Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-30 / 305. szám

SZOMBAT, 1995. DEC. 30. • /##. Gyólay Jánoslabdarúgótorna Külföldre „vándorolt" a serleg SPORT 11 Negyedszázad a kispadon... Emlékidézés dr. Csiszér Előd főorvossal Emberöltőnyi időt töltött sportorvoskent különböző szegedi csapatoknál, hamarjában nem is tudnék olyan sportágat említeni, amelynek művelői közül ne kérnék, kérték volna többen is támaszát. A mielőbbi gyógyulásért hozzá forduló sportolók igénylik, és mindig be is tartják a kiváló diagnoszta „medicinman" tanácsait, mert hisznek benne! A nem csak Szegeden, de környékén is közismert, igen népszerű dr. Csiszér Előd, a makói kórház röntgenosztályának főorvosa, negyedszázadnyi ténykedése során rengeteg élversenyzőn és amatőrön segített. Pusztán azért, mert imádja a sportot és végtelenül szereti a sportolókat... Az idén immár harmadik alkalommal rendezték meg a serdülő futballisták számára a Gyólay János emléktornát, amely az utánpótlás neveléséért munkálkodó egykori szegedi labdarúgó szakembernek állít emléket, s lehetőséget teremt a megye serdülő focistáinak a bizonyításra. Ebben az esztendőben a torna nemzetközivé bővült, mivel most itt volt a szomszédos Vajdaságból a Palicsi Sportiskola csapata is, amely olyan kitűnő erőkből áll, hogy a tornát is megnyerte. Ma egésznapos focifarsanggal fejeződik be az ötven induló csapattal megrendezett hagyományos Kék Mókus Kupa az újszegedi Sportcsarnokban. Pontosan százharminc sportszerű és kiállításokkal tarkított, izgalCsongrád megyét a megyei serdülő válogatott, a Hódmezővásárhelyi Astra, a Csongrádi ÉSSE, a Tápé, valamint a Tisza Volán SC együttese képviselte. Két napon át nagyon sok érdekes, változatos és izgalmas mérkőzésnek lehettek tanúi a nézők, és számos olyan serdülő labdarúgóval ismerkedhettek meg, akikkel a következő években egész biztosan találkozunk majd a labdarúgópályákon. A két nap eredményei: Palicsi SportiskolaCsongrád megye serdülő válogatottja l-l, Tisza Vomas vagy tét nélküli mérkőzést játszottak le, mire kialakult a végső párosítás. Helyosztók a 9.,7., illetve az 5. helyért: Délmagyarország-Errira 10, Boss-T2 11, Keverő-Eurotrade 12 óra. Ezután következik az öregfilán SC-Csongrádi ÉSSE 4-1, Csongrád megye serdülő válogatottja-Hódmezővásárhely 7-0, Tápé—Csongrádi ÉSSE 7-7, Hódmezővásárhely-Palicsi Sportiskola 0-12, Tisza Volán SC-Tápé 4-2. Az 5. helyért: Csongrádi ÉSSE-Hódmezővásárhely 6-2, a 3. helyért: Csongrád megye serdülő válogatottja-Tápé 4—1. Az 1. helyért: Palicsi Sportiskola-Tisza Volán SC 4-1. A torna legjobb mezőnyjátékosa Császár Zsolt (Tápé), legjobb kapusa Győri Róbert (Csongrád megye serdülő válogatottja), legjobb góllövője Tóth Sándor (Csongrád megye serdülő válogatottja) lett. A tornát a Csongrád Megyei Sportigazgatóság, a Szeged Városi Sportigazgatóság, a MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete, a MAHART Tiszaschiff Kft., a Kronos magyarországi képviselete, az Euro-Trade Kereskedelmi Bt., az Önért Bt. Szeged, a Novoprint Nyomdaipari Kft., Kozma Zoltán vállalkozó, Giorgio Craviotto, olasz labdarúgóedző és a Hódmezővásárhelyi Opel Arany Autóház szponzorálta. Játékvezetőként - közmegelégedésre közreműködtek: Madácsi János, Csóti Mihály, Serfőző Zsolt és Kószó Csaba. P. S. J. úk tomája, Kecskemét, Kiskunhalas, Diósgyőr - Veréb, Tatár, Salamon, Oláh, Kutasi - és Szeged - Kőhalmi, Orosházi, Móricz, Kántor, Újhelyi - csapatainak részvételével. A Kék Mókus Kupa kisdöntőjének kezdési időpontja 17 óra, a résztvevő csapatok az Első Beton és a Danone, míg a 18 órás nagydöntőn a Dallas Bár és az Egy százalék-Főszer küzd meg a kupáért. f hr Gyermekkora óta kötődik a sporthoz, mondhatni „mindenevő" volt, vívott, kézilabdázott, ma is rendszeresen Jeniszezik, kispályán fo-_ cizik. Ha valaki, úgy ő istenigazából ismeri a néha nyűglődve gyötrődő versenyzőket, játékosokat, hiszen nem csak testi, de olykor lelki gondjaikat is elé táiják. Velük éli meg a diadalt és a kudarcot, naponta látja őket kínlódva verejtékezni, vagy éppen önfeledten örülni a sikernek. Emlékidéző csemegézésünk apropóját az a sportolók között eltöltött huszonöt év adta, aminek a közelmúltban volt a jubileuma. „Az egyetem elvégzése után az SZVSE-hez kerültem, ahol - ha a szükség úgy hozta - olyan neves birkózókat pátyolgattam, mint Csikós Feri, Benkő Gyuszi, Höhn Jóska, Balla Jóska, Kiss Tibi, Keresztúri Jancsi, Fodor Szilvi... Ha már ott voltam, természetesen a focistákra is gondolnom kellett, ők is sűrűn megkerestek panaszaikkal" - emlékezik a kezdetre a barátok között „Doki"-nak becézett főorvos úr. Persze máshol is vállalt „állást", főként nagy szerelméhez, a kézilabdázáshoz vonzódott, így került az NB I-be feljutott Szegedi Előréhez. „A közlekedésieknél tizennyolc évet húztam le, több edzőt is "kiszolgáltam*, úgymint Kővári Árpit, Lesti Pistát, Boros Gy. Lacit, Ludányi Marcit. Igazi nagy csapat játékát élvezhettem, olyan kézilabdásokét, mint Buday Feri, Lele Ambrus, Szabó „Sonka", az Oláh fivérek, a megboldogult Badó Laci..., Bartalos Zoli, Tenke Endre, Barabás Zsolti, Dobó Karcsi, Tóth Géza, és még sorolhatnám vég nélkül a neveket. Micsoda izgalmakat éltünk át az első osztály számunkra első bajnokságában, hiszen a tét óriási volt, mégpedig a bentmaradás kiharcolása, ami sikerült. Felejthetetlen évek voltak, megannyi emlékkel. Az ezüst- és bronzérmes csapat háromszor nyerte el a kupát iákkor még MNK volt a neve), és a nemzetközi porondon is kitett magáért a társaság " idézi a régmúlt időket, a szegedi kézilabdázás álomcsapatához fűződő emlékeit. Közel két évtizeden át, többnyire „társadalmi munkásként" ténykedett a klubnál, ám amikor elváltak útjaik, annyit se mondtak neki, „Szevasz öreg...", amit még most is fájlal. Amikor szóba kerül a mindörökre nyomot hagyó „tüske", csak ennyit mond: „C'est la vie..." „A kézilabda mellett a Volán salakmotorosaival, Kócsóval, Hajdúval, Naggyal és Csillikkel is foglalkoztam, de a Los Angelesi olimpiára készülő gerelyhajító Kiss Gabinak is segítettem. Dolgoztam Faludi Misivel, Kaszás Gabival, Kemecsey Imrével, rendszeresen ellenőriztem például Csapó Géza és Svidró Jóska alapozásait. Később megkerestek a Délép SE kézilabdásai, majd női tekései is, személy szerint edzőjük, Tót Zsolt, hogy vegyem pártfogásba őket. A remek társaságot alkotó lányokért-asszonyokért öröm volt fáradozni, a csapat sorozatban nyerte a bajnoki címeket, a BEK-et, majd a Világ Kupát is elhódította. Legutóbb a világbaj„Csodá latos élményekkel ajándékozott meg a sport." (Fotó: Gyenes Kálmán) nokságot nyert makói triatlonistákat, Gőg Anikót és Panyor Krisztinát láttam el útravalóval" - árulja el, mi mindenben volt része az évek során. Annak idején, a Délép SE „háziorvosaként", a röplabdával is „megfertőződött", olyannyira, hogy végleg a csapat mellett maradt. „ Társaságban, amikor a röplabdáról beszélgetünk, humorizáló barátaim azt szokták mondani, egyszerű ez, hiszen másból sem áll, mint «egy, kettő és puff*. Persze, ezt senki sem gondolja komolyan, mert a kívülállók is tisztában vannak vele, ezen a szinten nem oly' könnyű ez a szép játék. Nagyon nagyra értékelem, amit elértek, azért is, mert a kezdetektől mellettük vagyok, így élőben, közvetlen közelről láthattam és tapasztalhattam, mi mindent csináltak a srácok és vezetőik azért, hogy bajnok és kupagyőztes legyen a Medikémia Szeged csapata, hogy eljusson a csúcsra" - értékeli a nem mindennapi sikert, amiért ő is tett egyet és mást. Például gyógyította a sérülteket, figyelemmel kísérte a játékosok terhelését, erőállapotát, ha szükségét látta, „lelkiatyaként" adott tanácsot a letargiában szenvedőnek. „A régiek majdhogy kedvtelésből, ám profi szemlélettel, egymásért is küzdve sportoltak, míg a maiakból mintha hiányozna az egyu, é tartozást szimbolizáló emberi érzés. Sajnos, maholnap természetessé válik, hogy ebben a rohanó, olykor a racionalizmust is nélkülöző, eredménycentrikus világunkban kivész a humánum. Mégsem vagyok pesszimista, mert a sport semmihez sem hasonlítható, csodálatos élményekkel ajándékozott s remélem ajándékoz is még meg. Bejártam a fél világot, és apaként azt is megérhettem, hogy a tekéző fiam, majd lányom is magyar bajnok lehetett" - vall érzéseiről, miközben egy családi gyorstablót is elénk varázsol. Az emlékeket a teljesség igénye nélkül felelevenítő beszélgetésünk végén a főorvos úr - csak úgy - megjegyezte, képtelen elszakadni a sporttól, mert éltetője. Ezért sem tekinti áldozatnak a családtól távol töltött estéket és hétvégéket, amikor is féltőn vigyázza bajnokok egészségét... Gyiirki Emi A döntót a Tisza Volán SC a sötétmezes palicsiakkal jatszotta. (Fotó: Révész Róbert) • Egész nap pattog a labda Kék Mókus a Sportcsarnokban • Hamar népszerűek lettek az NB ll-ben • Játékosként toleránsabbak a bírákkal szemben Gráber Mátyás (balról) és Csavar Zoltán között a biliárd megítélésében is egységes a vélemény... (Fotó: Gyenes Kálmán) A Pick Szeged NB l-es kézilabdacsapatának van két olyan játékosa, akiknek neve nem csupán az együttes bajnoki mérkőzéseinek krónikájában szerepel, hanem az utóbbi időben nagyon sokszor előfordul az NB IIes mérkőzések játékvezetői rovatában is. A Grőber Mátyás, Csavar Zoltán sípmester duó ténykedéséről a csapatok nagyon jó véleménnyel voltak. Nem hiszem, hogy különösebben be kellene mutatni a kézilabdabarátoknak őket, de azért a jobb megismerés kedvéért álljon itt néhány jellegzetes önéletrajzi adat. Grőber Mátyás, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végzett. Játszott a Balatonparti város labdarúgócsapatába, majd az egyetem kézilabda-együttesében fertőződött meg teljesen, s lett az NB I/B-s Olajbányász játékosa. Onnan a Várpalotai Bányászba igazolt, ahol bevallása szerint is gyönyörű két évet, s egy felejthető harmadikat töltött el. Közben dolgozhatott volna végzettségének megfelelően a polgárdi tsz-ben, de inkább a sportot választotta. Harmadik éve szerepel neve a Pick Szeged összeállításában. A szerződése 1997 júliusáig szól. Csavar Zoltán négy évvel ezelőtt Romániából turistaútlevéllel érkezett Szegedre, s itt is ragadt. A Nagyszeben többszörös román bajnok együttesében játszott, s a szászvárosban végezte el a műszaki egyetem szerszámgépészeti szakát, majd az autószerelési karon is diplomázott. A képzettségének megfelelően mindössze egy fél évet dolgozott - azt is mellékállásban amikor tanárkodon egy nagyszebeni középiskolában. A napokban arról faggattam a két kézilabdást az edzés közbeni szabadidejükben: hogyan jutottak arra az elhatározásra, hogy játékvezetésre adják a fejüket? - Ennek története van! mondja Grőber, majd így folytatja. - A Dél-Magyarországi Kézi labdaszövetségtől megkerestek bennünket, hogy lehet játékvezetői tanfolyamra jelentkezni. A csapat annyira belelkesedett, hogy nyolcan vagy kilencen nyújtottuk a kezünket. A legtöbben el is végeztük az alaptanfolyamot, ami a városi és a megyei bajnokságban való működéshez adott .jogosítványt". Aztán közölték velünk, hogy egy kis gyakorlat után megpróbálkozhatunk az NB-s játékvezetői vizsga letételével is. Erre már csak mi ketten vállalkoztunk. • Hogyan kerültek öszsze? - Az életben is barátok vagyunk, s amikor párt kellett választani, mi egymást jelöltük meg - veszi át a szót Csavar Zoltán. - A kecskeméti vizsgára a csapatból két páros jelentkezett, de a Dobos J., Avar kettős nem jött el. Ők azóta a megyei bajnokságban vezettek néhány mérkőzést. • Mivel már több NB IIes mérkőzést dirigáltak, ebből egyenesen következik, hogy sikerült a magasabb szintű vizsgájuk. - Természetesen. Kecskeméten kellett számot adni tudásunkból, s nem sok hiányzott a magasabb osztályhoz szükséges pontszám megszerzéséhez - folytatta Csavar. - Egyébként jövőre ismét vizsgázunk, s ha az első tíz párosba végzünk, akkor az NB I/B-s és NB l-es keretbe kerülünk. Mivel párban vagyunk, mindkettőnk eredményénekjónak kell lennie. • Ezekből a mondatokból azt hallom ki, hogy komolyan veszik a játékvezetést. - Még csak kezdjük komolyan venni - szól közbe Grőber Matyi. - Nagyon nehéz egyelőre összeegyeztetni az aktív játékot és a bíróskodást. Jelenleg nem tudjuk hivatásszerűen végezni, majd csak akkor lehetünk teljes értékű játékvezetők, ha befejezzük az aktív játékot. G A nemzetközi minősítést is elérhetőnek tartják? - Miért ne? Nagyon jó az alapunk, hiszen kevés olyan játékvezető működik Magyarországon, aki az NB Iben játszott. Matyinak német nyelvből van középfokú nyelvvizsgája, én pedig románul és egy kicsit franciául beszélek - jelentette ki Csavar. G Az utóbbi időben a bajnoki mérkőzéseken azt vettem észre, hogy másként reagálnak a játékvezetői ítéletekre... - Mostmár más a helyzet. Az ember nem tud kilépni a bőréből. Tudat alatt játékosként is ott van a fejünkben: mi is hibázhatunk, elnézhetünk egy mozdulatot. Amikor az ember a szájába veszi a sípot, tisztában kell lenni a felelősséggel is. Ha nem vagyunk naprakészek a szabályokból, akkor a nagyhangúak könnyen kikezdhetnek. Összefoglalva toleránsabbak vagyunk a játékvezetői (téletekkel szemben - mondták szinte egymás szavába vágva. G A játékostársaknak mi a véleményük erről a vállalkozásukról? - Az elején nem vettek komolyan - mondta nevetve Matyi. - Amikor egyre több mérkőzésen szerepeltünk jól, mert hát elérkezik ide is a híre, akkor másként viszonyultak ehhez a „vállalkozásunkhoz". Megszokták, s elfogadnak bennünket ezzel a hobbinkkal együtt. Néha Skaliczki László edző is kikéri a videofelvétel kapcsán a véleményünket egy-egy játékvezetői ítéletről. G Mindig egyformán ítélik meg a helyzetet? - A kézilabda játékvezetésben is sok a szubjektivitás. Nekünk van egy jelünk, amit a mérkőzés alatt sokat használjuk. így nem volt még gubanc az ítéleteink meghozatalakor. Egyébként nagyon jó, hogy egy csapatban játszunk, hasonló lelki beállítottságúak vagyunk, együtt járunk horgászni magyarázták mindketten. Svli József ISKOLÁK SPORTBOLTJA Amiért minket érdemes választani: A JÉGPÁLYÁN - kölcsönözhet korcsolyát - éleztethet, szervizcltethet. • Boltunkban korcsolyák, óvodai és iskolai sportszerek nagy választékban. Madách u. 1/B. Telefon: 329-158.