Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-08 / 262. szám

SZERDA, 1995. Nov. 8. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. szeptemberről egye D lőre csak cash-flow adatok állnak rendelkezésre, az ország folyó fizetési mérlege a harmadik negyedévben kevesebb mint 400 millió dollárral , nőtt az első negyedév 1450 és a második negyedév 670 millió dolláros deficitjét követően, közölte pénteki sajtóbeszélgetésen Surányi Görgy, az MNB elnöke. A márciusban módosított programmal összhangban az államháztartás hiánya is negyedévről negyedévre csökkenő tendenciát mutat. A harmadik negyedévben a hiány 50 milliárd forintra csökkent az előző negyedév 76 milliárdos és az első negyedév 150 milliárdos deficitje után. A javulás a külgazdasági és a belső makrogazdasági folyamatok tekintetében nagyjából egymással arányos, fűzte hozzá a jegybank elnöke. Az MNB korábban közölt adatai szerint a folyó fizetési mérleg hiánya júliusban, azaz a harmadik negyedév első hónapjában csupán 2 millió dollár volt, vagyis gyakorlatilag egyensúlyban volt és az első hét hónap deficitje 2,076 milliárd dolláron állt. A kormány csütörtöki döntésével kapcsolatban, miszerint Magyarország idő előtt visszafizeti 620 millió dollár 1998 végéig esedékes IMF tartozását, a jegybank elnöke kiemelte, hogy így évi 4 milliárd forintnak megfelelő kamatfizetési kötelezettségtől szabadul meg a költségvetés és az államháztartási deficit csökkenése elősegíti az infláció lassulását. A lépésre az MNB kezdeményezésére került sor, mondta Surányi, hozzátéve, hogy ennek ellenére az IMF-fel kötendő megállapodás a tárgyalások kimenetelére nincs közvetlen hatással. Az adósságszolgálati terhek csökkenése és a magas devizatartalékok másrészt javítják a külső hitelfelvételifeltételeket. A belső pénz- és tőkepiacokon a nominális kamatemelkedés júniusban megállt. Az utóbbi hatnyolc hét alatt az állampapírokat kifejezetten csökkenő hozamokkal lehet értékesíteni ráadásul úgy, hogy a kereslet is a hosszabb lejáratok, a hat, tizenkét, tizennyolc hónapos fix kamatozású papírok felé tolódik el. A piaci is osztja az infláció csökkenéséhez fűződő várakozásokat és igy a 6-12 hónapos állampapírokat a nyár eleji 35-35 százalékos hozamelvárások helyett 31 százalék kürül is felveszi, sőt a hat hónapos lejárat esetében már ennél valamivel alacsonyabban is. A Csongrád Megyei Agrárkamara legutóbbi küldöttgyűlésén fontos határozatok születtek. Ilyenek például, hogy csökkentették a tagok díjfizetési összegét. Kétmillió forintig az alaptagdíj háromezer forint, kettőtől százmillióig kettő ezrelék, százmilliótól ötszázmillióig 1,5 ezrelék, ötszázmillió és egymilliárd között 1 ezrelék, mfg egymilliárd felett 0,01 ezrelék a tagdíj mértéke. Ez az éves nettó árbevételre vetített összeg. A küldöttgyűlés elfogadta azt az előterjesztést is, hogy 1996. január l-jétől egyszemélyes közhasznú társaságot hozzon létre a megyei • Agrárkamara Kisebb tagdíj agrárkamara. Ez olyan társasági forma, amelyik nonprofit jelleggel, nem nyereségre orientáltan, nem üzletszerűen, a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére munkáját rendszeresen végzi. A társaság tevékenységéből származó nyereséget nem oszthatják fel, hanem azt a közhasznú tevékenységre fordítják. A kamara számára azért fontos ez, mert a kamarai törvény rendelkezéseiből adódóan vanExportrekord Az idén az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium rekord nagyságú exportra számít az első háromnegyed évi adatok alapján - jelentette be Fazakas Szabolcs, az 1KM közigazgatási államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján. Az elsó kilenc hónapban a magyar kivitel értéke 8,8 milliárd dollár volt, 18,4 százalékkal több, mint a tavalyi év megfelelő időszakában. A behozatal 11,2 milliárd dollár volt, 10,3 százalékkal, egészséges mértékben nőtt. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege így 2,4 milliárd dolláros hiányt mutat, amely várhatóan nem nő jelentősen az év végéig. Az adatok az államtitkár szerint a kormány év eleji stabilizációs intézkedéseinek eredményességét mutatják, és megnyugtató információt jelentenek a külföldi beruházók számára. A kivitel növekménye 1371 millió dollár, amely meghaladja a behozatal 1048 millió dolláros gyarapodását. Az utóbbi hónapokban az egyenleg alig romlott, a szeptemberi deficit mindössze 39 millió dolllrt tett ki, amely az elmúlt három év legalacsonyabb havi értéke. Az export-növekményből továbbra is meghatározó az anyagok, félkésztermékek kivitele. Az átlagot meghaladóan, 24 százalékkal bővült az agrártermékek exportja. A kivitelen belül az aktív bérmunka részaránya 25 százalék volt, s e terület növekedési üteme elérte a 22 százalékot. nak olyan feladatok, amelyeket köteles ellátni, ugyanakkor ezen feladatok elvégzésére, a szükséges üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására nem jogosult, csak az általa alapított közhasznú társaság. A társaság cégneve: Csongrád Megyei Agrár Információs, Szolgáltató és Oktatásszervező KHT, rövidítve: Agrár Kht. Székhelye: Szeged, Rákóczi tér 1. Ügyvezetője Csák Péter. A háromtagú felügyelőbizottság: Berta Gyula, Földi János és dr. Nógrádi Beáta, míg könyvvizsgáló dr. Petkó Béla. - 1990 szeptemberében turistaként jöttem először Magyarországra. Apám cégénél dolgoztam építési vezetőként, annak előtte a New York-i. Columbia Egyetemen szereztem diplomát történelemből és gazdaságtanból. Innen a kapcsolatom Magyarországgal: foglalkoztam a Habsburg Monarchia történetével, legkedvesebb professzorom, a magyar Deák István vezetésével. • Hogy lett a turistalátogatásból életre szóló elhatározás? - Sopronban ültem a buszmegállóban, vártam a buszt, hogy Bécsbe menjek, majd onnan visszarepüljek New Yorkba. És akkor arra gondoltam, miért menjek én vissza oda. Amerikában az idő tájt nem ment igazán jól az építési vállalkozóknak, itt viszont nagyon sok lehetőséget láttam. Rájöttem, hogy Magyarországon a lakóépületek 80 százalékát hamarosan újra kell építeni, hiszen az emberek nagy része panellakásban, vagy nagyon régi családi házban lakik. Ezt a munkát az állam nem képes elvégezni, vagyis a magánépítőkre nagy feladatok várnak. Természetesen először meg kellett itt telepednem, kezdetben angolt tanítottam, az elsó magyarországi vállalkozásom az Amerikai Nyelviskola. Ezután hoztam létre az Amerikai Ház Kft.-t. Az első munkánk a Bérkert utcai referenciaház. Azután megépítettük a Marostói Szolgáltatóházat, és dolgozunk belvárosi irodaházon. Miután Szegeden beindult az üzlet, Budapesten is irodát nyitottunk, a következő állomás pedig Székesfehérvár és Győr lesz. Az építési üzletágon kívül beléptem az autóforgalmazásba is, hiszen az emberek életük során két dologba fektetnek be a legtöbbet: az otthonukban és a kocsijukba. Ötvenszázalékos részesedést vásároltam az Opel Rupeskynél, és tervezünk új Opel-kereskedéseket. Emellett befektettem egy tudományos kísérletbe is: egy professzor az irányú kutatásaiba, hogyan lehetne a termálvizet - melynek Szeged igazán bővében van - melegházak fűtésére felhasználni. Ez