Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-03 / 2. szám

SZERDA, 1996. JAN. 3. A VÁROS 5 • Jezsuita okmánytár a régi magyar tanszékről A hitfegyverektél a vallásbékéig A József Attila Tudományegyetem Régi magyar irodalmi tanszéke Adattár sorozatában kétkötetes jezsuita okmánytárat jelentetett meg az 1601. és 1606. közötti Erdélyt és Magyarországot érintő iratokból. A tanszék, amely elsősorban a 16-17. századi protestantizmus kutatásának műhelye, a háború utáni katolikus tudományosság egyik legjelentősebb személyiségének, Lukács László professzornak a kezdeményezésére vállalta az együttműködést a jezsuita források feltárásában: a római Jezsuita Történeti Intézet professzorát 1988-ban a tudományegyetem díszdoktorává fogadta. A Jezsuita okmánytár által felölelt történeti időszakról Balázs Mihály egyetemi docenssel, a tanszék vezetőjével beszélgettünk. • Tanár úr, Ön, a 16-17. századi erdélyi protestáns eszmei áramlatok kutatója, milyennek találta a kor jezsuita okmányait? - Amikor Lukács László professzor úrtól ezt a megtisztelő együttműködési ajánlatot megkaptuk, tudtam, hogy a jezsuita források beszédesek lesznek más témakörben is, például az erdélyi unitarizmuséban, amely különösen foglalkoztat. Nem csalódtam; a jezsuiták valóban kitűnő forrásanyagot szolgáltatnak. A jezsuita rend mindig is fegyelmezett volt; tevékenységét alaposan dokumentálta és a feljegyzéseket, jelentéseket gondosan megőrizte. Természetesen ez az anyag vallásilag és történelmileg elfogult. De ettől függetlenül kitűnően használható történeti forrás, hiszen a jezsuiták feljegyzései mindig a realitások, az adott szituációk nagyon pontos ismeretére támaszkodtak. Ismerték a valóságot és szembenéztek a helyzettel. Kivéve persze, amikor nagyravágyó ábránBalózs Mihály egyetemi docens: „Ismerték a valóságot és szembenéztek vele." ( Fotó: Révész Róbert) dókat szőttek, mert akkor a képzeletük igen meglódult. • Az 1601-1606. közötti harcokban a katolizálással foglalkozó jezsuiták a császári oldalon, a protestánsok pedig Bocskai István oldalán szegődnek a fegyverek mellé. A jezsuiták körében felmerül-e, hogy fegyverek mellett nem lehet már téríteni? - Az iratokban érdekes többrétegűség tükröződik. Egyfelől alátámasztja a történelmileg kialakult nézetet, miszerint sem a jezsuiták, sem a protestánsok nem fogták vissza a fegyvereket, amikor azokat sikerrel remélték forgatni. Türelmetlenség és erős indulatok dúlnak mindkét oldalon. A jezsuiták a Felvidéken, jelesül Kassán a protestáns szenvedéssel nem törődve törekednek a katolizálásra, de ha az ő oldalukról nézzük, nekik is eleget kellett szenvedniük mondjuk Kolozsvárott. Másfelől azonban a dokumentumok jól mutatják, hogy a jezsuita renden belül viták voltak a katolizálás módszereiről, és meg-megszólaltak azok, akik a katolizálás ügyében más fegyvereket forgattak szívesebben: elsősorban az iskola fegyverét. 9 A Bocskai-felkelés záróokmányaként 1606ban a bécsi béke szabad vallásgyakorlást adott a királyi városi protestánsoknak. Mit gondol, a kor vallástolerancia egyezményeiben van-e már csírája a modernitás ökumenizmusának ? - Úgy vélem, az 1568-as tordai országgyűléssel kezdve a Kelet-Európában született vallástörvényeket igen túlfűtötten és nem a történeti szituáció keretében emlegetik. Jelentős események voltak, ez igaz, de a modernitást nem előlegezték meg, mint ahogyan azt a történeti összefoglalások leegyszerűsítve emlegetni szeretik. Sok mindent világosabbá tesz, ha tudjuk, hogy az 1568-as tordai vallástolerancia-rendelet idején Erdélyben jószerivel nem is létezett a katolicizmus. A négy vallás tudomásom szerint csak 1601-ben a lécfalvi országgyűlésen soroltatik fel Erdélyben. Ez egy olyan időszakban történik, amikor tökéletes politikai vákumhelyzet van, mert egyik politikai erőcsoportnak és a hozzá tartozó felekezeti csoportnak sincs dominanciája. Ami a királyi Magyarországot illeti, ott sem a Bocskai-felkelés 1606-os záródokumentuma Könyvespolc