Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

KEDD, 1995. Nov. 14. BELÜGYEINK 3 • Demonstrációk, sztrájkok, bérkövetelések Forró tél várható Magyarországon? • Államtitkár tárgyal a sztrájkbizottsággal Hétévenként egy év szabad? Amikor a tanév elején megkezdődtek a diákmegmozdulások a tandíj bevezetése miatt, a politikai barométer forró őszt látszott jósolni. Időközben azonban a diákokkal sikerült úgy-ahogy dűlőre jutni és néhány szórványos erőművi figyelmeztető sztrájk alapjaiban nem borzolta föl a kedélyeket. Az azonban, hogy a hét végén az egészségügyiek mentek az utcára, most pedig következnek a pedagógusok, lépni készülnek a nyugdíjasok és az energetikai dolgozók, forró telet enged sejtetni. • Villamosenergia-ipari bérkövetelések Még nincs válasz Nem kapott tárgyalási alapnak tekinthető választ a tulajdonost képviselő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-tói hétfőn 12 óráig a Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Ismeretes, hogy a szakszervezet korábbi bejelentése szerint ezután megalakítják az ágazati sztrájkbizottságot, amely a villamosenergiaiparban a 8 órás általános sztrájk szervezését megkezdi. Gál Rezső, a szakszervezet elnöke elmondta: a sztrájkbizottság kedden ül össze, vezetőket választ és dönt arról is, fordulnak-e más szakszervezetekhez a sztrájk ügyében. Az általános sztrájk megszervezése egyébként hosszabb időt vesz igénybe, mintegy két hét szükséges ahhoz, hogy megállapodjanak a munkáltatóval a minimális szolgáltatásról. Az ÁPV Rt.-től származó információk szerint a bérkövetelés kérdését szerdai ülésén tárgyalja az igazgatóság, addig nem várható, hogy érdemi választ kapnak a szakszervezetek. (MTI) Tiltakozó akciót fontolgatnak a nyugdíjasok A Nyugdíjasok Országos Képviseletének (Kamara) ügyvivő leslülele november 22-én dönl arról, hogy tartanak-e lillakozó nagygyűlési a lűrőképességük küszöbéhez érkezeit nyugdíjasok. A határozat nagymértékben függ attól, hogy addig sikerül-e találkozniuk a népjóléti miniszterrel és a kormányfővel, illetve, hogy a megbeszélések milyen eredményre vezetnek - nyilatkozta hétfőn Mihalovits Ervin ügyvivő. A Nyugdíjasok Országos Képviselete csaknem egy hónapja fontolgatja egy esetleges tiltakozó nagygyűlés megrendezését - mondta az Horn Gyula kormányfő Szabó Zoltánt, a művelődési minisztérium politikai államtitkárát bízta meg a PSZ, az FDSZ és a KKDSZ által létrehozott sztrájkbizottsággal folytatandó kormányzati tárgyalások vezetésével. Ezt a művelődési tárca hétfői sajtótájékoztatóján hozták nyilvánosságra. Szabó Zoltán újságírók elótt úgy vélekedett: „nem elképzelhetetlen", hogy a jövő évben 25 százalékos pedagógusbéremelés lesz. Azt viszont - a három szakszervezet követelésével ellentétben - teljesen kivitelezhetetlennek tartotta, hogy ugyanilyen mértékű bértömeg-növekedést hajtsanak végre a közalkalmazottak teljes körét illetően. A tájékoztatón az államtitkár elmondta azt is, hogy a minisztérium - a közoktatási törvény módosításával összefüggésben - olyan elgondolás kimunkálásán fáradozik, amely lehetővé tenné a pedagógusok „minőségi szelekcióját". Az elképzelés szerint a tanárok hét évenként egy év fizetett szabadságot kapnának, és ez idő alatt tovább kellene képezniük magukat. Annak eredményétől függne az, hogy a pedagógus megtarthatja-e álláshelyét. Szabó Zoltán beszámolt arról is, hogy a kormány az előző évi 