Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-13 / 266. szám

HÉTFŐ, 1995. NOV. 13. BELÜGYEINK 3 Horn és az élveboncolás Kemény, de tisztázó vi­tákat vár Horn Gyula az MSZP novemberi miskolci kongresszusától. A pártel­nök-miniszterelnök szerint feleletet kell adni arra, hogy a szocialista párt a je­lenlegi helyzetben miként képviselheti a baloldali ér­tékeket, s hogyan segíthet elviselni az átalakulással járó feszültségeket. A poli­tikus azt is reméli, hogy a kongresszussal befejeződik a párton belüli „élvebonco­lás". Horn Gyula kijelen­tette: nem a vezetőket érő kritikák elfojtását szorgal­mazza, hanem a megfelelő keretek közé terelést, a saj­tó útján történő üzengeté­sek befejezését. Horn Gyula kifejtette a szakszervezetekkel és a kö­zelgő sztrájkhullámokkal kapcsolatos véleményét is. A kormányfő kijelentette: nincs robbanásveszélyes helyzet, kemény igények és követelések vannak. Tö­rekszenek arra, hogy a jö­vő évi költségvetésben a le­gérzékenyebb területeken - például az egészségügyi dolgozók esetében - min­denképpen megállítsák a reálbércsökkenést. - Nem örülünk a sztrájkokkal va­ló fenyegetésnek, ezzel együtt ki kell birni. Idealis­ta, aki úgy gondolja, áldo­zatok nélkül is megy az átalakulás - fogalmazott Horn Gyula. (Folytatás az 1. oldalról.) Az „egészségügy felett tartott nagyvizitre" - aho­gyan Gácsi Mária, az EDDSZ ügyvivője a mind­végig békés megmozdulást jellemezte - az ország min­den részéből érkeztek tünte­tők különbuszokkal, külön­vonatokkal, személyautók­kal, sőt mentőautóval is. Ez utóbbiak szirénáikkal, kék villogóikkal jelezték helyes­lésüket, míg a téren állók él­jenzéssel és hatalmas tapssal fogadták a szakszervezet el­nökének azt a kijelentését, mely szerint az egészség­ügyiek „nem engednek a 35­ből". Vagyis nem elégsze­nek meg azzal, hogy a kor­mány csupán 20 százalékos béremelésre és az intézmé­nyek működési költségeinek szintén 20 százalékos emelé­sére lát lehetőséget. Gulyás Judit szerint a jövőre igé­nyelt 35 százalékos béreme­lés, az intézményi költségke­ret 10 százalékos növelése, a korengedményes nyugdíjba vonulási lehetőség és a ked­vezményes egészségügyi el­látás is csupán minimális kö­vetelések. A vezérszónok úgy vélte: a szakszervezet semmit sem ért el azzal, hogy mindvégig a tárgyaló­asztal mellett érvelt. Ez csak arra volt jó, hogy „most itt állunk egy szál etikában" és közben kisemmizettnek érezzük magunkat - mondta, és rámutatott: „egy év alatt három esztendőre elegendő • „Itt állunk egy szál etikában" Sztrájk is lehet Sokan vettek részt a „nagyviziten". (MTI Telefotó) áldozatot hoztak az egész­ségügyiek a gazdasági stabi­lizációért". Az egészségügy és a szociális terület soha nem volt ilyen rossz helyzet­ben, a bérek reálértéke 16 százalékkal csökkent az ága­zatban. A fizikai dolgozók átlagjövedelme 16 ezer fo­rint, de a szellemi foglalko­zásúak sem keresnek többet átlagosan 23 ezer forintnál ­utalt a tarthatatlan bérhely­zetre a vezérszónok, majd kijelentette: az ágazat tovább már sem etikával, sem hiva­tástudattal, sem hálapénzzel nem zsarolható tovább. Az orvosok érdekvédelmi szer­vezete nevében Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara el­nöke annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy ez az utolsó pillanat, amikor még megakadályozható az egészségügy összeomlása. Az egészségügyi nyugdí­jasok nevében felszólaló Ud­varhelyi Ágoston a demonst­rációt a sztrájk bevezetésé­nek tartotta, de annak a re­ményének adott hangot, hogy ez soha nem fog bekö­vetkezni. Mint mondta: a munkabeszüntetés nem egyeztethető össze az egész­ségügyi hivatással. Mester Jánosné, a Böl­csődei Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezetének elnö­ke ágazatuk számára norma­tív költségvetési támogatást követelt a kormánytól. Megyeri László, a Mentő­dolgozók Önálló Szakszer­vezetének elnöke sajnálatos­nak tartotta, hogy az ágaza­tukat érintő kérdésekben a szakma reprezentánsa, a Népjóléti Minisztérium he­lyett a Pénzügyminisztérium diktál. A felszólalásokat követő­en, a demonstráció záróaktu­saként, az EDDSZ elnöke vezette delegáció a Parla­mentben átadta az egészség­ügyiek és a szociális dolgo­zók konkrét követeléseit tar­talmazó petíciót az Ország­gyűlés elnökének. Gál Zol­tán ígéretet tett arra, hogy a beadványt eljuttatja az Or­szággyűlés illetékes bizott­ságaihoz és a parlamenti képviselőkhöz, valamint hogy a petícióról hétfőn a plenáris ülésen is tájékoztat­ja a Házat. A tüntetés után Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke ki­jelentette: a demonstráció sztrájkkal folytatódik, ameny­nyiben nem teljesülnek a szakszervezet követelései. A végső döntést természetesen az EDDSZ alapszervezeti ta­nácsa hozza meg, amelyet hamarosan összehívnak. Az elnök úgy vélekedett: ameny­nyiben a munkabeszüntetés mellett határoznak, azt még az idén megtartják. (MTI) SZDSZ-es normakontroll Az SZDSZ véleménye sze­rint jó lenne, ha a kormány kezdeményezésére az adótör­vények módosításával kapcso­latban előzetes normakontrollt végezne az Alkotmánybíróság - mondta Bauer Tamás, az SZDSZ gazdaságpolitikusa, parlamenti képviselője a párt szombati sajtótájékoztatóján. A szabaddemokraták nem azért tartják szükségesnek az előze­tes normakontrollt, mert alkot­mányos aggályaik lennének a módosítással összefüggésben, hanem azért, mert fontosnak ítélik, hogy az Alkotmánybíró­ság még időben, a törvénymó­dosítás életbe lépése előtt nyil­vánítson véleményt. Csaknem 10 ezer ember fogadta Torgyán Józsefet szombaton délután a Függet­len Kisgazdapárt nagygyűlé­sén a Budapest Sportcsar­nokban. Az ünnepséget ­amelyre rendívűi látványos külsőségek között került sor - az FKGP 1945-ös válasz­tási győzelmének 50. évfor­dulója alkalmából rendezték. Az esemény fő szónoka Tor­Torgyán ostorozott gyán József volt, aki csak­nem háromórás beszédében éles szavakkal ostorozta a jelenlegi hatalmat, valamint ismertette a kisgazdapárt al­ternatív gazdasági program­ját. Október 17-e kedd. Rum, Petőfi utca 23. Délelőtt fél tíz felé jár az idő. G. József, ott­honától úgy tíz háznyira, egy kerítés mellett áll. A postást várja, miközben bent. a ház udvarán veszettül ugatnak a kutyák. Békés délelőtt - Józsi, ne hangoskodjál! Alszik a férjem - kiabál ki az ablakon a ház asszonya. - Nem én csinálom, hanem a kutyák - válaszolja a férfi. Végre feltűnik a postásnő. - Hoztad a táppénzemet? ­kérdezi G. József. - Majd csak két nap múlva - száll le biciklijéről a postás­nő. „Miért hívja mindig táp? pénznek a nyugdíját?" - gon­dolja. A férfi kinyitja a