Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

KEDD, 1995. Nov. 14. BELÜGYEINK 3 • Demonstrációk, sztrájkok, bérkövetelések Forró tél várható Magyarországon? • Államtitkár tárgyal a sztrájkbizottsággal Hétévenként egy év szabad? Amikor a tanév elején megkezdődtek a diákmegmoz­dulások a tandíj bevezetése miatt, a politikai barométer forró őszt látszott jósolni. Időközben azonban a diákok­kal sikerült úgy-ahogy dűlőre jutni és néhány szórványos erőművi figyelmeztető sztrájk alapjaiban nem borzolta föl a kedélyeket. Az azonban, hogy a hét végén az egész­ségügyiek mentek az utcára, most pedig következnek a pedagógusok, lépni készülnek a nyugdíjasok és az ener­getikai dolgozók, forró telet enged sejtetni. • Villamosenergia-ipari bérkövetelések Még nincs válasz Nem kapott tárgyalási alapnak tekinthető választ a tulajdonost képviselő Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt.-tói hétfőn 12 óráig a Villamosenergiaipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövet­sége. Ismeretes, hogy a szakszervezet korábbi beje­lentése szerint ezután meg­alakítják az ágazati sztrájk­bizottságot, amely a villa­mosenergiaiparban a 8 órás általános sztrájk szervezését megkezdi. Gál Rezső, a szakszervezet elnöke el­mondta: a sztrájkbizottság kedden ül össze, vezetőket választ és dönt arról is, for­dulnak-e más szakszerveze­tekhez a sztrájk ügyében. Az általános sztrájk megszerve­zése egyébként hosszabb időt vesz igénybe, mintegy két hét szükséges ahhoz, hogy megállapodjanak a munkáltatóval a minimális szolgáltatásról. Az ÁPV Rt.-től származó információk szerint a bérkö­vetelés kérdését szerdai ülé­sén tárgyalja az igazgatóság, addig nem várható, hogy ér­demi választ kapnak a szak­szervezetek. (MTI) Tiltakozó akciót fontolgatnak a nyugdíjasok A Nyugdíjasok Országos Képviseletének (Kamara) ügyvivő leslülele november 22-én dönl arról, hogy tarta­nak-e lillakozó nagygyűlési a lűrőképességük küszöbé­hez érkezeit nyugdíjasok. A határozat nagymértékben függ attól, hogy addig sike­rül-e találkozniuk a népjóléti miniszterrel és a kormányfő­vel, illetve, hogy a megbe­szélések milyen eredményre vezetnek - nyilatkozta hét­főn Mihalovits Ervin ügyvi­vő. A Nyugdíjasok Országos Képviselete csaknem egy hónapja fontolgatja egy eset­leges tiltakozó nagygyűlés megrendezését - mondta az Horn Gyula kormányfő Szabó Zoltánt, a művelődési minisztérium politikai államtitká­rát bízta meg a PSZ, az FDSZ és a KKDSZ ál­tal létrehozott sztrájkbizottsággal folytatandó kormányzati tárgyalások vezetésével. Ezt a művelődési tárca hétfői sajtótájékoztatóján hozták nyilvánosságra. Szabó Zoltán újságírók elótt úgy vélekedett: „nem elképzelhetetlen", hogy a jövő évben 25 százalékos pedagógus­béremelés lesz. Azt viszont - a három szak­szervezet követelésével ellentétben - teljesen kivitelezhetetlennek tartotta, hogy ugyanilyen mértékű bértömeg-növekedést hajtsanak végre a közalkalmazottak teljes körét illetően. A tájékoztatón az államtitkár elmondta azt is, hogy a minisztérium - a közoktatási törvény módosításával összefüggésben - olyan elgon­dolás kimunkálásán fáradozik, amely lehetővé tenné a pedagógusok „minőségi szelekcióját". Az elképzelés szerint a tanárok hét évenként egy év fizetett szabadságot kapnának, és ez idő alatt tovább kellene képezniük magukat. An­nak eredményétől függne az, hogy a pedagó­gus megtarthatja-e álláshelyét. Szabó Zoltán beszámolt arról is, hogy a kor­mány az előző évi 108 milliárd forinttal szem­ben jövőre 148 milliárd forintot kíván a közok­tatás finanszírozására fordítani. A téma kap­csán az államtitkár kifejtette, hogy a kormány 1996-ban olyan ellátotti-létszámarányos finan­szírozási modellt kíván bevezetni a közoktatás­ban, amely figyelembe veszi a kistelepülések, a bejáró tanulók és az egyes iskolai évfolya­mok eltérő anyagi igényeit. Szabó Zoltán a továbbiakban kiemelte, hogy a közoktatás állami támogatására fordí­tandó összeg 10 milliárd forintos tartalékot is tartalmaz. A költségvetési törvényjavaslat sze­rint ezt az összeget csak azok az önkormányza­tok vehetik majd igénybe, amelyek végrehaj­tották a közoktatás racionalizálását. Az igé­nyelt plusz támogatást fel lehet használni a pe­dagógusok bérkiegészítésére - hangsúlyozta az államtitkár. (MTI) ügyvivó. A szervezethez ugyanis egymás után érkez­nek a segítséget kérő vagy éppen dühödt telefonok, le­velek, amelyekből egyértel­művé vált: a nyugdíjasok többsége már képtelen újabb terheket elviselni. Mihalo­vits Ervin hangsúlyozta: a csaknem hárommillió nyug­díjas 80 százaléka súlyos megélhetési gondokkal küzd, mindennapivá vált az időskori elszegényedés. További lépéseiket attól teszik függővé, hogy ered­ményre vezet a Szabó György miniszterrel, illetve Horn Gyula kormányfővel folyta­tandó tárgyalás. (MTI) A három szakszervezet a jövő évi központi költségvetés várható következményei miatt szólftotta fel tagjait a tiltako­zásra, melynek két legfőbb motívuma a közel két éve vál­tozatlan bérek 25 százalékos emelése, valamint az oktatás és a közművelődés szakmai és finanszírozási biztonsága lesz. Értesüléseink szerint a de­monstráción szóba kerülnek a jövő évi szegedi költségvetés koncepció-tervezetének vár­ható következményei is, me­lyekről a Pedagógusok Szak­szervezetének az a vélemé­nye, hogy pusztán pénzügyi szempontok szerint szervez­nek át és zárnak be intézmé­nyeket. A kiadott országos közle­mény szerint a tüntetéseknek kizárólag érdekvédelmi és nem politikai céljai vannak, vagyis pártpolitikai szervező­dések részvételét vagy támo­gatását a tüntetés résztvevői nem kérik és nem fogadják el. A PSZ országos vezetésé­• Szegeden magas a sztrájkhajlandóság Ma tüntetnek a pedagógusok A szerdai budapesti or­szágos demonstráció meg­erősítéséül ma délután 3 órától a Klauzál téren tüntetnek a szegedi peda­gógusok. A Pedagógusok Szakszervezete tiltakozó akciójához csatlakozott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, illetve a Közgyűjteményi és Köz­művelődési Dolgozók Szakszervezete is. nek kérésére a szegedi irodán felmérés készül a pedagógu­sok sztrájkhajlandóságáról. Tegnap még nem dolgozták fel minden városi iskola visszajelzését, de, mint meg­tudtuk, már most látható, hogy a sztrájkhajlandóság Szegeden igen magas. A sztrájktörvény szerint a peda­gógusok akkor nyúlhatnak a munkabeszüntetés eszközé­hez, ha a még elégséges szol­gáltatás ügyében előzetesen megállapodtak az oktatási in­tézmények fenntartójával, ese­tünkben a szegedi önkor­mányzattal. Emiatt a PSZ pénteken megkezdte a tár­gyalást az elégséges szolgálta­tásról. Mint megtudtuk, a PSZ or­szágos irodája folyamatos tá­jékoztatást kér a települések pedagógusainak sztrájkkész­ségéről, s ha az elkövetkező hetekben sem a demonstráció, sem a kormányzattal folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, elképzelhető a munkabeszüntetés is. P. J. Kinek a napszámosai? áté László, az MSZP egyik alelnöke nyilatkozta nemrég, hogy a költségvetés elfogadása előtt olyan időszak van, amikor minden szakszervezetnek eszébe jut kijárkálni az utcára tüntetni. S azt is mon­dotta, hogy jellemző módon azok kezdik a tiltakozást (az energiaszektor dolgozói), akiknek a legmagasabb az átlagkeresetük. Nem mintha az ágazatok összeugrasztásán kívül más értelme lenne a fenti megállapításnak, de ma és holnap a pedagógusok fognak tüntetni, átlag keve­sebb mint havi 20 ezer nettóval. Ez tény. És az is tény, hogy ha hozzáadjuk a követelt 25 százalékos béreme­lést (átlag 4-5 ezer forint), az sem emelné a csillagá­szati egekbe a pedagógusbéreket. Az, hogy a kormányzat elképzelései között először nem szerepelt béremelés, majd előkerült egy 7-8 szá­zalék, majd kibújt a 16-17 százalék is, jelent valamit. Túl könnyen ígérték meg. Ezek a tételek elenyészően kicsik lehetnek a jövő évi büdzsében ahhoz képest, amit az iskolarendszer finanszírozásának tervezett megváltoztatásán, az úgynevezett létszámfinanszíro­záson „nyerhet" a Pénzügyminisztérium. Vélemé­nyem szerint nem a bérkövetelés, hanem ez a de­monstrációk igazi tétje. Iskolák megszüntetéséről, pe­dagógusok elbocsátásáról van szó, vagyis komoly pénzelvonásról, amelyből akár 17 százaléknál na­gyobb béremelést is lehet finanszírozni - a megmara­dóitoknak. És akkor még nem gondoltunk a munka­nélküli pályakezdőkre és a tanárképző főiskolák kí­nosnak tetsző jövőjére sem. Ebben a helyzetben a pedagógusoknak két frontra is figyelniük kell. A kormányzatra, mert ott dőlnek el a szakmai és az országos finanszírozási mutatók (kö­telező óraszám és csoprtlétszám emelés) és a maga so­rán szintén megszorított önkormányzatokra, mert on­nan pedig a helyi költségvetés hiányának terhe (isko­laösszevonások, tálára- és egyéb kedvezményelvoná­sok) nehezedik az iskolákra. Mindez olyan helyzet­ben, amikor nagyon nehéz megmondani, mennyi el­vonás indokolt szakmailag (gyereklétszámcsökkenés) és mennyi köszönhető a pénzügyi diktátumok orszá­gos divatjának. N ehéz helyzetben vannak a pedagógusok. Az álla­mi munkahelyet nincs lehetőségük feladni a jobban fizető magánszektor kedvéért, és az állásukat elvesztőkre egyelőre semmiféle átképzési program nem vár. Akik annak idején elválalták ezt a nehéz pá­lyát, ma a magyar értelmiség egzisztenciálisan leg­védtelenebbjeikénttüntetnek. 1720 milliárdunk a bankokban A lakossági nettó megta­karítások október végére el­érték az 1720 milliárd forin­tot. A lakosság pénzügyi megtakarításainak állomá­nya a tizedik hónapban 23,6 milliárd forinttal emelkedett, ami 8,1 milliárd forinttal több mint az előző év októ­berében. Az első tíz hónap­A csonka család a megye­székhely oladi lakótelepén élt, ám egy idő után a most tizenhét éves fiú nevelőott­honba került, mert a 12/24 órában dolgozó apa nem tudta ellátni. (Munkatársai „egy fura emberre" emlékez­nek, akinek zaklatottabb pil­lanataiban „mániájává vált a harc.") G. József először 1983-ban került kórházba, ezután állítólag kilenc évig tünetmentes volt, csak szű­kebb környezete tudott a be­tegségéről. Olyannyira gyó­gyulófélben lehetett, hogy még a jogosítványát is • Kommandósok Rumban (2,) ff Mániájává vált a G. József 1951-ben született egy szombathelyi munkáscsalád negyedik, legkisebb gyermekeként. Az általános iskola után megszerezte a hivatásos ve­zetői jogosítványt, és elhelyezkedett a temetkezési vállalatnál. Később behív­ták katonának, mentőautót