Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

KEDD, 1995. DEC. 12. BELÜGYEINK 3 Tovább épül az M5-ös autópálya Az M5-ös autópálya épí­tésénél kerül sor a legna­gyobb államilag nem garan­tált, úgynevezett szindikált EBRD-hitel kihelyezésére Magyarországon. A hitel összege mintegy 204 millió ECU-t ér el. Mindezt Reini­ger Péter, az EBRD magyar csoportjának igazgatója mondta el, hétfőn sajtótájé­koztatón. A sajtótájékoztató­ra azt követően került sor, hogy a nap folyamán módo­sították az M5-ös autópálya koncessziós szerződését, és a hozzákapcsolódó megálla­podásokat. A dokumentumo­kat Budapesten a Kempinski Szállodában írták alá. Az aláírást követő sajtótá­jékoztatón Reiniger Péter ki­fejtette, hogy a beruházás közel 2,5 milliárd francia frankos költségű. Ennek 80 százalékát fedezik hitelből az építők. Az EBRD egyéb­ként Magyarországon szá­mos más beruházásban is ér­dekelt, így finanszírozta 300 millió dollár értékben a Ma­táv, illetve 55 millió dolláros kölcsönnel a Mol projektet is. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy az épülő M5­ös autópálya fontos része az európai úthálózatnak. Nem tagja azonban annak az 5-ös számú korridornak, amely­nek megépítése ellen nemré­M5-ös AUTÓPÁLYA giben az osztrákok tiltakoz- dából indul Prágán és Pozso- vább Aradon keresztül Gö­tak. Az M5-ös a 4-es számú nyon, valamint Budapesten rögország és Törökország folyóson feszik, amely Drez- át éri el Szegedet, s halad to- irányába. (MTI) Szolgáltaié cégek «egyszerűsített privatizációban Élénken érdeklődnek a befektetők az egyszerűsített privatizációba bevont szol­gáltató cégek iránt - állapí­totta meg hétfőn Budapesten az eddigi tapasztalatok is­mertetésére összehívott saj­tótájékoztatón Buglos Kata­lin, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyve­zető igazgatóhelyettese. Az egyszerűsített eljárásba vont 73 cégből 8 szolgáltató pro­filú, az összesen 831 millió forint névértékű állami tulaj­donú részvénycsomagot 270,5 millió forint limitáron kínálják eladásra, ami meg­felel az átlagos 30 százalé­kos árfolyamnak. A 8 társas­ág esetében eddig 105 be­fektetői memorandumot vá­sároltak meg, a 73-ra vonat­kozóan pedig együttesen mintegy 760-at. Az egyszerűsített privati­zációba bevont szolgáltató cégeket négy kategóriába le­het sorolni. A nagyobb for­galmú cégek ipari tevékeny­séghez kapcsolódó szolgál­tatást végeznek, ezek általá­ban korábbi nagy ipari üze­mekből váltak ki. (MTI) • SZEF-ÉSZT együttműködési szerződés Versenyszféra kontra közalkalmzottak? A közalkalmazottak és köztisztviselők szakszerve­zeti szövetségei különösen fontosnak tartják a rendsze­res konzultációt és az egyez­tetett álláspontok közös kép­viseletét a jövedelem- és foglalkoztatáspolitikai, vala­mint a szociális kérdések­ben. Egyeztetnek majd a kö­zalkalmazotti, közszolgálati munkaügyi témakörökről, az állami költségvetéshez, az alkotmányozáshoz, az állam­háztartás reformjához, vala­mint az érdekegyeztetés kor­szerűsítéséhez kialakítandó álláspontról is. A sajtótájé­koztatón Borbáth Gábor, a SZÉF alelnöke kétségesnek tartotta, hogy a Költségveté­si Intézmények Érdekegyez­tető Tanácsban (KIÉT) kép­viselettel rendelkező szak­szervezetek elfogadják a kö­zalkalmazottak kereseteme­Egy ü ttműködési megállapodást kötött hétfőn a Szakszerveze­tek Együttműködési Fóruma (SZÉF) és az Értelmiségi Szakszer­vezeti Tömörülés (ÉSZT). A megállapo­dás aláírását követő sajtótájékoztatón Sza­bó Endre elnök, illetve Vígh László soros el­nök hangsúlyozta, hogy a két szakszerve­zeti szövetség össze­hangolja akcióit, egyeztetik a