Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-11 / 9. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. JAN. 11. • Szilvásy: „Találjuk meg a piac helyét\" Nagybani-ügy - elnapolva A január 4-i közgyűlésen sem született döntés a nagybani piacról. A helyzetnek nyilván nem örül az üzemeltető Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. Addig ugyanis nem kezdheti el azokat a fejlesztéseket, amikről decemberben lakossági fórumon esett szó Kiskundorozsmán. S nyilván a raktárakat, hűtőházat tervező nagykereskedők sem adják ki idő előtt a forintjaikat. Dr. Szilvásy László önkormányzati képviselő javasolta az ominózus közgyűlésen, hogy két hónap múlva újra téijenek vissza a témára. Azt követően, hogy olyan felszólalás is elhangzott: végérvényesen vegyék le az ügyet a napirendről. Szilvásy képviselő urat ezt követően kérdeztük: • Ön hol látná szívesen a nagybani piacot? - A Kakas piac területén, de függetlenül attól, hogy az most az Agroker Rt. tulajdona. • A lakossági fórumon a termelök és a kereskedők egyértelműen megmondták, csak Dorozsmán tudják elképzelni a jelenlegi piacot és a leendő agrárcentrumot. Miért tetszik Önnek jobban a Kakas piac? - A dorozsmaiak 12 ezren Vezető, német mezőgépgyáitók termékeinek hazai értékesítésére eredményorientált utazó üzletkötő mérnököket Fetétel: - mg-i gépészmérnöki végzettség - 5 éves gyakorlat fi A németnyelv-tudás előny! fi Jelentkezéseket részletes önéletrajzzal vánink. £ ROAG Kft- g 4211 Ebes, Fő u. 78. vannak, rajtuk kívül pedig Szeged még 163 ezer embernek ad otthont. Ennek a „maradéknak" jobb az Agroker piaca, nem beszélve arról, hogy a makóiak, szentmihálytelkiek is jobban megközelíthetik. Hozzátéve, ha egyszer Dorozsma azt találja mondani, hogy önállósodik, akkor megnézheti magát Szeged, mert nincs nagybani piaca. • Kérdés, hogy hosszabb távon valóban egy város dolga lesz-e a piactartás... Persze, ennél most előrébbvaló, hogy azért szülessen gyors döntés, mert nélkülözhetetlen a meglévő piac fejlesztése. - Mivel magam nem értek hozzá, ezért kértem arra a közgyűlést, hogy a meglévő bizottságok - tulajdonosi, városüzemeltetési - járják körül a témát, tegyenek javaslatot. Engem - lehet, hogy ez nem szép dolog - az Agroker sorsa sem érdekel. Az érdekel, hogy találjuk meg a piacnak a legjobb helyet. Nyilván nem lehet most azt mondani a nagykereskedőknek, hogy fogjanak hozzá a beruházáshoz Dorozsmán, egy év múlva pedig azt, hogy ott nincs tovább piac. Tehát én azon kívül semmit sem javasoltam, minthogy döntse el már végre a város, hol legyen a nagybani piaca. Hiszen három évvel ezelőtt csak ideiglenesen került Kiskundorozsmára. A nagybani piac ügynek tehát lett folytatása, ám a végő megoldás még mindig késik. Fekete Klára GYÓGYTERMÉK Jtj. SZAKÜZLET v 100 {éle GYÓGYTERMÉK 10-20%-kal olcsóbban. A VÁROS 9 fl ÉJmtífaÁ ié f \Sl\ Dr. Nikolényi és közönsége. (Fotó: Révész Róbert) Az önkormányzat nagyra értékeli, hogy Kormos Tibor igazgatásával a színház megőrizte működőképességét, gazdasági egyensúlyát és sikeres marketing tevékenység révén széleskörű támogatott-' ságot élvezett - mondta dr. Ványai Éva és megköszönte az előző vezetők munkáját. Mint emlékezetes, nehéz, több körben bonyolított pályázat és szavazás után választotta ki a közgyűlés az új igazgatót, dr. Nikolényi Istvánt. A pályáját újságíróként, színikritikusként kezdő Nikolényi 1987 óta igazgatja a Szegedi Szabadtéri Játékokat, s nem most először pályázott a Szegedi Nemzeti Színház igazgatói posztjára sem. A szegedi művészeti intézmények strukturális átalakítását célzó koncepcióját már az első, az előző közgyűlés pályázati díjjal jutalmazta, ám akkor Kormos Tibort nevezték ki a Szegedi Nemzeti Színház élére, Nikolényi pedig maradt a szabadtéri igazgatója. A Kormos szerződésének lejárta 1995. december 31. - előtt meghirdetett igazgatói pályázatot az önkormányzat úgy szövegezte, hogy módot adjon a szervezeti átalakítást célzó koncepciók versengésének is. Az első pályázat érvénytelen volt, a második fordulóban nyolc aspiráns közül választotta a közgyűlés Nikolényit. Ahogyan dr. Ványai Éva a tegnapi társulati ülésen elmondta, nem egyszerűen a vezető személyét választották ki, hanem egy koncepcióra is voksoltak a városatyák. Hogy pontosan miben áll a színházak szervezetére és működésére vonatkozó koncepció, az majd csak a hónap végén derül ki. A január 25-i közgyűlés tárgyal• Beiktatták