a kutatás természetesen azért érdekes számunkra, mert elképzelhető, hogy lakóházakat is lehet majd termálvízzel fűteni. • Mikor döntötte el, hogy ha majd nagy lesz, építési vállalkozó lesz? - Nem döntöttem el, ebben • „Itt az emberek beszélgetnek" Egy amerikai Szegeden Richárd Fleld: — Hiányzik a dzsessz, a blues. (Fotó: Schmidt Andrea) Woody Allén azt mondja, ha valaki egy napot Is élt New Yorkban, soha nem tudja elhagyni azt a várost. Richárd Fleld négy évet töltött ott, mégis otthagyta, felcserélte Amerika legnagyobb városát - Szegeddel. Az Amerikai Ház Kft. vezetője, az Amerikai Nyelviskola alapítója azt mondja, semmi értelmét nem látja visszamenni az Egyesölt Államokba, nagyon jól érzi magát Magyarországon. A 29 éves (még) nőtlen építési vállalkozó úgy képzeli, gyermekei Is Itt nőnek majd fel. az üzletben nőttem fel. Kezdetben, úgy hétéves koromban, a szemetet szedtem össze apám építkezésein, később komolyabb munkát végeztem: anyagot szállítottam, majd asztalosként dolgoztam neki. Egyetemi éveim alatt már helyettes vezető voltam a cégnél. • A nyugati befektetők általában három dologra panaszkodnak Magyarországon: a bürokráciára, a rossz munkaerkölcsre és a fejetlen infrastruktúrára. Önnek milyenek a tapasztalatai? - A bürokrácia mindenütt a világon ugyanolyan: lassú és nehézkes. Egy-egy engedélyt Amerikában sem könnyű megszerezni. A munkamorállal kapcsolatban engedje meg, hogy elmeséljek egy történetet. Az építési vállalkozókra jellemző, hogy 8-10 megrendelést előre elvállalnak ugyanarra az időre, hogy biztosan legyen majd munkájuk. Ezért azután nem mindig tudják teljesíteni, amit vállaltak. A referenciaházban már csak egykét apróság hiányzott a befejezéshez, de nem tudtuk rábírni a vállalkozókat, hogy azt a keveset megcsinálják. Ezért azután megjelentettünk egy hirdetést a DM-ben, melyben felsoroltuk az összes vállalkozót, akik az épületen dolgoztak, egyben meghívtuk a közönséget, hogy a következő hét végén tekintsék meg a házat. Ennek hatására már másnap idesereglett az összes vállalkozó, és egymás hegyén-hátán dolgoztak, hogy befejezzék a munkát. A hirdetés jobban ösztönözte őket. mint a pénz vagy a büszkeség. A magyar munkaerővel kapcsolatban egyébként nagyon jó tapasztalataim vannak, jó szervezéssel gyorsan lehet velük dolgozni. És még valami: itt még vannak igazi mesteremberek, akik szépen, egyedi módon meg tudják munkálni a fémet, a fát. Amerikában ez megfizethetetlenül drága lenne, ott csak üzletben érdemes vásárolni például a lépcsőkorlátot, a kerítésvasat. Az infrastruktúra, különösen a közművek, a szennyvízcsatorna-rendszer, a'szennyvíz-' tisztító hiánya viszont valóban nagy probléma, jelentősen csökkenti a beépíthető területet. • Gyanítom, nemcsak az üzleti siker tartja itt. Mi a helyzet a családalapítással? - Négy éve ismertem meg a menyasszonyomat, ő volt az egyik első hallgatóm az Amerikai Nyelviskolában. Ma már ő irányttja az oktatást. Úgy tervezzük, jövő nyáron tartjuk az esküvőt, itt Szegeden. Meghívjuk az összes rokonomat, barátomat - egyelőre rémálomnak tűnik a dolog, de remélem, sikerül jól megszervezni. • Ugye, nem azt akarja mondani, hogy semmi nem hiányzik önnek odaátról? - Sok minden hiányzik, leginkább talán a New York-i éjszakai élet, a dzsessz, a blues, a zenés színházak. Nagyon szeretem a zenét, zongorázom, az egyetemen híres rockoperákat állítottunk színpadra, a West Side Story-t, a Jézus Krisztus Szupersztárt. De több olyan dolog van, amit itt jobban szeretek, mint Amerikában. Itt a családi kötelékek