Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

Közel ötezer közalkalmazott hallgatta a tegnap délutáni demonstráció szónokait a Klauzál téren. Bár a tüntetés a kormány intézkedései ellen szólt, a transzparens ezúttal nem Bokros Lajost, hanem a szegedi önkormányzati vezetőket veszi célba. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Tüntetők ezrei a Klauzál téren A pedagógusok is vállalnák a sztrájkot Több ezer pedagógus, illetve ót három ágazati érdekvédelmi gyűjteményi és Közművelődési felsőoktatási és közművelődési szervezet, a Pedagógusok Szak- Dolgozók Szakszervezete kezde­dolgozó tüneteit tegnap délután szervezete, a Felsőoktatási Dol- ményezte. A tüntetők a kormány a Klauzál téren. A demonstráci- gozók Szakszervezete és a Köz- jövő évi költségvetésének terve­zett intézkedései ellen tiltakoz­tak, követelve a közalkalmazotti bérek 25 százalékos emelését, il­letve a közoktatás, a felsőokta­tás és a közművelődés szakmai és finanszírozási biztonságát. A közel egyórás demonstráció rendzavarás nélkül, fegyelme­zetten zajlott. (Tudósításunk a 3. oldalon) • Százezres gyászmenet Bukarestben Temetés - király nélkül Százezres tömeg gyűlt össze kedden Bukarest központjá­ban a román de­mokratikus ellenzék kiemelkedő vezető­jének, a Keresztény­demokrata Nemzeti Parasztpárt (KNDP) elnökének végső búcsúztatására. A városközpont nagy részében lezár­ták, a forgalmat, s a gyászmenet útvo­nalán a KDNP szék­házától az Egyetem téren át a Forrada­lom teréig virágok­kal, égő mécsesek­kel sorakoztak fel az emberek. A 79 éves korában elhunyt ál­lamférfi koporsóját a pártszékháztól, ahol Copo­sut felravatalozták, pártjának vezetői vitték vállukon a Forradalom teréig, amelyet teljesen betöltött a tömeg. A búcsún nem lehetett jelen I. Mihály király, Románia volt uralkodója, akinek a hatósá­A temetési menet. (MTI - Telefotó) gok nem adtak beutazási ví­zumot - Melescanu külügy­miniszter hétfői közlése sze­rint ehhez ugyanis a románi­ai alkotmányos rendet elis­merő „világos és félreérthe­tetlen nyilatkozatra" lett vol­na szükség részéről. • Szakszemietekről Szegeden A rendező: a Fridrich Ebért Alapítvány Az érdekegyeztetősdis, sztrájkhangulatos ősz és tél idején igazán aktuális témá­nak számit a szakszerveze­tek múltjáról és jelenéről ta­nácskozni. A szakszerveze­tek egykor és ma címmel a Fridrich Ebért Alapítvány tegnap konferenciát rende­zett Szegeden. Az újszegedi Rendezvényházban ismert történészek és szakszerveze­ti vezetők elemezték az elő­dök tetteiből és a szomszé­dos országok példájából kö­vetkező tanulságokat, szól­tak a rendszerváltás sajátos­ságairól, majd megvitatták, milyen a magyar szakszerve­zetek és a kormány viszo­nya. - Olcsó iparpolitikai koncepciót dolgozott ki az elmúlt időszakban az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um - mondotta tegnap a Dé­mász központjában dr. Cser­nenszky László osztályveze­tő, amikor az újságíróknak röviden bemutatta a hamaro­san kormány elé kerülő ter­vezetet. Miért volt szükség az alig kétesztendős koncepció újra­gondolására? A készítők szerint azért is, mert az el­múlt három évben megkez­dődött az ipari termelés nö­vekedése, az idén például 7 százalékos bővülésre számit a minisztérium. Mi jellemzi a mai ipari termelést? Jelentős leépülés után kissé fellendülőben a beruházási kedv, gond vi­szont, hogy a hazai cégek együttműködése szétziláló­dott. Talán ennek is tudható be, hogy a termelés kisebb bővülése nem szolgálta a pénzügyi egyensúly erősíté­sét, hiszen nőtt az import. - A minisztérium pénz­ügyi lehetőségei erősen kor­látozottak - mondta az osz­Változó iparpolitika tályvezető. - A következő időszakban évi 15-20 milli­árd forintot tudunk csak az ipar támogatására fordítani, az adóterhek jelentős csök­kentése pedig illúzió marad még évekig. Mivel számol a tervezet? Évi 7-10 százalékos export­bővüléssel, közel 6 százalé­kos termelésdinamizmussal. Idehaza, a csökkenő reálbé­rek mellett, a lakossági ke­reslet egyelőre nem nő, a be­ruházási kedv viszont élén­külhet. Mit tehet az ipari minisz­térium? Legfeljebb gesztu­sokat, tudtuk meg tegnap, hiszen a költségvetési éhség aligha csökken 1997-ig. Az osztályvezető a most kidol­gozott programot mégis a „reális siker" forgatóköny­vének nevezte. R. G. Mi harminc? Fogyasztói árindexek árufőcsoportonként 1994. XII. -1995. VIII. között, % 160 150 140 130 120 110­150,3 I 1994. december - 100% Forrás: PM 123,6 100 % I a -s 2 -di 0) Ö c gl O) 0 N 1/5 t U o h­CD így év vége felé az egyik nagy kérdés, har­minc százalék alatt tud­juk-e tartani az idei in­flációt? Mindenesetre látszik néhány kedvező változás, a kamatok pél­dául határozottan csök­kennek. Hol van már az az államkötvény ame­lyik 35 százalék feletti hozamot ajánlott éves szinten? Mtg júniusban az éves infláció még 31 százalékos volt, augusz­tusban már csak 29,2. (A szeptemberi áremel­kedés az álmos nyári hó­napok után idén is be­lendült, az árak egy hó­nap alatt két százalékkal emelkedtek, de az utolsó 12 hónap inflációja már így is alatta maradt a 29 százaléknak.) A grafi­kon szerint az esztendő első kétharmadában a háztartási energia ára emelkedett legnagyobb mértékben, de időará­nyosan - a harminc szá­zalékos inflációhói kiin­dulva - „teljesítettek" a tartós fogyasztási cik­kek, a szolgáltatások és az egyéb iparcikkek is. Elmaradt az átlagostól az élelmiszer, a ruházati cikk és a szeszesital-do­hányáru főcsoport is. Ráadásul az utóbbi sze­rény áremelkedésen a termelő és a fogyasztási adóbevétel-növelésben érdekelt állam osztozik. Nagyon nem veszeked­hettek! Kovács • Bizalmatlansági indítvány az MDF-frakció vezetése ellen Schamschula lépett - Az MDF szavazóbázisa a felmérések szerint megkö­zelítette a kritikus parlamen­ti küszöböt, egy év alatt a 12 százalékról hat százalékra csökkent, összeomlott az a szövetségi politika, amelyet az MDF szorgalmazott a KDNP-vel és a Fidesszel ­nyilatkozta kedden Scham­schula György MDF-es poli­tikus. Hozzátette: ezek a té­nyek ösztönözték arra, hogy hétfőn bizalmatlansági indít­ványt kezdeményezzen a frakcióülésen. Schamschula György azt is elmondta: nem tart attól, hogy nem lesz meg a nyolc aláírás, amely a frak­ció 20 százalékának támoga­tását jelzi, arról azonban már nem bocsátkozott jóslásba, hogy szavazás esetén milyen eredmény várható a képvise­lőcsoportban. Kónya Imre frakcióveze­tő-helyettes elmondta: tény, hogy Schamschula György megírta beadványát, de azon sem az ő, sem nyolc képvi­selő aláírása nem olvasható, így nem tulajdonft ennek je­lentőséget, hiszen a képvise­lő álláspontját már ismerik. S ismert az is, hogy Scham­schula György ellen jelenle­gi etikai vizsgálat is folyik. (MTI) Csongrád me­gye közgyűlése november 16-án tartja soron követ­kező ülését, ame­lyet ez alkalom­mal közmeghall­gatással is össze­kötnek. Az érdek­lődő polgárokat a megyei közgyűlés 1996. évi költség­vetési koncepció­Közmeghallgatás a megyeházán jának megvitatá­sára várják. A testület emellett - többek között - rendele­tek módosításáról, személyi ügyekről tárgyal, valamint tájékoztatót hall­gat meg a Déltáv Rt. fejlesztési ter­veiről, és a lejárt határidejű határo­zatok végrehajtá­sáról. Megszületett a vámtörvény Tegnap aaz Országgyű­lésben az interpellációs időszakot követően szá­mos törvényjavaslat sürgős illetve kivételes eljárásban történő tárgyalásáról hatá­roztak a képviselők. Ezt követően gyors egymás­utánban zárószavazások következtek. A két héttel ezelőtti döntések követ­keztében létrejött koheren­ciazavarok kiigazítását kö­vetően meghozták végső döntésüket a képviselők a vámtörvényről és a vámta­rifáról szóló jogszabályról. E törvények elfogadása azért is nagy jelentőséggel bfr, mert végre egységes és törvényi szintű szabályo­zást hoz a vámügyek terü­letén. Ugyancsak az egysé­ges törvényi szintű szabá­lyozás megteremtése volt a célja a légiközlekedésről szóló jogszabály megalko­tásának is, ami megtörtént a kedd délutáni végszava­zással. A határozathozata­lok közül a legtöbb vitát az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítása váltotta ki, habár ezt is nagy többséggel fogadták el a képviselők. Az Országgyűlés záró­szavazással elfogadta a vám­jogról, a vámeljárás-jogról, valamint a vámigazgatás­ról szóló törvényjavaslatot, illetve előzőleg az egységes szövegtervezethez benyúj­tott alkotmányügyi bizott­sági módosító indítványo­kat. r A szegedi csapat. (Fotó: Enyedi Zoltán) Kálvária-siker az Aranyszigetben Hét szociális gondozócsapat verseny­zett tegnap Csongrádon. Szakmai felada­tokat kaptak, olyanokat, amelyeket mun­kájuk során meg kell oldaniuk. Derdákné Harmatos Ibolya, az Aranysziget Otthon igazgatója szerint: - Ez a vetélkedő arra jó, hogy a szociális szakmai tudásuk gya­rapodjon. Nekünk nagyon nagy szüksé­günk van arra, hogy kreatívak legyünk, s ezt folyton fejlesszük. A gondozónőnek tudnia kell az idős emberrel együtt dol­gozni, alkotni valamit. A szoros versenyben első lett Kút­völgy, második a szegedi Kálvária sugár­úti otthon és harmadik az Aranysziget (elsó) csapata. Ám győztesnek érezheti magát Csongrád (II.), Óföldeák, Móraha­lom és Derekegyház egy-egy csapata is. B. Gy. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents