Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-10 / 264. szám

PÉNTEK, 1995. NOV. 10. A VÁROS 5 Módszertani napok pedagógusoknak A szegedi Mozaik Oktatási Stúdió november 21-én, kedden 10-16 óráig módszertani továbbképzést rendez pedagógusoknak. Az érdeklődők a módszertani előadások keretében ismerkedhetnek meg a kiadó legújabb tankönyvcsaládjával, melyek a Hungarodidact '95 Nemzetközi Kiállításon a tankönyv kategóriában elnyerték a Magyar Taneszközgyártók, Forgalmazók és Felhasználók Szövetségének Arany- (A Föld, amelyen élünk). Ezüst- (ABCHáz), illetve Bronz- (Magyar Irodalom 7., 8.) díját. Az előadások négy szekcióban zajlanak majd: alsó tagozat, matematika-fizika, magyar nyelv és irodalom, valamint földrajz. Az előadók között olyan szaktekintélyek lesznek, mint dr. Bonifert Domonkos, dr. Jakucs László, Hernádi Sándor, Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna és dr. Halász Tibor. Az érdeklődők november 15-ig jelentkezhetnek a Mozaik Oktatási Stúdió címén (6701 Szeged, Pf.: 301) vagy telefonon: (62) 312-988. Az emberek rohannak, dolgoznak, amíg baj nincs, addig eszük ágában sincs orvoshoz fordulni. Pedig sokkal könnyebb a betegséget még a kezdet kezdetén gyógyítani. Nem véletlenül, ez előbbiek szellemében fogott hozzá Domaszéken dr. Kozma Anna családorvos és Galbácsné Fodor Ágnes tanárnő az Egészségesebb életért elnevezést kapott rendezvénysorozat szervezéséhez. November 10-11-én tartják a programokat. Az sem véletlen, hogy ekkor. Ugyanis a községben élők zöme földműveléssel keresi kenyerét. November közepén már kevesebb a tennivaló a mezőgazdaságban, így A szűrővizsgálatoktól a reformkonyháig a szervezők reménye szerint - sokan ellátogat(hat)nak az egészséges életmódot népszerűsítő rendezvényekre. A programsorozatot ma délután kettőkor dr. Zimányi Mária, megyei tiszti főorvos és a település polgármestere. Dobó Szilveszter nyitja meg. Ezt követően aszfaltrajzversenyre, játékbörzére várják a kicsiket, a nagyobbak egészségügyi témában szellemi vetélkedőn vehetnek részt. A diákoknak szóló programokkal egy időben bőrgyógyászati szakrendelést, szájüregi vizsgálatot és életvezetési tanácsadást tartanak. Holnap, szombaton folytatódnak a különféle szűrővizsgálatok, előadások hangzanak el az egészséges életmódhoz, táplálkozáshoz kapcsolódóan. A kétnapos rendezvény ideje alatt üzemel a turmix-, és a szendvicsbár, lesz ételbemutató és kóstoló is. V. F. S. • A Nemzetiségi Báziskönyvtár üzenete: A „másság": szép! Nehéz megtalálni Szegeden a Csongrád Megyei Nemzetiségi Báziskönyvtárat. Az egyedi intézmény születése se nékülözte a nehézségeket. A megyei önkormányzat határozata nyomán, anyagi segítségével és erkölcsi támogatásával került egy helyre, a Tábor utca 7./B alatti épület két helyiségébe a környéken élő 10 nemzetiség megmaradását segítő könyv- és dokumentumanyag. Az épületet azért nehéz megtalálni, mert páratlan számozású ugyan, de az utca páros oldalán áll. - A hivatalos megnyitó a múlt év decemberében volt. Valójában a Tábor utcában idén március óta üzemel a nemzetiségi báziskönyvtár mondja Ábrahám Vera könyvtáros. Míg beszélgetünk. ketten németül társalognak az olvasóteremnek kinevezett szobában. Egy fiatalember pedig a szerb könyvek között böngész. Talán meglepi a szegedieket a szám: 10 nemzetiségi csoport anyanyelvi kiadványait gyűjti az intézmény. körülbelül 1500 kötetből áll a nemzetiségi könyv-„bázis". Ennek létezéséről kevesen tudnak, az olvasók száma - egyelőre - 110. Pedig nemcsak a nemzetiséghez tartozók, hanem a nyelvet tanulók is haszonnal forgathatják a német, a görög, a szlovák, a román, a szerb, a lengyel, az orosz, a horvát, a cigány, a vietnámi könyveket. - A könyvek beszérzését, az intézmény működését segíti a Magyarországi Németek Csongrád Megyei Egyesülete - kapcsolódik a beszélgetésbe az „üzemeltetőt" képviselő Szépfalusi József, a báziskönyvtár igazgatótanácsának elnöke. Kevés, mindössze 650 ezer forint az intézmény éves költségvetése. Ezért kell folyamatosan pályázati úton próbálkozni a pénzszerzéssel. A könyvek jó része is adomány, ebből következően a remekművektől az elavult kiadványokon át a fércművekig minden megtalálható az állományban. A báziskönyvtár a szokásos, ilyen intézménytől elvárható szolgáltatások és a nemzetiségi kulturális programok mellett a hagyományőrzést is fontos feladatának tekinti. A német óvoda kicsinyeinek például november 8-án az őszről szóló, irodalmi-zenés foglalkozást tartottak. A gyermekek „könyvtárba szoktatását" rendkívüli figyelemmel és odaadással végzi a könyvtáros. Egyes szombatonkon vagy az iskolai szünetben játékos vetélkedővel egybekötött könyvtári foglalkozásokat tervez. De minden nemzetiség elképzelésének aktív és készséges megvalósítója lenne. Az etnográfiai gyűjtést azért szorgalmazza, mert az erősíti a megyében éló nemzetiségek identitástudatát. Tíz nemzetiség kötődik a báziskönyvtárhoz, de szívesen fogadják az újabb népcsoportokat is. A többséghez tartozók itt tanulhatnának nyelveket. E könyvtár funkciójának a kapcsolatépítést és hagyományápolást tartják. Ezért a báziskönyvtár a nemzetiségek kullurális centruma lehet. A tervek valóra váltását az anyagiak hiánya korlátozza. A nemzetiségi báziskönyvtárnak nincs szállító járműve, kevés a könyvespolc és a bútor. A két szobányi helyiség szűknek egyegy nemzetiségi összejövetelkor szűknek bizonyul. Ezért várják, hogy az épület most még felújítás alatt álló helyiségeit is megkapják használatra a megyei önkormányzattól. Számítanak a szegedi önkormányzat támogatására, a „beigért" számítógépre, a nyomtatóra és a fénymásolóra is. A „mássággal" szembeni tolarancia erősítéséhez is hozzájárul egy ilyen kisebbségi intézmény. Jól látható módon bizonyítja: „a kisebbség kultúrája, hagyománya beépül a magyar kultúrába..." Ú. I. Batikkiallítas a Képiárban Ma délután fél 5-kor a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában „Fák. sorsok, emberek" címmel nyílik meg Jámborné Balog Tünde batikkiállftása. A tárlatot dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató ajánlja az érdeklődők figyelmébe. i napló MA A MUNKÁSTANÁCSOK Csongrád Megyei Szövetsége megyei gyűlést tart. amelyre várja tagjait és szimpatizánsait, 16 órakor, az Eszperantó utca 3-5. szám alatt, a szakszervezetek házában. AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Bár a Közjegyzők Nemzetközi Úniója már 1948-ban megalakult, a magyar közjegyzők mégis csak három éve tagok a szervezetben. 1992-ben vették ugyanis fel őket újra azután, hogy 1949 elején megszüntették hazánkban a magánközjegyzői intézményt. A nemrégiben megtartott közjegyzők világnapját tehát már a magyar közjegyzők is ünnepelhették. Ebből az alkalomból beszélgettünk a Szegedi Közjegyzői Kamara elnökével, a makói Bartháné dr. Farkas Margittal. A jogbiztonságot szolgáló egyik nagyon fontos, de csak a közelmúlttól újra önálló intézmény a közjegyzőség. Több évtizedes száműzetés után 1992-ben szerveződött újra a magyar közjegyzői kamara. Az országos szervezet Szegedi Közjegyzői Kamarája négy megye - Békés, Csongrád. Jász-NagykunSzolnok és Bács-Kiskun közjegyzőit tömöríti magába. A területi kamara elnökével, dr. Bartha Béláné dr. Farkas Margittal, makói közjegyzővel a Közjegyzők Világnapja apropójából beszélgettünk. • A Közjegyzők Világnapja után néhány nappal hogyan érzi magát a közjegyző? - Nagy büszkeség számunkra ez az ünnep, hiszen 1948-ban, október 2-án alakult meg a Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniója, s amióta önállóak lettünk, azóta minden évben megemlékezünk erről az eseményről. Sajnos, Magyarországon a nemzetközi szervezet megalakulása után fél évvel megszűnt a magánközjegyzőség. Ekkor kerültek a bíróságokhoz a közjegyzők, s maradtak ott 1992. január 