Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

SZOMBAT, 1995. DEC. 16 BELÜGYEINK 3 A szegedi Kormányos utcai díjazott épület. (Fotó: Karnok Csaba) A makói Kelemen utcai díjazott épület. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hazánkban a lakóház-építési kultúra színvonalának javítása érdekében évente országos pályázaton díjazzák a legszebb, a leginkább példa értékű épületeket. A megyei fordulót Csongrád megye önkormányzata mellett Szeged és Hódmezővásárhely - együtt - hirdeti meg. így történt ez az idén is, de sajnos ez alkalommal az átlagosnál jóval kevesebb - összesen három értékelhető - pályázat érkezett a bíráló bizottsághoz. Mint annak • Szegeden és Makón Városszépítő házak elnöke, Kiss Lajos területi főépítész elmondta, ezek egyike sem volt olyan kimagasló, hogy egyértelmű példaként szolgálva kiérdemelte volna az Év lakóháza Csongrád megyei díját. A bizottság ezért úgy döntött, hogy az idén a különdíjakat sem adja ki, de 80-80 ezer forintos elismerést odaítél a makói Kelemen László utca 43. számú, valamint a szegedi Kormányos utca 21. számú lakóház építtetőjének, tervezőjének és a makói épület estében a kivitelezőnek is. Az értékelés egyébként a Papp Zoltán által tervezett szegedi ház mellett szóló érvek között említi azt, hogy a városképi előírásoknak megfelelve jól illeszkedik az utcaképbe. Emellett az átlagot igényességében, valamint bonyolultságában is meghaladó építtetői programot a tervező jól oldotta meg, az alaprajz logikusan szervezett, markáns, szimmetrikus elemekkel készült. Kávássyné Homoki Beatrix egylakásos családi házat tervezett, amelynek dicséretes előnyei közé tartozik a helyiségek kedvező térkapcsolata, de a tetőtér beépítése is helytakarékos és gazdaságos. Sőt, ezen épület esetében külön kiemelte a bíráló bizottság a kivitelezés átlag fölötti jó színvonalát. N. R. J. • Lépéselőnyben a Dél-Alföld? Tabajdi Csaba a gazdaságról A vidék érdekérvényesítő szerepének erősödése gazdasági és politikai érdek. Csongrád és Bács-Kiskun megye szorosabb együttműködését az E5-ös autópálya megépítése, a Duna-Tisza közi homokhátság vízellátási gondja, de maga a határmegyei helyzet is indokolja. E két déli megyének az alföldi együttműködésen belüli szorosabb kapcsolatáért különböző pártállású politikusok, országgyűlési és önkormányzati képviselők lobbyznak. A részletekről tegnap sajtótájékoztatón beszélt Tabajdi Csaba (MSZP), BácsKiskun megyei, továbbá Fritz Péter (MSZP) és Póda Jenó (MDF) Csongrád megyei országgyűlési képviselő. A gazdaság szereplőinek szempontjait Vancsura József, felsószentiváni vállalkozó érzékeltette. A dél-alföldi megyék felismerték: egyidejűleg többféle formában kell lobbyzni. A térségi együttműködés jó híre, hogy miközben erősödnek a kistérségi társulások, megszületett a 400 millió forint törzstőkéjű Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft., melynek rendkívül fontos integrációs szerepe lehet. E A gazdaság és a politika érdeke azonos: kicsi, nagy, nagyobb, még nagyobb térségi együttműködés. (Fotó: Révész Róbert) társaság a magánszféra és az önkormányzatok közötti gazdasági kapcsolatot segíti. A szegedi központú befektetési és fejlesztési kft. újszerű módon, nem egyszerű kölcsönnel, hanem közös társaság alakításával támogatja a jó ötletek megvalósulását. E társaság törzstőkéje hamarosan félmilliárd forint lesz, szakosított pénzintézeti jelleget kaphat, hátteret jelenthet az önkormányzatoknak és a vállalkozóknak is. Mert a térség vállalkozóinak észbe kell kapniuk: csakis egymással összefogva vehetik föl a