108 milliárd forinttal szemben jövőre 148 milliárd forintot kíván a közoktatás finanszírozására fordítani. A téma kapcsán az államtitkár kifejtette, hogy a kormány 1996-ban olyan ellátotti-létszámarányos finanszírozási modellt kíván bevezetni a közoktatásban, amely figyelembe veszi a kistelepülések, a bejáró tanulók és az egyes iskolai évfolyamok eltérő anyagi igényeit. Szabó Zoltán a továbbiakban kiemelte, hogy a közoktatás állami támogatására fordítandó összeg 10 milliárd forintos tartalékot is tartalmaz. A költségvetési törvényjavaslat szerint ezt az összeget csak azok az önkormányzatok vehetik majd igénybe, amelyek végrehajtották a közoktatás racionalizálását. Az igényelt plusz támogatást fel lehet használni a pedagógusok bérkiegészítésére - hangsúlyozta az államtitkár. (MTI) ügyvivó. A szervezethez ugyanis egymás után érkeznek a segítséget kérő vagy éppen dühödt telefonok, levelek, amelyekből egyértelművé vált: a nyugdíjasok többsége már képtelen újabb terheket elviselni. Mihalovits Ervin hangsúlyozta: a csaknem hárommillió nyugdíjas 80 százaléka súlyos megélhetési gondokkal küzd, mindennapivá vált az időskori elszegényedés. További lépéseiket attól teszik függővé, hogy eredményre vezet a Szabó György miniszterrel, illetve Horn Gyula kormányfővel folytatandó tárgyalás. (MTI) A három szakszervezet a jövő évi központi költségvetés várható következményei miatt szólftotta fel tagjait a tiltakozásra, melynek két legfőbb motívuma a közel két éve változatlan bérek 25 százalékos emelése, valamint az oktatás és a közművelődés szakmai és finanszírozási biztonsága lesz. Értesüléseink szerint a demonstráción szóba kerülnek a jövő évi szegedi költségvetés koncepció-tervezetének várható következményei is, melyekről a Pedagógusok Szakszervezetének az a véleménye, hogy pusztán pénzügyi szempontok szerint szerveznek át és zárnak be intézményeket. A kiadott országos közlemény szerint a tüntetéseknek kizárólag érdekvédelmi és nem politikai céljai vannak, vagyis pártpolitikai szerveződések részvételét vagy támogatását a tüntetés résztvevői nem kérik és nem fogadják el. A PSZ országos vezetésé• Szegeden magas a sztrájkhajlandóság Ma tüntetnek a pedagógusok A szerdai budapesti országos demonstráció megerősítéséül ma délután 3 órától a Klauzál téren tüntetnek a szegedi pedagógusok. A Pedagógusok Szakszervezete tiltakozó akciójához csatlakozott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, illetve a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete is. nek kérésére a szegedi irodán felmérés készül a pedagógusok sztrájkhajlandóságáról. Tegnap még nem dolgozták fel minden városi iskola visszajelzését, de, mint megtudtuk, már most látható, hogy a sztrájkhajlandóság Szegeden igen magas. A sztrájktörvény szerint a pedagógusok akkor nyúlhatnak a munkabeszüntetés eszközéhez, ha a még elégséges szolgáltatás ügyében előzetesen megállapodtak az oktatási intézmények fenntartójával, esetünkben a szegedi önkormányzattal. Emiatt a PSZ pénteken megkezdte a tárgyalást az elégséges szolgáltatásról. Mint megtudtuk, a PSZ országos irodája folyamatos tájékoztatást kér a települések pedagógusainak sztrájkkészségéről, s ha az elkövetkező hetekben sem a demonstráció, sem a kormányzattal folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, elképzelhető a munkabeszüntetés is. P. J. Kinek a napszámosai? áté László, az MSZP egyik alelnöke nyilatkozta nemrég, hogy a költségvetés elfogadása előtt olyan időszak van, amikor minden szakszervezetnek eszébe jut kijárkálni az utcára tüntetni. S azt is mondotta, hogy jellemző módon azok kezdik a tiltakozást (az energiaszektor dolgozói), akiknek a legmagasabb az átlagkeresetük. Nem mintha az ágazatok összeugrasztásán kívül más értelme lenne a fenti megállapításnak, de ma és holnap a pedagógusok fognak tüntetni, átlag kevesebb mint havi 20 ezer nettóval. Ez tény. És az is tény, hogy ha hozzáadjuk a követelt 25 százalékos béremelést (átlag 4-5 ezer forint), az sem emelné a csillagászati egekbe a pedagógusbéreket. Az, hogy a kormányzat elképzelései között először nem szerepelt béremelés, majd előkerült egy 7-8 százalék, majd kibújt a 16-17 százalék is, jelent valamit. Túl könnyen ígérték meg. Ezek a tételek elenyészően kicsik lehetnek a jövő évi büdzsében ahhoz képest, amit az iskolarendszer finanszírozásának tervezett megváltoztatásán, az úgynevezett létszámfinanszírozáson „nyerhet" a Pénzügyminisztérium. Véleményem szerint nem a bérkövetelés, hanem ez a demonstrációk igazi tétje. Iskolák megszüntetéséről, pedagógusok elbocsátásáról van szó, vagyis komoly pénzelvonásról, amelyből akár 17 százaléknál nagyobb béremelést is lehet finanszírozni - a megmaradóitoknak. És akkor még nem gondoltunk a munkanélküli pályakezdőkre és a tanárképző főiskolák kínosnak tetsző jövőjére sem. Ebben a helyzetben a pedagógusoknak két frontra is figyelniük kell. A kormányzatra, mert ott dőlnek el a szakmai és az országos finanszírozási mutatók (kötelező óraszám és csoprtlétszám emelés) és a maga során szintén megszorított önkormányzatokra, mert onnan pedig a helyi költségvetés hiányának terhe (iskolaösszevonások, tálára- és egyéb kedvezményelvonások) nehezedik az iskolákra. Mindez olyan helyzetben, amikor nagyon nehéz megmondani, mennyi elvonás indokolt szakmailag (gyereklétszámcsökkenés) és mennyi köszönhető a pénzügyi diktátumok országos divatjának. N ehéz helyzetben vannak a pedagógusok. Az állami munkahelyet nincs lehetőségük feladni a jobban fizető magánszektor kedvéért, és az állásukat elvesztőkre egyelőre semmiféle átképzési program nem vár. Akik annak idején elválalták ezt a nehéz pályát, ma a magyar értelmiség egzisztenciálisan legvédtelenebbjeikénttüntetnek. 1720 milliárdunk a bankokban A lakossági nettó megtakarítások október végére elérték az 1720 milliárd forintot. A lakosság pénzügyi megtakarításainak állománya a tizedik hónapban 23,6 milliárd forinttal emelkedett, ami 8,1 milliárd forinttal több mint az előző év októberében. Az első tíz hónapA csonka család a megyeszékhely oladi lakótelepén élt, ám egy idő után a most tizenhét éves fiú nevelőotthonba került, mert a 12/24 órában dolgozó apa nem tudta ellátni. (Munkatársai „egy fura emberre" emlékeznek, akinek zaklatottabb pillanataiban „mániájává vált a harc.") G. József először 1983-ban került kórházba, ezután állítólag kilenc évig tünetmentes volt, csak szűkebb környezete tudott a betegségéről. Olyannyira gyógyulófélben lehetett, hogy még a jogosítványát is • Kommandósok Rumban (2,) ff Mániájává vált a G. József 1951-ben született egy szombathelyi munkáscsalád negyedik, legkisebb gyermekeként. Az általános iskola után megszerezte a hivatásos vezetői jogosítványt, és elhelyezkedett a temetkezési vállalatnál. Később behívták katonának, mentőautót vezetett. Leszerelése után bátyja segítségével a távhő alkalmazottja lett, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Egyetlen gyerekét hároméves kora óta egyedül nevelte, feleségével minden kapcsolatot megszakított. ban a lakosság nettó pénzügyi megtakarításainak állománya összesen 320,8 milliárd forinttal növekedett közölte a Magyar Nemzeti Bank illetékese hétfőn. A tájékoztatás szerint folyamatos átrendeződés megy végbe a lakossági megtakarítások szerkezetében. Az egyes megtakarítási formák közül a legnagyobb mértékben 11,7 milliárd forinttal a nem pénzintézeti értékpapírok állománya növekedett. Ez azt jelenti, hogy leginkább az államkötvények és más állampapírok a keresettek az igen magas kamatok miatt. Jóval kisebb mértékben' emelkedtek a forintbetétek. A múlt évinél lényegesen kevesebben választják a devizában történő megtakarítást. Ezt jelzi, hogy októberben a devizabetétek állomány 7 milliárd forinttal nőtt. amiből 5,4 milliárd forintot tett ki a leértékelés hatása. (MTI) visszaKapta, igaz, nem a mvatásosat, csak az úrvezetőit. Amikor meghalt az édesai ja, a bátyja vállalt érte felelősséget, gondnokként kísérte figyelemmel az állapotát. Egy ideig nem is volt különösebb baj, a gondok a második kórházi kezelés előtt kezdődtek. Akkor - és azóta több alkalommal - napokig huzakodtak vele, mlg be tudták vinni. Többször kellett rendőri segítséget hívni, ha Szombathelyre akarták szállítani. Rumba egyébként négy és fél évvel ezelőtt költözött, zavarta a panel liftzöreje, és különben is, mindig családi házban szeretett volna élni. Az örökségből két egymás melletti házat vett a G. család, az egyikben lakott G. József. Kordon Esteledik. Miután a bezárkózott férfi azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a házát, a rendőrség mindkét oldalról lezárja a Petőfi utcát, sőt megjelenik a megyeszékhelyről érkezett akciócsoport is. Minden bizonnyal csupán a véletlennek köszönhető, hogy mégis bejutunk, egészen G. József háza elé. Lehetséges, hogy a posztos rendőr minket is hivatalos embereknek nézett. A kordonnál összesereglett helybéliek túlzásnak tartják, hogy egy elmebeteg ember megfékezésére golyóálló mellényes, állig felfegyverzett kommandósok vonulnak ki. A rendőrök kérésére a polgármester kiürítteti a szomszédos épületeket. A fegyveresek körbeveszik G. József házát, félig hasalva, félig guggolva figyelik. Órákig nem történik semmi. Az elkapott félmondatokból megtudjuk: egy magasabb rangú parancsnokra várnak. Amikor pedig az megérkezik, az utcán várakozók közül sokan nem értik: ha egyszer robbantással fenyegetőzik „a Jóska", miért várnak még mindig a rendőrök. Ha a kezdet kezdetén sikerül dűlőre jutni vele, és nem vonul ki ilyen nagy erővel a hatóság, talán nem barikádozza el magát - fgy morfondíroznak a mentősök. - Ez az ember nem egy bűnöző! - hajtogatja az egyik gondozónő. - Ha mi így akarnánk megfékezni egy zavarodott beteget, mi lenne az osztályon... Végre besötétedik. Erre vártak a rendőrök. Egy autó gördül G. József házához. A férfi szinte azonnal reagál a változásra, ám csak a betámasztott ajtón keresztül hajlandó a társalgásra. Dühösen szitkozódik. A hosszas alkudozás során a rendőrök többféle taktikával kísérleteznek. Először telefonon beszélhettek G. Józseffel, mert sűrűn hivatkoznak „a megbeszéltekre". Állítólag a bezárkózott férfi helikoptert, útlevelet akar, és a fiát