vezetett. Leszerelése után bátyja segítségével a távhő alkalmazottja lett, ahol nyugdíjazá­sáig dolgozott. Egyetlen gyerekét háromé­ves kora óta egyedül nevelte, feleségével minden kapcsolatot megszakított. ban a lakosság nettó pénz­ügyi megtakarításainak állo­mánya összesen 320,8 milli­árd forinttal növekedett ­közölte a Magyar Nemzeti Bank illetékese hétfőn. A tájékoztatás szerint fo­lyamatos átrendeződés megy végbe a lakossági megtakarí­tások szerkezetében. Az egyes megtakarítási formák közül a legnagyobb mérték­ben 11,7 milliárd forinttal a nem pénzintézeti értékpapí­rok állománya növekedett. Ez azt jelenti, hogy legin­kább az államkötvények és más állampapírok a kereset­tek az igen magas kamatok miatt. Jóval kisebb mérték­ben' emelkedtek a forintbeté­tek. A múlt évinél lényegesen kevesebben választják a de­vizában történő megtakarí­tást. Ezt jelzi, hogy október­ben a devizabetétek állo­mány 7 milliárd forinttal nőtt. amiből 5,4 milliárd fo­rintot tett ki a leértékelés ha­tása. (MTI) visszaKapta, igaz, nem a m­vatásosat, csak az úrvezetőit. Amikor meghalt az édes­ai ja, a bátyja vállalt érte felelősséget, gondnokként kísérte figyelemmel az álla­potát. Egy ideig nem is volt különösebb baj, a gondok a második kórházi kezelés előtt kezdődtek. Akkor - és azóta több alkalommal - na­pokig huzakodtak vele, mlg be tudták vinni. Többször kellett rendőri segítséget hívni, ha Szombathelyre akarták szállítani. Rumba egyébként négy és fél évvel ezelőtt költözött, zavarta a panel liftzöreje, és különben is, mindig családi házban szeretett volna élni. Az örök­ségből két egymás melletti házat vett a G. család, az egyikben lakott G. József. Kordon Esteledik. Miután a bezár­kózott férfi azzal fenyegető­zött, hogy felrobbantja a há­zát, a rendőrség mindkét ol­dalról lezárja a Petőfi utcát, sőt megjelenik a megyeszék­helyről érkezett akciócsoport is. Minden bizonnyal csupán a véletlennek köszönhető, hogy mégis bejutunk, egé­szen G. József háza elé. Le­hetséges, hogy a posztos rendőr minket is hivatalos embereknek nézett. A kordonnál összesereg­lett helybéliek túlzásnak tart­ják, hogy egy elmebeteg em­ber megfékezésére golyóálló mellényes, állig felfegyver­zett kommandósok vonulnak ki. A rendőrök kérésére a polgármester kiürítteti a szomszédos épületeket. A fegyveresek körbeveszik G. József házát, félig hasalva, félig guggolva figyelik. Órá­kig nem történik semmi. Az elkapott félmondatokból megtudjuk: egy magasabb rangú parancsnokra várnak. Amikor pedig az megérke­zik, az utcán várakozók kö­zül sokan nem értik: ha egy­szer robbantással fenyegető­zik „a Jóska", miért várnak még mindig a rendőrök. Ha a kezdet kezdetén si­kerül dűlőre jutni vele, és nem vonul ki ilyen nagy erő­vel a hatóság, talán nem ba­rikádozza el magát - fgy morfondíroznak a mentősök. - Ez az ember nem egy bűnöző! - hajtogatja az egyik gondozónő. - Ha mi így akarnánk megfékezni egy zavarodott beteget, mi lenne az osztályon... Végre besötétedik. Erre vártak a rendőrök. Egy autó gördül G. József házához. A férfi szinte azonnal reagál a változásra, ám csak a betá­masztott ajtón keresztül haj­landó a társalgásra. Dühösen szitkozódik. A hosszas alku­dozás során a rendőrök több­féle taktikával kísérleteznek. Először telefonon beszélhet­tek G. Józseffel, mert sűrűn hivatkoznak „a megbeszél­tekre". Állítólag a bezárkó­zott férfi helikoptert, útleve­let akar, és a fiát szeretné látni. - Meghoztuk az