versenyt a „multikkal". A kistérségi együttműködés sorsdöntő most, hogy beindul a gazdaság. A mezőgazdaság szempontjából lényeges a DunaTisza közi homokhátság vízellátásának megoldása, amit a Parlament is támogat. A délvidéki háborút berekesztő béke pillanatában megkezdődött a gazdasági kapcsolatokat helyreállttá tárgyalássorozat hazánk és a szomszédos ország vállalkozói között. Ez is igazolja, nem csupán a két dél-alföldi megye, hanem a Vajdaság, sőt Szerbia érdeke is, hogy az E 5-ös út a határig nyúljon. • Novemberi fogyasztói árak Csökken az infláció A fogyasztói árak novemberben az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelzi, hogy ismét lassul az áremelkedés üteme. Októberben a havi drágulás 2,3, szeptemberben pedig 2 százalék volt. Az utolsó 12 hónap alatt az árak 28.7 százalékkal növekedtek. Júniusban volt a legmagasabb az éves inflációs ráta, amikor elérte a 31 százalékot, júliusban ez 30,5 százalékra, augusztusban 29,2 százalékra, szeptemberben 28.8 százalékra csökkent. A folyamat októberben megtorpant, amikor az éves ráta 29 százalékra emelkedett, ám a novemberi adat jelzi, hogy hosszabb távon a csökkenő tendencia tartós. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a novemberi 1,6 árnövekedésnek kisebb hányada központi árintézkedések következménye, a többi elsősorban piaci indíttatású. Ezek hátterében azonban szintén meghúzódnak központi intézkedések, hiszen a dráguló energia, és üzemagyagárak tovább gyűrűznek a gazdaság egészében és a forint leértékelések következményei is folyamatosan érzékelhetők. Az őszi élelmiszer-árhullám, ami hasonlóan a múlt esztendőhöz és a korábbi évekhez, az idén is bekövetkezett, méreteiben azonban kisebb az előzőeknél. Novemberben az élelmiszerárak 1,4 százalékkal emelkedtek, a sertéshús-árak nem nőttek tovább, a lisztből készült termékek 3-4, a zsiradékok 2-5 százalékkal drágultak. A zöldfélék többségét a folyamatosan kialakult magas árak jellemzik. Novemberben a lakosság nettó pénzmegtakarítása a korábbinál gyorsabban emelkedett. Az év utolsó előtti hónapjában a nettó megtakarítások állománya 47,6 milliárd forinttal bővült. A Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint a magasabb megtakarítások mögött részben a novemberi jelentősebb bérkiáramlás, illetve jutalomfizetés állhat. Továbbra is gyorsan növekedtek a forintmegtakarítások. E téren a növekmény elérte a 43,6 milliárd forintot, míg a devizabetétek állománya 4,8 milliárd forinttal gyarapodott. Ha figyelembe vesszük a forintleértékelések hatását is, akkor kitűnik, hogy az állomány csökkent. A forintleértékelések miatt ugyanis 5,4 milliárd forinttal növekedett a devizabetétek értéke. (MTI) Bokros Lajos pénzügyminiszter pénteken az Országgyűlés költségvetési bizottságában kijelentette, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslatban foglaltak olyan terheket rónak a költségvetésre, amelyeket nem lehet finanszírozni. A pénzügyminiszter szerint a kormánynak ezt a törvényjavaslatot vissza kell vonnia. Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője, médiapolitikus az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a jelenlegi törvényjavaslat a közszolgálati rádió és televízió finanszírozását 1996-ra gyakorlatilag az 1995-ös szabályok szerint határozza meg. 1997-től a közszolgálati médiumok normatív finanszírozására történő áttéréssel valóban növekedne a költségvetés terhe. Mindeközben azonban a magánműsorszolgáltatók megjelenésével, a reklámmonopólium megszűnésével jelentősen csökken a közszolgálati intézmények összbevétele. Arra