Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-13 / 11. szám

lí/vYnSX íaélüy^éssiO 2 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1996. JAN. 13. történelmi krónika Január 13. 1173. A kalocsai érsek megkoronázza Béla her­ceget. 1177. II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg meghal, mire Géza herceg II. Sobesláv cseh herceg­hez szökik, aki kiszolgál­tatja III. Bélának. A király ismét elzáratja öccsét. 1247. IV. Béla rögzíti a garamszentbenedeki apát­ság kissszelepcsényi (Bars vármegye) lovasjobbágya­inak szolgáltatásait, s fi­gyelmezteti őket: ha még egyszer kivonják magukat az apátság szolgáltatásai­ból, örök szolgaságra jut­nak. 1365. A „zsellérhely" első ismert előfordulása forrásban. Vas megyei adat. 1373. A király leváltja Szepesi Jakab országbírót és Czudar Pétert nevezi ki utódjává. Tisztségétől 1373. február 6. és márci­us 8. között megválik. 1392. Zsigmond király Pozsonyban megújítja az 1390-ben kötött szövetsé­get 111. Albert osztrák her­ceggel és Jodok őrgróffal. 1444. Somogy megyé­ben választott bírák (iudi­ces electi) működnek a szolgabírák mellett. A köznemesség szerepe megnő a megyékben. 1522. II. Lajos és Habsburg Mária házassá­got köt. 1474. I. Mátyás IV. Kázmér lengyel király fel­szólítására megbízottakat küld újabb béketárgyalá­sokra. 1598. Londonban be­zárják a Stalhofot. a Han­za lerakatát. 1594-ben Oroszországban korlátoz­zák a Hanza-kerskedelmet és bezárják a novgorodi kirendeltséget. Ezzel az európai kultúra áramlásá­nak egy igen fontos csa­tornája szűnik meg. 1614. Az erdélyi köve­tek II. Mátyás tartózkodá­si helyére. Linzbe érkez­nek. 1619. II. Mátyás eluta­sítja a magyar rendeknek a csehek érdekében tett közvetítő kísérletét. 1939. Csáky külügymi­niszter bejelenti, hogy Magyarország a közeljö­vőben csatlakozik az An­tikomintern Paktumhoz. 1943. Adolf Hitler ve­zér és birodalmi kancellár rendeletet ad ki a „ férfiak és nők feladatáról a biro­dalom védelmében". 1950. A református és az evangélikus egyház püspökei leteszik az esküt a Magyar Köztársaságra és az alkotmányra. Törökország válaszúion A baljós érzések akkor is jogosak, ha bizonyosra ve­hető, hogy Erbakan egyedül képtelen kormányt alakítani, hiába lett az általa vezetett fundamentalista Refah párté az ankarai törvényhozás le­gerősebb frakciója. Minden­képpen szüksége van leg­alább egy jobboldali koalíci­ós partnerre - a nagy kérdés az, hogy sikerül-e magához édesgetnie a Haza Pártját vagy az Igaz Út Pártját. An­karai hírek szerint Erbakan még arra is hajlandó, hogy majdani junior partnerének a koalíciós erőviszonyokat meghaladó számú miniszteri tárcát ajánljon föl. Megfi­gyelők inkább a Mesut Yil­maz vezette Haza Pártját tartják fogékonynak a Refah „szirénhangjaira" - már csak azért is, mert óz 1983-ban alapított párt maga is rendel­kezik kicsiny, ám befolyásos iszlám szárnnyal. Amennyiben Erbakan ko­sarat kapna mindkét jelölt­től, Yilmaz juthatna kor­mányalakítási lehetőséghez. Kézenfekvő partnere lenne az ügyvezető kormányfő, Tansu Ciller vezette Igaz Út Pártja (DYP). ám az össze­fogásnak két bökkenője is van. Az egyik, hogy a kam­pány során Yilmaz és Ciller meglehetősen kíméletlenül esett egymásnak: a kor­mányfő „burkolt iszlámistá­nak" nevezte Yilmazt, míg utóbbi „bizánci intrikusnuk" bélyegezte Ciliért. A másik, még nagyobb akadály, hogy a két pártnak összefogva sem lenne többsége a parla­mentben. ezért meg kellene szerezniük a képviselethez jutott két baloldali párt egyi­kének (CHP, DSP) támoga­tását. ami az ideológiai és programbeli eltéréseket te­kintve nem túl valószínű. A koalíciós változatok buktatóinál is elgondolkod­tatóbb, hogy az őszig hatal­mon lévő kormányzat két pártja (DYP, CHP) még a szavazatok 30 százalékát A decemberi parla­menti választások győztesének adott kormányalakítási megbízás alighanem lidérces álmokat okoz Törökország nyugati szövetségeseinek. Nec­mettin Erbakan ugyanis a kampány során nyíltan a Nyu­gat és a NATO (vala­mint az ENSZ) ellen foglalt állást, élesen ostorozva a „boszniai muzulmán testvérein­ket a szerbeknek ki­szolgáltató gyáva NA­TO-t", a „keresztény kluh Európai Uniót" és a „zsarnokság szer­vezetét", az ENSZ-t. sem tudta együttesen meg­szerezni. Ez a választók tö­meges kiábrándulásáról ta­núskodik - no meg arról, hogy Erbakan szólamai ter­mékeny talajra hullottak. Az 1993-ban a török poli­tika emelkedő csillagaként (és első női miniszterelnök­ként) kormányra került Tan­su Ciller képtelen volt valóra váltani az üzleti körök és a lakosság reményeit: az el­múlt három évben az inflá­ció rekordszintre emelkedett, miközben a török líra 40 százalékot veszített vásárló­erejéből. A kormányt szá­mos korrupciós ügy járatta le a közvélemény előtt, az EU-val kötött vámunió ha­tálybalépésének brüsszeli halogatása pedig kiábrándí­totta Európából a törökök nagy részét. Ezt az érzést lovagolta meg az ügyes Erbakan, ami­kor kampánya során mint „a Nyugat lakáját" szidalmazta Ciliért, Európáról pedig csak mint „a kábítószer-élvezők, földrészéről" beszélt. Szerin­te Törökországnak új irány­vonalat kell követnie a cső­döt mondott nyugati orientá­Érlceznek az orosz kommandósok Pervomajszkoje településre. (MTI-Telefotó) • Változatlan a helyzet Dagesztáni túszdráma Pénteken hajnalban foly­tatódtak a tárgyalások a da­gesztáni túszokat fogva tartó csecsen terroristákkal. Az éj­szaka a helyzet lényegesen nem változott Pervomajsz­koje településen. A fegyve­resek változatlanul azt köve­telték, hogy szabadon távoz­hassanak túszaikkal Cse­csenföldre. A hatóságok vi­szont ragaszkodtak hozzá, hogy a túszokat hagyják Da­gesztánban. A terroristák fogságában lévő, közel háromszáz túsz Pervomajszkoje településen a helyi mecsetben, illetve is­kolában töltötte az éjszakát. A dagesztáni televízió jelen­tése szerint csütörtökön egy túsz elvette az egyik terroris­ta fegyverét és lelőtte azt. Annak társai megölték a lá­zadó tűszt, és állítólag halá­losan megsebesítettek egy másikat. A hírt egyéb forrás­ból nem erősítették meg. Mintegy 300 csecsen ter­rorista kedden hajnalban ro­hanta le a dagesztáni Kizljar városát, amelynek kórházá­ban több mint kétezer túszt tartottak fogva egy teljes na­pig. Szerdán hajnalban fog­lyaik többségének elengedé­se után több mint 160 tússzal 11 autóbuszon Csecsenföld felé indultak. A dagesztáni Pervomajszkoje település közelében egy felrobbantott hídnál megállt a menetosz­lop, és harmadik napja vesz­tegel ott, miközben folyik a meddő alkudozás. Pervomajszkoje települé­sen további túszokat ejtettek a terroristák, lefegyverezték a különleges rendőri alakula­tok (OMON) 37 tagját a kö­zeli ellenőrző ponton, majd csütörtökön további 100 tűszt ejtettek fogságba. A kizljari támadás eddig 40 ha­lálos áldozatot követelt. (MTI) Theodor Stolojan volt ro­mán miniszterelnök, jelenleg a washingtoni székhelyű Vi­lágbank egyik vezető tisztvi­selője űjabb bizonyítékokat tárt fel Nicolae Ceausescu egykori román diktátor tit­kos bankszámláiról. Valentin Gabrielescu, az üggyel kapcsolatban felállí­tott parlamenti vizsgáló bi­zottság vezetője az újságnak nyilatkozva elmondta, hogy Stolojan, aki egyébként a Ceausescu-érában a ke­ményvalutában lebonyolított ügyleteket felügyelő állami Újabb bizonyítékok Ceausescu milliéirél hatóság vezetője volt, majd 1991-92-ben miniszterelnök lett, bizonyítékokat szolgál­tatott arról, hogy két bank­számlán több mint egymilli­árd dollár van a román kül­kereskedelmi banknál. A számlákat annak idején a ro­mán titkosszolgálat, a Secu­ritate ellenőrzése alatt álló Dunarea vállalat töltögette fel. A Ceausescu-féle dollár­milliók sorsa a forradalom óta foglalkoztatja a román közvéleményt. A Ceausecu­házaspárt egyebek között ál­lami pénzek elsikkasztásá­nak vádjában is elmarasztal­ták az ellenük 1989 végén lefolytatott bírósági tárgya­láson, amelyet követően ki­végezték őket. A román szenátus külön­bizottsága 1992-ben már vizsgálatot indított Ceau­sescuék pénzügyeinek tisz­tázására, de „bűncselek­mény hiányában" eltekin­tett a nyomozás folytatásá­tól. Romániában feltétele­zik, hogy a kommunizmus bukása után számos sikeres üzletember azoknak az egykori Securitate-tisztek­nek a sorából került ki, akik hozzájuthattak a Cea­usescu-féle bankszámlák­hoz. (MTI) ció helyett, mégpedig az isz­lám által szabott utat, amely megválthatja a hatalmas or­szágot a „rabigától". A Refah ellentmondást nem tűrő vezére (isztambuli elemzők szerint Erbakan sztálini vasmarokkal irányít­ja pártját) a Kemal Atatürk által alapított világi államot iszlám állammal váltaná föl, amelyben „igazságos rend" uralkodna - a Saria, az isz­lám törvénykezés szellemé­ben. A fordulat nyomán Tö­rökország a muzulmán világ vezető hatalmává válhatna, s kezdeményezhetné egy „isz­lám NATO" és a muzulmán vallású országok ENSZ­ének" megalakítását - húzta el a mézesmadzagot Erbakan a választók előtt. Az állandósult gazdasági válságtól elgyötört és a kur­dok elleni háború áldozatai láttán elkeseredett tömegek egyre inkább „vevők" az utópisztikus ígéretekre, ame­lyek az Oszmán Birodalom dicső múltját idézik fel. 1924-ig Konstantinápoly (a mai Isztambul) volt a szék­helye a kalifának, a szunnita mohamedánok vallási veze­tőjének. Atatürk a köztársa­ság kikiáltása után. 1928­ban száműzte a vallást a po­litikából és az államügyek­ből. A jelenlegi fundamenta­lista reneszánszért paradox módon éppen az 1980-ban puccsal hatalomra került ka­tonai kormányzat felelős. Hogy visszaszorítsa az erő­södő baloldalt, a hadsereg számtalan mecsetet és Ko­rán-iskolát építtetett. A kato­nák után kormányra került Turgut Özal szintén bőkezű­en támogatta az „igazhitűe­ket". Ez azt eredményezte, hogy a Refah alig 12 év le­forgása alatt az ország lege­rősebb pártja lett. Miközben Algériában - úgy tűnik - el­hárult a fundamentalista-ha­talomátvétel veszélye, Euró­pa délkeleti csücskében Er­bakanék igen közel kerültek ehhez. Dorogman László • Thatcher: jobbra át! A toryk és a nemzet Az öt éve - meglehetősen méltatlan körülménye köze­pette - kiebrudalt előző kor­mányfő az első kommentá­rok szerint hatalmas ívű be­szédével, amely a legjelentő­sebb hazai megnyilvánulása volt távozása óta, végzetes csapást mért utódja, John Major kétségbeesett párt­egyesítő törekvéseire. Min­dez olyan időszakban tör­tént, amikor a szekértábo­rokra hullott tory parlamenti frakció belvillongásai egyébként is a minimálisra olvadt alsóházi kormány­többség teljes elenyészésé­vel, a kormány bukásával s előrehozott választások kényszerű kiírásával fenye­get. A konzervatív vezetésre pénteken a kárfelmérés és a romeltakarítás feladata há­rult: e tevékenység egyik fő eleme annak bizonygatása volt. hogy a hetven eszten­dős, de régi lendületét muta­tó politikus asszony „fő csa­pásai nem a torykra, hanem az ellenzéki Munkáspártra irányultak". Előkerült a régi. Pénteki londoni ér­tékelések szerint való­ságos .Jobbra át"-pa­ranccsal ért fel Mar­garet Thatcher előző éjjel elmondott belpo­litikai programadó beszéde, amelynek ­ahogy a konzervatív halszárny egyik képvi­selője megállapította ­•„az csak a legkisebb hibája voit, hogy egy ideje nem Maggie a miniszterelnök". bevált recept is. amikor az egyik kormánytag - Peter Liiley társadalombiztosítási miniszter - péntek reggel ki­jelentette: az újságírók „tet­ték rossz helyre a hang­súlyt", amikor Thatcher be­szédét tálalták a közvéle­ménynek. Az előző miniszterelnök egy tory emlékgyűlésen fel­szólalva nyíltan kijlentette: a Major-kabinet feladata nem a „nemzetpárt" politikájának meghirdetése, hanem a tiszta jobboldali eszmékhez törté­nő visszatérés lenne. That­cher szerint értelmetlen gon­dolat a „középre húzó" poli­tika, az a felvetés pedig, hogy a súlyos konzervatív megosztottság a tory jobb­szárny műve lenne, „nem egyéb süket halandzsánál". A szónok erőteljes kifejezé­sekkel ostorozta a mérsékelt konzervatív baloldal „Euro­föderalista" törekvéseit is, amelyek a tory gondolat „el­nemzetietlenítésével érnek fel". Thatcher asszony nem elő­ször lép kritikus időszakok­ban Major tyúkszemére: az utóbbi egy évben már több­ször előfordult, hogy az ép­pen aktuális tory belválság felforrósodása közepette ma.­ga is önt némi olajat a vi­szály parazsára. (MTI) PALYAZATI FELHÍVÁS! A HÓDÚT Kft. szegedi főépítés­vezetősége mélyépítésben jártas főépítésvezető­helyettest keres Pályázati feltételek - szakirányú felsőfokú végzettség - legalább 5 éves kivitelezői, vezetői gyakorlat - szakmai önéletrajz .A pályázatokat •" „Csatornázás" jeligére a Sajtóházba kérjük MEGKUŐZÉS BT. Foglalkozás-egészségügyi * üzemorvosi alkalmassági szűrővizsgálatok elvégzését vállalja. Tel.: 62/478-578 orvosi rendelő DR. NAGY IRMA A KÉF KERTÉSZETI FÓ1SKOI.A1 KAKA az 1995/%-os tanév II. félévében az alábbi szakokat indítja: - Kertészmérnök képzés távoktatási tagozaton, feltétel: érettségi bizonyítvány - Környezetgazdálkodási szakmérnök szak. (eltétet: mérnöki végzettség Jelentkezési határidő: 10%. 2. 15. Cfm: Kertészeti Főiskolai Kar 6000 Kecskemét. Erdei F. tér 1-3. Tel.: 76/486-320. Fax: 76/481-432 Tönk szélén a Clinton­házaspár? Bili Clinton elnök csütör­töki sajtóértekezletén elis­merte, hogy feleségével együtt valóban közel áll a „csődbe jutáshoz", olyan ha­talmas összegeket tesznek ki az ellenük folyó vizsgálatok miatt felhalmozódott ügyvé­di költségek. A Money című magazin értesülése szerint a házaspár jelenleg több mint másfél millió dollárral tarto­zik a különböző ügyvédi iro­dáknak, holott 1992-ben még hétszázezer dollárt tett ki vagyonuk. A kifizetetlen számlák azokból a szolgáltatásokból származnak, amelyeket az ügyvédi irodák a nyolcvanas évekre visszanyúló, mind­kettőjüket érintő Whitewa­ter-befektetési üggyel és az elnök ellen szexuális zakla­tás címen beterjesztett pol­gárjogi perrel kapcsolatban nyújtanak a számukra. A magazin szerint a jogi költségek meghaladják az évi kétmillió dollárt, és ha eddig nem folyt volna be hozzávetőleg nyolcszázötven­ezer dollár az elnök által lét­rehozott külön támogatási alapba - no meg ha nem let­tek volna nagylelkűek az ügyvédi irodák -, a házaspár már régen csődbe jutott vol­na. Bili Clinton elnökként évi kétszázezer dolláros fizetést kap. A pénzügyi folyóirat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az árfolyam-emelkedés folytán az elnöki házaspár vagyona ma már kétmillió dollárt érhetne - feltéve, ha nem lettek volna a temetes összegekről szóló ügyvédi számlák. (MTI) • Szarajevó Maradnak a szerbek? A boszniai szerbek egye­lőre elálltak attól a szándé­kuktól, hogy pénteken kivo­nulnak Szarajevóból, s Carl Bildt közvetítőt kérték fel arra, hogy a televízión ke­resztül intse nyugalomra a szarajevói szerbeket - közöl­te egy diplomáciai forrás pénteken Szarajevóban. A nyilatkozó azonban hozzá­tette, hogy inkább az evaku­álás felfüggesztéséről, sem­mint végleges elvetéséről van szó. Csütörtökön este tárgyalt egymással C?(l Bildt és a boszniai szerb parlament el­nöke, Momcilo Krajisnik. AKCIÓ MEGYE ÁFÉSZ BOLTJAIBAN! 1 1995. JANUÁR 15-Ml, amíg a készlet tart! termékbél vásárolhat 20-50% ENGEDMÉNNYEL!

Next

/
Thumbnails
Contents