Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

SZERDA, 1995. Nov. 15. BELÜGYEINK 3 • Polgármesterek találkozója Közösen forgatják a Dégázrészvényeket? Ismét - a közös bölcsesség jegyében - tanácskoztak tegnap a megye polgármesterei Újszegeden a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézetben. Az aktuális kérdések megvitatásának sorát Ábrahám Lajosnak, a MÁV üzemigazgató-helyettesének tájékoztatója nyitotta. A jelenlévők megtudták: a MÁV nem tervez régiónkban vonalszámcsökkentést, illetve menetrendváltozást. Dr. Lacsán István főügyészhelyettes pedig az önkormányzatok és a megyei ügyészség együttműködési lehetőségeit taglalva - elsősorban a feketegazdaság visszaszorítására - jogi segítséget ajánlott fel a polgármestereknek. Dr. Szalay István Szeged, Szirbik Imre Szentes és Nagy Tibor Kiszombor polgármestere a Dégáz-részvények elosztásának, illetve jövőbeni ésszerű hasznosításának lehetőségeire mutatott rá. A résztvevők mindezzel kapcsolatban megegyeztek: még november 30-a előtt tudatják képviselő-testületeik álláspontját, hiszen p.-megyét érintő részvénycsomag összege több mint 1,6 milliárd forint, ezért annak értékvesztését feltétlenül el kell kerülni. N. R. J. Több ezren gyűltek össze tegnap délután a Klauzál téren a Pedagógusok Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett közalkalmazotti tüntetésre. A tiltakozó megmozdulással a három ágazati szakszervezet a mai budapesti országos demonstrációnak óhajtott helyi megerősítést adni. venni az érdekegyeztetésen, amíg az intézményfenntartó önkormányzatok képviselői nem lehetnek jelen, hiszen a működési költségek elvonásának felelősségét az önkormányzatoknak is viselniük kell. A szakszervezeti vezető sztrájk esetén is nagyon nehéz küzdelemre számít. - Az állam megpróbál kihátrálni az oktatásból és a kultúrából s ezzel az önkormányzatokra, illetve a vékony pénzű emberekre hagyja a terheket. A monetáris politika farkastörvényei uralkodnak, amikor az elbocsátott kollégák bérén a többiek osztoznak - mondotta a felsőoktatási dolgozók szónoka, dr. Szenté Magdolna a JATE FDSZ elnöke, aki szerint a kormány felsőoktatási politikája is szöges ellentéte a fejlett országokénak. Növekvő hallgatói létszám mellett kevesebb oktatóval és irreálisan lecsökkentett költségekkel kell az egyetemeknek dolgozniuk, holott a világon mindenütt tudják: az emberi tudás a legjobb befektetés vélte. A felsőoktatási dolgozók szerint szégyen, hogy ennek fontosságáról az oktatásért és kultúráért felelős tárcát győzködni kell. A tüntetők mellé állt a Magyar Szülők Országos Szövetsége és a nyugdíjas pedagógusok helyi egyesülete is. A felszólalásokat követően pedig dr. Pap Jánosné, a PSZ szegedi titkára felolvasta a három szakszervezet nyilatkozatát. A közalkalmazotti demonstráció - immár országos tünetetésként - ma a Parlament előtt folytatódik. Panek József Az oktatás és a közművelődés érdekeiért tüntetőkkel telt meg tegnap a Klauzál tér. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Tüntetők ezrei a Klauzál téren A pedagógusok is vállalnák a sztrájkol A közel egyórás- Klauzál téri demonstráción a tüntetők csendben hallgatták végig a három szakszervezet szónokainak mondanivalóját. Erre a csendes fegyelmezettségre utaltak a szónokok, amikor figyelmezetettek rá: az oktatásban és a kultúrában dolgozók mindenkor erős felelősségérzetével él vissza a kormány, amikor úgy gondolja, bármit megtehet az ellenállás veszélye nélkül. - Egy éven keresztül hiányzott a törvényes érdekegyeztetés, de amikor a pedagógusszakszervezet emiatt feljelentéssel fenyegette meg Fodor Gábor minisztert, egy héten belül meglett - mondotta Kopcsik István, a