szeretné látni. - Meghoztuk az útlevelét - mondja az akciócsoport vezetője. - Jöjjön ki érte! Beülünk az autóba, aztán odavisszük, ahová akarja. Sokáig csönd, azután megérkezik a válasz: - Nem megyek sehová! Dobják az útlevelet a postaládába, aztán tűnjenek el innét! Ez tehát nem jött be. Varga Ferenc alezredes, az akciót felügyelő legmagasabb rangú tiszt nem örül, mikor a csalinak használt útlevél átröpül a kerítésen. - Na, most aztán tényleg be kell menjünk, a papírjaim nem maradhatnak odabenn - jegyzi meg inkább önmagának a közlekedési osztály vezetője. Az idő telik, az ügy szereplói egyre idegesebbek. A rendőrségi rádióból megtudjuk: odaát a ház mögött már a tűzoltók is felsorakoztak. Ismét elkezdődik az alkudozás. - Jöjjön ki! Szálljon be a kocsiba, elvisszük a fiához mondja a magát iskolaigazgatónak kiadó kommandós. Miután G. József telefonon pár szót válthatott a fiával, kinyílik a ház egyik ablaka. Először csak résnyire. A férfi kezében állítólag mindvégig ott a balta. Később valaki tudni véli: talán lőfegyver is van a lakásban, ez azonban aligha valószínű. harc" Minél jobban múlik az idő, annál kényelmetlenebbé válik az újságírók jelenléte. Amikor egy stáb kamerável jelenik meg, az akciócsoport vezetője elveszíti a türelmét. Durván förmed a tévésekre, elzavarja őket. Autó indul a megyei főkapitányság szóvivőjéért, akinek a sajtó kordában tartása lesz a feladata. Még mindig nem történik semmi. Közben a helyszínre érkezik a szombathelyi ideggondozó vezetője és főnévére, akik a tumultusban nem tudnak az események közvetlen közelébe jutni. Aztán, látszólag minden előzmény nélkül, elindul az akció. A „kézfogás" Az ablakrésen át beszélgető rendőrtisztnek sikerül „kezet fognia" G. Józseffel. Megragadja a csuklóját - a terv szerint ablaknál kell tartania a beteget, amíg kollégái hátul betörik az ajtót. A fogás azonban nem sikerült, G. József a másik kezében lévő baltával lesújt a csuklóját markoló rendőrkézre. Abban a pillanatban visszazuhan a félig felhúzott redőny. Riadt és tanácstalan kiáltásokat lehet hallani. - A kurva anyját! Tépd le azt a redőnyt! Gyerünk! Rajta! Pár másodpercig tart az egész. Bentről dulakodás zaját és dühödt kiáltásokat hallani. -Te mocsok! Te szemét! Végül sikerül feltépni a redőnyt. - Törd be az ablakot! A szilánkok csörömpölve hullanak szét. - Állj, rendőrség! Ezután egy lövés hallatszik. Másodpercnyi szünet, majd még egy dörrenés. Aztán szinte egyszerre még két vagy három lövés. - Ez nem sikerült valami jól. Ez nem sikerült - hajtogatja a rendőrségi szóvivő. A következő pillanatban már kiáltanak is bentről: - Mentőt! Mentőt! Sebesülés történt! Gyorsan a rohammentőt! G. József azonnal belehal mellkasi sérüléseibe. A mentőápolók a sebesült rendőröket kötözik. A következő percek a pánik jegyében telnek el. A kommandósok idegesen tárgyalják a történteket. Láthatóan nagyon megviselte őket az eset. Valószínűleg ez volt az első ilyen jellegű bevetésük. Egyikük a feszttővasat mutatja, amellyel sikerült hárítania a balta csapását. A másik gólyálló mellényét mutatja, szét van hasítva, állítása szerint ez mentette meg az életét. Mintegy igazolandó, hogy nem volt más választásuk. Minden jel arra mutat, hogy a kommandósok tudják: nagy a baj. Á parancsnokok már jelentéseket fogalmaznak rádión. Röpke másfél órával G. József halála után megkezdődik a főkapitányi szemle. (Folytatjuk.)