Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-02 / 283. szám

SZOMBAT, 1995. DEC. 2. A Rókusi víztorony mit sem tud az árvitáról... (Fotó: Karnok Csaba) A legutóbbi közgyűlésen határoztak úgy a városatyák (és városanyák), hogy jövőre többet kell fizetnünk az ivóvízért (is). Minthogy a lakossági fogyasztás lényegesen csökkent, fölvetődött a kérdés: azért emelkedik a díj, mert kevesebb víz fogy, és „be kell hozni" valahol a bevételkiesést? A kérdésre a legilletékesebbek válaszolnak. • Nem szabad büntetni a takarékoskodókat! Mitől drágább a víz? Fodor Lászlóné dr., a Szegedi Vízmű Kft. gazdasági igazgatója: - A társaság működését szabályozó keretszerződés meghatározza, hogy évenként mennyivel emelhetjük a víz- és csatornadíjat. A számítás alapja egy index-képlet, amelynek segítségével minden tárgyévben (amely nálunk október l-ig tart) annyival növeljük az árat, amennyivel időközben nőtt az infláció, drágult az energia, stb. Ez az index tehát csak az előbb fölsorolt külső tényezőket veszi számításba. • A fogyasztás-változás milyen hatással van az árképzésre? ' - A fölmerülő költségek nagy része (mintegy 80 százaléka) állandó, független az értékesített víz mennyiségétől. Ide a karbantartási, működtetési költségeket, a dolgozók bérköltségét, stb. kell érteni. Tartósan nem vonhatunk ki a termelésből egyetlen telepet sem, mert az esetleges újraindítás költségei a megtakarításnál nagyobb többletkiadást jelentenének. Valamint: állandó készenlétben kell állnunk a fogyasztás növekedésére, sőt, a csúcsfogyasztási igények kielégítésére is. Magyarán: a rendelkezésünkre álló kapacitásnak mindig nagyobbnak kell lennie, mint az átlagfogyasztás. Az ehhez kapcsolódó költségeket is meg kell jelenítenünk az árban. 9 Elképzelhető, hogy mégis csökkentsék a működési költségeket? - Felelősek vagyunk a folyamatos és zavartalan vízellátás biztosításáért. Ha azonban kevesebbet költünk például karbantartásra, az előbb-utóbb visszaüt; mert a későbbi hibaelhárítás még többe kerül, mint az időben elvégzett karbantartás. A társaság azt szerette volna elérni, hogy a most elfogadott vfz- és csatornadíj helyett köbméterenként két forinttal többet, vagyis 84,20 forintot hagyjon jóvá a közgyűlés. Minthogy ez nem sikerült, a jelenlegi viszonyok között megtörténhet, hogy későbbre kell halasztanunk bizonyos megelőző karbantartási munkákat. • A Szegedi Vízmű Kft. számított a fogyasztás csökkenésére? - Mi 5 százalékos visszaeséssel számoltunk, ehhez képest mintegy 15 százalékkal csökkent a fogyasztás. 9 Minek tudható be a vártnál nagyobb visszaesés? - A lakosság fogyasztási szokásai megváltozóban vannak. Locsolásra például egyre többen vesznek norton-kutakból vizet; azután a vízórákon ellenőrizhető a fogyasztás, fgy otthon is jobban lehet takarékoskodni. Ezenfelül az ipari vtzfölhasználás is csökkent, például a szalámigyár saját kutat fúrt magának. A régi, szegedi „nagyipar" gyakorlatilag összeomlott, a kisüzemek vízfogyasztása pedig egyelőre még nem ér föl a korábbi szinttel. Az ún. közületek is jobban takarékoskodnak egyébként teljesen érthető módon. 9 Számítanak-e további fogyasztáscsökkenésre? - Igen. Szegeden 200 liter/nap fogyasztást terveztünk korábban. Ehhez képest 165 liter/nap a tényleges fogyasztás, és úgy gondoljuk, még akár napi 140 literre is visszaeshet ez a mutató. 9 Alkalmazkodva a kisebb fogyasztáshoz, tervezik a víztermelés csökkentését? - Csak annyi vizet hozunk föl, amennyit értékesíteni is lehet. Jövőre, 1995höz képest körülbelül 10 százalékkal kevesebb értékesített vízmennyiséggel számolunk. 9 A felhasznált energia nyilván jelentős költségtényező. Ha csökken a fogyasztás (és vele a termelés) várható-e, hogy energiából is kevesebbet használnak föl? - Energiafogyasztásunknak csak 50-60 százaléka arányos a termeléssel. Az „energiagyártókkal" kötött szerződéseink határozatlan idejűek és nehezen módosíthatók. A változtatáshoz pedig biztosan kell tudnunk, hogy a csökkenés tartós-e, és hol lesz a fogyasztás új, állandósult szintje. 9 Végül, csak a rend kedévéért: mennyit kell most fizetni a vízért? - A városi közgyűlés, amelynek ármeghatározó joga van, végül 28,1 százalékos díjemelést hagyott jóvá. így: a víz- és csatornadíj 1996. január 1-től 82,20 forint/köbméter, ehhez jön még a 12 százalék általános forgalmi adó. 9 Kozma József, a közgyűlés munkáját segítő Víz- és Csatornaügyi Bizottság alelnöke, az 51 százalékban városi tulajdonú Szegedi Vízmű Kft. taggyűlésében az önkormányzat kéviselője. Az ő véleménye szerint addig nem lehet a város pogárai számára kedvezőbb díjtételeket kiharcolni, amíg a Szegedi Vízmű Kft. francia tulajdonosa, a CGE, valamint a városi önkormányzat között megkötött keretszerződést nem sikerül módosítani. E szerződés tartalmazza azt a bizonyos formulát, amelynek alapján megállapítják a víz- és csatornadíj éves mértékét. Kozma József elmondta, hogy már többször kezdeményezték a megállapodás felülvizsgálatát, s a francia fél nem is zárkózott el a javaslat elől. A tárgyalás és a változtatás azonban hosszú időt igényel, ezért gyors eredményre nem szabad számítani. A vitás pontok lényegét a vízügyi bizottság alelnöke a következőképpen foglalta össze. A kiinduló helyzet az, hogy a jelenleg is érvényes megállapodás szerint, ha a fogyasztás a tizenöt évre előre meghatározott „referencia-mennyiség" alá csökken, akkor a vízdíjról újra meg kell állapodni. Minthogy a fogyasztás jelentősen csökkent, az üzemeltető vállalat (vagyis a Vízmű Kft. föl is hívta erre a pontra a figyelmet). Básthy Gábor alpolgármester, valamint Kozma József, mint a város tulajdonosi képviselője készségesen állt a tárgyalások elébe. Kozma József elmondta, hogy az üzemeltető vállalat első javaslata az volt, hogy a fogyasztás csökkenését építsék be a jövőben is érvényes számftási formulába. Ezt a megoldást a város vezetése elfogadhatatlannak tartja gazdasági szempontból sem, de vannak más szempontok is: hiszen ezzel tulajdonképpen megbüntetnék a fogyasztókat azért, mert a korábbinál jobban takarékoskodnak. Ehelyett azt javasolták, hogy inkább vizsgálják meg, hol és miképpen csökkenthetők a vállalat költségei, s vannak-e az üzemeltetésnek tartalékai. Pontosan meg kell határozni, hol van az határ, amelynél alább már nem kerülhetnek a működési költségek, hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket minden körülmények között el kell látni (ilyen a vfz- és csatornahálózat fenntartása, a vfz kitermelése, stb.). Kozma József véleménye szerint meg kell változtatni a keretmegállapodás azon részét is, amely a városi ivóINTERJÚ 7 vízfogyasztás föltételezett mennyiségét határozza meg. Az ugyanis már most világos, hogy a szerződésben megjelölt mennyiséget nem éri el a fogyasztás - mindenki ott takarékoskodik, ahol csak tud. Különösen nem tartható ez a mutató a megállapodás érvényességi idejéből még hátralévő 13 évben - ismerve a nyugat-európai átlagokat, amelyek jóval alacsonyabbak a mi mostani fogyasztásunknál. A vízügyi bizottság alelnökének következtetése úgy szól, hogy a vállalat üzemeltetését és a vízdíjat csak akkor lehet biztonságosnak te-kinteni, ha fölülvizsgálják az éves fogyasztásra és a referenciamennyiségre vonatkozó tervet is. Ugyancsak fontos, hogy az üzemeltető vállalat mindkét tulajdonosa (tehát a CGE és a szegedi önkormányzat) csak mérsékelt nyereséggel számolhat a jelenlegi, igen nehéz gazdasági helyzetben. Kozma József hangsúlyozta, hogy az önkormányzat már régen lemondott minden ilyenfajta igényéről, vagyis: nem törekszik minden áron a nyereségre. (Ugyanakkor természetesen azt sem lehet megengedni, hogy tönkremenjen az 51 százalékban önkormányzati tulajdonú cég.) A vízügyi bizottság alelnöke azt is fontosnak tartja, hogy mindeki előtt világos legyen: a most jóváhagyott áremelés nem „büntető" jellegű, semmiképpen sem a takarékosság nem kívánatos következménye. A januártól életbe lépő áremelésben csak az elmúlt időszakban bekövetkezett árváltozások - s azok következményei - jelennek meg. Kozma József szerint a közeljövőben újabb, jelentős és rendkívüli áremeléstől nem kell tartanunk. Ny. P. Megrendelésre nem lehel jelképel alkotni" Beszélgetés Janáky István építésszel Deszk, ahol két polgárőrség sem sok Nemrégiben hatvanöt építészeti rajzot láthattak az érdeklődők a Impala Házban. A rajzokat az a Janáky István készttette, aki Lepkeház tervével nagy eséllyel pályázott annak idején a spanyolországi expóra. Sevillában végül aztán Makovecz Imre épített. Hogy miért nem ő, arról nem szívesen nyilatkozik. mert mint mondta: az ügy már nem hír. - Ami érdekesebb: a sevillai expó után felkerestek Szombathelyről. Elmondták, hogy egy harminc kilométeres turistautat szeretnének létesíteni a hegyek között, egészen Kőszegig. Egy másfajta Lepkeház ennek az útnak lett volna egyik állomása. Izgatott a dolog, mert azon a részen gazdag lepkefauna van. Egy biológiai állomással együtt fontos lepkefigyelő hely lehetett volna az Alpok - Adria vonalon. Hozzáteszem, a felkérés akkor történt, amikor a városok expó lázban égtek. Aztán az expóból nem lett semmi, így ez a terv is elsüllyedt. 9 Beszéljünk egy, a 2000 című folyóiratban megjelent esszéjéről. Ebben egyebek mellett azt írja: „Az épületek egykoron felmutatták a teljes körű köznapiságot és az egyetemességet egyaránt. Azok természetes, méltóságos vagy szörnyű szimbólumok voltak." Ma mit mutatnak fel az újonnan tervezett épületek? - Manapság nagyon sok kollégám liiszi azt, hogy szimbólumot teremt. Véleményem szerint a szó közhellyé vált. A médiák is amelyek imádják a közhelyeket, mert azt hiszik, egy szóba mindent bele lehet sűríteni -*arra ajzzák a művé•szeket, hogy szimbólumokat teremtsenek. Ez azonban nem megy máról holnapra. A szimbólumok évszázadok alatt létrejött súlyos képződmények, olyanok, amelyeket a hosszadalmas emberi történet termelt ki magából. Megrendelésre nem lehet jelképet alkotni. Erre ma már egy élet is kevés. Az akaratlagos szimbólumteremtés hamis és erőltetett dolog. 9 Mégis sokan járnak ezen az úton. - Igen. De amit létrehoznak, azok nem szimbólumok, hanem jelzések, jelek. A jel viszont könnyű és illékony dolog. Magára vesz egy jelentést, aztán az elszáll róla, és másik jelentést kap. Ez a szimbólumokkal nem történik meg. vagy legalábbis nem ilyen könnyen. Nagyon nehéz elképzelni, hogy a keresztet másra lehetne használni, mint a Krisztusi történet szimbólumaként. De hogy a jelzéseknél maradjunk. Ha valaki terveztet egy bankot, azt kéri az építésztől: olyan épületet csináljon, amely jelképezi a pénz hatalmát. Az épület már majdnem kész, amikor tönkremegy a bank, és egy CocaCola üzeletház kap benne helyet. Most akkor mi van? A bank szimbólum a CocaColanak is megfelel? 9 Érdekes, hogy a XVIII-XIX. századi építőmesterek munkáikban megőrizték még azt az illúziót, hogy az építészet igenis jelképezi a rajta kívüli emberi mindenséget és a köznapi életet is. Ők még a kettőt ősszé, tudták kapcsolni. Aztán valamikor a század elején megszakadt ez a folyamat. - A szimbólum - amely az egyetemességgel van kapcsolatban - olyan teremtmény, amely hasonlít Istenhez. Manapság, mivel nem jön létre szimbólum, az egyetemességgel való kapcsolattartás egyre jobban kivész a dolgok közül, és csak a köznapiság marad meg, amelyhez csak a jelzések és a jelek tapadnak. Hogy a példánál maradjunk: egy bankot, mint szimbólumot egyáltalán nem lehet egyetemesnek nevezni. Egyébként sokan gondolkodnak azon. hogy ezt az eltűnést hogyan lehetne megakadályozni. Vannak építészek, akik megpróbálják visszatartani, lassítani az egyetemesség eltűnését. 9 Ön szerint szerves tartozéka-e az emberi életnek ma az építészet? - Igen, mert majd' minden épületekben zajlik. Csak éppen a nagy lélegzetű tartalom kiszáradása miatt lassan az épületek használati tárgyakká degradálódnak. Lassan úgy használják az emberek az épületeket, mint az eldobható papír evőeszközöket. A papírtálcát is először használják, majd szemétbe kerül, aztán újra feldolgozzák és papírtálca lesz belőle. A folyamat ismert. Ennek a tárgynak nagyon-nagyon kevés jelentősége van az emberek életében. Egy gótikus templom nem úgy készült, hogy felépítették a templomot, aztán lerombolták, majd bedarálták a követ és megint felhasználták. Nem. Azt egyszer megépítették, és kész. Utána két dolgot lehet vele csinálni: használni vagy lerombolni. De mást nem. Nem lehetett újratermelni. Az eklektikus stílusok megpróbálták ezt véghez vinni, de egyet fordultak, és már ki is múltak. A posztmodern is megpróbálta még egyszer megcsinálni a fordulatot, de az már olyan gyenge dolog volt, mint amikor nincs benzin a kocsidban és tövig nyomod a gázpedált, de persze nem haladsz előre egy tapodtat sem. 9 A legtöbb magyarországi építésznek valóságos hőstettélményt nyújt az építés. Önnek mit jelent? - Megismerést. Az építészet nekem olyan, mint egy erdő, amely tele van rengeteg fával, állattal, növényekkel benőtt romokkal. Ezt a helyet akarom bejárni, feltérképezni, megismerni. Természetesen az építészeten keresztül a világot is szeretném megismerni. Bevallom, ez ma nagyon szomorú folyamat, mert a világ rendkívül szomorú. Szabó C. Szilárd Alig több mint egy hónapja adtunk hfrt arról, hogy Deszken - tulajdonképpen személyes ellentétek miatt megalakult, az április óta működő mellé egy másik polgárőrség is. Mindez azonban, a korábban történteket is nyomon követők körében, elsősorban aggodalmat és nem megelégedést váltott ki. Mivel a helyzet az elmúlt hetek alatt sem változott, ezért Dávid István, a Csongrád Megyei Polgárőr Szövetség titkára úgy gondolta: felkéri az érintetteket - a két tagszervezet elnökét, Frányó Mihályt és Papdi Gézát, valamint Simicz Józsefet, a település polgármesterét hogy üljenek egy asztalhoz, és próbáljanak a falu érdekében egyezségre jutni. Javaslatát elfogadva került sor a találkozásra, amelyen jelen volt Magyari Béla, a megyei szövetség elnöke is. így utólag visszatekintve pedig elégedetten lehet elkönyvelni, hogy az első hallásra igen nehéznek ígérkező beszélgetés, végül nagyobb szócsaták nélkül zajlott le. A jelenlévők elsőként leszögezték: a múlt sérelmeit kölcsönösen elfelejtve működnek majd együtt a jövőben Deszk közrendjének védelme érdekében, mivel ott az utóbbi időben sem tétlenkedtek a bűnelkövetők. Sőt, Simicz József ígéretett tett arra, hogy - bár a falu 1996. évi költségvetésének végleges összeállításakor várhatóan a tavalyinál 2 millió 700 ezer forinttal kevesebbel számolhatnak - nem ellenzi majd egyik eredményesen tevékenykedő polgárőrszervezet - lehetőségek szerinti - támogatását sem. Frányó Mihály, a Deszki Polgárőrség, valamint Papdi Géza a Faluvédő Polgárőrség elnökei pedig - munkájuk eredményének mérhetősége céljából - abban értett egyet, hogy páros héten az előbbi, páratlanon az utóbbi önkétes csapat tagjai ügyelnek majd a rendre, a biztonságra. Mindezt természetesen együttműködési megállapodásban is rögzítik majd néhány napon belül - még a december 12-i testületi ülés előtt - és nemcsak egymással, hanem az önkormányzattal is. N. Rócz Judit .CHILDQEN'A rUN* JÁTÉK-, DISNEYÉS FOTÓCIKKBOLT Felnőttek ás gyerekek! Ajándékot a Mars téri hl pavilonból vegyelekI import termékek üzletkötői áron! „Jaj, csakhogy rábukkantak végre erre a szemétkupacra...!" - így fogadta fotóriporterünket a képen látható hölgy, akit (mint minden arra járót) nagyon zavar a Lengyel és Juhász Gyula utca sarkán éktelenkedő' szemétdomb. Ezeket az „ajándékzacskókat" még biztosan nem a Mikulás készítette oda meglepetésként, sokkal inkább a Krampusz lehetett az, aki ilyen csúfságot művelt. Esetleg valaki más...? (Fotó: Somogyi Károly né)