, gyógytornászokat és védőnőket képeznek. A képzés formái: nappali és levelező tagozat. Jövő évtől indítják be a postgraduális egészségügyi szaktanár képzést. KÉE - ÉFK Oktatói létszám: 48. Hallgatói létszám: nappali tagozaton 631, levelező tagozaton 202. A főiskolán három szakon folyik a képzés: élelmiszertechnológus, élelmiszeripari gépész, élelmiszeripari vállalkozó menedzser. A képzés formái: nappali, levelező és postgraduális. Hittudományi Főiskola Oktatói létszám: 17. Hallgatói létszám; nappali tagozaton 192 - papnövendék: 39, ferences rendi növendék: 38, világi képzésben (JATE és JGYTF-el közös képzés): 115 -, levelező tagozaton 185. A főiskolán három szakon folyik képzés: teológus szak (egyetemi és főiskolai tagozat), hittanári, illetve hitoktatói szak. A képzés formái: nappali és levelező. Zeneművészeti Főiskola Az intézményben művészés tanárképzés folyik, egyéni módon. (txctx)