Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-09 / 263. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. Nov. 9. Lúdpecsenyét kell enni Déva vára Újszegeden? Régi kalendáriumok­ban a novembert „Nyilas hava "-ként emlegették, hívták még ezt a hónapot őszutónak és Szent And­rás havának is. Rövidek már a napok, korán sötétedik, több a csapadék, az éjszakák hű­vösek, a reggelek ködö­sek. Mit tartottak számon a régi megfigyelők erről a hónapról? Amikor Mind­szentek napja (nov. I.) körül nedves az időjárás, nagyobb hóesésre számí­tottak. A néphit szerint olykor a Márton (nov. II.) fehér lovon érkezik, általában november 15-e és 25-e között esik le az első hó. Ha a lúd Márton napján jégen áll, kará­csony sárban botorkál. Márton napján lúdpecse­nyét kell enni, aztán a lúd mellecsontját kitenni a pitvarba. Ha reggelre ki­fehéredik a csont, bősége­sen hoz havat a tél, de nem lesz foga a hidegnek, ellenben ha a csont meg­A diáknak .A hét kérdése, Mi a véle­ménye a diáktüntetésekről?" ctmű rovatukban közölt egyik véleményre szeretnék reagálni. D. L. úrról, a nyugdíjas katonatisztről van szó, aki valamilyen okból kifolyólag nem merte a nevét adni az általa elmondottakhoz. És az általa elmondottak ennek a levélnek a megírására kész­tettek, bár azért ilyen későn, mert meg szerettem volna várni a fent említett diáktün­tetések eredményét. Nos, a tüntetések nem hoztak (leg­alábbis a diákság nagyobb része számára) eredményt, fizetni fogjuk a 2000 forin­tos tandíjat, amelyet D. L. nyugdíjas katonatiszt úr megnyugvással vehet tudo­másul. Ismervén viszont a kormányt, biztosak lehetünk benne, hogy ez a 2000 forint februárra már 4-6-8 ezer fo­rint lesz, amit Bokros meg­magyaráz majd az infláció­nak a vártnál nagyobb mér­tékével, az államkassza be­vételeinek a vártnál kisebb hányadával, Fodor Gábor pedig a nyugat-európai egyetemek működésének el­veire, mint példára fog hi­vatkozni. Kíváncsi lennék arra, hogy ha akkor D. L. úr ismét tüntetni látná az egye­temistákat és főiskolásokat, immár a megemelt tandíj el­len, akkor is kitartana-e a véleménye mellett, miszerint „olyan jól soha nem ment a diákoknak, mint manapság". Megkérdezném én tisztelt D. L. urat, hogy hogyan me­het jól annak a diáknak ma­napság, aki azt a pár ezer fo­rintos ösztöndíját is hazaad­ja, mert a háromtagú család­ban, ahol él, az édesanyja tartja el a szintén tanuló (csak még szerencsére nem tandíjköteles, de szerintem hamarosan azzá váló közép­iskolában) öccsével együtt bruttó 22 darab ezresből ha­vonta. Mert ilyen családban élek én is, egyetemista lé­temre, és mindennap csak a kilátástalanságot tapaszta­lorti. Vagy hogyan mehet jól annak, akinél a három gye­rek közül otthon sorsot húz­nak, hogy ki járjon egyetem­re, mert a szülők nem bírják taníttatni mindhármukat. (Szerintem, mire az az A Rókusi Kórház betegei és katolikus hfvei köszönik a templom és a kórház közé épített járdát dr. Mécs Lász­barnul, akkor kevés hó lesz és nagy hideg. Erzsébetre is azt mond­ták (nov. 19.), ha hó esett, megrázta a pendelyét. Amália napján (nov. 20.) havas eső az őszi ve­tésben kárt teszen. Ha Katalin (nov. 25.) esőtől locsog, a kará­csony fagytól kopog. Ha Katalin napján a lityi a jégen áll, karácsonyra vízben áll. Ha András napja (nov. 30.) felhős és borús, úgy télen változó lesz az idő­járás. Ha pedig ezen a napon esik a hó, gyenge lesz a búza. A havas And­rás nap rossz esztendőt jósol. Novemberben súrún hull le a fának a levele, mert a dér keményen sok­szor rá „lehel"-e. Ha e hónapban az