az új vezetőket mTársulati ülés a Szegedi Nemzeti Színházban Nikolényi: Tolerancia és csapatmunka Társulati ülésen mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színház új, legfelsőbb vezetői gárdája tegnap délelőtt. Dr. Nikolényi István igazgatónak, Szikora János művészeti vezetőnek, Pál Tamás zeneigazgatónak és Györkéi Sándor gazdasági igazgatónak Szeged polgármestere, dr. Szalay István kívánt jó munkát. Kormos Tibor, a volt igazgató működését dr. Ványai Éva alpolgármester méltatta. A város vezetői ez alkalommal gratuláltak Gyimesi Kálmán énekművésznek, akit tavaly október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntettek ki. ja ugyanis a fönntartó és az új színházi vezetés által kidolgozandó szervezeti változtatásokat. Ami biztosnak tetszik: a színház és a szabadtéri minden eddiginél szorosabb együttműködésben fog dolgozni, valószínűleg közös gazdasági, szervezési, műszaki bázissal, ám az önálló művészeti profil megtartásával. Elsősorban gazdasági-gazdálkodási okok miatt nem vonják össze a két intézményt: a szabadtéri „részben önálló" jogi státusban ugyanis megőrzi jogosultságát arra, hogy pályázati úton állami támogatást szerezzen működéséhez. Az új igazgató elsősorban a munkát meghatározó elvekről beszélt a társulati ülésen. Toleranciát és csapatmunkát hirdetett. A másság tiszteletetét olyan nemes lélekparancsként értelmezi, amely megköveteli az egyenes beszédet; a csapatmunka pedig azt jelenti, hogy érvelő viták után a munka diktatúrájának mindenki aláveti magát. Jelenleg stratégiai célok megfogalmazásával foglalkoznak az új vezetők - mondta az igazgató és bemutatta az általa művészeti vezetőnek felkért Szikora Jánost, a zeneigazgatói posztot elfoglaló Pál Tamást, valamint a régi-új gazdasági igazgatót, Györkéi Sándort, aki a Kormos előtti érában is betöltötte ezt a posztot. Szikora röviden elmondta a színház mai szerepéről valott felfogását: a mi társadalmunkban szerinte nemcsak a pénz, az ember is fokozatosan romlik; a devalválódó, eldurvult, érzéketlen embereket, az „elhülyülő társadalmat" nincs kedve színházzal kiszolgálni; olyan szfnházat akar, amely a romlás ellen hat. Pál Tamás karmester nem hagyott kétséget afelől, hogy zeneigazgatóként nem lesz megértő azokkal szemben, akik „évek óta a fölöslegességüket és alkalmatlanságukat bizonyítják". A másik tábornak, a jó zenészeknek és énekeseknek viszont azt ígérte, hogy együttműködésük érdekes lesz és sok eredményt fog hozni. S. E. Szikora János rendező (45 éves) az ELTE Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. Joghallgatóként avantgárd színházi csoportot szervezett. 1979-től 1986-ig rendezett a pécsi, a győri, a miskolci színházban és igazgatta az egri Gárdonyi Géza Színházat. Ezután a budapesti Vígszínházhoz szerződött és A művészeti vezető: Szikora János vendégrendezőként a szolnoki színházban dolgozott. 1993-ban lett a pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának művészeti vezetője. A színházi produkciókon kívül tévéfilmeket is rendezett (A kaméliás hölgy, Anyegin) amelyekkel hazai és nemzetközi fesztiválokon díjakat nyert. A klasszikusok - például Shakespeare: Romeo és Júlia, Vörösmarty: Csongor és Tünde - mellett számos modern művet állított színpadra. Olyan nagysikerű, visszhangos előadások fűződnek a nevéhez, mint a Szolnokon bemutatott, Schwajda Györgygyei közös produkció, a Táncdalfesztivál '66, Paszternak Doktor Zsivagója, vagy a Legenda a Varázsfuvoláról. Ő állította a dómszínpadra a Jézus Krisztus szupersztárt, de rendezett operaelőadásokat is (például a Carment). A Jászai-díjas művész 1992 óta a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának alelnöke. • Komplex szolgáltatás a rendelőintézetben Új igazgató, új elképzelések Az elmúlt év végéig részben önálló intézményként működött a rendelőintézet, ami azt jelentette, hogy csak szakmai önállóságot élvezett, de a gazdasági ügyeit a kórház intézte. Január elsejétől ez a függősség is megszűnt, s az év elejétől önálló egészségügyi intézményként, új igazgatóval folytatja munkáját a Tisza Lajos körúti és Vasas Szent Péter utcai épületekben működő járóbetegrendelő. Az intézmény pályázat útján kinevezett vezetője dr. Gaál István főorvos lapunknak elmondta: a teljes önállóság nem jelent elkülönülést, sokkal inkább kedvez az együttműködésnek a kórház és a rendelő között. A vezetése alatt álló intézmény arra törekszik, hogy