tárcáját. - Talán addig kitartok ­motyogja maga elé. Két hatos­és két ötöslottót kér a postás­nőtől, majd ad egy százas bor­ravalót. - Kommunista pénz ez ­mutat a bankjegyen lévő régi címerre. - Na, megyek a Betti bolt­ba - mondja búcsúzóul, s elin­dul, kosarában egy doboz ve­csési káposztával, a gyógy­szertár és a diszkont irányába. A boltban mindig szívesen fo­gadják. Tudják róla, ha van is tartozása, kis idő múltán min­dig elrendezi. Furcsa, de leg­több esetben ötezressel fizet. A boltos szerint Jóska élt­halt a gyerekekért, sőt az isko­lából nemrég kimaradt fiata­lok is szerettek elbeszélgetni vele. Mások tudni vélik, hogy gyakran tett félreérthető meg­jegyzéseket és gesztusokat, ha nők közelébe került. Esetleg • Kommandósok Rumban (1.) Miért halt meg G. József? százkilencven körüli magassá­ga, behemótsága, a faluban közismert betegsége miatt tar­tottak tőle az emberek. („Hogyhogy bejött? Maga nem fél tőlem? - kérdezte G. József a postásnőtől, amikor az egyszer a nyitott kertkapun át belépett a portájára. „Tő­led? Ne hülyéskedj. Talán a kutyádtól...") Á férfi benyit a kis bolt aj­taján. - Nincs pénzem. Hoztam egy konzervet. Visszaveszed? Nagyon éhes vagyok. Kellene kenyér - kérleli. Á boltos csak mosolyog, s már pakolja is a kosarába, ami kell: a kenyeret, az újságot, a Szofit. Meg egy üveg sört. - A barátommal majd me­gisszuk - mondja G. József búcsúzóul, aztán elindul a nyugdíjas fodrászmesterhez egy borotválásra. Egy kis kalamajka Borotválkozás után az óvo­da felé veszi az irányt, ahon­nan több falubéli is hozza az ebédet. Útközben megvágott ujját nyomogatja. - Még most is fáj. így nem tudok fózőcskézni - mondja egy szembejövőnek. Pedig milyen finom spaget­tiket szokott főzni. Dél van. Éppen harangoznak. Nem bír­ja tovább, beleharap a kenyér­be. Mikor belép az óvodaaj­tón, az egyik asszonynak elő­adja, mi járatban van. A meg­szólított az élelmezésvezető­höz küldi. - A polgármesteri hivatalba menjél, ott intézik az ebédké­relmeket - mondja az élelme­zésvezető. - Vidd el a nyug­díjszelvényedet is! - Csak két nap múlva ka­pom meg a pénzem. "- Akkor vigyél egy régeb­bit! - Ne beszélj bolondságo­kat! Ki őrzi meg azokat a régi papirosokat? - dohog G. Jó­zsef, majd kifelé menet még megcsodál egy műanyag, lila tetejű éthordót. Neki is ilyen kellene. De most nem tudná cipelni, hisz fáj az ujja. A polgármesteri hivatalban csak egy hölgy dolgozik, a többiek ebédelnek. Persze, az óvodában is mondták, hogy ne ilyenkor menjen. G. beleül a polgármester székébe. - A főnök még mindig fo­cizik? - kérdi. - Szép ez a cí­mer - int fejével a falon függő kép felé. A hivatalban maradt hölgy nem ismeri az egyre in­gerültebb férfit. (Mint utólag elmondta: részeg ember be­nyomását keltette. Félelemmel tölti el a nagytestű, gumikesz­tyűs ember agresszív fellépé­se.) A zaklatások elől az utcá­ra menekül, mire G. József ha­zaballag. Nemsokára átugrik a szom­szédba, ahol mindig szívesen látják, most is megkínálják egy kis meleg étellel. Épp az idő tájt, amikor a terített asz­talhoz ül, megérkezik hivata­lában a falu elöljárója. Feldúlt munkatársnője elmeséli, hogy mi történt. A polgármester az előtte való napi kalamajkára gondol: G. József a gyógy­szertárban nem fogadta el a visszajáró pénzt, mondván, hogy hamis a bankjegy. Eszé­be jut az is, hogy állítólag a férfi ajánlatokat tett egy-két falubéli hölgynek. - Újra elhatalmasodhatott rajta a baj - kezd el aggodal­maskodni a polgármester. Tár­csázza a szombathelyi ideg­gondozó számát. Úgy érzi, kö­telessége telefonálni. Bútorok az ablak előtt Az ideggondozóban azt mondják Rum elöljárójának: meggondolják a dolgot. Ké­sőbb cseng a telefon, meg­gondolták, nemsokára ott lesz egy mentő a gondozó­nőkkel. A polgármester sze­rint a pszichiátriától kérték, hogy addig értesítse valaki a körzeti mesgbizottat is. (Ké­sőbb a megyeszékhelyi ideg­gondozóban úgy hallottuk: a mentősök szóltak a falu ren­dőrének.) A polgármester el­indul a rendőr házához, csak annak feleségét találja ott­hon. - Szombathelyen van a fér­jem, de hamarosan itt lesz ­mondja az asszony. Rövid idő múltán megérke­zik a mentő, két gondozónővel. (G. József kezelőorvosát nem étesítették, ő csak utólag tudta meg a történteket.) A körzeti megbízott már várja őket. Ki­mennek a férfi házához. Meg­próbálják kihívni. Nem sikerül. Az egyik gondozónő ekkor visszamegy a hivatalba, hogy onnan telefonáljon az ellenálló férfinak. A gondozónő nem­csak a beteget, hanem a tele­fonszámát is jól ismeri. - Nem megyek! - kiáltja dühödten a telefonba G. Jó­zsef -, s hatalmasat káromko­dik, majd leejti a kagylót. így a vonal másik végén a polgár­mester és a gondozónő még hallhatja, hogyan tuszkolja a bútorokat az ablak elé. Délután négy körül járhat az idő. A körzeti megbízott és a gondozónők a házába bezár­kózott G. József szomszé­dasszonyát csengetik föl. Az asszony, aki megebédeltette a beteg férfit, beleegyezik, hogy megpróbálja kihívni „a Jós­kát". A rendőr és az ápolónők elbújnak. - Gyere ki, Jóska! Kész a vacsora! - kiabálja a szom­szédasszony. - Mindjárt. Váljál egy ki­csit! - hallatszik a házból. ­De kivel beszélgeuél az előbb? - Csak a kutyával - vála­szolja a szomszédasszony, de ezt G. József már nem hiszi el. - Nem igaz! Nem ugattak a kutyák! (Folytatjuk.) Szufficit! Jkff ovemberben új fogalommal ismerkedhetnek meg m w mindazok, akik a gazdasági folyamatokai vala­hogy követni próbálják. Ritka ronda ez az új szó: szuf­ficit. Pedig az ellenpárját, a deficitet már annyiszor hallotta az állampolgár, hogy nem is követeli, magya­rítsák már végre hiányra. Sokak szerint mégis elegán­sabb deficitesnek nevezni költségvetésünket, mint hiá­nyosnak. Mert emberemlékezet óta csak a deficit jut nekünk, vagyis az államkincstár többet költ, mint amennyi a bevétele. Kizárólag iskolákban, elméleti szinten tanították az ellenkezőjét, a költségvetési több­letet is. Most meg a híradások, az újságok tanítják, kisebbik gazdasági napilapunk szombati számának is ez az első - tényleg ronda - címszava: szufficit. Októberben tehát a központi költségvetésnek nagyobb volt a bevétele, mint a kiadása. Hurrá! Beérett volna Bokros mester tavaszi vetése? A számok mindenesetre figyelemre mél­tóak. Az esztendő első negyedében átlagosan havonta csaknem ötvenmilliárd forinttal nőtt a deficit, a máso­dik negyedévben tizenöttel, a harmadikban pedig már csak havi nyolcmilliárddal emelkedett a hiány. A ne­gyedik negyedévet meg olyan jól kezdtük, hogy mind­járt többletünk lett. Ennek köszönhetően a szeptember végi, eddig összegyűjtött kétszázmilliárd fölötti deficit húszmilliárddal mérséklődött, s így már egyessel kez­dődik az a bizonyos háromjegyű szám. Igaz, az elem­zők szükségesnek tartják hozzátenni, hogy több kedve­ző körülmény együttes hatására. Valamint hangsú­lyozzák, novemberben és decemberben akkora lesz az államadóssággal kapcsolatos fizetési kötelezettség, hogy a deficit megugrására kell számítani. Csak azért ne legyen felhőtlen az örömünk. Örömünk persze így sem felhőtlen, mindenki saját bőrén érzi, milyen sokba került neki ez az egyszeri ajándéknak tekinthető, csaló­ka napfényes őszi betakarítás. DWalami azért mindenképpen mozdult. Kolléganőm W a napokban például úgy jött vissza Petschnig Mária Zita előadásáról, hogy a szaktekintélynek szá­mító pénzügykutatós már nem annyira borúlátó. Mert az illető hölgy rövid és hosszú távú előrejelzéseivel az elmúlt tíz esztendőben - kis túlzással - néhány tucat­szor összeomlasztotta már a magyar gazdaságot. Az persze kitartott. És még az sem biztos, hogy mindig rosszabb lett. Inkább hullámzott. Egy ilyen hullámhegy az októberi szufficit, a költségvetési többlet, de nálunk valahogy a hegy után nem egy másik hegy, hanem völgy szokott következni. (y/- jt^i MODUL BAU Schindler tetőablakok 63X100 78X120 78X140 Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. 26 000 Ft 30 000 Ft 32 000 Ft Dorozsmai u. 5—7. Tel.: 62/311-092 IIIP KING PUMA edző- és sportcipők r_ 18-47-es méretig bőr és gyöngvvásznas cipők. Futballcipők 35-44-es méretig. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény Szeged, Takaréktár u. 1. lombard tankönyvbolt ) ^UP/ Papír-Írószer termékek, ünnepi csomagolt)- és dfszftóanyaKok, 1996-os naptárak kedvezdáron! » Egyes termikek 30%-fis árengedménnyeL' Szeged. Budapesti krt. 5. cvolt Lila Akác étterem) TeL: 62482-776. Az elvált apák jogaiért Az elvált apák jogainak érvényesülését határozták meg alapvető feladatként azon az országos értekezle­ten, melyet Budapesten szombaton tartottak. Hegedűs István, az Elvált Apák Érdek­védelmi Egyesületének elnö­ke törekvéseiket összegezve elmondta: legyen lehetőség a rendőrségi határozatok bíró­sági felülvizsgálatára, a ha­tásköri módosítások kapcsán javasolják, hogy tartsa be a gyámhatóság az ügyintézési határidőket, továbbá fogal­mazzák meg ezek jogi követ­kezményeit az ügyintézők számára. A bírósági hatáskört úgy javasolják módosíttatni, hogy a gyermek elhelyezésénél, ha mindkét szülőt alkalmasnak tartják a nevelésre, a bíróság is dönthessen a közös szülői felügyeleti jog mellett. Kez­deményezni kívánják az ille­tékeseknél, hogy a bírák ki­nevezésénél a nemek arányá­ra is figyeljenek, egyik nem se kerüljön jobban előtérbe. Szorgalmazzák: gyorsuljon az ügyintézés a családjogi pereknél, mivel a gyermekek sok esetben a döntés megho­zataláig felnőnek. Az egyesület az apák gyermekükkel való kapcso­lattartásának kikényszerítése érdekében javasolja az eljárá­si törvény végrehajtási bírsá­gának módosítását oly mó­don, hogy 10 ezer forintról 200 ezer forintra emeljék a bírságot. Ezzel a gyámható­ság kezébe olyan eszköz ke­rülne, amellyel biztosíthatnák az apai jogot is. (MTI) november 13-22-ig 9 I 995. november 13. ^U a Partiscum Rádió 3 SAGGao©m PARTISCUM RÁDIÓ * JZIGED A Papagáj Markét ~

Next

/
Thumbnails
Contents