Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-18 / 296. szám

10 PANORÁMA Délmaqyarorszáq HÉTFŐ, 1995. DEC. 18. Németország nem a be­vándorlók országa! - har­sogja minden lehetséges al­kalommal Manfréd Kanther bonni belügyminiszter, ám kijelentése a sötétben önma­gát bátorító ember önszug­gesztiójára emlékeztet: az objektív helyzethez nem sok köze van. A - f<5ként harmadik vi­lágbeli - menedékkérők első számú európai célpontjának számító Németországban há­rom évvel ezelőtt a parla­ment törvényt hozott a be­vándorlás, illetve a befog­adás föltételeinek drasztikus szigorításáról. Azóta látvá­nyosan visszaesett a hivata­losan ilyen céllal érkező kül­földiek száma. Mtg 1992­ben 432 ezren kértek mene­dékstátust német földön, idén november végéig a ké­relmek száma nem érte el a 120 ezret sem. Kanther tehát akár föl is lélegezhetne - ám az aszta­lán tornyosuló jelentéseket olvasva inkább megrémülni volna oka. A nyomorultak áradata ugyanis csak pap­íron, a statisztika szerint van apadóban - a valóságban változatlan erővel folyik a roham a jólét németországi bástyáinak bevételére. Az Afrikából, Ázsiából és Ke­let-Európából érkezők azon­ban megtanulták, hogy im­már nem tanácsos az „Asyl" (menedék) jelszót hangoztat­niuk, amikor német földre teszik a lábukat. Korábban ennyi is elegen­dő volt ahhoz, hogy az illető az országban maradhasson, szállást és ellátmányt kapjon mindaddig, amtg a német bürokrácia utánajárt mene­dékkérelme jogosságának. Ez legalább három, eseten­ként azonban akár ttz hóna­pot is jelentett. Ma viszont már a repülőtéren, illetve a határállomáson kiderül: az állítólagos menekült hazája szerepel-e azon a bonni lis­tán. amely az emberi vagy kisebbségi jogokat lábbal tipró országokat sorolja fel. Ha nem, már fordítják is vissza a határról. Az is fon­tos, hogy a kérelmező úgy­nevezett „biztonságos har­• Németország A csábítás földje A szigor segít? madik államon" keresztül ér­kezett-e. Ha igen, szintén útilaput kötnek a talpára. Bonn szerint ugyanis már út­közben menedékjogot kellett volna kérnie egy másik ál­lamtól - írja a Der Spiegel. Ennek fényében ma már alig akad olyan „illegális menekült", aki a hivatalos úton próbálkozna. Egy ré­szük turistaként, 30 illetve 90 napos tartózkodásra jogo­sító vtzum birtokában jön az „ígéret földjére", majd az engedély lejárta után egysze­rűen alámerül. Nagyobbik hányadukat szervezett ban­dák zsilipelik át a lengyel vagy a cseh határon. Az em­bercsempészet vonzó üzlet­ággá nőtte ki magát, az elér­hető profit nagysága csak a kábltószerpiac és a prostitú­ció hasznához mérhető. Jótékonysági szervezetek becslése szerint egyedül Berlinben legalább, százezer külföldi él tartózkodási en­gedély nélkül. Bár az illegá­lis bevándorlók témája Fran­ciaországtól Csehországig és Hollandiától Olaszországig napirenden van, a legvon­zóbb célpont mégis Német­ország. A szerencsétlenek fülében az ország neve egyet jelent a jóléttel és a moz­gásszabadsággal - ráadásul szárazföldi határait is vi­szonylag könnyű átlépni. A migráció immár a leg­nagyobb politikai és társa­dalmi kihívást jelenti Bonn számára, még ha a pártok és választóik jórésze fél is ki­mondani a valóságot: a ke­letkező multikulturális társa­dalomból nincs visszaút. A külföldiekkel szembeni ha­gyományos politika, amely a bevándorlást pusztán átme­neti jelenségnek tekintette, csődje jutott. A világ szegény és gaz­dag térségei közötti korlátok egyre áteresztőbbé válnak, a beszivárgás elkerülhetetlen. Túl erős a pénz csábítása, túl sóvárgó a remény, hogy a német földön keresett összegből el lehet tartani a Pakisztánban, - Ukrajnában, Kamerunban maradt csalá­dot. Berlinben, München­ben, Hamburgban a takarító szolgáltatás, a gyermekfel­ügyelet (baby sitting) és a la­kásfelújítás szinte kizárólag külföldiek kezén van. Szinte alig akad étterem, ahol ne külföldiek főznének és mo­sogatnának a konyhán. A bárpillangók, konzumnők és prostituáltak „piacán" pedig szinte minden nemzet lányai megtalálhatók. A rendőrség rendszeres razziákkal igyekszik ritkítani az illegális tartózkodók szá­mát, de még a parancsnokok is elismerik, hogy szélma­lomharcot vívnak. Akit ma lefülelnek és kitoloncolnak, egy hét múlva újból szembe­jöhet velük az utcán. A feladat képtelenségét már felismerték egyesek. Az osnabrücki egyetem migrá­ciós kutatásokkal foglalkozó intézetének vezetője szerint a tilalmak és razziák helyett inkább arról kellene beszél­ni, hogyan lehetne integrálni a társadalomba a külföldie­ket. A beutazási tilalomról szóló bonni frázisok ugyanis veszedelmes feszültséget kelthetnek a társadalomban. - Ha a tömeg nap mint nap az ellenkezőjét tapasztalja annak, amit a politikusok papolnak, akkor egy napon „kiborul a bili" - jósolja Klaus Bade. Rögvest utal az 199l-es menekült-vitára. Akkor a politikusok addig vitatkoz­tak a menedékkérők rovásá­ra, míg a felpaprikázott cső­cselék a maga kezébe vette azok kiűzését. Most az ille­gális külföldiek szelleme kí­sért, s Bade attól fél, hogy újból kezdődik a hangulat­keltés, az uszítás. Dorogman László • Bosznia Jeladók - kecskéken A Boszniában fogságba esett francia pilóták után ku­tató NATO-erők hónapokig legelésző kecskéket követtek nyomon - (rta helyi forrásait idézve a The Sunday Times. A vezető brit lap értesülése szerint mindez azért történ­hetett, mert a szerbek csúfo­san túljártak az atlanti szö­vetség eszén: a két francia elektronikus jeladóit, ame­lyek a felderítőket nyomra vezethették volna, a hegyek között bóklászó háziállatok­ra erősítették. Mladics tábornok, a helyi szerb erők parancsnoka, aki személyesen irányította a foglyok sorsát, ennek elle­nére is félt attól, hogy a két repülőtiszt hollétéről a nyu­gatiak valahogy tudomást szereznek, s ezért szinte fo­lyamatosan hurcoltatta ide­oda a sebesült katonákat. Végül Milosevics szerb el­nök fenyegette meg múlt va­sárnap azonnali letartózta­tással a boszniai szerb tábor­nokot. ha az nem engedi sza­badon a franciákat - frja a The Sunday Times, amely­nek értesülése szerint az er­ről szóló telefonbeszélgetést az amerikai felderítő szolgá­lat, a CIA egyik kémmű­holdja hallgatta le. A londoni lap már a piló­ták gépének augusztus végi lelövése után megírta, hogy a NATO mentőalakulatai an­nak idején hajszál htján „ki­mentették" a repülőtiszteket először fogságba ejtő szerb parasztot, aki a műholdas jeladókat tartalmazó öveket elvette a franciáktól. A szerb hadsereg katonái azonban tudták, hogy az övek mit rej­tenek, ezért azokat elszedték a paraszttól, a pilótákkal együtt - (rta annak idején a The Sunday Times. • Izrael Tüntetés Több tízezren vettek részt szombaton egy vallásos szerve­zet szimpátiatüntetésén Tel­Avivnak azon a terén, ahol Ji­chak Rabint meggyilkolták. A megmozduláson a Nemze­ti Vallásos Párthoz tartozó cisz­jordániai zsidó telepesek és sze­mináriumi hallgatók az ellen til­takoztak, hogy a Rabin-gyilkos­ság kapcsán a rendőrség kihall­gatott számos rabbit és jobbol­dali aktivistát, mivel gyanítja, hogy bátorították vagy segítet­ték a gyilkosokat. „Kedves barátaim! Örü­lök, hogy a mai világban még vannak tisztességes emberek, akik a legna­gyobb ellenszélben is a mai napig hűek maradtak meggyőződésükhoz." Ezt Jörg Haider osztrák sza­badságpárti vezető jelentet­te ki a karintiai Krumpen­dorfban a Waffen SS - a náci elitalakulat - októberi veterántalálkozóján. A Haider szerepléséről ké­szült amatör videofelvételt a német ARD televízió most mutatta be, s a har­madik legerősebb párt el­nökének szavai rendkívüli felháborodást keltettek Ausztriában. • Ausztria Haider dicsérte a nácikat Haider a szombati újsá­gokban megjelent nyilatko­zataiban arra hivatkozott, hogy ezen a találkozón több politikus és egyházi személyiség is megjelent, s a kazettát az ellenfelei - az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) - sugalma­zására mutatta be a német televízió éppen most, az előrehozott osztrák parla­menti választások előtt né­hány nappal. Az úgynevezett Ulrichs­berg-találkozón Haider a náci veteránok előtt - akik­nek egy részét a Der Stan­dard című tekintélyes oszt­rák lap beszámolója szerint hazájukban az emberiség elleni bűntetteik miatt sú­lyos börtönbüntetésre ítél­ték - azt fejtegette: „meg­mutatjuk, hogy nem lehet minket legyűrni, s ha ma nem is rendelkezünk több­séggel, szellemileg a többi­ek felett állunk ". • Nagy-Britannia Bormann a szigeten élt? Martin Bormann, Hitler egykori jobbkeze, akinek Ber­lin ostroma után nyoma ve­szett, egészségben élt csaknem 90 éves koráig, s 1989-ben halt meg, mégpedig Nagy-Britan­niában - ez áll abban a szinte a sci-fi határát súroló, ám hite­lesnek tűnő kötetben, amely hamarosan megjelenik a brit könyvpiacon. A dokumentum szerint Bor­mannt 1945 májusában Chur­chill akkori brit kormányfő pa­rancsára csempészték ki a ber­lini Führer-bunkerből, London­ba vitték és plasztikai műtéttel tették felismerhetetlenné. A brit hatóságok elsősorban a ná­ci aranykincs titkait igykeztek kipréselni a német vezetőből ­áll a kötetben, amelynek szer­zője a Christopher Creighton álnév mögé rejtőzik, s állítólag annak idején - 22 évesen ­maga vezette az emberrablási akciót Ian Fleminggel, a James Bond-sztorik későbbi szerzőjé­vel együtt. A könyv az egyik legna­gyobb brit kiadó, a Simon and Schuster gondozásában jelenik meg. A cég, amelynek szerzői listáján szerepel egyebek mel­lett Henry Kissinger neve is, a The Observer cfmű vasárnapi londoni lap értesülése szerint 500 ezer fontért szerezte meg a jogokat egy aukción. A kiadó igazgatója „meggyőzőnek,, ne­vezte a szerző által felvonulta­tott dokumentumokat és bizo­nyftékokat, jóllehet a brit lap emlékeztet: a nyugat-német kormány már 1973-ban