1-jéig. Már ebben az évben fel is vett minket tagjai sorába cartagénai éves ülésén az Unió, ehhez az kellett, hogy megfeleljünk a latin közjegyzői feltételeknek, melyeket az Unió állapít meg. • Mekkora létszámmal működik most a régió közjegyzősége? - A Szegedi Közjegyzői Kamara megalakulásánál 32-en voltuk, most 42-en vagyunk, valamint két közjegyző-jelölt is készül a közjegyzői hivatásra. A választmány statisztikai adatok alapján minden évben felülvizsgálja, hol szükséges új közjegyzői állás létesítése, és ezután előterjesztést teszünk az igazságügy-miniszterhez. • Nagyon szigorú törvé• Közjegyzők, világnap után Ügyvédek, bírék között Bartháné dr. Farkas Margit, Makó. (Fotó: Karnok Csaba) nyi előírások rögzítik, hogy kik lehetnek közjegyzők. Mi ennek az oka? - A közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi. A közjegyzőket az különbözteti meg az ügyvédektói, hogy nemcsak az egyik, hanem mindkét fél képviselői vagyunk. Ha szerződést készítünk, az eladót és a vevőt is képviseljük. Ahhoz, hogy megfeleljünk az előírásoknak és elvárásoknak, tényleg csak a legjobbak lehetnek közjegyzők. Nagy hiányosság, hogy kevés a nyelvvizsgával rendelkező kolléga. Sokrétűek és gyümölcsözőek a nemzetközi kapcsolataink, de például a mi kamaránkban három nyelvvizsgával rendelkező közjegyző van. • Az Alkománybíróság nemrégiben hozott egy határozatot, melyben megerősítette, hogy indokolt a közjegyzők számának jogszabály általi meghatározása. Mi ennek az ügynek a háttere? - Egy IM rendelet határozza meg a közjegyzők számát, s az Alkotmánybírósághoz fordult a kérelmező, mivel ezt a kötöttséget sérelmezte. Az Alkotmánybíróság nem tartotta megalapozottnak az indítványt, ezért elutasította. A testület indoklásában kifejtette, hogy a közjegyzőség intézményének szervezeti felépítése a bíróságokhoz igazodik, az állami igazságszolgáltatás része, ezért indokolt, hogy a közjegyzővé válás pályázathoz és kinevezéshez kötötten történjen. Többek között ez a sajátosság indokolja, hogy a közjegyzőség csak és kizárólag meghatározott számú közjegyzőből álljon. # Hol helyezkedik el a jogászi társadalomban a közjegyzőség? - Á bíróság és az ügyvédség között. A közjegyző jogi felhatalmazást nyer arra, hogy a feleknek a permegelőzés érdekében pártatlan jogi szolváltatást nyújtson. Tevékenysége során kizárólag a törvénynek van alávetve, nem utasítható, feladatát pártatlanul és személyesen gyakorolja. Vannak közhatalmi funkcióink, s az ügyfelek képviselete pedig inkább egy ügyvédi megbízatásra hasonlit. Presztízs-szempontból viszont óriásit léptünk előre. Amíg a bíróság mellett működtünk, mostoha körülmények között dolgoztunk: ha volt leiró, akkor ő gépelt, ha nem volt, akkor a közjegyző. Úgyhogy 1992 óta óriásit változott a helyzet, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg mi vagyunk az ország legtisztességesebb adófizetői. • Hogyan alakul a közjegyzőhöz forduló ügyfelek száma? - Növekszik. Létrehoztunk egy végrendeleti nyilvántartást, mely az országos kamaránál található. Minden nálunk készített, vagy letétbe helyezett végintézkedésről az örökhagyó halála után pontos információt kaphatunk. • Melyek a leggyakoribb ügyek? - A nagyobb és sokrétűbb forgalom a megyeszékhelyeken és a fővárosban van. Ott sokkal több a vállalkozó, (gy a hitelszerzősédések, sorsolások nagyobb számban vannak, mint vidéken. Kisvárosban a hagyatéki ügyek száma magasabb, készítünk végrendeletet, öröklési és tartási szerződéseket, hitelesítéseket és a mi feladatunk az értékpapírok megsemmisítése. • A Közjegyzők Világnapján akadt-e olyan, aki gratulált ebből az alkalomból? - Hogyne, még táviratot is kaptunk. Nemsokára, novemberben lesz a VII. Középeurópai Közjegyzői Kollokviumunk, melynek a zálogszerződések a témája. A tervezetet a kormány elfogadta, de még nem módosította a parlament a Ptk. vonatkozó részét. Ez nagyon