Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-30 / 305. szám

SZOMBAT, 1995. DEC. 30. BELÜGYEINK 3 A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi tárca megállapodott a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel az állam és a MÁV Rt. közötti szerződés elveiben 1996 és 1998 között és ezzel összefüggésben az állami szerepvállalás mértékében közölte tegnap a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Ezek szerint a vasúti személyszállítási alapellátás finanszírozásához figyelembe vehető termelői árkiegészítés 1997-ben 35,7 milliárd, 1998-ban pedig 38,5 milliárd forint lesz. A megállapított támogatási mértéket a MÁV Rt. által bemutatott hároméves üzleti tervkoncepció teljesítményi és gazdasági mutatói alapján határozták meg, 1997-re 111 százalékos, 1998-ra pedig 110 százalékos termelői árindexet alapul véve. A termelői árindex minden egyszázalékpontos változásához a termelékenység növekedését is figyelembe véve 0,8 százalékpontos költségvetési támogatásváltozás tartozik. A MÁV Rt. tervkoncepciójában évente 10 százalékos termelékenység növekedést vállalt. Ennek figyelembe vételével az állami szerepvállalás lehetővé teszi azt, hogy a MÁV Rt. a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel hároméves bérmegállapodást kössön. Eszerint a vasutasok reálbére nem csökkenne 1997-ben és 1998-ban már növekedne is. (MTI) kilométer virsli Sok-sok pór. (Fotó: Gyenes Kőiméin) Négy kilométer még virsliben is sok. Pedig ennyit szállított ki az óév utolsó napjaiban a Pick, nehogy hiányt szenvedjenek szilveszterkor a polgárok ebből a hagyományos étekből. Azért azt a négy kilométert nehogy komolyan vegyék, mert lehet, hogy öt, vagy ötven. Mindenesetre szerkesztőségünk rovatközi konzultációja erre az eredményre jutott, de majd elmúlik. Nézegetve ezt a virslirengeteget, lelki szemeim előtt már nagy kondérban víz rotyog, táncos lábú lányok pedig két ujjal belehelyezik a forró vízbe a virsliket, miközben a fiúk kenyeret vágnak és a mustáros bödön fenekére (is) néznek. Majd pedig kellően kiéhezve, de már nem szomjasan fogyasztják ezt az egyszerű, de az alkalomhoz illő csemegét. Jó étvágyat! „Magyar comeback" címmel közöl teijedelmes cikket a magyar gazdasági helyzet javulásáról a Neue Zürcher Zeitung pénteki száma. A lap megállapítja, hogy a márciusi takarékossági csomag és a nagy léptekkel megindult privatizáció hatására Magyarország az év második felében „figyelemre méltó haladást" ért el: a külkereskedelmi mérleg deficitje jelentősen csökkent, az állami költségvetési hiány növekedése megállt, és a makrogazdasági helyzet is stabilizálódott. A tekintélyes svájci lap szerint idén márciusban Horn Gyula miniszterelnök „átugrotta saját szocialista árnyékát", amikor kinevezte, és azóta is támogatja Bokros Lajos pénzügyminisztert. Ő Surányi Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank új elnökével közös csapatot alkotva kidolgozta gazdasági cso• „Magyar comeback" Horn átugrotta saját árnyékát magját. A cikkíró szerint ugyan a program elleni tiltakozás még mindig nem szűnt meg Magyarországon, s az Alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezett néhány rendelkezést, de a Bokros-csomag által megszabott iránytól a gazdaságpolitika nem tért el. Az NZZ ismerteti a kereskedelmi mérleg, a külföldi eladósodás, a belső államadósság fő számait, majd megállapítja, hogy az ország devizatartalékai meghaladják a 9,4 milliárd