hivata­losan halottnak nyilvánította Martin Bormannt, miután sza­kértők egy nem sokkal koráb­ban Berlinben fellelt csontváz­maradványt neki tulajdonítot­tak. A könyv szerint azonban Bormann egy kis angol faluban élt még csaknem 45 évet, s a település templomának kertjé­ben, jeltelen sfrban nyugszik hat évvel ezelőtt bekövetkezett halála óta. • Oroszország Érvényes választás Érvényes az orosz parla­menti választás, miután vasár­nap délutánig a 105 millió sza­vazásra jogosult választópolgár 33 százaléka járult az urnák elé. Alekszandr Ivancsenko, a központi választási bizottság helyettes vezetője szerint moszkvai idő szerint délután négy óráig 33 százalékos volt a részvétel, miközben a voksolás érvényessségéhez 25 százaié­kos megjelenés volt szükséges országos szinten. A Távol-Keleten az urnák zárásakor mintegy 55 százalé­kos volt a részvétel és Szibériá­ban, illetve Oroszország közép­ső területein is többen járultak az urnák elé, mint két éve. Csecsenföldön, ahol a hábo­rús viszonyok miatt már sötéte­dés előtt bezártak a szavazóhe­lyiségek, a központi választási bizottság adatai szerint 46 szá­zalékos volt a részvétel. A vá­lasztások eredményét később teszik közzé. Társadalmi törvényszéket hoznak létre január elején amiatt, hogy „a román nép lelkét nyomó vétket" lemos­sák, amelyet Nicolae Ceauces­cu és felesége karácsonyi ki­végzésével 1989 telén elköve­tett - adta hírül a bukaresti el­lenzéki Ziua, a perújrafelvételt kezdeményező napilap. A diktátor-házaspár arcké­peivel díszttett bukaresti elő­adóteremben 1996. január 11­én kerül sor a tervezett tárgya­lásra, amelynek törvényszéki elnökévé az ellenzéki román jogászt, Corneliu Turianut kérték fel. A védelmet a leghí­resebb ügyvédekből válogat­ják össze, és a kezdeménye­zők szándéka, hogy a társadal­mi törvényszék a legszigorúb­• Románia Ceaucescuék pere ban betartsa a romániai törvé­nyek betűjét és szellemét. A Ziua felszólította olvasóit, hogy amennyiben tanúvallo­mást tennének a diktátor-há­zaspár mellett vagy ellen, je­lentkezzenek a szerkesztőség­ben. Romániában különösen az utóbbi időben egyre komo­lyabban merült fel, hogy a Ceaucescu-házaspárt önké­nyesen, a törvény előírásait át­hágva végezték ki. • Vietnam Megtalálták a roncsokat A Cam Ranh-i vietnami ka­tonai repülőtér közelében meg­találták a kedden szerencsétle­nül járt három Sz.u-27-es orosz vadászgép rocsait. A roncsokat egy helikopterről fedezték fel azon a hegyen, amelynek a há­rom Szuhoj a viharos szélben nekiütközött - idézte az Inter­fax az orosz légierő parancs­nokságát. A szerencsétlenség helyszínén egy ejtőernyőt is ta­láltak. Ennek alapján némi re­mény van arra, hogy a négy el­tűnt pilóta közül legalább egy életben van. ELSŐ HAZAI LAKÁSALAP * ADOKEDVEZMENY IO%-OS LAKÁSVÁSÁRLÁSI KEDVEZMÉNY INGYENES TŐKESZÁMLA é tüíessK Jegyzési helyek: A Quaestor Értékpapír Kft. irodái, a K&H Brókerház Rt. szervezésében a Kereskedelmi Bank Rt. országos hálózata és az Ibusz Bank Rt. mértékr országos hálózató; a Corvinbank Rt. országos hálózata valamint o Koniumbank Rt. országos hálózata és a Takarékszövetkezetek kijelölt fiókjai. eOOÁNK; 1027 WOAftST, SEM *». 33-34 • t; 201-4090, 201-6017 • fú 201-0525 • 4025 KÖKÍN, KOSSUTH U, 2. • L (5^-430-740,430-741 • 3300 EGER. SÁNDOR IMRE U, 2. • V [341-428-410,412-799 • 9021GYÓK, JEDUK ÁNYOS U. 9. • t !9ó)-324-324.312-434 • 7621 PÉCS, JÓKAI U.! 1. > T.. (73^­2244)49,33W77 . 6720 SZEGED, DEÁK FBtfNC U. 34. • L (62|-312-240,312-440 • 8200 VES23«M,IÁI®CaU. 7. »l;|í^29»*fc«(faS-39S A lap szerint az első terror­merénylet, a júliusi párizsi robbantás után Jean-Louis Debré belügyminiszter szabad kezet kért (és kapott) Jacques Chirac államfőtől a vizsgála­tok irányítására, de egészen szeptember elejéig, az egyik terrorista, a később menekülés közben agyonlőtt Khaled Kel­kal azonosításáig a rendőrök semmilyen nyomra sem akad­tak. Kelkai ugyan meghalt, s magával vitte titkait, de sike­rült elfogni több tettestársát, s egyikőjük kocsijában - renge­teg más lefoglalt irat és tárgy mellett - ráakadtak az előbb említett orvosi igazolásra. A papír egy bizonyos Nasszerdin Szlimani nevére szólt, s ezt a nevet megtalálták Kelkal note­szében is: így hát az illetőt ­akit gyorsan sikerült azonosí­tani - szoros megfigyelés alá helyezték. Mint kiderült, a papíron szereplő orvosi kezelések idő­pontjaiban Szlimani nem lehe­tett kórházban (dolgozott a munkahelyén) - akkor viszont valaki más használta az ő ne­vét. De ki? - ez a kérdés na­gyon izgatta a nyomozókat, de egy hónapon át (miközben újabb két pokolgépes merény­• Franciaország Elfogták a tetteseket Újabb robbanástól nem kell tartani... Egy egyszerű orvosi papír, egy kezelési igazolás mi­att buktak le a nyári, ősz eleji franciaországi terrorhul­lám okozói - legalábbis ezt írja szombati számában a Le Point cimű párizsi hetilap, amely több oldalas össze­foglalót közölt a nyomozás történetéről. let történt) a megfigyelés nem járt semmiféle ereménnyel. Végül azonban a kitartás meg­hozta jutalmát: október végén Szlimanit többször is felhívta egy Mehdi nevezetű férfi. Bár „Mehdi" nagyon óva­tos volt, s mindig más és más utcai fülkéből beszélt, a fran­cia telefontársaságnak, a Fran­cé Telecomnak sikerült meg­állapítania, hogy a rövid hívá­sok mindig a francia főváros XVI. kerületének egy bizo­nyos részéből jönnek. A rend­őrség ettől kezdve a körzet összes utcai telefonfülkéjét le­hallgatta. s október 30-án si­került is azonosítani az illetőt. „Mehdi" - igazi nevén Bua­lem Benszaid, egy 28 éves fia­tal, akit a legradikálisabb algé­riai iszlám terrorcsoport, a GIA küldött át Franciaország­ba a merényletek megszerve­zésére, s aki itteni tartózkodá­sa alatt valóban Szlimani tár­sadalombiztosítási kártyáját használva kezeltette hasgör­cseit - ettől kezdve állandó megfigyelés alatt állt, s mikor egyik telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a terroristák újabb robbantásra készülnek, mind őt, mind a telefonbeszél­getés révén azonosított lille-i cinkostársait őrizetbe vették. A francia nyomozók július vége óta 62 iszlám radikálist küldtek rácsok mögé - ám e kétségtelen siker ellenére a hatóságok egyelőre nem akar­ják feloldani a közterületek fo­kozott ellenőrzését, mert tarta­nak attól, hogy a GIA a tavaly karácsonyi gépeltérttési akció első évfordulója táján egy újabb, nagyszabású akcióra készül, akkor lelőtt tagjainak „ megbosszulására ".

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents