Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-21 / 273. szám

KEDD, 1995.NOV.21. BELÜGYEINK 3 • Ukrán-orosz bandaháború Szegeden A felemás rendszámú Audi és a majsai Jóska Az Interpol is keresi Szergienko Andrej Vlagyimirovicsot A három támadó zsákmánya a korábban közölt adatokkal szemben nem hétezer dollár, hanem majd' tízezer, és még százezer rubel feletti összeget is magukkal vittek a leszámolok. Mint korábban megírtuk: ukrán és orosz állampolgárok, valamennyien férfiak, (egyikük álarcban) szombat reggel besétáltak a Csöndes utcai panzió egyik szobájába, és kirabolták honfitársaikat. Arról is írtunk, hogy a legyőzöttek nem nyugodtak bele a kudarcba, megpróbálták visszaszerezni péniliket, de amikor így döntöttek, rosszul mérték fel az erőviszonyokat, s másodszor is alulmaradtak. A harcban, ami a panzióban kezdődött és az utcán folytatódott, előbb az egyik szállodai vendégbe szúrtak bele többször, majd társába lőttek háromszor. A rablás első felvonásában egy súlyos és egy könnyebb sérülés történt, a „pénzügyi egyenleg" mínusz néhány ezer dollár és rubel. A menekülő rablók a panziótól néhány száz méterre összeütköztek egy Rádió-taxival, de nem álltak meg, Kiskunhalas és Kiskunmajsa felé robogtak tovább. Szegedtől húsz kilométerre Bordányban egy Lada vezetőjét fegyverrel kényszerítették autója átadására, „saját" gépkocsijukat, egy Audi 80ast hátrahagyták. Sokan azt hihetik, hogy a leszámolók elhagyott Audija lopott autó. Ne higgyék így! Az Audi 80-as ugyanis egy kiskunmajsai honfitársunké, M. Jóskáé, ő adta át a rablóknak állandó használatra magas bérleti díjért. A személygépkocsin egyébként hátul valódi, elöl pedig hamis rendszám olvasható! A Rent' a car szolgálat vezetőjénél a rendőrök lefoglalták az autót bérlő passzportját. A Majakovszkij-féle piros útlevél, amelyen három „C" betű olvasható a „P" betű mellett, valószínűleg hamis, legalábbis a határőrség is úgy tudja, CCCP-s útleveleket már ebben az évben nem állítottak ki Oroszország területén. Az útlevélben tehát csak a fénykép biztos, a név esetleg. Mindenesetre a Szegeden lövöldöző, Kiskunmajsán autót bérlő, a kettő között taxinak ütköző, Ladát rabló férfi valódi vagy álneve: Szergienko Andrej Vlagyimirovics, az útlevél szerint 1968. június 22-én született Novoszibirszkben. Tovaris Andrej, akit 1992-ben megpróbáltak kitoloncolni Magyarországról, de nem sikerült, mert megszökött, egyébként csendestársként érdekelt egy kiskunmajsai autóexporttal foglalkozó cégben; a vállalat neve: INA-TRADE Kft. A rendőrség hétfőn megrohamozta a Csöndes utcai „fizetővendég szolgálatot", azaz a panziót. A szombati ukrán és a hétfői magyar akció között volt különbség. A legszembetűnőbb: a zsaruk fegyverhasználat nélkül vették be a külföldiek menedékhelyét. A nyomozók több tucat orosz, ukrán és román állampolgárt „foglaltak" le, s kísértek be a főkapitányságra. Úgy tudjuk, bűntetőeljárást indítottak a panzió tulajdonosa ellen. No nem azért, mert munkatársunkat, fotóriporterünket szombaton megfenyegette, hanem azért, mert alaposan gyanúsítható adócsalással, okirathamisítással. A panziósnál még a fal mögött is oroszok, ukránok, románok aludtak. Ráadásul a fizetővendég-szolgálatosnál mindenért, még a székhasználatért is fizetni kellett, a panzióban összezsúfolva, állati körülmények között laktak a vendégek. Több szemtanú jelentkezett, akik a rablás idején a Csöndes utcai panzió közelében láttak egy sárga színű, ukrán rendszámú Mercedest. A rendőrség feltartóztatta az autót, letartóztatta tulajdonosait (ukrán állampolgárokat); őket valószínűleg ma vagy holnap hallgatják ki. • Szegeden 2 régi, 4 új kisebbségi önkormányzat Ég és föld között? Szeged 135366 választásra jogosult polgára közül 1522 érezte úgy, hogy voksával hozzá kell járulnia a négy lehetséges közül valamelyik kisebbségi önkormányzat létrehöttéhez. A leadott szavazatok közül 252 érvénytelen, 1266 érvényes. A román önkormányzat öt jelöltje 116 szavazatot kapott, így önkormányzatuk tagjai: Boka Tibor, Kimpián Péter, Kreszta István, Pannonhalminé dr. Csóka Ildikó, dr. Petrusán György. A németek öt képviselője - Farkasné Wéber Zsuzsanna, Kendi György, Ladányi-Suck Benedek, Rapport István. Szépfalusi József - 587 szavazatot „szedett össze". A görögökre 276-an voksoltak, a 6 jelölt közül az öt. legtöbb szavazatot megszerző személy - Deák István, Exarhosz Aposzlolisz, Meleg András, Purosz Alexandrosz, Ungi Ferencné Papadapulu Fonni - alakít önkormányzatot. A cigányság önkormányzatát 287 szavazatnak köszönheti. A 7 képviselő-jelölt közül az öt, legtöbb voksot magáénak tudható személy - vagyis Bánfi András, Fátyol Károly, Kertész Rozália, Mészáros Zoltánné, Nagy János alakít önkormányzatot. Szeged a 7 önkormányzat városa lett. Jelenleg ugyanis városunkban a 44 fős települési önkormányzat mellett 55 képviselővel 6 kisebbségi önkormányzat is tevékenykedik. Lassan egy esztendős munkájának mérlegét készítheti a közgyűlés, illetve a vele szinte egy időben alakult szerb és szlovák kisebbségi önkormányzat. A városunkban és környékén élő kisebbségek közül további négy élt törvényekben biztosított jogával, s kezdeményezte Szegeden a kisebbségi önkormányzati választást. Szempontjukból a múlt vasárnap nem telt el hiába. Mind a négy kisebbségi képviselő-jelölt csoport több voksot kapott a minimálisan szükséges 100-nál. Tehát 55 fős önkormányzatot alakíthatnak Szegeden a cigányok, a görögök, a németek és 7? románok is. Az új helyzetről kérdeztük dr. Tóth László jegyzőt. • A szavazás eredményes, de mikortól léteznek valójában az új kisebbségi önkormányzatok? - Tőlük függ, mikor alakulnak meg. Az ehhez szükséges technikai és informális feltételeket a polgármesteri hivatal biztosítja. El kell dönteniük, ki legyen a kisebbségi önkormányzat elnöke, létrehoznak-e saját bizottságot, s ha igen, akkor milyen feladat elvégzésére. 0 Amint a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának feltételeihez érünk, rögtön elvész a jogi bizonyosság, hogy e testületeknek hol a helyük az államigazgatás rendeszerében. Végül is a működésükhöz szükséges anyagi és tárgyi feltételeket ki biztosítja? - Eredetileg, a kisebbségi törvényben arról volt szó, hogy fő forrásuk a központi költségvetés, melyet esetleg kiegészít a helyi önkormányzat. Ám ezt az elképzelést a feje tejére állította a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását szabályozó kormányrendelet, vagyis a működési feltételeket a helyi önkormányzatnak kell biztosítania, amit az államháztartásból kiegészítenek. E szerint például az állam csak abban az esetben kárpótolja a települési önkormányzatot például a kisebbségi önkormányzatnak átadott ingatlanért, ha alapfeladatainak ellátása kerülne veszélybe. Tehát nem helyes, ha egy kisebbségi önkormányzat az anyagiak, az elhelyezés, az önálló épület firtatásával kezdi megalakulását. A valóságnak megfelelőbb „kérdezési sorrend": hol a feladat, s ennek teljesítéséhez hogyan biztosíthatók az anyagiak. Természetesen elsősorban a települési önkormányzattól átvállalt feladatok esetén adhatunk át anyagi eszközöket. Szeged a megyei önkormányzattal közösen kívánja .a kisebbségi önkormányzatok működéséhez szükséges feltételrendszert megteremteni. Fenntartjuk és működtetjük a megyei Nemzetiségi Báziskönyvtárat és a mellette lévő klubhelyiséget, amit a nemzetiségek egyforma jogosultsággal vehetnek igénybe. 0 Az új önkormányzatok megalakulásával mi lesz a sorsa a különböző kisebbségi civil szervezeteknek, illetve az városi közgyűlés mellett tevékenykedő kisebbségi szószólónak? - Remélhetően az önkormányzatiság felé fordul az a kisebbség is, melyet megoszt a sok-sok egyéb szervezet. A cigányság eddigi kisebbségi szószólójának feladatát természetesen átveszi az újonnan alakult önkormányzat. Egyébként pedig a civil szerveződések kiegészíthetik, támogathatják a kisebbségi önkormányzatokat feladataik ellátásában. Ú. I. • Kínai delegáció a megyében Modern selyemút Magasrangú kínai delegáció érkezett Shaanxi tartomány képviseletében Csongrád megyébe november 17-én. pénteken. A küldöttséget Cheng Andong, Shaanxi tartomány kormányzója vezeti, kísérői között pedig a térség üzleti életének olyan jelentős képviselőit találjuk, mint az építési bank elnökét, a tervezési bizottság és a mezőgazdasági hivatal igazgatóhelyettesét és a tartomány kormányhivatalának igazgatóját. A megyei közgyűlés vendégszeretetét élvező népes kínai delegáció - amely szerdától Budapesten folytatja tovább magyarországi programját tegnap, hétfőn Szegeden, a Hungária Szállóban sajtótájékoztatón számolt be a látogatás első eredményeiről. Cheng Andong kormányzó elmondta: a kínai és"a magyar kapcsolatok történetében az első jelentős lépést Göncz Árpád köztársasági elnök tette meg tavaly év végén, kínai látogatása során. Ezt követően Csongrád megyéből két delegáció is benyomásokat szerezhetett az új kínai politikáról, a nyitásról, az ország, ezen belül a 36 milliós lakosú Shaanxi tartomány dinamikus fejlődéséről. Csongrád megyében eddig üzletemberekkel találkoztak. Jártak többek között Szentesen, ahol a mezőgazdaság eredményeivel ismerkedtek. Shaanxi tartomány és Csongrád megye együttműködésének fontos állomása a kínai tartományi gazdasági kamara, valamint a CSMKIK között aláírt megállapodás. Ma, kedden a megye és a tartomány vezetői írnak alá szerződést a további kapcsolatépítés reményében. A kereskedelemben lehetőséget látnak magyar mezőgazdasági termékek és kínai könnyűipari cikkek Magyarországra cseréjére. Hasonlóképpen fantáziát látnak a közös vetőmagkutatásban is. Gombos András országgyűlési képviselő hangsúlyozta: Kínában a GDP 12-13 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ország - amelynek harmadik legnagyobb tartománya a 210 ezer négyzetkilométer nagyságú Shaanxi - valóban dinamikusan fejlődik, a tartományban 2000 vegyesvállalat működik. A Csongrád megyei delegáció ottjártakor 40 más küldöttség, főleg amerikaiak gyűjtöttek tapasztalatokat. A tartomány és a megye közös képviselet megnyitásáról is határozott részint Szegeden, részint Budapesten. Shaanxi kormányzója beszédében külön kiemelte: Shaanxi tartomány fővárosából, Xi'anból indult el valaha a történelmi selyemút. Itt az ideje, hogy hasonló összekötő kapocs létesüljön Európa és Ázsia között a XX. században is. F. K. Nyugtaié szenzációtlanság K ülönösnek tűnhet eredményesnek nevezni egy olyan választást, amelyen a szavazóképes lakosságnak alig két százaléka vett részi; de eszünkbe se jusson a nemzetiségi szavazási ügyeket az országosakhoz hasonlítani. Egyrészt, mert a tavalyi önkormányzati választásokkal egybekötött első kisebbségi választások alkalmával a legtöbb helyen már megalakult az önkormányzati testület, s most csak az időközben feloszlottak helyére és az újonnan listát állUókra kellett szavazni; másrészt, ez a mostani nem volt összekötve országos választással, amelyen a „ha már úgyis szavazunk" pszichózis összeköthető a rokonszenv kifejezésével Nagy arányú többségi szolidaritásra senki sem számított; naivság is lett volna azt hinni, hogy a magyarországi magyar társadalom felkerekedik, és szavazni megy, csak hogy kimutassa rokonszenvét az ország kisebbségei iránt. A 1,7 százalékos részvételi arány arra enged következtetni, hogy inkább csak a nemzetiségiek mentek el. De hát egy társadalom többségi nemzete normális állapotában nem szokott nagy arányban érdeklődni a kisebbség dolgai iránt. Nem is biztos, hogy a mostaninál jobban kell érdeklődnie. Engem - mert kisebbségi ügyekben kénytelen vagyok a szomszéd országokhoz viszonyítani - megnyugtat ez a szenzációtlan szavazás. Más kérdés, hogy a szavazólapon nem volt negatív választási lehetőség, amelyre a választó elutasító voksot adhatott volna le. Ennek ellenére elképzelhetőek bizonyos szimpátiából eredő, de mégis félreértésen alapuló voksok is, mondjuk abban az esetben, ha a szavazópolgár helytelenül úgy értesült, hogy az egyik nemzetiségre leadott szavazatával a másik „kizárását" segíti elő. Egészébe véve azonban ez a szavazás csakis az volt, ami: a kisebbségeknek nyújtottott lehetőség, hogy maguk döntsék el, kívánnak-e saját önkormányzatot. Eredmény, hogy a felállított szavazati küszöböt a legtöbb helyen meghaladták. Jó eredmény az is, hogy például a szegedi román lista 104 szavazattal (néggyel többel, mint a szükséges 100) kisebbségi önkormányzatot alakithat. Hiszen ha a törvény már 100 embernek külön jogot ad, akkor ezJ a jogot annak a száznak kell megragadnia. Egy valamirevaló kisebbségi szervezet tagjai persze már eddig is azt a munkát végezték, amelyet ezután önkormányzat elnevezés alatt fognak. Talán csak annyi különbség lesz, hogy jobban lehet majd tudni, merre kell forgatni a pénzeresztő csapot - amelyen több pénz ezután se jön majd. H

a már a pénznél tartunk: 169 millió forintot fordítottak a választások lebonyolítására. Biztosan ki lehetne számolni, hogy ezt elosztva milyen plusz kisebbségi célokat lehetett volna támogatni ennyi pénzből. De nem érdemes: ez a pénz - ha ugyan nem térült meg máris, önnön célja által - máshol térül meg. Gondoljunk az ország presztízsére és erkölcsi igazára, amellyel ezeket az elveket számon kérheti, amikor a határokon kívül élő magyar nemzeti közösségek jogait nem tartják tiszteletben. Jet Lc-c í JaWeCt^ Horn a bizottság Horn Gyula miniszterelnök továbbra is úgy ítéli, hogy sikeresek voltak a Vladimír Meciar szlovák kormányfővel folytatott korábbi négyszemközti megbeszélései. A miniszterelnök e véleményét az Országgyűlés Külügyi Bizottságának zárt ülése után hangoztatta újságírók előtt. Horn Gyula ezúttal, mint ismert, a kormány külpolitikai tevékenységéről számolt be a testületnek. Hangsúlyozta azt is, hogy ítélete szerint a magyarszlovák kapcsolatok javultak, bár ugyanakkor tény, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan a szlovák nyelvtörvény. Szokásos heti gazdasági mellékletünk, az Egy százalék holnap a csütörtökön nyíló Áramvonal című kiállítás jegyében jelenik meg. A Megyeházán három napon át közel 20 kiállító ad majd randevút egymásnak a híradás- és számítástechnika, valamint a szórakoztatóelektronika témakörében. Holnapi mellékletünkben sok egyéb mellett - ezt a témát játjuk mi is körül. Riportot olvashatnak például • Holnap: Eay százalék Aramvonallal arról, mi történik, ha egy elektromos masina mégis felmondja a szolgálatot ki, hol és főleg hogyan javítja meg ezeket Szegeden. Egy számítógépet forgalmazó cégvezetővel is beszélgetünk - az igen csak telített piacon hogyan lehet talpon maradni? Számos egyéb érdekességet, hírt olvashatnak az elektronika világából a holnap megjelenő Egy százalékban. A szerte az országban jellemzőnek is mondható létszámleépítési törekvések mint tudjuk - a honvédséget sem kerülik el. Ez a körülmény azonban - különösen régiónkban - nem kis aggodalmat okoz a lakosság körében. Ezért is éltünk a lehetőséggel, hogy a felmerülő kérdésekre választ kérjünk Borsits Lászlótól, a Honvédelmi Minisztérium katonai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettesétől. 0 A honvédség átalakítása milyen mértékben érinti a Csongrád megyei alakulatokat? - Elképzeléseink szerint az első időszakban, 1998-ig igen minimális változásra lehet számítani. Szentesen és Szegeden ugyanis olyan speciális műszaki jellegű egységek vannak, amelyekből kevés van az országban. így ezeknél semmiképpen sem volna szerencsés nagyobb „átrendezést" végrehajtani. A vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár pedig hosszú évek óta egy nagyon jól feltöltött, viszonylag korszerű technikákérdés 0 A helyettes államtitkárhoz Mennyire „karcsúsodik" a honvédség a megyében? val ellátott alakulat. Ezért ott inkább fejlesztésre, mint leépítésre gondolunk. Szeretnénk, ha ez a dandár szervezetileg elsőként tudna megfelelni a NATO együttműködési elvárásainak. 0 - Mi lesz a sorsa a csongrádi laktanyának, illetve a szegedi repülőtérnek? - A repülőtér tulajdonosa az állam. Amennyiben azt funkciójának megfelelően kívánnák hasznosítani, mi nem elleneznénk. A csongrádi laktanyát, továbbá az ország más területein lévő objektumaink egy részét viszont értékesíteni akarjuk. Ennek oka pedig az, hogy a jövő évi költségvetésünkben 10-11 milliárd forintnyi saját bevételt kell produkálnunk. E hatalmas összeg előteremtése miatt kényszerülünk e lépésre, természetesen csak megfelelő fizetőképes kereslet esetén. 0 A katonaság létszámának csökkentését követően képes lesz-e a honvédség felvállalni a katasztrófa-elhárítási feladatokat? - A honvédelmi törvény jelen pillanatban is tartalmaz számunkra ilyen kötelezettséBorsits László get, hiszen a katasztrófahelyzetek kezeléséhez, következményeinek enyhítéséhez mi rendelkezünk a legmegfelelőbb technikai eszközökkel. De már nyáron, amikor az Országgyűlés előtt pontosítottuk a honvédség feladatait, nyilvánvalóvá vált: az eddig megszokott rendnek megfelelő létszámot nem tudjuk majd mindenütt biztosítani. Ezért az átszervezések után, ott, ahol az állomány jelentősebben csökken, adott esetben tartalékosok igénybevételére is szükség lesz. N. Rócz Judit