szorosabbak, hiszen az emberek a nehéz körülmények között rá vannak szorulva egymásra. Itt igazi városi élet van, az emberek polgárok, beszélgetnek, napi kapcsolatban vannak egymással. Amerikában az ember reggel megissza a kávéját, beül az autójába, behajt a parkolóházba, lifttel felmegy az irodájába, egész nap veri a számítógépet, délben eszik egy szendvicset, este hazaautózik, bezáija maga mögött a kaput, és leül tévét nézni. Ez - úgy érzem - nekem nem elég. Keczer Gabriella 0 Mire való a közhasznú társaság? Ó. J.: - Hazánkban nem a gazdasági jogszabályok, hanem a polgári törvénykönyv módosítása tette lehetővé a közhasznú társaság, alakítását. E tény is utal a társasági forma lényegére, mely nem tipikusan gazdasági, nem a profit érdekében, hanem valami „közhasznú" cél érdekében jön létre. A korlátolt felelősségű társasághoz, tehát a kft.-hez hasonlíthatnám a közhasznú társaság működését. Hiszen mindkettő társasági szerződés alapján létezik, a vagyont a tagok biztosítják, ügyvezető irányít, hasonlóak a működési szabályok. Ám lényeges különbség, hogy a közhasznú társaság a nyereséget nem oszthatja fel a tagok között, hanem azt a megjelölt, ,Jcözhasznú" cél érdekében kell felhasználnia. 0 Ez jól hangzik. Mégis tiltakozik az intézmények átalakítása miatt a KKDSZ. Miért? K. E.: - A könyvtárak, a múzeumok, a közművelődési intézmények, a levéltárak, az állat- és növénykertek olyan alapintézmények, melyek a polgárnak az alkotmányban rögzített, művelődéshez való jogát biztosítják. Ezeket a közhasznú és közszolgálati intézményeket a • Ke// n eArünlí ? A közhasznú társaság ízlelgetjük a szót: közhasznú társaság. Ismerkedünk az ú| gazdasági formációval, melyet a kulturális közintézmények vállalkozássá alakítására találtak ki. Már hallottunk lelkendező és elítélő véleményt Is. Most a Kögyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) megyei ügyvivőjét, Kiss Ernőt és a jogtanácsost, dr. Óvári Juditot kérdezzük. polgárok adójából tartja fenn, kötelező feladatként az állam és az önkormányzat. Vagyis: ezeket rövid távú, anyagi megfontolások miatt nem lehet „jogszerűen" átalakítani. 0 Miért, talán itt is akad egy kiskapu? O. J.: - A „kiskapu": a közhasznú társaság bármikor átalakítható gazdasági társasággá. A jól gazdálkodó közhasznú társaság átalakítása az anyagi haszon miatt érdeke lehet az önkormányzatnak. A rosszul, veszteséggel működtethető pedig azért, hogy jelenleg kötelező feladatától így, a polgárok megkérdezése nélkül, két lépésben szabaduljon: a kht. gazdasági társasággá alakul, majd megszűnik... 0 A működtetők anyagi okokra hivatkozva érvelnek a közintézmények átalakítása mellett. K. E.: - Pedig az átalakulás nem jelent „megtakarítást". Mert alacsony a kulturális közintézmények és az ilyen tevékenységek száma, a települések egyharmadában már nem is működnek ilyen intézmények. Az e területen dolgozók száma is mindössze 22 ezer fő, a bérek méltatlanul alacsonyak. A kulturális közintézmények költségvetési támogatottsága is mindössze 14,3 milliárd forint, az idei költségvetés 0,7 százaléka. 0 Tehát a szakszervezet ragaszkodik a kultúra finanszírozásának jelenlegi rendszeréhez? K. E.: - A többcsatornás kultúrfinanszírozás érvényesülését, a nonprofit törvény megalkotását a KKDSZ támogatja. De olyan munkamegosztás kialakításával, mely nem keveri össze a közfeladatok ellátásának és a közintézmények működtetésének állami és önkormányzati kötelezettségeit a polgárok által önként, saját befizetéseik alapján működtetett tevékenységek anyagi tehervállalásával. 0 Nekünk, „intézményhasználóknak", vagyis a polgároknak kell-e a közhasznú társaság? K. E.: - Sem a közintézmények használóinak, sem az ott dolgozó szakembereknek nem érdeke a közhasznú társasági, az egyesületi vagy az alapítványi átalakulás. Ugyanis a jogszabály a közintézményi jellegű működést, illetve a közalkalmazottat védi. A kulturális közintézmények működtetése nem piaci, anyagi hasznot hajtó vállalkozás, ezért azok piackomform átalakítása csakis a kultúraközvetítő tevékenységek, az intézmények lezüllesztését, végső esetben megszüntetését eredményezheti, amit nem szabad engednünk. Ú. I. A magyar állam az ÁPV Rt.-n kereszült a Mol alaptőkéjének megközelítőleg 34 százalékát kitevő részvénypakettet kínál fel eladásra külföldi zártkörű elhelyezés és hazai nyilvános forgalomba hozatal keretében, amely ez idáig a legnagyobb tőkepiaci részvényértékesítésnek számít térségünkben. A tervek szerint a részvényekből 24,6 milliót külföldi intézményi befektetőknek, 2,95 milliót hazai intézményi és kisbefektetőknek, mintegy 0,5 milliót pedig a Mol vezetőinek ajánl fel az ÁPV Rt. A kibocsátási ársáv 1100-1450 forint között került meghatározásra. A belföldi nyilvános forgalomba hozatalra az elképzelések szerint 1995. december 4-től kerülne sor, A Mol Magyarország nemzeti olaj- és gázipari társasága. A Társaság részvényeinek 88 százaléka jelenleg az ÁPV Rt.-n keresztül a magyar állam tulajdonában van. A Mol Rt. térségünk egyetlen, teljesen integrált olaj- és gázipari társasága. A Mol 1994-es árbevétele alapján, amely megközelíti a 277,8 milliárd forintot, egyben Magyarország legnagyobb vállalatának is számít. A külföldi zártkörű részvényértékesítés vezető szervezői a Merrill Lynch, a Kleinwort Bensőn és a LaMol-részvényjegyzé; A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mol) megjelentette a Társaság részvényeinek nemzetközi zártkörű részvényelhelyezésével kapcsolatos Információs Füzetét. A Társaság egyúttal kérelmezte a részvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsde jegyzett kategóriájába, valamint a Luxemburgi Értéktőzsdére. A tervek szerint a részvények megjelennek ma|d a londoni tőzsdén kívül (SEAQ International) kereskedési rendszerben Is. zard Capital Markets befektetési bankok lesznek. A hazai nyilvános forgalomba hozatal vezető szervezője a Creditanstalt Értékpapír Rt. A hazai nyilvános forgalomba hozatal során az elképzelések szerint a hazai kisbefektetők kedvezményes feltételek mellett jegyezhetik a Mol-részvényeket, s ezen belül két lehetőség közül választhatnak: vagy a kibocsátási árhoz képest 10 százalékos engedménnyel vásárolják meg a részvényeket, vagy pedig készpénzes részletfizetés keretében a kibocsátási ár 30 százalékát fizetik ki a jegyzéskor, míg a fennmaradó 70 százalékot legkésőbb 1996 novemberében egyenlítik ki. A Mol dolgozói a nemzetközi és hazai részvényértékesítést megelőzően kedvezményes formában vásárolhatnak részvényeket. A meghirdetett kedvezményes részvényjegyzés 1995. október 30-tól november 10-ig tart, ennek keretében mintegy 5,4 millió részvény kerül felajánlásra a Mol-nál és egyes leányvállalatainál dolgozó munkavállalók részére, akik a részvényeket a megállapodás szerinti 1400 forintos árhoz képest 50 százalékos kedvezménnyel, tehát 700 forintért vásárolhatják meg. Jegyzéskor a részvények kedvezményes árának 25 százalékát kell befizetniük, míg a fennmaradó összeget három év alatt, évente egyenlő, kamatmentes részletekben törleszthetik. Egy munkavállaló legfeljebb 313 darab részvényt jegyezhet. 0