PSZ országos titkára, aki szerint a miniszter becsapta a pedagógusokat, mert akkori ígéretével ellentétes tartalmú előterjesztést tett a közoktatás finanszírozására. A PSZ tit-. kára arra kérte a pedagógusokat, hogy a kormány részéről a tárgyalások vezetésével megbízott Szabó Zoltán államtitkár „cinikus bejelentéseinek ne üljenek fel, mert a jövő évi 25 százalékos béremelés ígérete 20 ezer pedagógus elbocsátásán alapszik", az oktatás támogatására félretett 10 milliárd forintból pedig csak azok az önkormányzatok részesülhetnek, amelyek véghez vitték a minisztérium racionalizálási törekvéseit. Kopcsik István szerint itt a vég: az oktatás helyzetén nem lehet tovább rontani, így a pedagógusoknak - a gyerekek érdekében is - ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, immár a sztrájkot is vállalniuk kell. Arra kérte a többi ágazat dolgozóit: ne dőljenek be az egymásra uszító szembeállításnak. A közgyűjteményi és közművelődési dolgozók nevében Vadász János, a KKDSZ vezetője a három szakszervezet közös követeléseire (és Bokros Lajos szavaira) utalva cáfolta, hogy ezek a követelések inflációt gerjesztenének. Vadász bejelentette, hogy nem hajlandó részt Tüntető közalkalmazottak: a kasza már egyenes. (Fotó: Gyenes Kálmán) A szegedi tüntetés nyilatkozata A Pedagógus Szakszervezete (PSZ), a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete FDSZ és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Szeged és vonzáskörzete munkavállalói nevében az alábbi nyilatkozatot teszi közzé: Tiltakozunk az 1996. évi költségvetési törvény tervezett intézkedései ellen mert: - nem biztosít a felsőoktatásban, a közoktatásban és a közművelődésben az intézmények alapvető feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket, sőt újabb elvonásokkal fenyeget; - elfogadhatatlan számunkra, hogy megalázóan alacsony béreink és a várható infláció ellenére semmiféle bérkorrekciót nem tervez. Továbbá tiltakozunk közoktatási és közművelődési intézmények pénzügyi szempontok alapján történő átszervezése és bezárása ellen. Követeljük: 1. A közoktatás, a felsőoktatás és a közművelődés szakmai és finanszírozási biztonságát. 2. A bérek 25%-os emelését. Valljuk: kultúra nélkül nincs szabadság! Szeged, 1995. nov. 14. Dr. Pap Jánosné, PSZ Szeged Városi és Körzeti Bizottság titkára Dr. Szente Magdolna JATE FDSZ elnöke Kiss Ernő KKDSZ Csongrád megyei ügyvivője jh^Sr Szentes-makói ^V'N téglagyár termékei MODUL BAH SZEGEDEN IS GYÁRI ARON Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5—7. Tel.: 62/311-092 • Szövetkezetiek levele az Alkotmánybírósághoz • Csongrád megye tiltakozik Törvényt sértett az állam? Tegnap adták postára 'levelüket a Csongrád megyei szövetkezeti gazdák, amelyben azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy az állam károkozásával szemben őket is ugyanolyan alkotmányos védelem illesse meg, mint minden más állampolgárt. A Mezőgzdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetsége képviseletében Stadler Ferenc titkár ismertette a követeléseiket. A levélben azt indítványozzák, hogy az Alkotmánybíróság mulasztási alkotmánysértés miatt az 1991. évi XXV. törvény egyes rendelkezései végrehajtásával kapcsolatban állapítsa meg a törvénysértéseket és kötelezze a jogalkotást az okozott károk megtérítésére. A mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonát ugyanolyan alkotmányos védelem illeti meg az állam károkozásával szemben, mint minden más állampolgárt. A kárt szenvedetteket kártérítésben kell részesíteni, s úgy gondoljuk, hogy ez alkotmányos jogunk - hangsúlyozta lapunknak Stadler Ferenc. Az említett törvény szerint a szövetkezeteket kötelezték kárpótlási földalapok kijelölésére. Ezek mértékének a kijelölése is törvénysértő módon történt, ám a problémát elsősorban az okozza, hogy a kárpótlási földalap felhasználása során sorozatos törvénysértések történtek. A földalapot a kárpótlásra jogosultak földjéból kellett volna képezni, de ez nem így történt, s még a részarányok terhére is jelöltek ki földeket. Ha tehát a sérelem nem a szövetkezetet érinti, az általa képzett földalap terhére nem lehet kárpótlási határozatot kiadni, illetve árverezni. A végrehajtás során ezek a kérdések teljesen összemosódtak. Ebből következett az, hogy az állam által okozott károk egyik eleme, nevezetesen az, hogy a szövetkezet által képzett kárpótlási alapot felhasználták - az árverések során olyan célokra, amikhez a szövetkezeteknek semmi köze nem volt. Vagyis a szövetkezetek tulajdonát vették el (alkotmányellenesen) törvénytelenül. Ki kell tehát mutatni, hogy a szövetkezetek által érintett területek a kárpótlási földalapból mennyi aranykorona értéket jelentenek és az árverés során felhasznált többi területért az állam kártérítéssel tartozik. A Csongrád megyei szövetkezők levele további károkozásokat is felsorol, s úgy summázza az Alkotmánybírósághoz küldött anyagot, hogy szíveskedjen megállapítani az állam mulasztásos alkotmánysértését és kötelezni az okozott károk megtérítésére. Sz. L. I. Az első víztisztaságvédelmi konferenciát Szegeden rendezi a Magyar Hidrológiai Társaság. A mintegy 300 szakember részvételével tegnap kezdődött háromnapos konferencián részletesen foglalkoznak például nagy tavaink - így a Balaton, a Fertő tó, a Velencei tó -, az épített tavak (vagyis a víztározók), valamint a kis vízfolyások és az épített csatornák vizének minőségével. De szó lesz a Duna, a Tisza és mellékfolyóik, valamint a felszíni vizekből nyert ivóvíz minőségéről is. A felszín alatti vizek, a kitermelhető. A tiszta vízről a Forrásban «tr> KTNG ío^ Atléták, pálák, teniszingek, mezek, sportalsók, szabadidőruhák. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény. Szeged, Takaréktár u. 1. hasznosítható és megőrzendő készletek érdekében teendő jogi, technikai és műszaki eljárásokat ugyancsak megvitatják. Fontos problémakör az ásvány-, a gyógy- és a hévtzhasznosítás. Foglalkoznak a szennyvizekkel és a szenyvfziszapokkal, megvitatják a csatornázási rendszerek kapcsolatát a víztisztaság-védelemmel. Kiemelt téma: a mezőgazdaság és a mezőgazdasági ipar vízszennyező tevékenysége, az új technológiák alkalmazásának lehetősége. A Forrás szállóban megrendezett víztisztaságvédelmi konferenciához szakmai kiállítás, termék és technológiai bemutató is csatlakozik. wam TANKÖNYVBOLT Papír-írószer termékek, ünnepi csomagoló- és díszítöanyagok, Jn 1996-os naptárak kedvezó áron! * Egyes termékek 30%-os árengedménnyel! Szeged, Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem! Tel: 62482-776 SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! Délmaqyarorszáq m/l b^gmfu 2? m Másnap G. József kutyája megvadultan támad a lakásban helyszínelő hatósági emberekre. Még gázspray-vei sem tudják megfékezni. Ekkor a rendőrök szólnak a polgármesternek, hogy távolítsa el az ágy alá bújt állatot. Az elöljáró megkér néhány embert a faluból. Ők sem tudják rejtekhelyéről a kutyát előhúzni - vasvillával szúrják le. Napokkal később G. Józsefet szerették volna elhamvasztatni a testvérei, erre azonban nem kaptak engedélyt, hiszen esetleges újabb eljárás során előfordulhat, hogy exhumálni kell a holttestet. Nem sokkal az eset után a Népjóléti Minisztérium vizsgálatot indít. Kiderül, hogy a mentők kihívása előtt nem történt orvosi vizsgálat, ráadásul a mentőben nem volt