dollárt, az ipari termelés a kivitel növekedése miatt az utóbbi tíz hónapban 6,5 százalékkal emelkedett, s a bruttó hazai termék 2 százalékos növekedésére számít 1995-ben Bokros Lajos. Az NZZ úgy véli, hogy a magyar gazdaságnak még mindig gyenge pontja a magas inflációs ráta, amely november végén 28,7 százalékos volt. Az utóbbi hónapok megítélése szerint - rendkívüli privatizációs sikereit a svájci újság két okra vezeti vissza. Egyrészt az új privatizációs törvény jótékony hatására, amelynek következtében leegyszerűsödött az adminisztráció. Ennél még fontosabbnak tartja, hogy Magyarország merészebb volt a többi reformországnál, sőt még sok nyugat-európai államnál is. Tudniillik lehetővé tette külföldi szakmai befektetőknek, hogy stratégiai iparágakban már most többségi tulajdont szerezzenek, vagy pedig megnyitotta előttük a távlati lehetőséget. A zürichi lap szerint a Horn-kormány ezután sem ülhet ölbe tett kézzel. A makrogazdaság feljavítása érdekében további szigorú szociális intézkedések bevezetésére kényszerül. „Ahhoz, hogy le ne maradjon Lengyelország és Csehország mögött, csökkentenie kell az inflációt, és gyorsabbá kell tennie a növekedést, s a privatizációt is folytatnia kell" - véli a cikkíró. Torgyán, a népdalhős Köztudomású, hogy a mesélő vagy daloló kedvű nép ajakára csak azoknak a nevét veszi, akiknek alakja már több, mint az illető hús-vér személye - a hős elmondhatja magáról, hogy már életében szimbólummá légiesült. így történt ez Torgyán Józseffel és Göncz Árpáddal is. A róluk szóló népdal eredetije tgy hangzik (bizonyára sokan ismerik): „Erik a szőlő, hajlik a vessző, / bodor a levele. ! Két szegény legény szántani menne, / de nincsen kenyere." A dallam változatlan formában szól, ám a szöveg teljesen új. A szerző amint az a népköltészetben illendő - ismeretlen. Az éneket dalos kedvű általános iskolás leánykák és kisfiúk fújják, így száll tovább, szájról szájra (amint a regebéli madár ágrul ágra), s e sorok írójának is csak véletlenül sikerült lejegyeznie; egészen pontosan akkor, amikor család harmadik osztályos kisgyermeke a fürdőszobában rágyújtott a nótára. íme a szöveg, minden magyarázat nélkül (utóbbi egyébként is a népdalkutatók feladata), lehet énekelni, továbbadni: „Parlament ormán bömböl a Torgyán, / lilul már a feje. / Göncz Árpád bácsi szólna már rája, / de nincsen ereje." így fest a népvezér, tetőtől talpig folklórban. (nyilas) Kinevezések január 1 - jétöl A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára- 1996. január 1-jei hatállyal Magyar Bálintot művelődési és közoktatási miniszterré, Benedek Fülöpöt a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárává; 1995. december 20-ai hatállyal Závecz Ferencet a Magyar Rádió alelnökévé; a belügyminiszter javaslatára - 1996. január 1jei hatállyal - a Rendőrtiszti Főiskola parancsnokává történő kinevezése alkalmából dr. Fazekas Attila rendőr ezredest rendőr dandártábornokká kinevezte. Az erről szóló okmányokat Göncz Árpád pénteken délelőtt a Parlament Nándorfehérvári-termében nyújtotta át, egyúttal az újonnan kinevezett közigazgatási államtitkár, valamint alelnök letette a hivatali esküt. B

abonás hittel varázsolták őseink a jövendőt. Alkot is mondtak bőven, lucázáskor például, ha nem kaptak ajándékot, de legtöbbször jóra hajlott az ünnepi varázslás. A Luca-búza már teljes jószándékkal volt tele. Tavaly ugyanabból a tasakból vetettünk, amelyikből tavalyelőtt. A tavalyelőtti szépen bokrosodott, a tavalyi mintha érezte volna Bokros úr eljövetelét, igen hitványra sikerült. Be is ütött Idén térdig jártam a lábomat új magért, lett is olyan szép búzánk a karácsonyi asztalra, a gabonakutató is megirigyelné. Bár jelzés lehetne a jövendőre! Újévre - kiskarácsonyra - is akadt bőven varázslás. Ehető étkekkel leginkább. Az együk ága, mai divatos kifejezéssel élve negatív varázslat volt: csirkét, tyúkot ne! Mert a baromfinép hátra kapar! Visszahozza az összes rosszat. (A csángó magyarok régiségében még megfér a csirke is, a tyúk is.) Jöjjön helyette a malac, vagy a disznó! A disznónemzetség legalább tudja a regulát: előre túr. Akkor is, ha megsütik újévre, akkor is, ha kocsonyába rakják szilveszterre. Túrj, disznó, túrj! Ránk fér! Eszembe jutott a meztelen talppal hideget taposó atyafi, aki nem átallotta egy szál gatyában végigvinni a tábláját: legatyásodtunk! Se a táblában, se tapintható illusztrálásában semmi varázslás, csak a puszta tény szemléletes bejelentése: már csak ez maradt. Nem szabad szó szerint értenünk, hiszen egyszemélyes demonstrációja végén ő is fölöltözött, átvitt értelme azonban világos: lekopott már rólunk minden. Lenne, aki a gatyánkat is lektvánja? Ahogy az árjóslatokat böngészem, azl mondom, bőven van. Állami támogatást élveznek ráadásul. Még mindig sokan bíznak benne, van lenyúzható bőrünk, és neki is veselkednek, hogy lehúzzák. Rókáról nem lehet annyit, mint az emberről. Sajnos, meg is magyarázzák: velünk tesznek jót, ha nyúznak. Magatokkal tennétek már egyszer annyi jót! Előjönnek a látnokok, akik bejelentik, dereng már az alagút vége. Csak azt nem mondják, melyik vége. A sokéves tapasztalat azt sugallja, még mindig a bejáratnál tartunk. Századunk - évezredünk - utolsó évtizedének készülődésekor már volt kóbor jós miniszterelnöki székben is, aki a másik végét jövendölte igen rövid időn belül. Örökségként hagyta volna, mondjad te is, Gyula!? Mint ahogy az a másik ember is mondta: Csak tgy tovább. Gyula! Keresetlen szavakkal, ahogy a nép fiához illik. Idővel a nép fia is meghibbanhat. Később sokszor kiderül, olcsó szónoki fogás volt ez is, az is. D

isznópártiak vagyunk, kocsonyát eszünk, és lencsét. A lencsét azért, mert mágia van benne is: jobb a sűrű apró, mint a ritka nagy. Csak ne vízből legyen sok! Még ilyen bolond időt! Árvíz fenyeget bennünket. Nem emlékszem rá, hogy bárki is varázslásnak szánná. A gátra, magyar! Védd magadat akkor is, amikor legatyásodtál már. Ha a bolti árak összefutnak a vízi árral, bizony mondom, katasztrófa lehet abbóL BÚEK, mindenkinek! íkw fi • Rosszul hozott idén a szegedi • Kalóz felvásár lók is vitték a kurrens Idén sem zár jó évet Csongrád megye mezőgazdasága. Az aszályos, kapásokat tikkasztó nyár után csak szeptemberben nyíltak meg az égi csatornák, a száz millimétert megközelítő csapadék azonban duplája volt az ilyenkor szokásosnak. Ez még a legkésőbbi betakarítási) növényeknek sem segített. Talán az aszálynak is köszönhető, hogy év vége közeledtével felgyorsultak az öntözési beruházások, s már az is látszik, hogy jövőre az ideinél nagyobb mértékben fognak támogatást igényelni a termelők. Van-e mire innunk? (Fotó: Nagy László) Az aszály sújtotta kukorica termésátlaga Csongrád megyében az idén 4 tonna alatt maradt, s ez igen szélsőséges gazdaságonkénti eredményekből állt össze. Nagyüzemeknél 1,5 és 9 tonna között szóródott a hektáronkénti termés, míg a magángazdáknál a leggyengébbek az egy tonnát sem érték el, a legjobbak pedig 6 fölé tornázták magukat. Az is előfordult, hogy a kombájntól olcsón megvásárolt kukorica tonnánként 18-20 ezer forintos áron jelent meg a késő őszi kínálatban. A kedvező októberi időjárás megkönnyítette a szüretet, a cukortartalom 16-19 mustfok között váltakozott. A termésátlagok 4,8 tonna körül alakultak, ami elmarad az egy évvel korábbitól. A keresett fehér szőlő felvásárlási ára átlagosan 24-30, a vörösé 30-35 forint között volt. Rosszul hozott idén a fűszerpaprika, a Szegedi Paprika Rt. a tavasszal szerződött 14,5 ezer tonnának csak felét tudta felvásárolni a termelőktől, s a minőség is elmaradt a korábbiaktól. Figyelemre méltó, hogy a felvásárlási árak a rossz termés ellenére sem növekedtek, csak a szerződéskötéskor megállapítottat kapták kézhez a termelők; a minőségtől függően 25-15-10 forintot kilogrammonként. Míg országosan az elmúlt 12 hónapban stagnált a szarvasmarha-állomány, addig Csongrád megyében több mint 2 százalékkal, 53,2 ezerről 51,9 ezerre csökkent. A vásárokon keresik a szarvasmarhát, a legjobb minőségű vágóállat kilója 180190 forint, ugyanakkor a tenyészüsző darabja, fajtától és minőségtől függően, 120180 ezer forint. A tehénállomány Csongrád megyében a közel 3 százalékkal - 700 darabbal - mérséklődött. A megyei FM-hivatal információi szerint a tejtermelésben az állatlétszám csökkenése nem tükröződik, mi több, az első háromnegyed évben a tejfelvásárlás 4 százalékkal magasabb volt, mint az előző év első 9 hónapjában. A privatizáció alatt álló Szegedtej Rt.-nek értékesítési gondjai nincsenek, az export II folyamatos. Nehézséget jelent ugyanakkor, hogy csak a 2-3 évvel ezelőtti kiviteli árakat tudják érvényesíteni, miközben az alapanyag beszerzési költsége jelentősen emelkedett. A termelőktől átvett tej minőségével elégedettek lehetnek, több mint 80 százalék extra, vagy első osztályú. Az országos 7 százalékos bővülésnél erőteljesebben, több mint 9 százalékkal 413 ezerről 451 ezerre - növekedett a megye sertésállománya az elmúlt 12 hónap alatt. Ezen belül az egyéni gazdálkodóknál 22 - országosan csak 12 - százalék az állatlétszám emelkedése. Az anyakoca-állomány 24 százalékkal, ezen belül az egyéni gazdálkodóké 49 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A sertéslétszám, illetve a kocaállomány erőteljes növekedése minden bizonnyal a megemelkedett felvásárlási árak következménye. A térség nagyfeldolgozója, a Pick Szeged Rt. például egész évben tartotta a szerződéses árakat, amelyek kilogrammonként 24 forinttal voltak magasabbak az államilag garantált áraknál. A szeptemberi vágóállathiány azonban „bezavart" a mostanában konszolidálódó szerződéses kapcsolatok alakulásába; a minőségi kritérium nélküli, megyén kívüli kalózfelvásárlók 190200 forintot is megadtak egy kiló vágósertésért. A Pick október végén állapodott meg a termelőkkel a jövő évi felvásárlási árról és a szerződéskötés feltételeiről. Az 1996-ra tervezett félmillió sertésből 90 százalékot szerződéssel szeretne lekötni a társaság, mégpedig elsősorban Csongrád megyéből. Szerződésajánlata 5 forinttal magasabb az államilag garantáltnál, de a régi partnerek plusz 3 forint felárra is számíthatnak. Az FM-hivatal elemzése szerint a megnövekedett állatlétszám és a magas takarmányárak miatt a malac ára fele, kétharmada a korábbinak: 220-300 forint kilogrammonként, vagy 3500-5000 forint darabonként. Kovács András