nyomás­gyakorlásra vonatkozó álláspontjukat, és lehe­tőleg együtt lépnek fel. lésére vonatkozó legutóbbi kormányzati ajánlatot. A meghatározó szakszerveze­tek már elutasították ezt az egyezséget. A pedagógusok 15-én megtartják a sztrájkot. Mint Szabó Endre, a SZÉF elnöke rámutatott: így való­színűleg a következő napok­ban a közalkalmazotti kere­setnövelésről nem a KIÉT keretei között, hanem a kor­mány megbízottai és a sztrájkbizottság egyeztetésén lesz szó. Amennyiben eze­ken a megbeszéléseken kia­lakul egy új lehetőség, akkor ülhet össze ismét a KIÉT. A főként a versenyszférát kép­viselő MSZOSZ vállalta, hogy addig nem írja alá az ár-bér megállapodást, amíg nem rendeződik a közalkal­mazotti béremelés ügye. Azt még nem tisztázták az MSZOSZ-szel - mondta Szabó Endre —, hogy ezen túl meddig terjed a ver­senyszféra szakszervezetei­nek szolidaritása. (MTI) Jövő év január l-jétől bő­vül a kötelező pénztárgép­használóinak köre, s ez év végétől megszűnik a pénz­tárgépek beszerzéséhez biz­tosított kedvezmény. A Pénzügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint a rendelkezés január l-jétől az eddigi kötelezettek körén túl kötelező lesz a pénztárgépek alkalmazása valamennyi ke­reskedelmi üzletkörhöz tar­tozó üzletben, kivéve az üzemanyagtöltő állomáso­kat. Kötelesek lesznek pénz­tárgépet használni a cukrász­dákban, az-információs iro­dákban; továbbá a szállodák­ban, a gyógyszertárakban. A pénztárgépes nyugtaa­dási kötelezettség nem terjed ki a lakossági szolgáltatások széles körére. Például a fod­rászok, a kozmetikusok, a pedikűrösök, a cipőjavítók, a vegytisztttók ezentúl is csak a kézi nyugtaadásra kötele­zettek. 1996..július l-jétől pedig kötelező lesz a pénz­tárgépes nyugtaadás az üzemanyagtöltő állomáso­• PM-rendelet Pénztárgépek, taxaméterek kon is. A pénztárgépek (így taxaméterek is) beszerzésé­hez az áfá-ról szóló törvény­ben biztosított kedvezmény csak ez év végéig vehető igénybe. A kedvezmény fel­tétele, hogy a pénztárgépet idén december 31-ig az arra jogosított szervíz üzembe is helyezze. Az APEH által jóváha­gyott pénztárgépek típusáról, forgalmazóiról az APEH ügyfélszolgálati irodái tájé­koztatnak. A pénzügyminiszteri ren­delet szigorította az adóigaz­gatási azonosításra alkalmas bizonylatok típusát, haszná­latát. Ezek beszerzését pél­dául számlával kell majd igazolni, a bizonylatokat szi­gorúan nyilván kell tartani. (MTI) Clinton és Taszár Ó riási izgalomban tartotta a honi és a külföldi újságírókat a vasárnapi taszári „esemény": 115 amerikai katona magyar földre érkezett. Csaknem annyi újságíró, fotós és kameraman tolongott a Ka­posvár közelében lévő reptér kifutóján, mint a daytoni megállapodás bejelentésekor... Ezen nem is kell külö­nösebben csodálkozni, hiszen NATO-katonák érkez­tek egy olyan ország területére, amelyet alig fél évtize­de még ellenséges területként tartottak számon. Meg azután azért is volt olyan nagy felhajtás, mert az itt­honi sajtó a daytoni megegyezés óta naponta cikkezett az amerikai katonák várható érkezéséről, s a közvéle­ményt is erősen ráhangolta erre az eseményre. Somogyország életében kétségtelenül nagy dolog az USA-katonák jövetele: a kaposváriak és a taszári­ak a 115 jenki zsoldost - meg a napokban ide érkező 3 ezret - a magyaros vendégszeretet jegyében fogad­ják, de bizniszt is remélnek. Ennek már vannak kéz­zelfogható jelei, hiszen egy texasi építőipari cég 2 ezer munkást keres az új létesítmények építéséhez és a ré­giek felújításához, az amerikai katonaság pedig egyik helyi kereskedelmi vállalattól máris vásárolt 3 millió forint értékű