Hj Nürnbergi napié G. M. Gilbert Nürnbergi napló című könyve már az egyesült államokbeli első megjelenésekor, 1948-ban hatalmas könyvsiker lett. Két évvel volt a világ a náci háborús bűnösök felelősségre vonása után, úgyhogy a német ideológiai és katonai gépezet vezető működtetőinek vallomásai, börtönbeli megnyilatkozásai jelentős feltűnést keltettek a szerző számára. Gilbert kezdettől, 1945. október 18-tól szabadon járkálhatott a nürnbergi börtönben és szabadon érintkezhetett a foglyokkal. A foglyok pedig kihasználták, illetve megpróbálták felhasználni az amerikai jelenlétét, így többet árultak el neki önmagukról és főleg társaikról és a Führerről, mint a tárgyalás bíráinak. Nemcsak a nyilvánvaló tanulságok miatt, hanem a történelmi hűség miatt is fontos ez a könyv. Gilbert-től megtudhatjuk, miként viszonyultak a német vezetők a náci birodalom bukásához, a holocaust nyilvánosságra került borzalmaihoz és mire vezette őket a bűntudat. A Nürnbergi napló drámai könyv; végigkíséri a háborús bűnösök sorsát a per folyamán, sőt, az elítéltek - Göring, Hess, Ribbentrop, Jodl, Speer, Keitel, Kaltenbrunner, Frank, Rosenberg, Streicher, Funk, Dönitz, Raeder, Sauckel és az osztrák helytartó, SeyssInquar - reagálását is elolvashatjuk az ítéletről. (G. M. Gilbert: Nürnbergi napló, LAP-1CS Kiadó, 592 old) Franciaország története Roger Price, az University of East Anglia professzora a modem történelemkutatás iránt érdeklődőknek írt könyvet Franciaország története címmel. Angol tudósról van szó, aki kiváló ismerője minden folyamatnak, amely a Csatorna túlpartján játszódik. Price a közgazdaságtan professzora: ne váljon hát tőle az olvasó klasszikus történelemkönyvet. A Franciaország története több ennél: mai ihletésű tanulmánygyűjtemény, mely a korszakok úgynevezett élő problémáira, s nem a történelemfilozófiai kérdésekre kíváncsi. Mai szemmel (és ésszel) természetesen a gazdasági fejlődés és a társadalmi fejlettség kölcsönhatásai a legérdekesebbek. A brit professzor ezen a vonalon vezeti végig olvasóját a francia történelem legviharosabb időszakain is. A forradalom és a császárság, a XIX. századi folyamatosság és változás, az 1914-től 1945-ig tartó válságok kora, valamint a háború utáni újjáépítés és fellendülés a könyv nagyobb fejezetei. A könyv szerencsés olvasmány mindenkinek, aki a modem Franciaország kialakulásának útjára is kíváncsi, az V. Köztársaság történetére, valamint a legújabb, Mitterand-i évek változásaira. (Roger Price: Franciaország történele, Maecenas Kiadó, 376 old.) volt az igazán jelentős, hanem az, ami 1608-ban a pozsonyi országgyűlésen Mátyás főherceg és a rendek között született. Ez ugyanis igazi, kiérlelt kompromisszum volt. Nyilván a főhercegtől támogatott jezsuiták is, a protestáns rendek is igen sanyarú évtizedet éltek meg addig. Hadd tegyem még hozzá, hogy ebben a kiegyezésben Pázmány Péternek is - aki ugyebár jezsuita volt - van szerepe; írt egy feljegyzést, amelyben azt tárgyalja, hogy szabad-e megkötni vagy el kell utasítani a megegyezést. Arra jut, hogy erősebb érvek szólnak a protestánsokkal való együttélés mellett. 9 Az oklevéltár tartalmaz Pázmánytól származó iratokat is. Milyen képet festenek róla mondjuk a kassai viszályokkal kapcsolatos feljegyzései? - Pázmány Pétert 1601ben küldték Kassára Gonzaga főkapitány mellé. Érezhetően „nemszeretem módon" vett részt ebben az akcióban: a rendi feladat iránti kötelességtudat és a belső tiltakozás konfliktusa szépen kirajzolódik a levelekből. Ott-tartózkodása idején a kassai székesegyházat még nem vették el a protestánsoktól, de a dolog már tervbe volt véve. Gonzaga egy pillanatig sem titkolta, hogy mire készül a székesegyházzal. Pázmány dilemmája is innen származik: ő, aki Nagyváradon született és Kolozsvárott tanult, jól ismerte ezt a kelet-magyarországi vidéket, nyilvánvalóan reflektívebb volt a katolizálási módszereket illetően, mint a messziről jött Gonzaga főkapitány. 9 Az elején az elszárnyaló a jezsuita képzeletet emlegette. Az oklevéltárban szó van egy Szántó Arator István nevű magyar jezsuita olmüci tervéről, aki az orosz sztyeppéken maradt magyarok felkereséséről álmodik. - Azok a jezsuiták, akik Aldimitrij cárnál a katolizálás lehetőségei után puhatolózni voltak Moszkvában, visszajövet Olmücön át utaztak jelentést tenni Rómába. Tőlük tudta meg Szántó Arátor, hogy olyan magyarokról hallottak, akik a moszkvai fejedelemség területén élnek. Ez megmozgatta a derék jezsuita képzeletét és mindjárt levelet írt a rendfőnöknek. Arra próbálta rávenni, hogy keressék fel a magyar ősatyákat, és vigyék el nekik a kereszténységet. A rendfőnök igen tartózkodóan fogadta a dolgot s hamarosan Aldimitrij is megbukott, így a tervből nem lett semmi. Számomra mégis érdekes ez az adat, hiszen azt bizonyítja, hogy ebben a jezsuitában erős patriótaszellem lobogott; sőt, feljegyzések maradtak történetszemléletéről is, amely a nemzeti öntudatot erőteljes katolicizmussal összekapcsolva igyekszik kijelölni a magyarok történelmi helyét. Ebből az öntudatból persze konfliktusai is származtak, mivel elég sok jelentést írt arról, hogy a németekkel mindenféle baj van; sört isznak, zajosak, tudatlanok; egyszóval nem lehet velük egy rendházban élni. 9 Mit gondol, a katolikusság ebben az időszakban egyet jelentett a Habsburg-pártisággal? - Szerintem ez az összekapcsolódás egyáltalán nem volt magától érthetődő. Ilyen szempontból is beszédes dokumentumaink vannak. Az erdélyi nemesség Báthory Zsigmond kapkodó politikája miatt kényszerhelyzetbe sodródott ugyan, de a szembenállók nem feltétlenül felekezetükben különböztek. Az unitárius Székely Mózes seregében például sok volt a katolikus. Én úgy látom, a zavaros időkben egyszerűen rákényszerültek az emberek arra, hogy köpönyegforgatók legyenek és bizony igazodjanak a széljáráshoz. Nehéz efölött morálisan Ítélkezni, különösen akkor, ha ez az ide-oda hajlás annak érdekében történt, hogy a legfontosabb, Erdély ne vesszen el. Panak Sándor közéleti napló MA ALZ MDF szegedi szervezete 13-16 óra között ügyeletet tart a Szeged, Római körút 31. szám alatt. LAKOSSÁGI FÓRUMOT tartanak - Kecskeméti János polgármester vendégeként - Ópusztaszeren, az általános iskolában, 14 órától, dr. Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő, az Emlékbizottság elnöke, valamint Csongrád megyei képviselők és a Csongrád Megyei Közgyűlés vezetői. DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. HOLNAP JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. RÓZSA EDIT országgyűlési képviselővel találkozhatnak személyes és közügyekben 15.30 órától a megyeházán, a hatodik emeleti 617-es szobában. csorog a Kiviestel Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket és tapasztalataikat ezen a héten Takács Viktorral oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunkat munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14 és 15 óra között hívhatják a 06-60-327-784-es telefonszámon. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont cimű rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. Elveszett tárgyakat, kutyákat, stb. kereső olvasóink kedvezményes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. Szilveszter esti felháborodás. Nyugdíjas olvasónk 15-20 társával együtt nézte a televíziót, s mindannyian egyformán felháborodtak Kern András műsorán. „Egy miniszterről nem lehet ennyi mocskosságot összehordani, különösen felháborító, hogy azt mondták, valakit bevitt a kapualjba és megerőszakolta. Vérlázító amit a két szárbaszökkent ripacs, Kern és Verebes művelt - mondta a nagymama a telefonba, majd hozzátette - még a hálaadásról hazaérkezett unokám sem bírta végignézni a műsort." Meleget! A Budapesti körúton az 503. épületben lakókat már nem a tévéműsor tüzelte fel, hanem a hideg radiátor. Szilveszterkor és Újév napján többen fagyoskodtak, s még a remény sem fűthette őket, hiszen számtalanszor közölték már velük a lakásszövetkezetben, hogy