a kórházzal minél jobb és a betegek javát szolgáló kapcsolat legyen. Ha a rendelő megfelelő színvonalú és eredményes gyógyító munkát végez, akkor enyhít a kórház terhein, ami különösen fontos most, amikor a fekvőbetegintézmények ágyszámát csökkentik. A rendelőintézet igazgaAz új elképzelések, remélhetőleg, az elképesztő várakozási időket is csökkentik. (Fotó: Karnok Csaba) tója elmondta: a 18 orvosi szakterülettel bíró rendelőintézet komplex orvosi ellátás szolgáltatására törekszik, arra, hogy a beteget járóbetegként kezeljék, gyógyítsák meg, s lehetőség szerint ne küldjék feleslegesen fekvőbetegintézménybe. A befejezett gyógyítás számarányainak növelését szolgálják olyan új ellátási formák, mint például a beveztésre váró egynapos sebészet, vagy a néhány napos belgyógyászati kivizsgálás. Terveik között szerepel a programozott betegbeutalási rendszer, ami azt jelenti: a háziorvos betegét - egy a rendelőintézettel előzetesen egyeztetett időpontban - a választott szakorvoshoz utalja. A háziorvosokkal számítógépes kapcsolatrendszert építenek ki, ami lehetővé teszi, hogy a beteg vizsgálati eredményeit a háziorvos a gépen keresztül kapja meg, és nem a betegnek kell eredményeiért visszamenni, majd ezeket elvinni a háziorvosának. Gaál főorvos a két épületben működő intézményben profiltisztítást és az eddiginél racionálisabban szervezett munkát tervez. Ennek jegyében centralizálják a nőgyógyászati rendelést. A kerületekben levő, .rosszul felszerelt nőgyógyászati rendelőket felszámolják és a rendelőintézet épületében alakítanak ki korszerű vizsgáló eszközökkel felszerelt központi nőgyógyászatot, azokkal az orvosokkal, akik korábban a területi rendelőkben dolgoztak. Visszaállítják a fogászati ügyeletet és szombat délelőttönként is nyitva lesznek a szakorvosi rendelők, hiszen az utóbbi idők tapasztalata szerint, a betegek egyre nagyobb része nem tud eljutni munkanapokon a szakrendelőkbe. Az intézményt teljesítménye arányában finanszírozza az OEP, ami az igazgató főorvos számára lehetőséget biztosít arra is, hogy a több munkát, szakmai továbbképzést vállaló munkatársait elvégzett munkájuk minősége és mennyisége alapján differenciáltan bérezze. A rendelőintézeti szolgáltatások reformja az év folyamán fokozatosan történik meg. K. K. A köztudatban súlyadóként ismert gépjárműadótörvényt az Országgyűlés 1995. évben két ízben is módosította. Az adómérték megállapítása az alsó és felső határok között önkormányzati hatáskörbe került. Az adótételhatár a gépjármű minden megkezdett 100 kg-ja után legalább 400 Ft, de legfeljebb 800 Ft. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy nem kíván magasabb adótételről rendeletet hozni, így a központi jogszabály rendelkezése alapján a minimum adótétel minden megkezdett 100 kg önsúly után 400 Ft adó fizetendő évente. Változott a személygépkocsikon kívül a motorkerékpár, a lakókocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója is. Ezen járművek után 2000 Ft fizetendő évente. Ezekről a gépjárművekről új bevallást csak akkor kell adni, ha változik a tulajdonos személye, ha a gépjárművet a forgalomból kivonják, vagy a műszaki paraméterekben változás áll be (rendszámváltozás, önsúlyváltozás, katalizátor beépítése stb.). A tehergépjárművek (tehergépkocsi és a hozzá kapcsolható pótkocsi) vonatkozásában a törvény két fontos rendelkezéséről kell tudni. A tehergépjárművek esetén az Változott a súlyodé adó alapja 1996. január 1-jétől nemcsak a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömeg (önsúly), hanem a terhelhetőség (raksúly) 50 százaléka is. Az adómérték ebben az esetben is minden megkezdett 100 kg után 400 Ft évenként. A raksúly az önkormányzati adóhatóságnak nem áll rendelkezésére, ezért a törvény úgy rendelkezett, hogy ezen tehergépjárművekről 1996. január 30-ig bevallást kell adni. Az adóhatóságnál nyilvántartott tulajdonosok részére az önkormányzat a közeli napokban bevallási nyomtatványt küld. A gyakori lakcím-, tulajdonváltozás miatt előfordulhat, hogy nem minden tulajdonoshoz jut el az adóbevallási nyomtatvány. Ezért azok a tehergépjármű-tulajdonosok, akik január 15-ig nem kapták meg az adóbevallási nyomtatványt, helyesen teszik, ha személyesen keresik fel a Szeged, Széchenyi tér 9. szám alatti adóhatóságot. Változatlan szabály, hogy az adó két egyenlő részletben, 1996. március 16-ig, illetve szeptember 15-ig fizethető meg adópótlékmentesen.