Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-28 / 303. szám

6 KRÓNIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. DEC. 28. Február 1.: Az alsónémedi gazdák traktoros tüntetése Május 26-27.: Keszthelyen 8 közép-európai államfő találkozója 1995 krónikájából Mi történt Magyarországon? Január 28-29. A siófoki MSZP-konferencia: lemondott Békési László pénzügyminiszter Január 1. Magyarország, személy szerint Kovács László külügyminiszter egy évre hivatalosan átvette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét. A francia állampolgárok útlevél nélkül, személyi igazolványuk felmutatásával utazhatnak be Magyarországra. 2. Román területről folyamatosan érkező, nagy mennyiségű olaj szennyezte a Berettyót, emiatt harmadfokú vízminőségvédelmi készültséget rendeltek el a folyó határszakaszán, mert a szennyezettség foka elérte az 50 százalékot. Magyar-román együttműködéssel a Berettyót január 16-ára sikerült teljes mértékben megtisztítani. 6. A Kordax érdekeltségű Nemzeti Sajtó Kft. vásárolta meg az Új Magyarország elmű napilapot. Január 9-én Kő András lett a lap főszerkesztője. 12. A kormány állami kezességet nyújtott az 1995. évi belföldi energiaellátáshoz szükséges alapvető energiahordozók importjához. A kezességvállalás 5,5 tonna kőolajra, 6,2 milliárd köbméter földgázra és 3,4 milliárd kilowattóra villamos energiára vonatkozott. 21-22. Tizenöt ország küldötteinek részvételével Budapesten ülésezett a volt vasfüggöny mögötti országok politikai foglyainak és üldözöttéinek IV. nemzetközi kongresszusa. A tanácskozáson zárónyilatkozatot fogadtak el, amely szerint a fasizmus világméretű elítélése megköveteli a bolsevizmuskommunizmus ugyanilyen elítélésének törvénybe iktatását. 25. A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa megszüntette a büntetőeljárást az 1956. október 27-i tiszakécskei sortűz-ügyben. Megállapította: a vádlottak ügyében cselekményeik elbírálásakor nem alkalmazható az 1949. évi genfi nemzetközi egyezmény, és az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény. 27. Budapesten Tőkés László királyhágómelléki református püspök, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnöke - akit azzal vádoltak meg, hogy 1989 előtt Ceausescu titkosszolgálatának, a Securitate-nak az ügynöke volt - nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Kijelentette: ez nem személyes ügy, az ellene folytatott rágalomhadjárat beleilleszkedik a romániai magyarellenes és RMDSZ-ellenes kampányba. 28-29. Siófokon értékelte az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a féléves kormányzati és frakciómunkát. Horn Gyula pártelnökminiszterelnök kijelentette: szükségesnek látja a privatizáció leválasztását a Pénzügyminisztériumról, mivel fontosnak tartja, hogy nagyobb ellenőrzés kísérje a magánosítást. Békési László pénzügyminiszter ezzel nem értett egyet, és 28-án lemondott posztjáról. Neki meggyőződése, hogy a gazdaságpolitikának egycentrumúnak kell lennie. A kormányfő a lemondást március 1 -jei hatállyal elfogadta. 31. Először született elmarasztaló ítélet az 1956. évi sortüzek kapcsán: a Fővárosi Bíróság az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz ügyében két vádlottat ötöt év fegyházbüntetésre Ítélt, emberiség elleni bűntett miatt. Orosz Lajost és Toldi Ferencet 8-8 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Február 1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), illetve az Európa Tanács történetében először került sor a két intézmény vezetőinek, elnökeinek és főtitkárainak hivatalos megbeszélésére. A strasbourgi tanácskozáson az EBESZ küldöttségét a soros elnöki tisztet betöltő Magyarország külügyminisztere, Kovács László vezette, aki aláirta az Európa Tanács keretegyezményét, amely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálja. 8. Kiterjedt kábftószer-fogyasztó és -kereskedő hálózatot lepleztek le Miskolcon. Az akciót a miskolci rendőrök a BRFK Kábítószer Alosztályával és komandósaival együttműködve hajtották végre. 17. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, Donald Blinken 220 ezer dollárról szóló amerikai kormányzati segélyről írt alá megállapodást Budapesten. Az összeg a kormányzati munka korszerűsítését támogató irányítási információs rendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését teszi lehetővé. Március 1. Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőinek első széles körű találkozóján azt vitatták meg, miként lehetne jobban megjeleníteni érdekeiket a nemzetközi fórumokon. A megbeszélésen csak a VMDK nem vett részt, mivel a szervezet nem kíván ott jelen lenni, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség is képviseltette magát. A küldöttségek vezetőit - a VMDK-ét is fogadta Horn Gyula miniszterelnök. 12. Budapesten rendkívüli ülést tartott a kormány, ahol a gazdaság stabilizációját szolgáló intézkedésekről döntött. Az úgynevezett „Bokros-csomag" célja, hogy 170 milliárd forinttal csökkenjen a költségvetési hiány. Március 13-i hatállyal 9 százalékkal leértékelték a forintot; március 20-tól 8 százalékos vámpótlékot vezettek be. 1995 szeptemberétói bevezették a havi 2000 forintos tandíjat. A kormány szándéka szerint a családi pótlék nem járna állampolgári jogon, csak a rászorultak később meghatározandó körének. A kormány március 30-i ülésén részletesen kidolgozta az átalakított családtámogatási rendszert. A költségvetési intézményeknél létszámleépítést írtak eló. A stabilizációs programot az Országgyűlés május 30-ai ülésén elfogadta, de később az Alkotmánybíróság a csomag több pontját alkotmányellenesnek nyilvánította. Kovács Pál népjóléti és Katona Béla tárca nélküli miniszter lemondott, mert nem értett egyet a kormány gazdasági döntéseivel, illetve az előteijesztés módjával. 14. Torgyán József átadta Gál Zoltán házelnöknek azt a 215 ezer 840 aláírást, amelyet a Független Kisgazdapárt gyűjtött össze a köztársasági elnök közvetlen választása érdekében. 15. Országszerte megünnepelték az 1848-as polgári forradalom 147. évfordulóját; Budapesten a Múzeumkertben Göncz Árpád államfő mondott beszédet, este az Operaházban díszelőadást tartottak. 30. Pedagógustüntetés zajlott le Budapesten, ahol egyperces „dermesztő csenddel" tiltakoztak a kormány szociális és oktatási szférát sújtó tervezett intézkedései ellen. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete petíciót címzett Bokros Lajos pénzügyminiszternek. Április 11. Az Országgyűlés májustól - a visszaélések megelőzése érdekében - megszüntette a háztartási tüzelőutalványok rendszerét, és ehhez kapcsolódóan a kiskereskedőknek nyújtott adóvisszatérítést. Ugyanakkor az önkormányzatok hárommilliárd forintos keretet kaptak, amiből támogathatták a fűtőolajat használó rászorultakat. A rendelkezés május l-jén lépett életbe. 13. A kormány foglalkozott a feketegazdaság visszaszorításával kapcsolatos koordinációs, kodifikációs és szervezési feladatokkal, s ennek kapcsán úgy határozott, a Miniszterelnöki Hivatal megbízottjának vezetésével az érintett szervezetek munkájának összehangolására operatív szervezetet állit fel. Szeptember 21-én feladattervet fogadtak el. 17-21. Magyar ökumenikus világtalálkozót rendeztek Gyulán. A rendezvény célja volt, hogy keressék a megértést a keresztény egyházak között, a zsidókkal, a szomszéd népekkel, s a magyar társadalomban minden jószándékú emberrel. 20-23. A kollektív szerződés hiánya miatt országos sztrájkot tartottak a vasutasok: minimális szolgáltatásként minden vonalon csak két-két vonatpár közlekedett. A sztrájkban a 72 ezer vasutas mintegy 30 százaléka vett részt, a mozdonyvezetők azonban mindannyian. A folyamatos tárgyalások végén, 23-án délután aláírt új kollektív szerződés május elsején lépett hatályba. A vonatközlekedés 24-én 0 órától állt helyre. A MÁV adatai szerint a 86 órás sztrájk ideje alatt a bevételkiesés 663 millió forint volt, ebből a személyszállításban 244 millió, az árufuvarozásban 419 millió forintos hiány keletkezett. 