semmit sem tudnak tenni az érdekükben. Volán-kesergő. Többen is keserűen telefonáltak a tömegközlekedési változásokkal kapcsolatban. F-né halmozottan hátrányos helyzetűnek tartja magát dorozsmaiként, hiszen a 35-ös járat megkurtítása sok nehézséget okoz nekik. A járat ugyanis ezentúl a nagykőrútnál a Mars tér felé veszi az irányt, s hoppon marad a sok gyerek, aki a Domusnál, vagy az Annakútnál szállt volna le iskolába menet. Kecskés-Alsó megállóban szokott bosszankodni rendszeresen másik telefonálunk, hiszen tapasztalata szerint össze-vissza járnak a 76os buszok, a röszkei busz pedig csak akkor áll meg ebben a megállóban, ha a vezető kedve úgy tartja. A legnagyobb bosszúság azonban Újév napján érte, az 5.20-as járat egész egyszerűen kimaradt, így a 76-os követési ideje 30 percről egy órára nőtt! Köszönet. Olasz Erika, a nehéz helyzetben élő, beteg asszony köszönetet mond mindazoknak, akik segítséget nyújtottak neki, és fiának. Hálásan gondol azokra, akik pénzt, illetve tüzelőt ajánlottak fel számára, s egyben köszöni Tóth Sándornénak az adományokkal kapcsolatos segítségét. Az Alföld-Fiume vasút Jövőre lesz 125 éve, hogy az Alföld-Fiume vasútvonal utolsó szakaszán is befejeződött az építkezés, s ezzel a Nagyvárad-Eszék közötti 393 kilométer hosszú vasútvonalon teljessé vált a forgalom. E vasútvonal érdekessége, hogy ez volt az első, amely nem a fővároson ment keresztül, és az Alföld tengeri megközelítését szolgálta. Az évfordulóra készülődve a MÁV Szegedi Üzletigazgatósága, valamint az érintett önkormányzatok és civil szervezetek képviselői előkészítő munkabizottságot hoztak létre, amely a közelmúltban Szegeden tartotta ülését. Az emlékbizottság ezúttal áttekintette a nagyszabású ünnepségsorozat előkészítésének időarányos végrehajtását. A bizottság elhatározta, hogy a 125. évfordulóra emlékkönyvet ad ki, amelyben a vasútvonalépítés történetének, üzemeltetésének ismertetése mellett helyet kap a vasútnak a települések gazdasági, kulturális fejlődésére gyakorolt hatása is. Elfogadták Návay Sándor vásárhelyi szobrászművész bronz emléktábla tervét, amely a vonal legjelentősebb objektumát - a régi algyői Tisza-híd sziluettjéből kijövő korhű mozdonyt — ábrázolja. A gazdag programban tudományos emlékülés, vasúttörténeti emlékkiállítás, fotópályázat, gyermekrajz kiállítás, vasúti témájú festménykiállítás is szerepel. Ez alkalommal a vonal magyar szakaszán Szegedtől-Kötegyánig nosztalgiavonatot közlekedtetnek és ekkor helyezik el a vasútállomásokon az említett emléktáblákat. S természetesen nem marad el az első napi emlékbélyegzés sem. Az önkormányzatok vállalták, hogy az érintett településeken kiegészítő rendezvényekkel ünneplik a 125. évfordulót. G. J. ÍToüiicu glmufnetyft} Szeged, Kossuth L. sgt. 1. "B 312-457 DR. FEKETE ZOLTÁN és DR. IZSÁK PÉTER ügyvédek értesítik tisztelt ügyfeleiket, hogy ügyvédi irodájukat a Szeged, Kossuth Lajos sgt. 9-13.1. em. 6. szám alá helyezték át. Telefon és fax: 312-539 {várhatóan 1996. január végétől a 324-775 szám is) • Vámosok a végeken FIAT a kamionban Az elmúlt egy hétben kilenc alkalommal derítettek fel bűncselekményt a Békés és Csongrád megyében a vámosok. Szarvason például egy ékszerészhez tértek be, no nem jeggyűrűt szerettek volna vásárolni, hanem fémjelzést kerestek. Nem mindegyik ékszeren találtak: 12 aranyláncról, 5 karláncról és 9 gyűrűről hiányzott a jel. Az üzlet vezetője, Sz. I. bevallása szerint 1995-ben folyamatosan hozta, azaz csempészte be az árukat Romániából. Szintén csempészéssel gyanúsítják S. I. román állampolgárt. Szomszédunk kamionsofőrként kerersi kenyerét, s ebbéli minőségében Nagylaknál hivatalos okmányok nélkül szeretett volna kivinni az orszgból 63.400 db légfrissítőt és egy darab FIAT Ducato tipusú személygépkocsit. A fentieken túl az év utolsó hetében 50 karton cigaretta, 90 liter tiszta szesz, 320 liter román eredetű gázolaj és 60 liter különféle szeszesital került a határvámhivatalok raktárába. A. L.