tisztítószert. Anyagi vonatkozásán túl van ennek az amerikai jö­vés-menésnek egy másik, kevésbé tárgyalt oldala is. Arról ugyanis alig szóltunk, hogy Clinton kijelentet­te: az amerikai katonák egy év múlva akkor is kivo­nulnak a balkáni térségből, ha sikerül békét teremte­ni, de akkor is, ha kiújulnak a harcok! Elszólta ma­gát az elnök. Hogy miért? Azért, mert Amerika jövőre választ. Most kezdődik a kampány. Clintonnak pedig - belpolitikai sikertelenségeit ellensúlyozandó - kül­földön kell eredményeket felmutatni Ezért (is) kell a boszniai rendteremtés, kerül, amibe kerüL Ha nyer Clinton, akkor nem lesz szükség a költséges külföldi rendteremtésre, ha veszít, akkor pedig úgyis vissza­rendelik a katonákat, mert az új elnök választási had­járata során bizonyára ütőkártyaként fogja kihasz­nálni a Fehér Ház mostani lakójával szemben ezt a boszniai kirándulást! N em ismeretes előttem, hogy a háborús bűnösnek minősített Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető tudomást szerzett-e már Clinton e kijelentésé­ről. Azt azonban sietett elmondani, hogy ha ő nem láthatja el kézjegyével a Párizsban aláírandó béke­szerződést, akkor a szerbek a maguk számára nem tartják kötelező érvényűnek ezt a dokumentumot. Clinton elnök tehát 11 hónaposra tervezi az euró­pai béketeremtést De mi lesz azután? Csak az ne legyen, ami 11 hónappal ezelőtt volt!... Kék fény - szigorítva Szigorodik a megkülön­böztető jelzések, az úgyne­vezett „kék lámpák" szabá­lyozása - közölte hétfőn Nyíri Sándor, a Belügymi­nisztérium helyettes állam­titkára. Mint közölte, az enged­élyezés mellett a használat lehetőségét is pontosan meg­határozzák, így azok is csak meghatározott körülmények mellett kapcsolhatják be a jelzést, akik rendelkeznek ezzel az eszközzel A kor­mány a múlt héten fogadta el a KRESZ módosítását. Nyí­ri Sándor elmondta, hogy idáig túlzottan liberális volt az engedélyezés gyakorlata, ezért felülvizsgálják a koráb­ban kiadott engedélyeket. Ennek során már mintegy hatvan lámpa használatának engedélyét vonták vissza. (MTI) Csongrád megye, a vendégváró • „Pordány-perspektíva": Külpolitikában hátra arc? Nem sivár síkság, hanem vízjárta, termékeny táj. Nem „üres sömmi", hanem látni­valókban gazdag vidék. Ez a Tisza-Maros-Körös terméke­nyítette dél-Alföld. Ez az gazdag kultúrájú, népi ha­gyományokban bővelkedő, az érintetlen természet da­rabjait is őrző Csongrád me­gye. Mindez 12 perces vide­ofilmbe sűrítve. Mert az úti­könyv, s az 1996-os prog­ramfüzet után elkészült a Csongrád megye értékeit fel­villantó videofilm. A hiány­pótló alkotást tegnap mutat­ták be az alkotók - Pálfy Katalin szerkesztő és Békési István operatőr - a megyei és a szegedi önkormányzat vezetőinek, a sajtó és az ide­genforgalmi szakma képvi­selőinek. A vendégváró Csongrád megyét bemutató videofilm magyar, angol és német nyelven erősíti meg, amit a képek sugallnak: az utazónak érdemes itt lehor­gonyoznia. A videofilm ja­nuárban az utrechti nemzet­közi idegenforgalmi szakvá­sáron próbálkozik a „csábí­tással". A szegedi képek igazol­ják: a Víz pusztította város ­mint ahogy azt Ferenc Jó­zsef „megjósolta" -: szebb, mint valaha. Az egyetemi és gazdasági központ, a nyári programokat és gasztronó­miai élvezeteket kfnáló Sze­ged igazi, mediterrán hangu­latú város. A nemzettudat formálását is segíti Ópuszta­szer. A falusi turizmus köz­pontja: a boráról is híres Pusztamérges. A hagyomá­nyokhoz kerül közel a Csongrád Belvárosába vagy borospincéibe, halászcsárdá­iba látogató. A Tisza menti táj, a szarvasjárta ásotthalmi erdő, a Fehér tó madárvilága nyugalmas pihenést kínál... Ú. I. A külpolitikát az Antall­kormány sikerágazatának te­kinthetjük. A mai kormány teljesítménye ellentmondá­sos, a korábbi eredmények­hez képest számos területen visszalépést hozott - jelen­tette ki Pordány László volt ausztráliai és újzélandi ma­gyar nagykövet. A Magyar Demokrata Fórum szegedi székházában tegnap este Magyarország a XX. század végi külpolitikai érdekeiről volt szó. A meghívott elő­adó, Bába Iván volt külügyi államtitkár helyettes - talán a hóesés miatt - lapzártáig nem érkezett meg Szegedre. Ezért aztán a hallgatósággal a házigazda, az egykori nagykövet osztotta meg kül­politikai nézeteit. Az antall-i külpolitikát a hatpárti konszenzus, vagyis a parlamenti pártoknak az alapkérdésekben való egye­tértése és a hármas prioritás jellemezte emlékeztetett a múltra az előadó. Az európai integráció, a szomszédokkal való jó viszony kialakítása és ápolása, a ^Cárpát-meden­cében élő magyarság, a ki­sebbségek helyzetének fo­lyamatos figyelemmel kísé­rése egyformán fontos volt. E területeken gyökeresen újat hozott Antall József, aki mindig is hangsúlyozta: lé­lekben 15 millió magyar mi­niszterelnökének érzi magát. A kormányváltás jelentette fordulatot érzékelteti, hogy Horn Gyula megválasztása­kor azt mondta: 6 10 és fél millió magyar miniszterel­nöke.. Az európai integráció sürgetése került előtérbe, a Horn-kormány minden egyéb kérdést ennek rendel alá. Látványos eredmény mégsincs. Közben Romániá­ban, ahol militarizálják a Székelyföldet és üldözik a magyar nyelvet, szembetű­nően romlott a kisebbségek helyzete. A Szlovákiával kö­tött alapszerződés aláírásá­nak pillanatától pedig rosszabbodni kezdtek az ot­tani magyarság körülményei. Az összmagyarság érdekéről „megfeledkezik", a nemzeti érdekről fordítottan gondol­kodik ez a kormány. A kül­politikát pedig egyre kevés­bé jellemzi a hatpárti kon­szenzus - állította az MDF­politikus. A rendszerváltozás azon­ban a külpolitikában valósult meg a legteljesebben. Többé nem lehet nem törődni az el­szakított területek magyarsá­gával - válaszolt egy kérdés­re Pordány László. Az ellen­zéki pártok véleménye elle­nében, a nemzetközi légkör átalakulása miatt sem lehet alapvetően átalakítani a kül­politikát. A Kárpát-medencé­ben élő magyarság is talpra állt, létrehozta erős szerveze­teit. A nyugati magyarság el­lensúlya is erős. Ám látni kell: „Amerika'.' és „a" Nyu­gat csak szavakban lelkese­dik a „kollektív jogokért", nem érti, mi történik ebben a térségben. Tehát a kormány­nak kell megfogalmaznia, mit ért az oly sokat hangoz­tatott „európai normák" kife­jezés alatt, mit szeretne elér­ni - mondta a politikus. E vi­szonyulási pont meghatáro­zása nélkül a külpolitikában sem számíthatunk a nagyha­talmak segítségére. Ú. I. Bírák találkozója A bírák 1995-ben - az egyre nehezedő munkakörül­mények ellenére - jelentősen többet dolgoztak, mint a megelőző évben. Egyebek mellett ezt állapították meg a megyei bírósági elnökök és a Legfelsőbb Bíróság vezetői hétfőn, a Markó utcai Igaz­ságügyi Palotában tartott év végi találkozón. A zártkörű szakmai tanácskozáson Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke tájékoztatta a meghí­vottakat a Legfelsőbb Bíró­ság működésének helyzeté­ről, az igazságszolgáltatás re­formjának és a bíróságokról szóló törvény korszerűsítésé­nek szükségességéről. A megbeszélés résztvevői meg­vitatták az ítélkezési munka legjellemzőbb tapasztalatait és szót váltottak az egységes ítélkezési gyakorlattal kap­csolatos feladatok végrehaj­tásáról is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents