Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-20 / 272. szám

HÉTFŐ, 1995. NOV. 20. • Helyi televíziók tanácskozása Megszűnik a HTV 30 Kft. A HELYZET 11 Hetvenhárom stúdióveze­tő és főszerkesztő részvéte­lével pénteken és szombaton Sárospatakon a Művelődés Házában rendezték meg a Helyi Közszolgálati Televí­ziók Országos Egyesületé­nek konferenciáját. A ta­nácskozásra egyrészt azért volt nagy szükség, mert a rö­videsen megszületendő mé­diatörvénynek a helyi televí­ziók működésére is megha­tározó jelentősége van. Szükségesnek tartották meg­vizsgálni azt is, országos ter­jesztésű és nagyobb televízi­ók mellett, fennmaradásuk és eredményes működésük érdekében, milyen stratégiát kell képviselniük a helyi te­levízióknak. Örvendetesnek értékelték, hogy rendet te­remt a televíziók működésé­ben, félő azonban, hogy a médiatörvény életbelépése után - mivel e televíziók többségének birtokosa ön­kormányzati - azok szaba­don dönthetnek eladásukról, a privatizációról, vagy más országos terjesztésű televízió­hoz, illetve rendszerhez való csatlakozásról. Elhangzott: a médiatörvény megszületése után - mivel a helyi televízi­ózás is piaci érték lesz ­csak az tud a piacokon ma­radni, aki magas nívót képes előállítani és politikailag semleges. A szombat esti sajtótájékoztatón bejelentet­ték, hogy megtartották az egyesület közgyűlését is, amelyen a leköszönt Fekete László helyére Hajdú Ká­rolyt, a Debreceni Városi Televízió igazgató-főszer­kesztőjét választották a helyi televíziók egyesületének új elnökévé. Megalakították a sugárzott és kábeles televízi­ók szekcióját. Ennek vezetői Rónai Ferenc, a Zemplén TV igazgató-főszerkesztője és Tóth Tihamér, az Orosz­lányi Városi Televízió igaz­gató-főszerkesztője. Ugyan­akkor rendkívüli közgyűlé­sen döntöttek arról, hogy végelszámolással az év vé­gén megszűnik a HTV 30 Kft., amely eddig dokumen­tumfilmeket, gyermekfilme­ket, sorozatokat és nagyjá­tékfilmeket biztosított a ká­beltelevízióknak. (MTI) • Alkoholos adatok Európa élvonalában Több mint 400 korsó sör, vagy 70 liter bor, vagy 25 li­ter kommersz pálinka. Ennyi alkoholos italt enged le a torkán egy esztendőben, át­lagosan és személyenként a magyar állampolgár, ízlésé­től függően. Aki iszik, az va­lójában sokkal több ilyen jellegű folyadékot vesz ma­gához, lévén, hogy az átlag­ba a cumisüveget bizonyta­lanul kezelő, tipegőbe bújta­tott polgártársunk éppen úgy beletartozik, mint azok, akik már nem is tudják felemelni a poharat. És akkor még nem beszéltünk az abszti­nensek jelentős táboráról. Kevés dologban értük még utol az európai országokat, ebben viszont a nagy boros hírében álló franciák kivéte­lével mindenkit megelőz­tünk. Kétes a dicsőség, az viszont nem kétséges, hogy az állam - aligha nélkülöz­hető - milliárdokat kaszál fogyasztási adó, áfa stb. cí­mén az alkoholos italok for­galmazásából. Persze csak a fizető legálisból, mert zár­jegy ide, szigorúság oda, maradt még némi fekete­fröccs is. Kovács Alkoholfogyasztás Európában (liter/fö/év*) Franciaország Magyarország Ausztria Németország Portugália Spanyolország Görögország Dánia Belgium Olaszország Írország Hollandia Nagy-Britannia Finnország Svédország liter/fd/év 'Az ábra a literben megadott egv fóré jutó éves alkoholfogyasztás! szemlélteti, 100%-os tiszta alkoholban kifejezve, 1993. évi adatok szerint. Az olaj tulajdonképpen megjött, ám nem a Molnár és Társai nevére, hanem az idő­közben erősen vitatott körülmények között megalakult Hanti OH részére, amely­ben Búsék már nem voltak tulajdonosok. Ez volt a per legnagyobb kérdése... Molnár Sándor, dr. Bús Gábor, valamint Bús Aladár akkor még nagy békesség­ben és közösen kereskedtek. Az olaj máskülönben hosz­szas tárgyalások eredménye­ként, illetve konkrétan a má­jusban kiszállított 1200 ton­na hús ellenértékeként érke­zett meg. Az év végéig még további 4,4 ezer tonna hús­export szerepelt a tervekben. A Tyumen megyei vállalat­tól száramazó nyersolaj vé­teli árát akkor még nem árul­ták el az érintettek, az vi­szont tény, hogy a tételt az Országos Kőolaj- és Gázipa­ri Trösztnek ajánlották fel Molnárék. Lévén, hogy azért élt még a monopolium, s ha a Barátság-vezetéket, illetve a tárolót már lehetett bérelni, a finomítókapacitás még ki­zárólagosan állami érdekelt­ségű volt. Krasznoleninszk­neftegaz Persze nem csak az olaj jött, érkeztek vendégek is Magyarországra. 1992 már­ciusában az orosz-magyar vegyesvállalat, a Hanti Oil Kft. egyik tulajdonosa, ügy­vezetője, Molnár Sándor meghívására például Szivak Vladimír Nyikiforovics, a nyaganyi Krasznoleninszk­neftegaz Ipari Egyesülés ál­talános vezérigazgató-he­lyettese, valamint Szergej Ivanovics Lepalovszkíj, Pervouralszk első alpolgár­mestere tette tiszteletét Sze­geden. Lapunk akkoriban in­terjút is készített a vezér­igazgató-helyettessel, aki 800 ezer tonna olaj behoza­taláról beszélt. Még panasz­kodott is a magyarokra, pon­tosabban a Mol Rt.-re, hogy nem tudják fogadni az olajat. „A szállítás üteme erre a ne­gyedévre szól, megvan az engedély, a hatósági bele­egyezés, ennek ellenére kér­déses a 130 ezer tonna beér­kezése. Ha senki sem fogad­ja az olajat, kénytelenek le­szünk másik országot keres­ni. " Miután ez a beszélgetés március 27-én történt, meg­lehetősen sürgős lehetett a dolog. Máskülönben itt hangzott el először a már­• Ez elment olajért, az megvette... (2.) Molnár-fejezet - több tételben A szegedi Molnár és Társai Kft. 200 ezer tonna kőolajat vásárolt egy szibériai cégtől 1991 augusztu­sában. Ma már nem kapnánk fel a fejünket erre a hírre, de szovjet vál­lalat hetven éve először adott el olajat magáncégen keresztül ma­gáncégnek, Kelet-Európába. Az első 50 ezer tonna olaj a Barátság-veze­téken augusztus 21-25 között az utolsó cseppig megérkezett, s pi­henőre tért a tiszaújvárosi olajfino­mítóban. Mesélik, hogy Molnár Sándor még szállítási vállalkozó­ként először tulajdonképpen fáért repül volna a távoli orosz földekre, de ott olajat sóztak rá. A fa akkor éppen nem volt. Vodka viszont an­nál bővebben, s mint a nagyválla­kozó később több élménybeszámo­lójában is elmondta, az olajat egé­szen addig nem gondolta komo­lyan, amíg nem szóltak, most már az övé ömlik. ván> szállítás, illetve a cse­peli kerékpárgyár megvásár­lásának lehetősége. Molnár Sándornak akko­riban bejöttek az üzletek, nyáron például megvette a Vidiát. Az olaj azóta régen elfogyott, a kereskedőház ügye pedig máig sem zárult le. Perelt az ÁVl mert nem fizették ki a vétc at, jött a viszontper, hogy nem olyan szép a menyasszony, mint amilyennek lefestették. A felszámolás még ma i. un. Az olajból egyébként 1992­re akkor még 5-6 milliárd forintos forgalomra számi tott a Hanti. Ebbe bőven be­lefért, hogy nyáron 230 mil­lió forintért 42 százalékos részesedést vásároljanak a Schwinn-Csepelbe. Kétszázmilliós per 1992. szeptember végén kezdődött a Bús és Fia Kft. kontra Molnár Sándor per, azaz a korábbi üzlettársak egymás ellen fordultak. Bú­sék kezdetben 50 - később már 200 - millió forintot kö­veteltek Molnár Sándortól, mégpedig egy 1991 elején még közösen megkötött olaj­szállítási szerződés alapján. Ebből az év folyamán meg is érkezett 150 ezer tonna, 150 millió forint mérleg szerinti eredményt hozva a Molnár és Társai Kft.-nek. A „ Vörös Lenin" vezetéknevű olaj- és gázipari egyesüléssel kötött szállítási megállapodásból fennmaradó 200 ezer tonna azonban nem érkezett meg, pontosabban, a felperes Bús szerint ennek átvételét hiúsí­totta meg az alperes Molnár Sándor. Az olaj tulajdonképpen megjött, ám nem a Molnár és Társai nevére, hanem az időközben erősen vitatott körülmények között megala­kult Hanti Oil részére, amelyben Búsék már nem voltak tulajdonosok. Ez volt a per legnagyobb kérdése, vagyis hogy az olaj még a közös cég részre érkezett, vagy már a Hantiéra. A tárgyaláson kiderült, tulaj­donképpen két Hanti is volt, ám az első társaság bejegy­zési kérelmét éppen Búsék vonták vissza, Molnár bele­egyezése nélkül - állította Molnár Sándor. A második Hanti ugyancsak vegyes vál­lalatként januárban alakult, már csak egy magyar ma­gánszeméllyel, Molnár Sán­dorral. Mégis, kinek az olaja? A harmadik tárgyaláson már körvonalazódtak az iz­galmasabb kérdések. Ho­A Magyar írószövetség ma is a magyar kultúra fóru­ma, és nem lenne jó, ha a ta­gok feloszlatnák a szerveze­tet. Az irodalmon belüli há­borúnak a különböző irány­zatok elkülönülésének okait végig kellene gondolni, mert ezek a kategóiák mú­landók, csupán egy dolog állandó: az irodalom ­mondta Tornai József, a Magyar írószövetség szom­bati tisztújító közgyűlésé­nek elnöki bevezetőjében a * • Magyar írószövetség Tisztújító közgyűlés Pesti Vigadóban. A lekö­szönni készülő elnök véle­ménye szerint a szövetség­nek a jövőben is tartózkod­nia kell a napi politizálástól, s azt tanácsolta utódjának, ne engedje, hogy akár ellen­zéki, akár kormánypárti szervezetté váljon az írószö­vetség. Néhány héttel ezelőtt Fo­lie - Folyóiratok Ligája Egyeseület néven szakmai szervezetet hozott létre 15 folyóirat (Alföld, Café Bá­bel, Filmvilág, Győri Mű­hely, Holmi, Határ, Jelenkor, 2000, Liget, Lettre Interna­tionale, Nappali Ház, Pan­nonhalmi Szemle, Pompeji, Replika, Világosság). A la­pok többsége nem túl régen alakult, ezért mostanra szem­besültek a rendszeres üze­meltetés és profibb működés nehézségeivel, amelynek csak egy részét teszi ki az anyagi fedezet bizonytalan­sága, a terjesztés sem műkö­dik olajozottan. Ugyanakkor a Liga csak közös ügyekre • Folyóiratok szakmai szervezete A homályos mecenatúra használja fel anyagi forrásait, tehát a folyóiratok továbbra is versenyben maradnak az olvasókért és az erőforráso­kért. A lapok közös érdeke, hogy az állami mecenatúrá­ban kialakuljanak az átlátha­tó és egyértelmű, rögzített és a nyilvánosság előtt ismert játékszabályok. Mert abban egyetértett a Folie minden tagja, hogy ahogyan ma a közpénzeket elosztják, az tartahatatlan, lévén a kurató­riumokat szinte teljes egé­szében azok a szakmai szer­vezetek adják, amelyeket an­nak ismert el a minisztérium, ugyanakkor mindenkit annak ismer el, aki azt állítja magá­ról, hogy szakmai szervezet. A Liga főként arról szeretne eszmecserét kezdeményezni, hogy a kuratóriumokba, együttesen és demokratiku­san. köztiszteletben álló, szakmailag kompetens, de teljesen független személye­ket jelöljenek. A Folie csak folyóirat-li­ga, viszont nem zárt, szíve­sen fogadják bármely ma­gyar nyelvű, így a határain­kon túli folyóiratok csatlako­zását is, amelynek feltétele, gyan lehetett Molnár ügyve­zető a Hantiban Búsék tudta nélkül, amikor még a közös, azaz a Molnár és Társai Kft. is létezett. Egy ügyvezető alakíthat-e konkurenciát je­lentő társaságot? Ki kötötte a per számára nagyon fontos szerződést január 10-én, ha a Hanti alapításának dátuma január 13.? További vitás pontok, hogy a 10-i szerző­désre miként érkezhetett már 12-én olaj, valamint egy feb­ruár 18-i keltezésű orosz ki­viteli engedély alapján ho­gyan lehet olajat szállítani január első felében. A bíró­ságra hárult az a feladat, hogy megállapítsa, a január 12-14 között csővezetéken Fényeslitkére érkező olaj Molnár címzése a még kö­• zös Molnár és Társai céget, vagy Molnár Sándort, azaz Hantit jelentette. Vita volt a felek között abban is, hogy Molnár Sán­dor mikor mondott le a Mol­nár és Társai Kft. ügyvezető­ségéről, miután másik, egye­ző profilú vállakózásban, a Hantiban résztulajdonos és vezető lett. Februárban vagy rtiárciusban? A felek erre máshogy emlékeztek, s a jegyzőkönyvekből sem de­rült ki minden egyértelműen. (Sokszor kerültek elő a tárgyalás során olyan faxok, jegyzőkönyvek, másolatok, amelynek hitelességét hol Beszédében kitért arra is, hogy a Magyar írószövetség tagsága jelenleg 1041 fő, az elmúlt három évben, az utolsó közgyűlés óta 198 taggal gyarapodtak, és ki­lencen léptek ki a szövet­ségből, köztük Benedek Ist­ván, Csurka István és Eörsi István. AMELYBEN TE IS VÁGYAKAT ÉBRESZTESZ PARTNEREDBEN! Szeged, Mars tér H pavilon egyik, hol másik fél vitatta, s még inkább állt ez az orosz nyelvű dokumentumokra, il­letve fordításaikra. A külső szemlélőnek az volt az érzé­se, mintha bármilyen, irat, szerződés, tetszőleges dá­tummal produkálható lett volna.) A március 31-i tag­gyűlésen még úgy tűnt, sike­rül békésen elválniuk, vagy­is, hogy Molnár Sándor 5 millió forintért megvásárolja a Bús család részét, ám a két nagy értékű autón nem sike­rült megegyezni. Salamoni ítélet A tárgyalássorozat csak 1994 március végére jutott el az első fokú ítéletig. Eb­ben a bíróság 12,5 millió fo­rint, illetve a két éve ketyegő 20 százalékos kamat meg fi zetésére kötelezte Molnár Sándort. Vagyis csak az első 25 ezer tonna olajat ismerték el a régi szerződés alapján szállftottnak, tehát a közös cég, a Molnár és Társai ne­vére érkezőnek, a többit nem. Miután ezer tonna egyenlő egymillió forint ha­szon, a bíróság egyszerűen megfelezte a 25 milliót, s fe­lét Búséknak juttatta. Ha a kedves olvasó úgy érzi, hogy nem értette meg tökéletesen, miről is szólt a Bús-Molnár-per, akkor meg kell nyugtatnom, nem benne van a hiba. A tudósító sem nagyon értette, sőt a tárgya­lásvezető bírónak is okozott időnként nehézséget, a Hanti I, és a Hanti 11. elkülönítése. Mentségére szól, hogy me­net közben több tucat más ügyet is tárgyalt, így nem mindig emlékezett például az orosz partner - a Krasz­noleninszkneftegaz - nevére sem. Döntése, a tudósító ma­gánvéleménye szerint, sala­moni volt, de nem csak a fe­lezés miatt, hanem azért is, mert nem tükrözött határo­zott állásfoglalást. Még azt sem lehetett tudni, ki is nyerte valójában a pert. A 12,5 millió kamatostul ugyan sok pénz, de a 200 milliós igényhez hasonlítva kevés. Kovács András „chltdbin's fun" JÁTÉK-, DISNEY­ÉS FOTÓCIKKBOLT Felnőnek és gyerekekI Ajándékot a Mars téri H pavilonból vegyetek! Import termékek üzloiköWi áronl hogy a tagok egyhangúlag szavazzák meg a felvételt. A Liga tagjai Budapesten kívül szeretnék eljuttatni fo­lyóirataikat a nagyobb vidéki városokba, kiépítve a regio­nális központok hálózatát. Jelenlegi elképzeléseik és megegyezések szerint egyes könyvesboltokat a Liga emb­lémájával látnának el, ahol a folyóirataik kaphatók. Az öt­letek közé tartozik még, hogy iskolai és várrosi könyvtárakat is ellátnának. A vállalkozás elindításához kö­zel hárommillió forint kell. (Információinkat az ÉS november 10-i számából vet­tük.) P. Sz. ' Ha molett a Lady, V öltözködési gondját megoldja a RUHÁZATI ÜZLETLÁNC Az I-gyei nagyobbak szaküzlete MEGNYÍLT! Szegeden, a Mars tér, H pavilon (a vásár területén, a fokapu mellett) Nyitva: 8-17 óráig, szo-v.: 8-13 óráig. 10 000 Ft vásárlás esetén, a következő v alkalomra 10% kedvezmény! ^

Next

/
Thumbnails
Contents