ég dörög, jó esztendőt várhatni. - Ha a madarak novemberben kövérek, és ha november­ben szárazság van, s nem fagyos, hosszú és kemény tél következik. Komoly Pál jél! egyetlen gyerek is elvégzi az egyetemet, addigra akkora lesz a tandíj, hogy még őt is ki kell venniük majd az ok­tatási intézményből.) És biz­tosíthatom tisztelt D. L. urat, hogy az egyetemisták, főis­kolások többsége ilyen csa­ládból származik, ahol a csa­ládtagok minden egyes fil­lért kiszámolnak, hogy fussa a havi fizetésből, hogy elég legyen a megélhetésre. Akik pedig nyugati autókkal ro­hangálnak, ahogyan tisztelt D. L. úr (rja, azok nem is voltak ott tüntetni. Az egyetemisták, főisko­lások többsége azzal ment el a demonstrációra, hogy rá­ébressze a kormányt arra, hogy a csalásból, a kizsák­mányolásból elege van a magyar (köz)népnek. Mi nemcsak a mi érdekeinkért, hanem az ország döntő há­nyadának, a kisembereknek, a bérből és fizetésből (nem) élőknek az érdekeiért men­tünk tüntetni, mert elegünk van a kormány fék nélküli pazarló és a hiányt a legrá­szorultabbak kizsákmányo­lásával fedező, elnyomó, diktatórikus politikájából. Az a tény, hogy tisztelt D. L. úr ezzel nem ért egyet, az engem arra enged következ­tetni, hogy nem a fentebb említett réteghez tartozik. Végül tisztelt D. L. úrnak egyvalamiben csak igazat kell adnom. Nevezetesen ab­ban, hogy nem olyan sze­gény ez az ország, mert amíg nyugati autókon rohan­gálnak a szociális segélyen élők, addig nincs itt olyan nagy baj. Hát igen... Csak körül kell nézni a Nagyáru­ház környékén, vagy a Klau­zál téren: márka, dollár... és már lobogtatja is a köteg pénzt, amiből nem egy, ha­nem három nyugati autót tud vásárolni, és amely köteg pénzben az államnak szoci­ális segély elmén „elszórt" milliójai, milliárdjai is benne vannak. Viszont nagy a gya­núm, hogy tisztelt D. L. úr nem őrájuk gondolt, hanem az egyetemistákra... Remélem, lesz egyszer a feketézők ellen is egy tünte­tés... És akkor is akad majd egy D. L. úr... Név és cím a szerkesztőségben ló képviselőnek és az önkor­mányzatnak, mert ezáltal a két épület könnyebben köze­líthető meg. Csak néhány gyakorlati példával szeretném bizonyí­tani, hogy a burgonya ter­mesztése - locsolás nélkül ­kis területen a vele szorgos­kodónak szinte teljes ráfize­téstjelenthet. A szegedi baktói hétvégi kiskertünkben a különböző zöldségfélék mellett szinte minden évben burgonyát is termesztünk. Annyit csak, amennyi két család (öt fő) s néhány ismerős téli szükség­letét biztosítja. A várt ter­mésmennyiség helyett csu­pán 150-160 kg burgonyát szedhettünk fel, s ennek egy­negyede is a dió nagyságot alig-alig érte el. Fő gondunk lényegében nem is annyira a kedvezőt­len kis termésből adódott, hanem inkább abból, hogy hogyan biztosttjuk minda­zoknak a burgonya szükség­letét, akit már-már évek óta nálunk szerezték be. A tisz­tességes gondolkodás azt su­gallta, hogy néhány mázsá­nyi első osztályú, kiváló faj­tájú burgonyát vásárolni kell a piacon, s ebből kell a szük­Közel 50 éve vagyok a lap olvasója. Eddig még so­ha nem emeltem fel szavam a sajtó útján. Kérem Önöket, hogy a helyi közlekedésről kialakult alábbi véleménye­met szíveskedjenek megje­lentetni, mivel sajnos közér­dekű. Közlekedni ítéletidőben is kell. Döbbenetes az az érzé­ketlenség, amit a közlekedési cégek megengednek maguk­nak. A tomboló hóviharban is az utasok sorbaállítása a fel- és leszállás „szabályozá­sa" a legfőbb gondjuk. Émel­lett jelentéktelen apróságok­nak számít a már többszörö­sen kiritkftott járatok kimara­dása, késése, az első ajtós felszállás következtében a további forgalomlassulás. A tömegközlekedés csődjét hi­vatott még elősegíteni a vá­rosi forgalomszervezés - a jelzőlámpás kereszteződések „piros hulláma" a nagykörúti „szlalom pálya" kialakítása, séges igényeket kielégíteni. Ez meg is történt! A 63 forintos kilónkénti árat sikrült 60 forintra leal­kudni - mostmár jöhetnek az ismerősök, barátok a nemes áruért, - gondoltam - de saj­nálatos módon nem (gy tör­tént. Amikor megtudták, hogy 60 forint a burgunya ára, valamennyiük arra hi­vatkozott, hogy az asszony már beszerezte a téli szük­ségletet. Néhány nap eltelté­vel a 60 forintot burgonya árát 50 forintra csökkentet­tem. Egy-két régi vevő je­lentkezett is. A vásárolt krumpli na­gyobbik része azonban még mindig a kamrában sóhajto­zik becsületesebb, jobb na­pokra várva. A fentebb leírtakat né­hány ismerősömnek is elme­séltem. Válaszaikból egy mondatban summázva az de­rült ki, bolond ember, aki kevesebbért adja portékáját, mint amennyiért megvette. Igazuk volt! De nálam az: adott szó - sajnos - igen sokra kötelez. Bozóki István az E5-ös szabadkai úti vasúti átjárónál - a 43 millió forin­tos beruházás ellenére - kilo­méteres kocsioszlopok összetorlódása és lehetne so­rolni tovább. Az már szinte szót sem érdemel, hogy az utak, járdaszigetek takarítása pedig ismeretlen fogalom eb­ben a városban. Azt azért nem lehet mon­dani, hogy a közlekedésiek tétlenkednek. A vezetőfülké­ket átalakították „pénztárra" és megkezdték a járművek hátsó részéből leszerelni a jegyérvényesítő készüléke­ket, tehát az utazóközönség hosszútávú megalázására rendezkednek be. A jegyek, bérletek állandó mutogatása nem más, az egyébként már agyongyötört polgárok számára, mint tisz­tességük semmibevétele, személyük zaklatása. Masa György Szeged Szabó J. u. 13. Újszegeden lakom, s mint mezei nyugdíjast, naponta a Déryné utcán küld parizerre éhező gyomrom a bolt felé. Minden nap látom, mennyire nem épül egykori iskolám tornacsarnoka. Mendemon­dák keringenek, hogy az al­vállalkozó vitatkozik a fő­vállalkozóval, és viszont. Ez nem lenne baj, ettől még el­kelne egy gazdája a megkez­dett építkezésnek a Torony alatt. Tisztelt Szilvásy képvise­lő úr! Ez az Ön inge. Úgy érzem van annyira matema­tikus, hogy ami most x milli­óba kerül, az jövőre legalább duplája, s ezt az inget fel fogja venni. Észérveket nem kívánok többet felsorolni, 1995. február 14-én alakult meg a Vakok és Gyengénlá­tók BAZ megyei Szövetségé­nek segítségével a „Denevér" sportegyesület azzal a céllal, hogy a látássérültek beillesz­kedését támogassa. Mi úgy gondoltuk, hogy fontos a sport, mely a lélek karbantartását, az egészség megőrzését szolgálja. Az alapító okirat szerint az egyesület célja a látássérült emberek sportolási lehetősé­gének biztosítása, a sport­mozgalom, így a magyar te­ke sportág népszerűsítése. Ennek, a Magyarországon még hagyományokkal nem rendelkező próbálkozásnak a kulcsfigurájává válhat Batki István, aki a tapasztalatlan tekézők felkészítését, irányi­Bizonyára sok olvasó ta­lálkozott már személyesen is otthonaikba ellátogató em­berekkel, akik a Bibliáról beszélgettek, ők Jehova Ta­núi, akik prédikáló tevé­kenységük által váltak is­mertté. Az elmúlt években milliókat segítettek abban, hogy életüket boldogabbá te­gyék a Biblia alkalmazása által. 232 országban és ten­hiszen amúgy is szégyentel­jes ez az állapot. Annál is in­kább, mivel ennek a több száz gyermeknek a 45 per­ces mozgásigénye 4-5 km lenne, nincs tornaterme! A megnyitót pedig ünnepélye­sen s lázas igyekezettel szer­vezi a szülői munkaközös­ség. Olyan illusztris vendé­gek fogadták el a meghívást, mint Farkas Péter olimpiai bajnok - birkózó, Nyilasi Ti­bor volt válogatott labdarú­gó, valamint a ritmikus tánc és zene olyan képviselői, mint Zoltán Erika, Fábián Éva és Szandi. Nos, a jelek szerint nehéz lesz velük egyeztetni az időpontot. Ezért kérem a korrekt tájé­koztatását a lap hasábjain, tását vállalta, és tarsadalmi munkában végzi. Az elmúlt időszakban több meghívásnak tett eleget az egyesület Csehoszágban, Szlovákiában nemzetközi kupákon vettünk részt. A legjobb kapcsolatunk Kassa csapatával alakult ki. Fő célunk, hogy az 1997­ben megrendezésre kerülő Látássérültek Európabajnok­ságára kijusson a csapat és jó eredményt érjen el, valamint, hogy e sportág felkerüljön a Paraolimpia számai közé. Szeretnénk szponzorokat keresni, hogy a versenyekre eljuthassunk, és megfelelő sportfelszerelésben tudjunk megjelenni. Verseny- és edzéslehetőségünk Kazinc­barcikán van és ehhez kiváló geri szigeten közel 4,5 millió bibliatanulmányozást vezet­tek családoknál a tavalyi év­ben. Vágyuk az, hogy jót te­gyenek és segítő kezet nyújt­sanak mindenkinek, amikor csak lehetséges. Jehova Ta­núi a hétvégén Hódmezővá­sárhelyen is tartottak egy kongresszust, melyen közel 1500-an vettek részt Csong­rád megye néhány városá­mert miközben felépül az amerikai szolgáltató ház, romlik a fiatalok fizikai álla­pota. Önök öles betűkkel megírták, hogy elkezdődött a tornaterem építése, nyilat­kozták, hogy javult a statisz­tika, és felvették érte a váll­veregetéseket. Ennyi történt. Képviseló Úr! Arra kérem, még a héten viszgáltassa ki az ügyet, amennyiben tart valahol, ne­hogy nyugdíjba menjen a 12 kőmtves is, aki felépítette Déva várát. Várom érdem­beni, nyílt válaszát. Javaslom továbbá, hogy a mulasztó, kártalanítsa az is­kolát, ezenfelül vegyen 500 pár tornacipőt, amit a srácok a várakozás alatt kinőttek. Kocsis János Szeged, Közép fasor 5/b. partner Báthori Csaba, a te­kepálya tulajdonosa, aki díj­mentesen biztosítja a pályát. Idei nagy tervünk, hogy megrendezzünk egy nemzet­közi tekekupát Kazincbarci­kán 6 csapat részvételével, fó védnökének felkértük Göncz Arpádnét és dr. Ki­rály Bálintot, Kazincbarcika polgármesterét. A versenyt november 17-18-19-én rendezzük meg Kazincbarcikán. Amennyi­ben többet szeretnének erről és a tekézésröl megtudni, felvilágosítást nyújt Batki István a „Denevér SE" el­nökhelyettese a következő ctmen és telefonszámon: Batki István Kazincbarcika, Zemplény út 2. 3/7. Tel.: 48/310-211/13-32-es mellék. ból. A bibliai kurzuson a programok arra hívták fel a figyelmet, miként teljesíthe­tik a 20. században Jehova Tanúi megbízatásukat. Cél­juk az, hogy képzetten és felkészülten hirdessék azt az üzenetet, amit már közel 2000 éve az első századi ke­resztények is prédikáltak vi­lágszerte. Samu Attila A „szegedi mutogatós" A Wallenberg-rejtélyről Az úgynevezett Wallen­berg-rejtély még napjaink­ban is gyakran felbukkan. Legutóbb például a Kos­suth rádióban hangzott el egy, nem egészen új verzió. Az ügyhöz kapcsolódik, hogy mindazokról, akik az ötvenegy évvel ezelőtti, il­letve a második világhábo­rú magyarországi végdrá­májában segítettek az üldö­zötteknek, évtizedeken át nemigen eshetett szó. Sőt, ezek az emberek általában nem kaptak méltó elisme­rést. Horthy kormányzó csak a fasiszta jelzővel volt említhető, Carl Lutz és más diplomaták neve ismeretlen volt Magyarországon, Kasztner Dezsőt pedig meggyilkolták. Csak sut­togni lehetett Raul Wallen­bergről is, akit a szovjetek egyszerűen eltüntettek. Az előlünk elzárt külföldi in­formációkban többet szere­peltek az életmentők, de az igazság és a tényleges va­lóság képe eléggé töredé­kes. Az összefüggések teljes és részletes elemzésére most nem akarok kitérni. Ez túl hosszú és talán még most sem kívánatos. Annyit azonban meg kell állapíta­ni, hogy a zsidók és más ül­dözöttek tömeges mentése a német és a magyar fasisz­ták tudta és hallgatólagos beleegyezése nélkül nem lett volna lehetséges. A zsi­dó arisztokrácia a német hatóságokkal - Gestapo, SS stb. - kötött üzlet alap­ján menekült és Kasztner Dezső is szabályos ügyletet kötött a több ezer zsidó megmentése érdekében. Jelenleg létezik egy olyan elemzés és következ­tetés, hogy Raul Wallen­berget azért hurcolták el a szovjetek, mert tudta és is­merte a katyni tömegmé­szárlás titkát. Lehetséges, hogy ez is szempont volt, de logikailag nem megalapo­zott. Ugyanis a lengyel hadsereg tiszti állománya több mint felének a teljes eltűnése már az esemény idején is rendkívüli jelen­ség volt. A lengyelek belső elhárítása ismerte a ténye­ket, amit a német propa­ganda is megerősített. A ki­küldött vizsgálóbizottság hivatalos jelentést készített a tömeggyilkosságról, amit szinte az egész világ megis­mert. Az más kérdés, hogy a szövetséges hatalmak nem kívántak erről beszélni és a kapcsolataikat ezzel megterhelni, amikor a nagy közös cél megvalósításáról, a fasizmus legyőzéséről volt szó. Az egész Wallenberg­ügy meghatározó és min­dent eldöntő vonatkozása, véleményem szerint, a kö­vetkező: a Wallenberg és a németországi Oppenheim családi rokonságban volt egymással. Boron von Wal­demar Oppenheim a Cana­ris-féle Abwehr egyik ki­emelt ügynöke volt és főleg Svédországban tevékenyke­dett, amely semleges or­szágként a kémek paradi­csoma volt. A Báró svédor­szági utazásainak fedőürü­gye éppen ez a rokoni kap­csolat volt. Sőt, Raul Wal­lenberg támogatta és beve­zette a megfelelő körökbe a Bárót, aki egyébként igen sikeresen dolgozott. Meg­ítélésem szerint ezeket a té­nyeket a szintén ott hemzse­gő szovjet ügynökök is fel­derítették, és Raul Wallen­berg is felkerült a veszélyes elemek listájára. így tehát eléggé logikus volt, hogy Budapest felszabadulása után őt a szovjet elhárítás elhurcolta és elsüllyesztet­te. Meg nem erősített hí­resztelések arra utalnak, hogy ebben a budapesti zsi­dósággal támadt anyagi in­korrektségek is közreját­szottak. Végül tennem kell egy igen szubjektív megjegy­zést. Budapest felszabadí­tásának időszakában Ei­senhower tábornok és Zsu­kov marsall még voltak olyan viszonyban, hogy a Bárót még a hírhedt szovjet elhárítás karmai közül is kiszabadíthatták volna. Az íratlan szabályok szerint azonban az ügynöki kör tagjai érdekében nem szok­tak interveniálni és segély­nyújtást eszközölni. Sisák István nem Köszönik a járdát olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink irják. Az itt közölt írások szorzóik magánvólemónyót tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉEMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 A nagy fogás Férjem 1992 óta tagja a Zsigmond Vilmos Horgásze­gyesülctnek. Kisebb sikerei voltak eddig. Ez a csodálatos 13,80 kilós 120 centi hosszú szürke harcsa október 28-án délelőtt 11 óra 30 perckor lett a zsákmánya. A horgász­hely Algyő-Zsigmond Vilmos (Tocsi) horgászterület, 2. tó. Libor Antalné „Denevér SE": nemzetközi tekekupa A burgonya - kis tételben... _ „„ ,. (1 9 Jehova Tanúi Csongrád megyében

Next

/
Thumbnails
Contents