fontos, és sokakat érintő döntés lesz. Arató László Varga László jogi tanácsadást tart. EGÉSZSÉGÜGYI FÓRUM lesz Veszélyben a magyar egészségügy címmel 18 órakor, a Juhász Gyula Művelődési Központban (Vörösmarty u. 5.). Előadók: dr. Pusztai Erzsébet, dr. Selmeczi Gabriella, dr. Surján László országgyűlési képviselők. Buszmegállók. Veszélyesek a zsúfolt buszmegállók - osztották meg tapasztalatukat a „Csöröggel" olvasóink. A Rókusi templom előtti megállóhely balesetek helyszíne lehet mondja Kenéz Mihályné, Mihálytelekről. Ő látja: ott évek óta senki nem takarítja el a havat. A latyak, majd a jéggé fagyott hó miatt a buszról lelépő óvatlan utas a nyakát törheti. A Mars téri, ugyancsak forgalmas megállóhely zsúfoltsága megszűnne állítja Nagy Ferenc -, ha a péksüteményeket kináló bódét áttelepítenék a járda túlsó oldalára, ahol nem zavarná a forgalmat. Troli és villamos. A Csongrádi sugárúton vánszorgó trolik a reggeli csúcsforgalom idején annyira zsúfoltak, hogy a Rózsa utcai megállóban várakozó örülhet, ha a harmadik-negyedik járműre fölnyomakodhat - mondja Á. L-né. Olvasónk értetlenkedve kérdezi: a csúcsidőszakokban miért nem segíti és irányítja az utasokat a buszsofőr úgy, hogy a mikrofonjába szól és kér, ilyenkor miért nem közlekedik több csuklós jármű? A kecskéstelepi villamos-végállomást „elfoglalták", a várakozó utasok számára használhatatlanná tetL(«P))))))L \I\IESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Újszászi Ilonával oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig hívhatják a Csörög rovatot. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák szerkesztőségünkkel! ték a hajléktalanok - szól S. I.-né „híre" Szűk utca. Létezik a Budapesti körúton a buszok sávja, mégis" a korábban megszokott útvonalon, a Csorba és a Sólyom utcán mérgesítik a lakókat a böhöm járművek - telefonált rovatunknak Nyergesné. Szerinte tiltó táblával kellene megakadályozni a szűk utcácskákban, a reggeli csúcs idején oly gyakran képződő forgalmi dugókat. Veszélyes zsákutca. Új baleseti veszélyforrás teremtődött a Csongrádi sugárúttal párhuzamos szervizútnak virágládákkal történt lezárásával - állítja több olvasónk is. Nem ott lakik, de mérgelődik az ötlet miatt Farkas József, mert azt tapasztalta: a kukásautót, a mentőt is vargabetűre kényszerítik a szervizúton keresztbe tett betonládák. Ezt az útakadályt egyébként sem jelzi tábla, (gy könnyen belerohanhatnak az autósok. Az „akadálypálya" megkeseríti a közeiben álló 3 tízemeletes ház lakóinak életét, és veszélyezteti a forgalmas piac és a Diófa ABC vásárióinak testi épségét, mert abba az irányba tereli, bonyolulttá és zsúfolttá teszi a közlekedést - mondja Kiss Károlyné. Szerinte az „ötlet" csakis egyetlen ötszintes lakóház nyugalmát szolgálja, ellenben mindenkit, aki az áruház környékén járművel vagy gyaiog mozog, veszélyeztet. Zsufí a postaládában. Az előfizetéses és az „ingyenes!' újságok kézbesítői közötti „harcról" számolt be a tápéi Németh Jenőrié. Az újságkihordó tapasztalata: az „ingyenes" hirdetési kiadványok példányait mások „szakszerűtlenül" úgy gyömöszölik a postaládákba, hogy az előfizetéses napi- és hetilapoknak nem marad hely. Márpedig az előfizető joggal várja el, hogy kedvenc lapja, például a Délmagyarország ne csak időben, de sértetlenül kerüljön kezébe. Elveszett. Irodájából emelték el kézitáskáját Nagy Bettinának, aki arra számít, hogy (legalább) iratait valaki visszajuttatja a Progress Alapítványhoz (Tisza Lajos krt. 63.), vagy fölhívja a 483-683-as telefonszámon. Egy három gyermeket nevelő anya. aki hétfőn elveszítette kulcscsomóját a Kiss Ernő és a Kígyó utca sarkán, kéri: a becsületes megtaláló hívja föl a 473-546-(g^te 1 efőítszámon. ,, Köszönet. Nyugdíjba vonulása alkalmából mondanak köszönetet sokéves szorgalmas, becsületes munkájáért házmesterüknek, Horváth Ferencnének a Csongrádi sgt. 84. lakói.