útlevelét - mondja az akciócsoport vezetője. - Jöjjön ki érte! Beülünk az autóba, aztán odavisszük, ahová akarja. Sokáig csönd, azután megérkezik a válasz: - Nem megyek sehová! Dobják az útlevelet a postalá­dába, aztán tűnjenek el innét! Ez tehát nem jött be. Var­ga Ferenc alezredes, az akci­ót felügyelő legmagasabb rangú tiszt nem örül, mikor a csalinak használt útlevél át­röpül a kerítésen. - Na, most aztán tényleg be kell men­jünk, a papírjaim nem ma­radhatnak odabenn - jegyzi meg inkább önmagának a közlekedési osztály vezetője. Az idő telik, az ügy szerep­lói egyre idegesebbek. A rendőrségi rádióból megtud­juk: odaát a ház mögött már a tűzoltók is felsorakoztak. Ismét elkezdődik az alkudo­zás. - Jöjjön ki! Szálljon be a kocsiba, elvisszük a fiához ­mondja a magát iskolaigaz­gatónak kiadó kommandós. Miután G. József telefo­non pár szót válthatott a fiá­val, kinyílik a ház egyik ab­laka. Először csak résnyire. A férfi kezében állítólag mindvégig ott a balta. Ké­sőbb valaki tudni véli: talán lőfegyver is van a lakásban, ez azonban aligha valószínű. harc" Minél jobban múlik az idő, annál kényelmetlenebbé válik az újságírók jelenléte. Amikor egy stáb kamerável jelenik meg, az akciócsoport vezetője elveszíti a türelmét. Durván förmed a tévésekre, elzavarja őket. Autó indul a megyei főkapitányság szóvi­vőjéért, akinek a sajtó kordá­ban tartása lesz a feladata. Még mindig nem történik semmi. Közben a helyszínre érkezik a szombathelyi ideg­gondozó vezetője és főnévé­re, akik a tumultusban nem tudnak az események köz­vetlen közelébe jutni. Aztán, látszólag minden előzmény nélkül, elindul az akció. A „kézfogás" Az ablakrésen át beszél­gető rendőrtisztnek sikerül „kezet fognia" G. Józseffel. Megragadja a csuklóját - a terv szerint ablaknál kell tar­tania a beteget, amíg kollé­gái hátul betörik az ajtót. A fogás azonban nem sikerült, G. József a másik kezében lévő baltával lesújt a csukló­ját markoló rendőrkézre. Abban a pillanatban vissza­zuhan a félig felhúzott re­dőny. Riadt és tanácstalan kiáltásokat lehet hallani. - A kurva anyját! Tépd le azt a redőnyt! Gyerünk! Raj­ta! Pár másodpercig tart az egész. Bentről dulakodás za­ját és dühödt kiáltásokat hal­lani. -Te mocsok! Te szemét! Végül sikerül feltépni a redőnyt. - Törd be az ablakot! A szilánkok csörömpölve hullanak szét. - Állj, rendőrség! Ezután egy lövés hallat­szik. Másodpercnyi szünet, majd még egy dörrenés. Az­tán szinte egyszerre még két vagy három lövés. - Ez nem sikerült valami jól. Ez nem sikerült - hajto­gatja a rendőrségi szóvivő. A következő pillanatban már kiáltanak is bentről: - Mentőt! Mentőt! Sebes­ülés történt! Gyorsan a ro­hammentőt! G. József azonnal belehal mellkasi sérüléseibe. A men­tőápolók a sebesült rendőrö­ket kötözik. A következő percek a pá­nik jegyében telnek el. A kommandósok idegesen tár­gyalják a történteket. Látha­tóan nagyon megviselte őket az eset. Valószínűleg ez volt az első ilyen jellegű beveté­sük. Egyikük a feszttővasat mutatja, amellyel sikerült hárítania a balta csapását. A másik gólyálló mellényét mutatja, szét van hasítva, ál­lítása szerint ez mentette meg az életét. Mintegy iga­zolandó, hogy nem volt más választásuk. Minden jel arra mutat, hogy a kommandósok tudják: nagy a baj. Á parancsnokok már je­lentéseket fogalmaznak rádi­ón. Röpke másfél órával G. József halála után megkez­dődik a főkapitányi szemle. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents