Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-18 / 271. szám

SZOMBAT, 1995. Nov. 18. BELÜGYEINK 3 • Latorcai János a gazdaságról Lassú a növekedés, aggasztó a hiány Először az országos vá­lasztmány múlt heti döntésé­ről beszélt, amelyben meg­határozták a párt rövid- és középtávú stratégiáját. En­nek fényében a KDNP-nek ki kell dolgoznia saját politi­kai irányvonalát, s a pártnak önálló arculattal kell megje­lennie - mondta Latorcai Já­nos. A KDNP-nek teljes egyenjogúságon alapuló együttműködésre kell töre­kednie a Parlament jelenlegi ellenzékével, de készek kö­zös célok megvalósítására bármely Parlamenten kívüli erővel is: olyanokkal, ame­lyek elfogadják a keresz­ténydemokrata értékeket. Latorcai János a Polgári Szövetségről úgy vélekedett, hogy az szervezetileg nem jött létre, tehát nem is mű­ködhetett. A politikus szerint egyébként is hátra van még a „polgár" magyarországi meghatározása, a sokat hasz­nált kifejezés tartalmának ki­fejtése. Az előadó a polgár­ság műit századi kialakulását Tegnap délután a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezetének székházában tartott sajtótájé­koztatót Latorcai János, a KDNP Országos Választ­mányának elnöke, parlamenti képviselő. tekinti példának, amikor fej­lődés és álodozathozatal egyaránt jellemezték a kor viszonyait. A magyar gazdaság jelen­legi helyzetét elemezve La­torcai János emlékeztetett arra, hogy a növekedés már 1993-ban beindult, s a fejlő­désnek 1994-ben már mar­káns jelei mutatkoztak. Az idei esztendő is bíztatóan in­dult, ám az első nyolc hónap statisztikai adatai már nem adnak okot a bizakodásra. A költségvetési hiány közel 250 milliárd forintra nőtt, emellett aggasztónak tűnik, hogy a növekedés kifulladni lászik: az év eleji 10 száza­lékról augusztusra 7,4 száza­lékra esett vissza. Csökkent az import is (3 százalékkal), s ezen belül 14 százalékkal esett vissza a gépek, beren­dezések behozatala. A 120-130 milliárd forin­tosra tervezett jövő évi költ­ségvetési hiányt a keresz­ténydemokrata képviselő szerint 240 milliárd forintos privatizációs bevétellel le­hetne teljesíteni. Latorcai János különösen veszélyesnek tartja, hogy a belső adósságállomány (amely most 500 milliárd fo­rint) jövőre már elérheti a 900 milliárdot. Ehhez képest töredéknek lehet csak tekin­teni azt a 10 milliárd forin­tot, amely a nagy társadalmi indulatokat kiváltó „szoc. pol. csomagban" van elrejt­ve... A politikus szerint a kor­mányból hiányzik a szociális érzékenység, s olyan cél ér­dekében vállalják ezt az „ar­rogáns politikát", amely még nem látszik közeledni: a vár­• va-várt IMF-szerződés meg­kötésének reményében. Aktuális kérdésekről szól­va Latorcai János az egykor sok külföldi vendéget Ma­gyarországra csábító idegen­forgalom hanyatlásáróLbe­szélt. Mint mondta, a szege­diek a saját bőrükön tapasz­talják, mit jelent ez a vissza­esés. A politikus szerint az idegenforgalom alulmúlta önmagát: 4 százalékkal csökkent a „kereskedelmi vendéglátóhelyek" száma, s 8 százalékkal kevesebb a be­vétel. A Balatonra 15 száza­lékkal kevesebb turista láto­gatott el, s a bevétel 25 szá-. zalékkal esett vissza. Nem kívánatos elemként megnőtt viszont a „nem minőségi tu­rizmus" aránya: ezalatt a há­tizsákos turistákat kell érte­nünk. S történik mindez az idegenforgalom föllendítését is célul kitűző 1996-os év küszöbén, amikor még csak nem is látszik olyan kor­mányzati elképzelés, amely a nemzeti turisztika fejlődé­sét szolgálná. Az idő pedig egyre fogy... Latorcai János a lehetsé­ges kitörési pontok között a mezőgazdaság megerősíté­sét, és az egykor volt nagy külföldi piacok visszaszerzé­sét említette. Csak egyetlen ide vágó adat: a mai magyar külkereskedelem mindössze 10 százalékban irányul a „volt szocialista országokba". Ny. P. Perlik a Molt A Mol Rt. kisrészvénye­seinek egy része pert kezde­ményezett a Mol Rt. ellen. Képviseletükkel Hardicsay Sándor pécsi ügyvédet bíz­ták meg. A Budai Kerületi Bíróságon pénteken megtar­tott első tárgyaláson a felpe­res kisrészvényesek képvise­lője elmondta: törvénytelen­nek tartják a májusi közgyű­lés egyik határozatát. Egy­ben fenntartják a jogot arra is, hogy az APV Rt.-t, mint többségi tulajdonost a kom­penzáció miatt újabb kere­settel pereljék. A kisrészvényesek azt a közgyűlési határozatot sérel­mezik, amely az osztalékel­sőbbségi részvényeket törzs­részvénnyé alakították át. A kisrészvényesek szerint ezt a számukra hátrányos döntést a közgyűlés törvénytelenül hozta meg, mert csak a je­lenlevő és nem az összes kisrészvényes szavazatát vették figyelembe. A részvé­nyek ilyenfajta átalakításá­hoz ugyanis a törvény sze­rint az érintett részvényfajta tulajdonosainak 75 százalé­kos hozzájárulása kell. A bíróság az ügyben to­vábbi bizonyítékokat kért, és februárra tűzte ki az újabb tárgyalás időpontját. (MTI) Magyarországnak nyújtott Phare-támogatás 1990-1994, millió ECU (ágazatonkénti bontásban) B. Oktatás, <^ szakképzés és kutatás C. Mezőaazdaság átalakítása D. Környezetvédelem és • nukleáris biztonság E. Infrastruktúra (energia, közlekedés és tele­kommunikáció) F. Szociális ellátás fejlesztése és foglalkoztatás 62 5 ^ Közintézmények és ' közigazgatás reformja H. Egyéb millió ECU Magyarországi Phare-program Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium és Szent-lványi István, a Külügyminisztéri­um politikai államtitkárai a Segélykoordinációs Tárca­közi Bizottság társelnökei, valamint Hans Beck nagykö­vet, az Európai Unió buda­pesti képviseletének vezető­je pénteken aláírták a Phare magyarországi középtávú in­dikatív programjáról szóló emlékeztetőt. A dokumentum értelmé­ben a Phare segélyprogramja 1995 és 1999 között a ma­gyar kormánynak 425 millió ECU (csaknem 75 milliárd forint) támogatást nyújt. A Phare-segély elsősor­ban a gazdaság szerkezetáta­lakítását, ezen belül a priva­tizációt, a mezőgazdaságot, a Kis- és középvállalatokat, a regionális fejlesztést, továb­bá az infrastruktúra korsze­rűsítését támogatja. Az összeg egy része az oktatás és képzés, az államháztartási reform és az európai integrá­cióra való felkészülést segíti. A középtávú programban előirányzott 425 millió ECU támogatási keret nem jelent merev korlátot, ha a progra­mok megvalósítása jól ha­lad, a Phare új fejlesztési ja­vaslatokhoz többletforráso­kat is kilátásba helyezett. (MTI) Lencz professzor kifünletése Nyugdíjba vonulása al­kalmából „Pro anesztezioló-' gia és intenzívterápia" kitün­tetést kapott dr. Lencz Lász­ló professzor, a SZOTE Aneszteziológiai és Inten­zívterápiás Klinikájának volt igazgatója. A több évtizedes munkája elismeréséért neki ítélt kitüntetést a professzor tegnap, pénteken vette át Budapesten. • Családsegítők konferenciája A középosztály, mint bűnbak A konferencia első elő­adását dr. Katona Péter szo­ciológus, a JATE tanára tar­totta a magyar társadalom betegségeiről és a szociálpo­litika jelenlegi nyomorúsá­gáról. A többi között beszélt szociálpolitikánk egyik leg­főbb törekvéséről, egy olyan modell hibás követéséről, amely kizárólag a legszegé­nyebb rétegeket támogatja, s a középosztály kiszorítására törekszik a támogatandók köréből. Ez a fajta szociál­politika itt és most nem al­kalmazható - mondta az előadó -, hiszen „megfeled­kezik" arról, hogy nálunk egy kifosztott, elszegénye­dett középosztály van. S ép­pen ezt, a folyamatosan lefe­lé csúszó középosztályt állít­ják bűnbaknak, teszik fele­lőssé a legszegényebbek sor­sának rosszabbodásáért. Az új rendszerű családi pótlékról és a készülő gyer­mekvédelmi törvényről be­szélt dr. Btró Boldizsár, a Népjóléti Minisztérium he­lyettes államtitkára, aki be­vezetőjében azt hangsúlyoz­ta, hogy a társadalom által megtermelt érték és a fel­A családsegítő szol­gálatok szakmai kon­ferenciáját rendezték meg pénteken a me­gyehazán. Dr. Szél Eva, a Szociális Mun­kások Egyesülete me­gyei és városi tagoza­tanak elnöke köszön­tötte a megjelenteket, megnyitót mondott dr. Sípos Ferenc, a Csong­rád Megyei Közgyűlés alelnöke. használási szándék között óriási szakadék tátong. Az egyik legfőbb baj, hogy csak a mérhető jövedelemmel rendelkezők szenvedik meg a szociálpolitika mai változá­sait. Tény azonban az is, hogy a társadalom jelentős része eltitkolja jövedelmét. Bizonyítékként említette azt a bevallott jövedelmekről készített felmérést, amely­nek eredményeképpen egy hihetetlen adat született. Ne­vezetesen, hogy a magyar társadalom 60 százaléka él ma a létminimum alatt. A konferencia előadóinak sorában ott volt a Magyar Családsegítők Országos Ka­marájának elnöke, Takács Imre szociológus, aki a csa­ládsegítő központok további teendőit elemezte. Elmond­ta, hogy egyre nagyobb teher hárul a humán szolgáltatást nyújtó családsegítőkre, kli­enseik száma folyamatosan emelkedik, ami nyilvánvaló­an a családok megnöveke­dett problémáival magyaráz­ható. A mai helyzetben a családsegítők azt tehetik, hogy hosszá távú segítséget nyújtanak a családoknak. Abban segítenek, hogy a családok ne veszítsék el tár­sadalmi integritásukat, mű­ködőképesek maradjanak, s megbirkózhassanak minden­napi problémáikkal. A családsegítők tegnapi konferenciáján szó volt még a szolgálatok mentálhigiénés lehetőségeiről és tapasztala­tairól, a regionális program­irodák szerepéről, a család­segítésben alkalmazható új módszerekről. A résztvevők, programjuk befejezésekép­pen, megtekintették a szege­di Tabán Családsegítő Kö­zösségi Házat. Kalocsai Katalin Generikus É n ezentúl a hazai gyógyszergyártókat figyelem. Ha nekik sikerül, akkor van remény. Arról van szó, hogy a pénztárcánknak is orvosságot kínálnak. Mivel képtelenek versenyezni a multikkal, kényszer­ből, meg okosságból is generikus gyógyszereket fog­nak kitalálni és gyártani. A generikus a szakszótár­ban a márkás gyógyszerek egyenrangú helyettesttőit jelenti. (Amúgy a jelentése: nemi, a fajtára, a nemre vonatkozó, jellemző.) Ezekhez is kell kutatás, még­hozzá pont olyan felkészültséggel, mintha márkás gyógyszereket gyártanának. Mert hogyan lehetne megállapítani valamiről, hogy egyenrangú egy másik­kal, ha erről a másikról nem tudjuk, hogy milyen? Jelentem, a magyar háztartásokban már egyálta­lán nem ismeretlen a generikus jelző. Itt van például a ruházkodás. Kevés őrültet ismerek, akik rendszere­sen belvárosi üzletekben vásárolják a gatyát (pardon, az nyilván nadrág!), pulcsit, kabátot és a többit. T­modellben (kevéssé elegánsan: használt import ruhát árusító turkálókban) járunk. Meg a szép emlékű szer­vezet, a KGST nevét makacsul őrző internacionális piacokon vásárolunk. Tény, hogy eme darabok nem mindig egyenrangúak a márkásokkal, de ha szeren­csénk van, igenis helyettesttik ezeket. Tény továbbá, hogy a pénztárcánknak nem feltétlenül orvosság még egy T-modell zakó sem, de ha nagyon muszáj - te­szem: hideg van -, ezt még bírja. Itt van aztán a kony­hai termékek közül a krumplit helyettesítő rizs, a ma­gyar alma helyett a ki tudja honnan való banán, ne­tán a hazai borok helyett a balkáni tájakról elszárma­zott borzalmasan hatékony vegyszeszek. A Henkel-mi­nőségü tisztítószerekre rá se néz a háziasszony, ecetes vizet használ Arról van szó, hogy élünk - ahogy lehet. Ez persze egyáltalán nem valami vidám dolog. De mennyivel vidámabb, kérdem én, egy majdnem 20 ezer forintos farmergatya, mint az ezt helyettesítő 2 ezer forintos? A több tízmillióba került járgány - ami vagy ott van, ahol hagyták, vagy már eladták a tolva­jok? Annyiért, amennyit megér egy szerkezet, amiben ülök és mégis eljutok vele, ahova akarok. Most éppen azt akarják valakik, hogy használtan vett, avitt számí­tógépemet, amin ezeket a sorokat két ujjal pötyögöm, cseréljem méregdrágán olyanra, ami ablak lesz ne­kem a világra. De én ezen csak nevetek, mert drága ketyerék nélkül is van ablak a világra, szinte ingyen (Internet). j. generikus gyógyszerek viharos sikerétől azt vá­rom, hogy a példán okulva mások is a fejükhöz kapnak. Kitalálják, hogyan lehet életben maradni. Az ország sorsát eldöntő intézkedők belátják végre, hogy az ilyesmit csakis eszes emberek találhatják ki. Ezért aztán mielőtt (nyugati)márkás sokkterápiájukkal véglegesen elnyomorítanának bennünket, valami ge­nerikus módszerhez nyúlnak. Világos, hogy generó­zusan (bőkezűen) beruháznak oktatásba, kutatásba. Hogy holnap is legyen, aki kitalálja az éppen nekünk való, vagyis generikus megoldásokat. Orvosságokat. Magyar katonai ellenörök Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szer­ződés keretében november 20. és 25. között magyar ve­zetésű katonai csoport ellen­őrzést hajt végre Dániában és Németországban. A HM sajtóirodájának tájékoztatása szerint három objektumban harcjárműtechnikai eszkö­zök mennyiségét ellenőrzik. Ugyancsak e szerződés keretében a magyar fegyve­res erők ellenőrzése céljából november 20-án egy luxem­burgi, 21-én pedig egy szlo­vák ellenőrcsoport érkezik hazánkba. (MTI) • Megalakult a szegedi polgárőr szövetség Szeged közbiztonsági hely­zete - a jól ismert okok miatt - sajnos nem igazán kielégítő. Ezért is üdvözölhető örömmel az a tény, hogy a város négy, területi polgárőr szervezete összefogott és néhány nappal ezelőtt megalakította a Szege­di Polgárőr Szervezetek Szö­vetségét. Mint Kristóf Pál alelnök, a felsővárosi szervezet vezetője elmondta: az ötlet eredetileg az önkormányzattól szárma­zik, amely szeretné, ha erő­södne a lakosság ilyen irányú tevékenysége. Az ugyanis ki­vitelezhetetlen, hogy minden kritikus területen rendőr jár­őrözzön, sőt úgy tűnik szük­ség lenne arra, hogy a polgár­őr szervezetek - alkalmanként A kocafojtogatók ellen - egymásnak is segítsenek. Éppen ezért elsőként Tápé, Felsőváros és Algyő polgár­őrei döntöttek úgy, hogy ­megmaradva ugyan a megyei szövetség keretein belül - kö­zös erővel és az önkormányzat támogató segítségét is igénybe véve, mintegy száztízen létre­hozzák ezt az új szervezetet, de már a mihálytelkiek is je­lezték csatlakozási szándéku­kat. Sőt, remélik, hogy a többi szegedi szervezet is rövid időn belül hasonló elhatározásra jut. Dr. Tímárné Horváth Mag­dolna, a másik alelnök és egy­ben a tápéi polgárőrség elnöke azonban hozzátette: - Az üdü­lőkörzetek, a tanyák és kisker­tek védelme egyre több gon­dot okoz a lakosságnak. Úgy gondoltuk együtt, és mert kör­zeteink egymás szomszédsá­gában vannak, hatásosabban felléphetünk majd a személyi tulajdonokban kárt tevők el­len. Ezenkívül alapítvány lét­rehozását is tervezzük, mert vélhetően a szegedi képviselő­testület nem tud - az általunk nagyon remélt jószándéka el­lenére sem - elegendő anyagi támogatást nyújtani. Termé­szetesen meg kell még olda­nunk a városi szövetség helyi­séggondját is. Ez vagy az álta­lunk „kinézett" tápéi telken közös erővel megépülő kis ház lehetne, de szívesen fogad­nánk azt is, ha az önkormány­zat tudna nekünk valahol he­lyet biztosítani. Mi vala­mennyien - Török Mihály el­nökkel, illetve a felügyelő- és a jogi, etikai bizottság tagjai­val együtt - nagyon komolyan gondoljuk, hogy a polgárság­nak közvetlenül is lépéseket kell tennie értékei és főként gyermekei nagyobb biztonsá­gáért. N. Rácz Juciit • Levél Hornhoz Az egészségügyiek sztrájkra készülnek Az Egészségügyben Dol­gozók Demokratikus Szak­szervezetének országos sztrájkbizottsága levélben kérte a miniszterelnököt, hogy jelölje ki a kormány képviseletében illetékes sze­mélyt, aki tárgyalóasztalhoz ül az érdekképviselettel. A szakszervezet sztrájkra ké­szül, mert nem kapott ígére­tet a reálkeresetek megőrzé­sére.

Next

/
Thumbnails
Contents