a kérdésre, hogy lesz-e törvény, Magyar Bálint azt válaszolta: btzik abban, hogy még az idén elfogadja a parlament ezt a törvényjavaslatot. (MTI) Hogyan tovább Röszkén? Akár ezt a cfmet is adhatták volna annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap délelőtt Röszkén - a község polgármesterének, Magyari Lászlónak a kezdeményezésére -, a röszkei határátkelőn tartottak. Három honatya, a megyei közgyűlés elnöke, a szegedi polgármester és a rendőrkapitány, a vámosok és a határőrök, a megyei főkapitányság vezető képviselői jelentek meg a fórumon. Új helyzettel kell számolni a jövőben - a Jugoszláviával szemben három évvel ezelőtt bevezetett - gazdasági embargó felszámolása miatt. Vélhetően a két ország közötti éves 1 milliós személyforgalom megsokszorozódik, nem is szólva a teherszállítás mértékéről. A növekedésre az átkelőnek, a falunak, Szegednek, a régiónak, de az egész országnak fel kell készülnie. Nem árt már most elgondolkodni azon kérdésen, hogy a jelenlegi állomást bővítsék, avagy újat építsenek helyette. Ez nyilván osztás, szorzás és tárgyalások kérdése. Már rövid távon érezhető lesz, hogy a nyugati vendégmunkások hazamerészkednek a jövőben. A távolabbi tervek szövögetése közben pedig figyelembe kell majd venni, hogy a két országot összekötő, átszelő autópályát „merre is vezessék". A röszkei polgármester elmondta, hogy rendszeressé kívánják tenni a hasonló találkozókat, hiszen a fórumra meghívottak saját területükön rengeteg információval rendelkeznek, ám azokat összegezni kellene az eredményes együttmunkálkodás érdekében. V. F. $. Adóabszurdok MM indenki érzi, hogy valami nem stimmel ebben MWm az országban. Tegnap éppen a pedagógusok sztrájkoltak ebbéli érzéseiktől indíttatva, holnap meg mondjuk éppen a családi ebédnél fogjuk elemezni, hogy így, karácsony előtt már végképp nem tudunk kijönni a pénzünkből. Valami nem stimmel. És nem csak mindennapi tapasztalásaink szerint, de a nagyobb összefüggésekben sem. Például az adóztatás környékén. A dohánygyárak már elmondták a magukét. Szerintük azzal például, hogy a Parlament jövőre 85 százalékra emelte a cigaretta fogyasztási adóját, nem akármilyen bakot lőtt. Ebből ugyanis számításaik szerint csuapa olyan fejlemény következik, amelyeket éppen nem tarthat kívánatosnak egyetlen épeszű parlament sem. Csökkenni fog ugyanis a fogyasztás (éljen a feketepiac!), aminek követekeztében nehéz helyzetbe kerülnek a cigarettagyárak. Lesznek elbocsátások, újabb néhányszáz munkanélküli. Ráadásul az idén is veszteséges dohánytermesztés helyzete tovább romlik az alacsony fölvásárlási árak miatt: lesznek tehát szép számmal tönkremenő gazdák, no meg növekvő import. És mindennek fejében még csökenni fognak az állam adóbevételei is, amint az a legutóbbi fogyasztási adóemeléskor is történt. Számolnak az ékszerészek és ékszerkereskedők is. Az itthon készített ékszerek fogyasztási adója ugyanis jövőre 123 százalékkal lesz több, mint az idén. Ékszert tehát - akinek van pénze és esze - külföldön fog vásárolni. És azt is kiszámolták, hogy amennyiben csak 20 százalékkal csökken jövőre az ékszerek iránti kereslet, azzal pontosan 850 millió forinttal csökken az állam adóbevétele. Zseniális! És akkor még nem beszéltünk például a benzin fogyasztási adójáról. Vagy a 48 százalékos szja-kulcsról, aminek következtében sok-sok adózó polgár fogja álvállalkozóként eldugni jövedelmét. MM ár-már hozzánemértéssel vádolná az ember a MWm pénzügyminisztert és csapatát az ilyen hírek hallatán, amikor valamelyik reggel megüti a fülét néhány mondat a rádióban. Miszerint Bokros Lajos valahol azt mondotta az adóabszurdokat firtató kérdésekre, hogy ő is tudja, úgy rossz az egész jövő évi adórendszer, ahogy van, a 48 százalékkal együtt. Hogy akkor mégis miért javasolt ilyen elemeket a PM? Mert van egy kormány, amelyben minden miniszter és tárca csak költeni akar, komoly megtakarítási javaslata pedig senkinek nincs. A pénzügyminiszter ilyen helyzetben csak egyet tehet: véleményétől függetlenül megpróbálja előteremteni azt a pénzt, amit mások el akarnak költeni. Hát ez legalább tiszta beszéd. Ql-*a-V A polgárőrség Csongrád megyei szövetségének tegnapi elnökségi ülése - az átlagostól eltérően - időnként szenvedélyes hangulatban zajlott. A jelenlévők ugyanis - amellett, hogy elfogadták Magyari Béla elnök beszámolóját - több, izgalmas témát tágyaltak. így a hét szegedi szervezet együttműködéséről is szó esett. Az ezzel kapcsolatos vita azzal zárult, hogy szövetség kezdeményezi majd egy egyeztető tárgyalás összehívását, amelyen nem csak a városban tevékenykedő polgárőrszervezetek vezetói vennének részt, hanem Szeged polgármestere, valamint a közbiztonsági tanácsnoka is. Megtárgyalták még a felgyői egyesület működésével kapcsolatos kérdéseket, meg• Polgárőrök tanácskozása Új tagok hallgatták a megyei szervezetbe újonnan felvett deszki, szőregi, sándorfalvi és tápéi polgárőrségek bemutatkozását szolgáló ismertetőket. Ezen kívül hozzájárult az elnökség ahhoz, hogy egy hónappal hosszabbítsák meg azon helyi polgárőrszervezetek szövetségi tagságát, akiknek ezidáig még nem sikerült bírósági bejegyzéssel hivatalossá tenni működésüket. N. R. J. Ezt azon a sajtótájékoztatón jelentették be, amelyet Kállay Emil, a piarista rend magyarországi tartományfőnöke és Szalay István polgármester tartott a városházán, miután mérnökök bevonásával egyeztették a piarista iskolaépület telkének elhelyezkedését. A tájékoztatón előző híradásainkat megerősítve elhangzott, hogy az építkezés céljára a szegedi önkormányzat a Rókusi körút és a Bálint Sándor utca találkozásánál egy 2,7 hektáros telket ajánlott fel. A telket hamarosan kimérik és átadási szerződését még ebben az évben aláírják. Az iskolaépítés 840 millió forintos állami támogatásból vált lehetségessé, amelyhez három részletben jut hozzá a piarista rend. • Ha iskola vanf legyen templom is Megépül a piarista gimnázium Legkésőbb 1998 végére felépül a szegedi piarista gimnázium új iskolaépülete, amely piarista rendházat és diákotthont is magába foglal majd. Az épület tervezésére a jövő év elején zártkörű pályázatot írnak ki, amelyre a rendhez szellemi kapcsolattal kötődő hazai és határon kívüli magyar építészeket hívnak meg. Elképzelhető, hogy a piarista gimnázium és a rendház környezetébe a tervezővel egy templom és egy plébánia terveit is elkészíttetik majd, amely a szeged-csanádi egyházmegye támogatásával épülne fel. Értesülésünk szerint Gyulay Endre megyés püspök e templom mellé tervezi egy újabb szegedi plébániakörzet kialakítását, a szóban forgó lakótelepi környezettől ugyanis messze van a Rókusi és a Tátra téri templom. Amennyiben a templom felépül, az új plébánia ellátását a piaristák vállalnák. A mai piarista rendházat az új felépülte után visszakapja régi tulajdonosa, a minorita rend, amely a Szegedi Hittudományi Főiskolára tanulni érkező növendékeit kívánja itt elhelyezni. A tájékoztatón Kovács Mihály, szegedi piarista házfőnök javasolta, hogy jövő év május 4én, a szegedi piarista iskola alapításának 275. évfordulóján tegyék le az új szegedi piarista iskolaépület alapkövét. S. P. S.