Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-11 / 9. szám

HANGSÚLY 5 CSÜTÖRTÖK, 1996. JAN. 11. A Tisza-völgyi áradás tényei és tapasztalatai • Sajtótájékoztató a rendkívüli árvízről Az új rendszer próbája tenzfv munkát igényelt. A Körösökön a védvonalak nem érik el a szükséges biztonság szintjét - tudtuk meg. Ezért a Fehér-Körösön 4,5 kilométer hosszon homokzsákokkal magasítottak. Különösen veszélyes helyzet alakult ki Gyulánál, az egyik belterületen lévő szivattyútelepnél." A fővédvonal átszakadása fenyegetett, de a súlyos helyzetet megfeszített munkával sikerült megoldani. A helybéliek szerint ha átszakad a gát, Gyula víz alá került volna. A minisztérium értékeGát, víz és gátörök. (Fotó: Gyenes Kálmán) lése szerint az árvízvédelemre fordított összeg január első hetéig 100 millió forint volt. A védekezés teljes költsége azonban ennél jóval több, mintegy 420-440 millió forint lesz. Ezen felül csak becsülni tudják a helyreállításra szükséges összeget. A védvonalak rekonstruálása, anyagok, eszközök pótlása 470-490 millió forintot igényel majd, s mindez azért igen jelentős, mert egy tavaszi-nyári áradás még előttünk van. A sajtótájékoztatón megtudtuk még, hogy Magyarország Európa árvizi térképén sajátos helyet foglal el. Nálunk ugyanis bármely folyón, az év bármely szakán lehetséges árvíz. Adottságokat tekintve pedig hazánkban a legnagyobb az árvíztől védett teriilet: egyedül a Tisza-völgy védett részei nagyobbak, mint a Magyarországot követő Hollandia összes védett területe. A mostani árvíz tulajdonképpen prognosztizálható volt legalábbis a szaktárcának vannak ilyen jellegű összehasonlításai. Az elmúlt 150 év adatai, valamint 300 év tapasztalatai szerint 10-12 évente van rendkívüli áradás. Ezen belül az árvíz a Tisza-völgyben a leggyakoribb. Arató László • A vízügyi igazgatás 210 éve • II. Józseftől a társulásokig Göncz Árpád, az alkalmi talajjavító Átszervezés után, törvények nélkül Utolsó iigyehieiMés Az egyik árhullám levonult, a másik még csak ezután jön, de természetesen ezzel sem tudtuk le az árvizekkel szembeni adósságainkat. A mostani tetőzések néhány centiméterrel mindenhol alulmaradtak a történelmi rekordokhoz képest, azonban az akkor keletkezett károk örökké ómenként szolgálnak. Figyelmezető jelzés az is, hogy sok olyan védmüvünk van, amely nem bír el több terhelést, s melyek megerősítését már tegnap végre kellett volna hajtani. Ma már nem beszélünk katasztrófákról, de jó tudni mindekinek, hogy voltak veszélyes helyzetekSajnos, ezen árvíznek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a fejlesztések ne csak az íróasztalok mellett valósuljanak meg. (arató) 1992-ben végeztek egy felmérést, melynek eredménye szerint az ország lakosságának mindössze négy százaléka tartotta hazánkat kifejezetten árvízzel veszélyeztetettnek. Ugyanakkor az utóbbi évek csapadékszegénysége elterelte a figyelmet az ország tényleges árvízvédelmi helyzetéről, az egyre sebezhetőbbé vált védelmi rendszerről. A romló állapotú védelmi műveken egy olyan vízügyi szervezet látja el feladatait, melyet 1994-ben átalakítottak. Erre azért volt szükség, mert a vízügyi szolgálat hatóságként vállalkozott is, s emiatt sokan támadták őket. A tavaly előtti leválasztásnak köszönhetően egy átlátható gazdálkodású szervezet alakult, mely azonban a védekezési feladatoknak csupán irányítását képes ellátni. A vállalkozási tevékenységet egyszemélyes kft-k látják el, melyek természetesen örökölték a személyi állományt és az eszközparkot. A vízügyi igazgatóságok ezek Árvízzel telik a tél és a tavasz is - mondotta többek között tegnap Gyulán Kovács Kálmán, a Közlekedési- Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. A tárca képviseletében sajtótájékoztatón számolt be az újságíróknak arról, hogyan zajlott le a rendkívüli gondokat jelentő áradás a Tisza és a Körösök vidékén. Kovács Kálmán elmondta, hogy a rendszerváltás óta, a megváltozott politikai és gazdasági viszonyok között még nem volt lehetőség arra, hogy kipróbálják az űj árvízvédelmi rendszert. A mostani erőpróba azonban szinte példátlannak mondható, hiszen ebben az évszakban ekkora mértékű, egyidejű áradással még nem találkoztak a szakemberek. A Fekete- és a Fehér-Körösön katasztrófával fenyegetett az árvíz: ezeket csak a szükségtározók megnyitásával tudták elhárítani. Ugyanakkor a Felső-Tisza védvonalain a műtárgyak védelme okozott gondot. Az árvíz tetőzése idején több zsilipnél alakult ki szivárgás, s ezek elhárítása három napos inhasznosítására szerződéseket köt a kft-kkel. Igen jelentős változás, hogy a tlz évvel ezelőtti állapotokhoz képest lényegesen csökkent az igazgatóságok létszáma. Míg 1985-ben 20 ezer, addig ma 5.300 fő dolgozik ezen intézményekben. Szükség esetén továbbra is számíthatnak a honvédség, a polgári védelem és az önkormányzatok erőforrásaira, de új elemként magánvállalkozók kapacitását is bevonják. A vízügyi védelem szervezetét nagy veszély esetén kormánybizottság irányítja. Az operatív feladatot a miniszter az Országos Műszaki Irányító Törzs segítségével végzi, a védekezés területi irányítását pedig a vízügyi igazgatóságok látják el. Sajnálatos, hogy a védekezés lefolytatásáról szóló kormányrendelet csak a tervezet szintjén van tényleges megalkotásához ugyanis törvények hiányoznak. A. L. Az orvost sem emlegeti addig az ember, amíg a betegség le nem dönti a lábáról. Ehhez hasonlóan: csupán árvíz idején fogalmazódik meg a kérdés: vajon mióta beszélhetünk vízügyi igazgtásról, mióta tartják kézben a folyók járásával, a védelemmel kapcsolatos kérdéseket? A vízügyes témák közismert, avatott szakértője dr. Vágás István címzetes egyetemi tanár. Mint első mondatából kiderült, több mint 2 évszázadot lapozhatunk vissza az időben vissza, ha a vízügyi igazgatás gyökereit keressük. - Ha pontosak akarunk lenni, akkor II. Józsefig kell visszamennünk - mondta az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott főmunkatársa. - Valamikor, az 1780-as évek derekán hozott egy rendeletet, amellyel épftési igazgatóságot alkotott, ennek a feladata lett volna a vízügyekkel való foglalkozás is. Később - a magyar uralkodó osztály örömére, amely nem nagyon szerette, ha beleszólnak kívülről az ország dolgaiba egy tollvonással visszavonta, mielőtt az még igazából műA múlt év végi, ez év eleji árvíz csúcsideje alatt (december 30-án) a Tisza-völgyi áradás során - melybe beleértendő a Körösök vidéke is - 1517 kilométeres védvonalon tartottak árvízvédelmi készültséget. Ebből a rendkívüli készültség 158 kilométer volt. A védekezésben 3544 fő vett részt, ebből 1444-en vízügyiek, 220-an katonák, 1880 polgárok voltak. A statisztikához tartozik, hogy 325 járművet, 38 munkagépet és 66 ezer homokzsákot használtak fel. Az árvizek kártételei elleni védelem céljából a múlt század derekáról napjainkig épült ki a jelenleg meglévő védmű-rendszer. Az állami vízügyi szolgálat 4.128 kilométer vízügyi fővédvonalt kezel, a többi (199 km) az önkormányzatok tulajdonában van. Védelmi rendszerünkben a biztonsági követelményeknek 2288 km töltés felel meg, ami az összes 57,5 százaléka. Sajnos, még a fejlesztett védvonalakban is vannak a környezetüktől eltérő, a biztonsági követelményeknek nem megfelelő, lokálisan gyenge szakaszok. Ezek általában ősmeder-kevízügyet - válaszolta Vágás István. - Menet közben ráébredtek arra az illetékesek, hogy célszerű a feladatokat azoknak a kezébe adni, akik helyben intézkedhetnek, tehát a társulati rendszer is életben maradt. Az országot 12 vízügyi igazgatóságra osztották. Ez nem követte szorosan a megyehatárokat. Ez az igazgatási rendszer működik napjainkban is az Országos Vízügyi Főigazgatóság, azon keresztül pedig a szakminisztérium felügyelete alatt. És ha már beszélgetünk, szeretnék egy dolgot megemlíteni, amelyet a sajtó az utóbbi időszakban, hetekben pontatlanul tálalt mondta dr. Vágás István. • Mi lenne az? - Az jelent meg, hogy Európában Hollandiában a legnagyobb az árvíztől védett terület. Az országok közötti területkülönbségeket figyelembe véve arányaiban nagyobb térséget védhetnek ők, viszont ha hektárban mérjük, akkor Magyarország sokkal nagyobb területet véd, mint Hollandia. Már megint elsők vagyunk valamiben... V. Fekete Sándor resztezések, vagy töltésrepedések, mintegy 560 km-es hosszon. A védvonalat keresztező mintegy 1800 építmény között vannak 80-100 évesek is, ezek közül 85 műtárgy nem felel meg a biztonsági követelményeknek. A javasolt, elérendő célnak és a biztonsági követelményeknek megfelelő, műszakilag szükséges fejlesztés költsége a tervek alapján 58,7 milliárd forint. A fejlesztési igény 24,3 százaléka a Duna-völgyben, 75,7 százaléka a Tisza-völgyben jelentkezik. A. L. Ma AZ MDF Szegedi Szervezete 13-16 óra között ügyeletet tart a Római krt. 31. szám alatt. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PART szegedi szervezete a Fő fasor 9. szám alatti helyiségében 16 órától díjmentes pénzügyi és jogi tanácsadást biztosít az érdeklődőknek. Tanácsadók: dr. Lázár Sándor szakközgazdász, dr. Halasi Szilveszter szakjogász. DR. GÉCZI JÓZSEF országgyűlési képviselő fogadóórát tart a képviselői irodán (Szeged, Széchenyi tér, „Sóhajok hídja" alatt) 16-18 óráig. DR. SZILVÁSY LÁSZLÓ, a 6-os számú választóL kerület képviselője 17 órától az Odesszai Fiókkönyvtárban (Székely sor 11.) lakossági fogadóórát tart. HARGITAI RITA, a Szociális Bizottság elnöke, az 1es számú választókerület képviselője lakossági fórumot tart 17 órától a Tabán Utcai Általános Iskolában. Vendége: Majláthné Lippai Éva, a polgármesteri hivatal népjóléti irodájának vezetője. Holnap A SZEGEDI NŐK KLUBJA soron következő ülését 16 órakor tartja az MSZP területi irodájában (Tisza L. krt. 2-4. I. em.). Téma A nők jogai a munkavilágában. Előadó: dr. Újvári Márta. SZEMŐK ÁRPÁD a 22es, DOBÓ JÁNOS a 2l-es, KALMÁR FERENC a 23-as választókerület képviselője (Új Rókus) lakossági fórumot tart 16 órától az Arany János Általános Iskolában (Kukovecz N. u.). A fórum témája: a 2-es busz menetrendje. Meghívott vendégek: az SZKT és a Volán képviselői. AZ MDF SZÉKHÁZÁBAN (Római krt. 31.) 17 órától dr. Varga László jogi tancsadást tart. A belügy bért emel A Belügyminisztérium vezetése szerdán megegyezett a tárcához tartozó érdekképviseletekkel az idei béremelések mértékéről, folyamatáról illetve a rendvédelmi szervezeteknél ideiglenesen bevezetendő szolgálati besorolásokról. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a tárcát képviselő Lajtár József helyettes államtitkár elmondta: januártól a köztisztviselőknek 19,5 százalékos, a rendőröknek 24 százalékos, a tűzoltóknak, a határőröknek és a polgári védelmiseknek pedig 19,5 százalékos béremelést terveznek. Ugyanennyit adnak a közalkalmazottaknak is, a költségvetésből azonban csupán 7,5 százalékos bérfejlesztésre van fedezet. A hiányzó mintegy 250 millió forinthoz a kormány tartalék alapjából szeretnének hozzájutni. A közalkalmazottak az elképzelések szerint három ütemben: januárban, áprilisban és szeptemberben kapnák meg béremelésüket. (MTI) ködhetett volna. Az elkövetkező fél évszázadban is akadtak kísérletek a vízügy összefogására, de ez csupán Széchenyi Istvánnak sikerült a reformkorban, a múlt század 30-as éveinek végén. • Ez a TiDr. Vágás István (Fotó: Karnok Csaba) sza szabályozásához fűződött? - Igen, ennek érdekében tett lépéseket. Érdekes benne, hogy a Tisza szabályozása önkéntességi alapon indult. A társulatok maguk próbálták az anyagiakat előteremteni, amelyek a munkálatokhoz kellettek. Az érdekelt települések tulajdonképpen a pénzükkel szavaztak bizalmat a szabályozásának. 1846-ban alakult meg a Tisza-völgyi Társulat, amely az egész országban a csúcsszerve lett ennek a területnek. Az állam is támogatta. Érdekessége volt a vízügynek már ebben az időben is, hogy a munkálatoknál a politikailag kompromittált embereket is alkalmazták (Ez később sem volt másképpen, hiszen például Göncz Árpád is szokta emlegetni azt az időszakot, amikor '56 után a talajjavításnál dolgozott, vízügyes volt.) A kiegyezést követően a vízÜgyi szervek egyrészt államiak voltak, másrészt pedig társulati elv alapján is működtek. Gyakorlatilag és lényegében ez a rendszer megmaradt 1945-ig. Akkortájt ráébredtek, hogy a társulatok ereje véges, ezért aztán szükség van az állami beavatkozásra. • Milyen megoldást találtak? - Az lett a vége, hogy 1948-ban államosították a Árvízvédelmi adatok Négy megyére terjed ki az Ativizig hatóköre