25-26. Budapesten tartották meg a Svájci Világgazdasági Fórum alapítvány regionális ülését. A rendezvényen a mintegy 100 vezető európai és tengerentúli üzletember a magyar kormány gazdasági stabilizációs programjával ismerkedett Május 7. A kaposvári próbaválasztáson a felnőtt lakosság 8,11 százaléka, összesen 4539-en vettek részt, a 16. életévüket betöltött fiatalok közül pedig 193-an, ez a választásra felkértek 8,36 százaléka. A felnőttek 29,44 százaléka az MSZP-re, 24,75 százaléka az FKGP-re, 8.5 százaléka a Fideszre, 8,34 százaléka az MDF-re, 7.06 százaléka az SZDSZ-re és 6,4 százaléka a KDNP-re szavazott. A 18 év alattiaknál 23,32 százalékkal az FKGP végzett az első helyen. 7-8. Göncz Árpád köztársasági elnök Párizsban részt vett a II. világháború európai befejezésének 50. évfordulóján rendezett ünnepségeken. Göncz Árpád részt vett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök díszebédjén is. Az államfő találkozott az előző nap megválasztott, de még be nem iktatott új francia köztársasági elnökkel, Jacques Chirac-kal és magyarországi látogatásra hívta meg őt. 22-24. Budapesten tartották az Európai Unió-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottságának 3. ülését. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Horn Gyula miniszterelnök mondott beszédet. Elmondta, hogy Magyarországon megkezdődtek a gazdaság, a közigazgatás, az államháztartás területére is kiterjedő reformok, amelyek egyben az EU-hoz való illeszkedést is szolgálják. 23. Megsértette az értékpapírtörvényt a Budapest Bank Rt., amikor nem tette közzé az Állami Vagyonkezelő Rt.-től kapott 12 milliárd forintos tőkejuttatást. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet ezért a maximális, egymillió forintos bírságot rótt ki a bankra. Ugyanakkor 20 ezer forint értékpapírfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezték Bokros Lajos, akkori bankelnököt. 26-27. A magyar diplomáciatörténet kimagasló eseményét, nyolc közép-európai államfő találkozóját tartották Keszthelyen, a Festetics-kastélyban. Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására jelen volt: Václav Havel cseh, Lech Walesa lengyel. Román Herzog német, Oscar Luigi Scalfaro olasz, Thomas Klestil osztrák, Michal Kovác szlovák és Milán Kucan szlovén államelnök. Az államfők nyilatkozataikban az egységesülő Európa mellett tettek hitet, valamint közös állás- ' foglalásban fejezték ki aggodalmukat a boszniai kegyet- ' len események miatt. Göncz Árpád kétoldalú tárgyalásokat is folytatott vendégeivel. 26.-június 4. Kisvárdán tartották a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválját, amelyen az Amerikai Egyesült Államok, Románia, Szlovákia és Ukrajna 11 társulata vett részt. Június 13. Budapesten bejelentették, hogy újabb Phareprogram indul a magyar tudományos és technikai fejlesztésre, valamint a magyar ipari termékek piacra jutásának támogatására. Ennek keretében 1997-ig összesen 10 millió ECU, azaz 1,5 milliárd forint támogatást kap Magyarország. 14. Horn Gyula miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be: Bokros Lajos pénzügyminiszter a Budapest Banktól kapott végkielégítését jótékonysági célokra fordltja. Hozzátette: mindezek alapján az ügyet le kívánja zárni. 20. Szegeden Baja Ferenc környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter felavatta az ország első geotermikus erőművét, amely a termálvizet környezetkímélő módon hasznosítja épületek fűtésére. A Phare szegedi energiamegtakarítási programjának első része az erőmű, a teljes projekt 2,4 milliós ECU költségvetéséből 1,4 millió ECU-be került. Július 1. Az addigi falugazdász munkakör átalakulásával 529 gazdajegyző kezdte meg tevékenységét. A pályázatok eredményeként 409-en folytatták munkájukat, míg 120 helyen új szakember került a tisztségbe. 5. Elkészült a belügyminiszter kezdeményezésére megalakult iratfeltáró bizottság 80 oldalas jelentése, amely az Országos Széchényi Könyvtárban bárki számára hozzáférhető. A bizottság megállapította, hogy a Belügyminisztérium irattárából nagy mennyiségű ügynöki anyag hiányzik: a 140 ezer beszervezési dossziéból mindössze kétezer, a 19 ezer operatív dossziéból pedig csak négyezer maradt meg.