Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-15 / 268. szám
SZERDA, 1995. Nov. 15. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. S ohasem felejtem el azt az élményt, amit azokban a bizonyos években a Budapesten megrendezett OMÉK nyújtott. Valóban szenzációs voit, eleinte. Egy önmagát mutogató, túlontúl dicsérő ágazat, ország. Egységes, ráparancsolódott akarattal. S milyen örömmel hajtotta fel jól tejelő tehenét a kiválasztott egyéni gazda, akit a párt külön kiemelt enre a feladatra, és fejte ám büszkén ott a fővárosban a tejet, takantotta a ganét, jól meg is fizették persze, aztán meg ugye üzent a rádióban Juliska néninek, hogy minden milyen szép, rengeteg ember mászkál körülötte, csomagoljon gyorsan és jöjjön utána! Mutogatták az erősödő nagyüzemek is mindennapi győzelmüket. Máig ismerősöm a mezőhegyesi juhász, ki bizony rengeteg dijat szerzett a több százéves ál- . lami birtoknak, s imába foglalta a rendezők nevét, mert összehasonlíthatatlanul többet keresett a flangérozással, mint a többezres juhnyáj terelgetésével a békési mezőkön. Az OMÉK-on bizony valamirevaló gazdaságnak ott kellett lennie. Pénz erre mindig volt. Meg ugye parancs is. Aztán letűnt ez a lázas idő. A közgazdasági feltételek is máshogy diktálták a módit. Évekig hiába ágáltunk, hogy ha már OMÉK, talán valamelyik vidéki városban, vagy több helyen kellene megrendezni ezt a seregszemlét, mert ugye miért éppen Pesten csináljanak a tehénszarbői üzletet és esetleg infrastruktúrát? Mára a lomtárba került ez az idea, elsatnyult az országos kirakat, sem a jelentősége, főleg a haszna nem érte el a célt, az utazási-étkezési költségek is drágultak, de főleg mióta válságból válságba kormányozták a magyar mezőgazdaságot, nincs is mit mutogatni. A nagyüzemek tönkrementek, a farmergazdaságok pedig ^még sokáig nem erősödnek meg. A divat is más. Testhez szabott. Falunapok, kiállítások, fesztiválok, sorjáznak a kis expók, erre még és ennyire futja. Ehhez is szükségeltetik némi támogatás, amit leginkább a szponzorok adnak össze. Vagy jön a ráfizetés. A falu ünnepel ilyenkor, eszik-iszik, a vezérkar elmondja ünnepi méltatásait, sorra veszik a látnivalókat, a küzreműködö, a köztes műsorok is lezajlanak, aztán a következő évig elég is ennyi. Most viszont nosztalgiázó elmék leporolták az OMÉK-ot. Gödöllőn rendezik. Az idei agrárkiállftás OMEK ugyan csúfosan megbukott, de sebaj, jövőre szebben süt a nap. Éleinte, mint tudjuk, Gödöllő világkiállítást akart rendezni, ám mivel azt elfújta a szél, maradt az OMÉKálom, amely az egyetemhez kapcsolódott, ám az egyetemi csatározgatások nemigen teszik lehetővé, hogy a területen kívül a rendezésre alakult társaságot olyannyira pátyolgassa! Fel tehát régi OMÉK-járók, jövőre, augusztus 30-a és szeptember 8-a között Gödöllőre vonul a falu. Árvalányhajjal, bokrétával. Pénz is csak lesz erre, hiszen a központi kasszából már több százmilliót előre odaígértek. Állami 'tulajdonú gazdaságok is maradtak, amelyeknek már keserű a szőlő, hiszen a támogatás, a részvétel kötelező lesz (lehet). Én a sikerre teszek. Ugyanis ebben a szerencsétlen ágazatban az utóbbi időkben annyi, de annyi baklövés történt, hogy egy rosszul sikerülő OMÉK is főnyereménynek számít. Sz. Lukács Imre Kamarai programok A kamara idén is megrendezi a vámszakmai napot. Az időpont november 15-e, 9.30 óra. Helyszín: Tantusz (Postás) Művelődési Ház, Szeged, József Attila sugárút 43. A szakmai nap előadója Szabó Béla, a Kopint-Datorg Vámtanácsadó Kft. ügyvezetője. A program: A vámtörvény legfontosabb rendelkezései, illetve vámeljárás, vámtarifa, kapcsolódó jogszabályok aktuális kérdései, továbbá: Magyarország társulási és szabadkereskedelmi megállapodásainak rövid ismertetése, kedvezmények igénybevételének feltételei (származási szabályok, okmányok). A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a badenwürttembergi Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Társasága üzleti találkozót szervez Budapesten. A rendezvény időpontja november 23. (csütörtök). Cégprofilok és együttműködési szándékok a német fél részéről: fafeldolgozás, vízvédelem, szállítás és szállítmányozás területén, valamint kábelek, vezetékek, redőnyberendezések, szigetelőanyagok gyártásában és forgalmazásában. November 23-26-a között rendezi meg a Máramaros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Románia) a „CONFSTIL '95" kiállítást. A rendezvény profilja: textil, konfekció, kötöttáru, valamint az előállításhoz szükséges berendezések, felszerelések. A standok bérleti díja 40 USD/négyzetméter. A programokról bővebb információval készséggel áll rendelkezésre Szűcs Andrea, a 321-343-as telefonon. - Sajnálatos, hogy egyre több felesleges indulatot gerjesztenek a vállalkozókkal szemben. Nem lenne szabad úgy beállítani a dolgokat, hogy minden magánvállalkozó, kisiparos potenciális adócsaló. Mert ha az lehet, akkor az adórendszerben van a hiba. A hézagok a törvényekben, a pénzintézeti viselkedésben, a közigazgatási hozzáállásban vannak. • Úgy véli, ezek késztetik görbe utakra a vállalkozókat? - A mostani körülmények között a vállalkozó arra kényszerül, hogy eldugdossa a pénzét, ha túl akarja élni a helyzetet, és ha fejlődni akar. Pedig azt várják tőle, fejlődjön, hogy a magánvállalkozó rántsa ki az ország szekerét a kátyúból. Csakhát ez nem megy, ha közben ütjük, vágjuk, ha azon fenekedünk, hogy lehet a feje felett csattogtatni a kardot. Talán egyszer el kellene végre jutnunk odáig, hogy eldöntsük, mit akarunk ebben az országban, és fogadjuk el végre ezt az utat, a magánvállalkozásokat, igazítsuk ki az ezekkel kapcsolatos szemléleti problémákat! Legyen végre süketek párbeszéde helyett igazi beszélgetés a vállalkozók és mások között, mert ez a vakvágányon toporgás őrült sokba kerül az országnak! Ahhoz, hogy valami normálisan összeálljon ezügyben párbeszéd kell a szakágakkal, és el kell oszlatni egy csomó félreértést a vállalkozókkal kapcsolatban. # Milyen félreértésekre gondol? - Arra például, hogy a vállalkozások mind búsásan fizetőek. Szakterületemen, az építőiparban sem igaz ez, vannak sokkal jobban fizető állami cégek, amelyeknél kisebb felelősséggel és munkával többet lehet keresni, mint a magánvállalkozásban. Én közepes szintű vállalkozó létemre egy állami cég főépítésvezető-helyettesi fizetését tudhatom magaménak, nem többet. S a kisebb vállalkozók helyzete rosszabb, mert a megtermelt száz forintból 15-20 marad csak, a többi leadózik, s bizony sokan vannak, akik csak huszonezret keresnek havonta. Ez sajnos nincs benne a köztudatban. Az se, hogy a vállalkozás több, mint napi 12-14 órás munka, ez életforma, és nem csak az anyagiak hajhászására irányul. A vállalkozások kapcsán személyekről kellene be• A korai birkanyírás esete, avagy Miért ütjük a vállalkozót? Buchholcz Zoltán: - A párbeszéd vihet csak előbbre... (Fotó: Karnok Csaba) Sokan vannak a vállalkozók között olyanok, akiket egyre lobban Irritál, hogy úton-útfélen „ütik a maszekokat", úgy általánosít a közvélekedés, mintha minden vállalkozó potenciális csaló lenne. Buchholcz Zoltánt is az hozta szerkesztőségünkbe, hogy ad|unk már teret ellenvéleménynek, tisztább képalkotásnak Is. A több éve földmunkákkal, útés csatornaépítéssel foglalkozó, a szombathelyi sóderbányától az M5-öslg országszerte sokfelé dolgozó, sikeres sándorfalvi vállalkozó a helyi ipartestület alelnökeként, a többlek nevében Is szólt. szélnünk, nem általánosítgatni kellene, és főleg nem csak a rossz példákat, a csalókat, a konjunktúralovagokat emlegetni állandóan! És nem csak pejoratív értelemben kéne szólni rólunk, gúny és közröhely tárgyává tenni minket! Ezt én felháborítónak tartom! Sértő is, és el is veszi a kedvünket. • Az önbizalomhiány pedig visszaüt... - Ha állandóan csak azt halljuk, hogy a vállalkozó csak becstelen lehet, meg hogy nem ér fel a nyugatiakkal, akkor biztosan elveszítjük az önbecsülésünket. A magyar magánvállalkozóknak pedig amúgy sincs nagy önbizalmuk. Főleg hogy velük szemben folyvást a nyugatiakat favorizálják ebben az országban, ók kapják az előnyöket. A vezetés vajon miért nem partner ahhoz, hogy a magyar vállalkozók is fejlődhessenek, erősödhessenek? Nem ismerik talán a paraszti példát? A parasztember nem kezdi el nyírni az ellés után a birkáit, hanem eteti, táplálja ahhoz, hogy aztán majd gyapjút nyerjen tőlük. A torz közigazgatási szemléleten, hozzáálláson is változtatni kellene. Az érdekképviseleti szervezeteinknek, például az IPOSZnak, a kamarának is lépni kéne a presztízsünk megteremtése érdekében. Kardinális kérdés a párbeszéd, az együttdolgozás! Csak ez lehet az alapja az előbbre lépésnek. • Úgy tűnik, inkább hátrafelé lépegetünk. Egyre több vállalkozás megy tönkre. - Pedig ez nagyon veszélyes. Mert azt is fel kellene fogni, hogy a leépülő kisvállalkozásoknak széleskörű következményei vannak. Sok-sok kisember munkalehetőségéről, megélhetéséről is szó van. Egy megbukó vállalkozással még nagyon sok mást is tönkreteszünk. Nem jönnek létre a vállalkozói dinasztiák, a továbbfejlődés esélyei sem. És elherdálunk egy csomó szellemi tőkét is. Pedig a magyar vállalkozói szférában meglévő szellemi tőkénk igen erős, mindenképpen kamatoztatni kellene. S nem lebecsülni, lejáratni, leépíteni, mert annak valamennyien megisszuk a levét, az egész társadalom épül le vele anyagilag is, idegileg is, mindenféle szempontból. Szabó Magdolna • Próbúton egy Daewoo-vaí Szia, Nexia.! Daewoo Nexia 1,5 GLE: Igazi családi limuzin! (Fotó: Somogyi Károlyné) A Nexia 1,5 GLE a Daewoo-család közepesen izmos tagja: 1500 köbcentis, dinamikus motorjával, elegáns és tágas karosszériájával minden bizonnyal gyorsan kedvelt autó válhat belőle a hazai piacon. Beleülve elsőként az az érzése támad a vezetőnek, luxus kocsikat megszégyenítő kényelemmel kényeztetik el. A belső szélesség már-már fényűző, az utastér látványosan nagy, az 530 literes csomagtartó pedig igazi családi limuzint varázsol a Nexiából. Ami pedig a kivitel minőségét illeti, az igazán jutányos ár mellett is, jócskán megfelelő. A Nexia nagy előnye, hogy az alapárért bőven kap extrákat is a vásárló: a szervokormány. a vezető ajtajáról működtethető központi zár, a ködlámpák, az elektromos ablakemelők, a belülről állítható visszapillantó tükrök mind mind beleférnek az egyébként is jutányos árba. Vannak autók, amelyeket lenyűgözve bámul az ember, szinte megbénítja fantáziáját a műszaki tökéletesség, a hideg és pontosan kiszámított technikai tökély, még sincs bennük semmi emberi. A dél-koreai autóipar nálunk igen csak újnak számító Daewoo Nexiája azonban szinte azonnal beleülésre csábítja az embert. Ezzel az autóval gyorsan „pertuba" kerül az autós: néhány kör után nyugodt szívvel mondhatja, szia, Nexia! A Nexia belső tere olykor németes vonásokat hordoz, a távol-keleti prakticizmus azonban itt-ott „átszabja", embercentrikusabbá teszi a belső teret. A műszerfal lényegretörő, minden fontos információról tájékoztatja menet közben a vezetőt. Nemcsak a nyitva felejtett ajtóra, de még arra is figyelmezteti a pilótát, hogy nem kapcsolta be biztonsági övét. Az ülések kifejezetten kényelmesek, a vezető „széke" minden irányba jól mozgatható, sőt még a magassága is állítható. A melegséget árasztó belső tér hosszú úton is elegendő helyet kínál akár öt utazó számára is. Hála a sok extrának, a Nexia kiválóan vezethető. Az ötfokozatú, németesen precíz váltót igen csak meg kell pörgetni a városi forgalomban, a finoman és precízen működő szervokormány városi forgalomban is kellemesen vezethetővé varázsolja a Nexiát. A fékek hatásfoka kifejezetten jó, a kocsi még erős fékezésnél is az úton marad. Az 1500 köbcentis, hengerenkénti befecskendezéssel ellátott motor kifejezetten dinamikus menettulajdonságokat kölcsönöz a Nexiának. A 170 kilométeres maximális sebességre méretezett autót alig több mint 15 másodperc alatt rántja fel százas tempóra. A 960 kilogramm önsúlyú karosszériát könnyedén repíti az országúton: 120-as tempónál alig több mint 3500-as fordulaton pörög a motor, amelynek hangja szinte nem is hallatszik a a rezonanciamentes utastérben. A katalizátoros, injektoros motor a gyári leírás szerint 90 kilométeres tempónál 5,1 litert, 120-as menetben 6,3-at, városi forgalomban pedig 9,3 litert fogyaszt ólommentes benzinből. Saját méréseink szerint, vegyes forgalomban, sportos tempó mellett alig haladta meg a 8 litert a fogyasztás, igaz a gyártók szerint a nyers motor étvágya a használat során még csökken is valamelyest. Mindent egybevetve kellemes meglepetés a Daewoo Nexiája. Olyan autó, amely egyszerre alkalmas családi használatra, dinamikus városi forgalomban és kényelmes még a hosszú út során is. Ráadásul - mérete és felszereltsége miatt - már a „megjelenésre" is megfelelő. A középkategória felső régiójában elhelyezkedő tipus mindent tud, amit egy ilyen kategóriájú autónak tudni illik. Olykor még picit többet is. A Nexiát a Napos úti Daewoo-szalon jóvoltából próbálhattuk ki. Rafai Gábor Képzeljék el, hogy tél van, jeges úton haladnak cirka ötvenes tempóban, és egyszerre csak az autó előtt feltűnik egy lerobbant jármű, netán egy szabálytalanul behajtó traktor. A tükörsima jégen lassítani kellene, és néhány ügyes kormánymozdulattal kikerülni az akadályt. Ez a jelenet a hidegvérű autósoknak is rémálmában fordul elő, de bármikor valóság lehet. A következmény jobbik esetben árok vagy könnyű koccanás, rosszabbik és sajnos gyakoribb esetben súlyos sérülés és totálkáros autó. Pedig nem törvényszerű, hogy így legyen. A Porsche Hungária és az Audi AG. jóvoltából a múlt héten egy busznyi magyar újságíró az ausztriai Teesdorfban járt, az Osztrák Automobil Klub vezetéstechnikai centrumában. Jó tíz éve, hogy az ÖAMTC intenzíven foglalkozik az autóvezetők továbbképzésével, immáron három, minden elképzelhető veszélyes helyzetet gyakoroltató pályáján. Ezek között is a legnagyobb a teesdorfi alig 30 kilométernyire Soprontól -, ahol 300 ezer négyzetméteren tíz különböző gyakorlóterep van, mindegyiken 12 tagú csoportok próbálhatják ki tudásukat, készülhetnek az igazán profi vezetésre. Van továbbá egy 40 ezer négyzetméteres „rutinpálya", itt a jogosítvány előtt állók sajátíthatják el a vezetés fortélyait. A magyar újságírók idejéből négy pálya alapos kipróbálására futotta. A teszthez az Audi AG. és a Porsche Hungária biztosította az autókat, összesen 16 félét. Az A4-es és A6-os Audi minden elképzelhető változatán át az A8-ig, ebből is az egyik a csúcs, a 4,2 literes • Vezetéstudomány - felsőfokon jégen, vízen, emelkedőn Audi A-4. A legkisebb testvér tiptronic váltós. Kipróbálhattuk az elsókerék meghajtás és a quattro közötti különbséget, vízen, jégen és emelkedőn, ABS-szel és anélkül, és hogy teljes legyen a kép, gondoskodtak hátsókerék meghajtású gépekről is. Az eredmény lenyűgöző. Volt, ahol azt gyakoroltatták a volán- és tollforgatókkal, hogyan lehet lefékezni az autót, ha egyik oldalán jeget fog. Másutt azt mutatták be, mit tud a négykerék hajtás, hogyan képes megmászni még a jeges emelkedőt is. Ugyanakkor azt is megtanulhatta a próbázó, mit kell tennie akkor, ha az autója nem tudja leküzdeni az akadályt, és a meredeken menthetetlenül csúszik vissza. A résztvevőknek le kellett számolniuk egy rossz beidegződéssel, tudniillik azzal, hogy ha tükörjégen megcsúszik az autó, nem szabad sem kuplungolni, sem fékezni. Bár kezdetben vitatkozni próbáltunk a gyakorlatok vezetőjével, aki veterán raliversenyző, a pálya bebizonyította, neki van igaza. Rövid nyomott tengelykapcsoló, rövid, de határozott fék és óvatos kormányzás a recept, hogy túléljük a bevezetőben írt helyzetet. Talán jelent valamit, hogy az Autó Motor színeiben Ranga László is velünk tartott, aki saját bevallása szerint úgy örült ennek a próbának, mint egy gyerek. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a rendelkezésünkre bocsátott autók adták az élmények másik felét. Ritkán adódik ugyanis alkalom arra, hogy az Audi szinte teljes választékát ki lehessen próbálni, ráadásul nem mindennapi körülmények között. Hiszen a feladatok igazán autónyúzók voltak. Am az új alumínium karosszéria stabilitása, a futómű, a motor és a váltó összhangja minden kínzásnak ellenállt. Mégis magasan kiemelkedett éppen az extrém körülmények miatt a quattro, vagyis az összkerékhajtású Audi-család. Ez volt képes felkapaszkodni a jeges emelkedőn, és ezzel tudtuk teljesíteni még a lehetetlennek látszó feladatokat is. Vagyis Teesdorf és az Audi minden próbát kiállt. Horvát Péter