orvos, holott vele a tragédia talán elkerülhető lett volna. Az egészségügyi törvény egyébként a pszichiátriai betegek kényszer-gyógykezeléséről úgy rendelkzik, hogy amennyiben veszélyes helyzet alakul ki és a beteg nem tudja megítélni, hogy mennyire súlyos az állapota, akkor orvosi beutalásra aka• Kommandósok Rumban (3.) Esélye sem lehetett rata ellenére is intézetbe szállítható. Közben több neves szakember, így például dr. Veér András, az Országos Pszichiátriai Intézet vezetője, megkérdőjelezi a rendőri fellépés jogosságát, sőt parlamenti interpelláció is elhangzik az ügyben. Dr. Szabó Péter, a Magyar Pszichiátriai Társaság jogi bizottságának elnöke november 2-án úgy látja, hogy „a rumi tragédia kapcsán meg lehet vizsgálni a pszichiáter felelősségét. De megkerülhetetlen immár, hogy azok felelősségét is szóba hozzuk, akik a szakemberek munkafeltételeit rombolják." - A megyei ideggondozónak nem egy G. Jóskája van - mondja dr. Faludy Jenőné pszichiáter -, fgy kollégáimnak töméntelen magánéleti problémával, potenciális életveszéllyel kell megküzdeniük. A szombathelyi ideggondozó volt vezetője, aki korábban maga is többször tapasztalta G. József rendőrségi segítséggel való beszállítását, hozzáteszi: az emberek gyorsan szabadulni kívánnak a betegtől, ha az zavatja a környezetét, ám ha az illetékesek kórházba akarják szállítani, akkor megváltozik a közvélemény, s gyakran emlegetik a beteg emberi jogait, a fellépés igazságtalanságát. Szerinte az ideggondozó nem követett el mulasztást, a két gondozónő szakápoló volt, a beteget jól ismerték. A G. Józsefet szintén alaposan ismerő pszichiáternő a társadalom hasznos tagjának tartotta az áldozatot, akivel lehetett kommunikálni. Persze, mondja, az elmebetegek viselkedése kiszámíthatatlan, száz ilyen esetből kilencvenkilencet sikeresen oldanak meg az illetékesek. Ez most nem sikerült. Csakhogy ezért meg kellett halnia egy beteg embernek. Utólag azonban nincs helye az okoskodásnak, mondja befejezésül. Interpelláció a Parlamentben A Szombathelyre érkező legfőbb ügyésznek, dr. Györgyi Kálmánnak nincsenek részletes információi a rumi ügyről. Annyit elmond, hogy ilyen esetekben is a rendőrségi törvény és szolgálati szabályzat alapján kell eljárni: az intézkedés módját az illetékes rendőri vezető választhatja meg. A konkrét eljárást pedig a beosztott rendőr, aki esetleg a nem eléggé körültekintően megválasztott intézkedés hatására kerülhet olyan helyzetbe, hogy a saját élete védelmében kell fegyverhasználathoz folyamodnia. Ez, persze, mindig a körülményektől függ. A rendőr jogos védelem esetén használhatja a fegyverét, s ez a jog állampolgárként is megilleti. Az már más kérdés, teszi hozzá a legfőbb ügyész, hogy „adott esetben egy megfelelőbben választott intézkedés az ilyen helyzet keletkezését megelőzhette volna". Az Országgyűlés állampolgári jogokat felügyelő ombudsmanjai is vizsgálódnak, a helyszínen hallgatnak meg minden tanút és résztvevőt. Dr. Polt Péter, az ombudsman általános helyettese szerint azért, mert a legalapvetőbb jogot, az élethez való jogot érhette sérelem. Nem csupán a fegyverhasználat jogosságát vizsgálják, hanem azokat a körülményeket is, amelyek a fegyverhasználathoz vezettek. Szabadon belenézhetnek az ügy bármelyik iratába, kérnetik a jegyzőkönyveket és a szakértői véleményeket. Semmit sem lehet előlük elzárni, államtitokra vagy szolgálati titokra hivatkozva. Jogosítványuk arra is kiterjed, hogy ha szükségesnek látják, fegyelmit vagy akár büntetőeljárást kezdeményezzenek. G. Józsefről mindenki tudta a környezetében, hogy elmebeteg. Esélye sem lehetett a védekezésre, akkora erőfölényben volt a rendőrség. (Vége.)