Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-08 / 262. szám

SZERDA, 1995. Nov. 8. BELÜGYEINK 3 • Foglalkoztatás '96, országos konferencia Mikrofon, rendszer - egyaránt recseg Petschnig Mária Zita: „Az export 4%-kal nőtt, az import hárommal csökkent". (Fotó: Karnok Csaba) Petschnig Mária Zita nagyszámú érdeklődő és szinte egyvégtében recsegő mikrofon előtt foglalta össze 1995 legfontosabb gazdasági történéseit. A március 12-i „vasárnapi sajnálatos eseményekkel" kapcsolatban elmondta: a Bokros-csomag kihirdetésekor az ország a fizetésképtelenség határára csúszott, 1,5 milliárd dollárra rúgott a fizetési mérleg hiánya, miközben egész évre 3 milliárdot terveztek. Egyetlen hónap alatt 700 milliós minusz halmozódott föl, amire még nem volt példa. Az előzmények sem voltak biztatóak: 1994 végén a fizetési mérleg hiánya elérte a 4 milliárd dollárt, holott csak 2 milliárdot irányoztak elő. S mint ilyenkor lenni Foglalkoztatás '96 címmel kétnapos országos konferencia kezdődött tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a Forrás Szállóban. A munkaügyi tanácsok és központok szakemberei számára immáron ötödszörre rendeztek találkozót a szervezők, köztük a Munkaügyi Minisztérium, az Országos Munkaügyi Központ, a Munkáért Alapítvány, valamint a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács. A nyitó előadást - közkívánatra - Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársa tartotta A magyar gazdaság helyzete, perspektívái cimmel. szokott, a hírre megkezdődött a külföldi tőke kiáramlása. Magyarország a korábbi hitelek kamatait csak újabb hitelek félvételével tudta volna tovább fizetni - ám nem jutott kölcsönökhöz. Ehhez járult még a forintleértékelési várakozás, az exportkiszállítások visszatartása, miközben az importáru ugyanúgy érkezett be az országba. A Bokros-csomaggal most már a leértékelt forint árán - újra elindult az export, sőt fordulat következett be: az export és az import között 7 százalékpontnyi különbség alakult ki, az export 4-gyel nőtt, az import 3-mal csökkent. Am mindez kevés ahhoz, hogy a külkereskedelmi mérleghiányt - 2,5 milliárd dollár - mérsékelje. Az eredmények tehát törékenyek és nem tartósak. Hiába javult a fizetést mérleg - az első félév végén 2 milliárd volt a hiány -, nem léptük túl a saját árnyékunkat, nem változott a gazdaság szerkezete. Újra előtérbe került a magyar gazdaság örökös dilemmája, hogy mi az elsődleges, az egyensúly, avagy a növekedés. Az Antall-kormány idején, 1993-ban példátlan növekedést ért el a gazdaság, ugyanakkor ezt a hitelek finanszírozták. A választások után ennek a folyamatnak Békési vetett véget, állítva: egészségtelen a növekedés, mert külső erőforrásokat vesz igénybe. Bekövetkezett a fordulat, csökkent az import, a fogyasztás, de visszaesett a termelés a termelés is. A puccsszerűen meghozott megszorító intézkedéseknek - amelyek a forintleértékelésen, a vámpótlékon keresztül valósultak meg elsősorban csodákra nem képesek. A növekedési pályára - az egyensúly megtartása mellett - csak úgy lehetne visszatérni, ha átalakulna az ipar szerkezete. A strukturális problémák azonban olyan súlyosak, hogy egy év alatt nem rendezhetők - állította Petschnig Mária Zita. • Halmos Csaba, az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója a munkaügyi szervezet új stratégiájáról tartott tájékoztatót. Véleménye szerint a meglévő szervezetre megyei munkaügyi központok és tanácsok, Érdekegyeztető Tanács, sztrájktörvény alapozva kell a szolgáltatások színvonalát emelni, a passzív eszközök (segélyek) helyett az aktív eszközökre (átképzések) helyezni a hangsúlyt. Pulay Gyula, a Munkaügyi Minsiztérium államtitkára hozzátette: tévhit, hogy a foglalkoztatás a munkaügyi tárca feladata, ezért a kormány a jövőben minden évre foglalkoztatási irányelveket fogad el, s ezért jön létre az egységes Munkarőpiaci Alap. A jövő héten a kormány elé kerülő 1996-os irányelvek szerint például megszűnik a pályakezdők segélyezése, s a képzések veszik át a főszerepet. Fekete Klára Cserbenhagyásos gázolás? A határunkon kívüli magyarokról Napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg őszi ülésszakának 21. ülésnapját kedden reggel 9 órakor az Országgyűlés. Délelőtt a Ház meghallgatta Bokros Lajos pénzügyminiszter 'expozéját, és ezzel kezdetét vette az 1996. évi költségvetés, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény tárgyalása. Napirend előtt Dávid Ibolya (MDF) sürgette a kormányt, hogy javítson azoknak az állampolgároknak a helyzetén, akik kénytelenek háztartási tüzelőolajjal fűteni. Emlékeztette arra is a kabinetet, hogy sok szociális intézményben és nevelőotthonban HTO-val fűtenek, és ez hatalmas terheket jelent majd az önkormányzatoknak a tél folyamán. Lamperth Mónika (MSZP) közölte, hogy a szocialista képviselők olyan módosító javaslatot terjesztenek majd be a költségvetési tervezethez, amely megteremti a HTO-támogatás alapját. Napirend előtti felszólalásában Torgyán József (FKGP) a cserbenhagyásos gázolás esetéhez hasonlította azt a politikát, amelyet a kormány a határon túli magyarok ügyében folytat. A kisgazda frakcióvezető kifogásolta, hogy a miniszterelnök szlovákiai, horvátországi és kis-jugoszláviai látogatásai nem hoztak eredményt. Kovács László külügyminiszter kétperces válaszában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar kormány nem a konfrontációt választja, hanem türelmes diplomáciával kívánja a magyar kisebbségek helyzetét rendezni. A külső adósságállomány növekedésének megállítása, a belső adósságbővülés lassítása, az államháztartási hiány növekedésének lényeges csökkentése és az infláció ütemének erőteljes mérséklése - ezt a négy feladatot nevezte legfontosabbnak Bokros Lajos pénzügyminiszter, amikor az Országgyűlés keddi plenáris ülésén előterjesztette a kormány javaslatát az ország 1996-os költségvetésére. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a márciusban tett intézkedések a közvetlen egyensúlyi válság elhárítását célozták, s az adatok szerint ez teljesült, sőt jó néhány területen máris jelentős eredményeket sikerült elérni. A körülmények továbbra sem teszik lehetővé az életszínvonal javítását, sőt 1996-ban a reáljövedelem, főként a reálbérek jelentős, 4 százalékos csökkenésére kell számítani. A stabilizációt megalapozó intézkedések sorában szólt a pénzügyminiszter az államháztartási reform, vagyis a nagy elosztó rendszerek átalakításának megkezdéséről, amelyet halaszthatatlannak nevezett. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke szerint az 1996-os költségvetés lesz az első az államháztartásról szóló törvény hatályba lépése óta, amely érdemi előrelépés az államháztartási reform útján. Az ÁSZ elnöke üdvözölte a kincstár felállítását, az elkülönített állami pénzalapok számának jelentős szűkítését. Kétségesnek nevezte a privatizációs bevételek tervezett mértékét, illetve a vámbiztosítékok bevételként való kezelését. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha növelik a közalkalmazottak bérét, annak a finanszírozásáról is gondoskodni kell. Az önkormányzatok több mint 1000 milliárd forint értékű vagyonnal rendelkeznek. A megfelelő kezelés azért lényeges, mert számottevő hozamot biztosíthat, amely bevonható a finanszírozásba. Arról azonban, hogy mekkora ennek a vagyonnak a pontos értéke, sem a Pénzügyminisztérium, sem az önkormányzatok nem rendelkeznek pontos felméréssel. Mindezt László Csaba, a Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettese mondta el kedden azon a sajtótájékoztatón, melyet az Átrium Hyattben tartottak az önkormányzati vagyongazdálkodási konferencia szünetében. A konferenciát két tanácsadó cég, az Ernsl and Young Kft. és a GÓG Értékpapír Kft. rendezte. A két cég fölajánlotta szolgáltatásait az önkormányzatoknak, ha szükségük Nincs pontos felmérés az önkormányzati vagyonról van a vagyon kezelése, felmérése és értékesítése terén tanácsokra. Az Ernst and Young a vagyon felmérésében, a GŐG Értékpapír Kft. pedig az értékesítésben, illetve a kezelésben kíván részt venni. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy tapasztalataik szerint a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok a tulajdonukba került vagyont áron alul értékesítik. Ez történt többek között az átadott Mol, illetve Matávrészvényekkel. Mivel hazai kereslet a papírok iránt nem volt, így az önkormányzati Matáv, illetve Mol részvényvágyon 80 százalékát külföldiek vásárolták meg. Ezek a részvények jelenleg a londoni és a New York-i tőzsdén forognak. Az energiaszektor a gázszolgáltatók és a Mol privatizációja során az önkormányzatok újabb jelentős vagyonhozjutnak. A konferencián arra hívták fel az önkormányzati szakemberek figyelmét, hogy érdemes ezeket a papírokat megtartani, a portfoliókezeléssel pedig tanácsadó cégeket megbízni. A két tanácsadó cég sikerdijas alapon biztosítja a szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy az eddigi vagyonhozadékon felüli eredményből kívánnak részesülni munkájuk fejében. (MTI) • Sikereink Németországban Aprítjuk a gumiabroncsot A Nürnbergben megrendezett IENA '95 Ötletek, Találmányok és Újdonságok Kiállításán minden eddigi sikerüket felülmúlták a magyar feltalálók. A nagyszabású kiállításon az idén 27 országból 460 műszaki alkotás szerepelt. A Magyar Feltalálók Egyesülete 15 találmányt állított ki, s közülük tíz díjat nyert - tájékoztatta Vedres András, az egyesület főtitkára kedden a távirati irodát. Aranyérmet kapott Weinber Ferenc és társai gabonasilók biztonságos ürítését szolgáló berendezése, valamint Sípos Balázs ortopédiai diagnosztikai készüléke. Ézüstéremmel díjazták Dobos Tibor használt gumiabroncsokat aprító gépét, továbbá Papp János biztonságos autópálya korlátját. További hat találmány bronzérmet kapott. A magyar találmányok a kiállítást meglátogató üzletemberek körében is sikert arattak, s úgy tűnik, több terméket el is adnak. Milliárdos „sortunk" m héten a Parlamentben ismét ránk lőnek. A jövő AB évi költségvetés számháborújában - nem nehéz megjósolni - a leginkább fedezék nélkül lévőket, a legvédtelenebbeket találják el. A kiszolgáltatottakat, a betegeket, a rokkantakat, az öregeket sebzik meg - nagyon-nagyon sok esetben halálosan - a milliárdos sortüzeket pufogtatok. A Pénzügyminisztérium tervei szerint az 1995-ös 210 milliárd forintos „költőpénzzel" szemben jövőre csak 180 milliárdot lehetne az egészségügyre költeni. S ezt legfeljebb azzal a 16 milliárddal lehetne megtoldani, amit hotelszolgáltatások (sic!) címén szednének be a kórházban fekvőktől (pl. egy szülő nőtől a szokásos ötnapos intézeti „vendéglátásért" cirka 7 ezer forintot). Vagyis jövőre sokkal kevesebbet terveznek ránk szánni. (Ha az általános inflációt is figyelembe vesszük, nagyon sokkal!) A pénzügyérek szőrösszívüségét még érteném is: a nagy összességben nekik csak egy tétel az egészségre fordítandó. Az egészségbiztosításra hivatottak részére viszont ez a tétel: a legeslegfontosabb. Erre ők úgy vélik, az idei 67 milliárdos gyógyszerbüdzsét elég jövőre 3 milliárddal növelni! Még akkor is, ha ennél a szaktárca, a Népjóléti Minisztérium is többre, 75 milliárdra taksálja a szükséges összeget, s a tb-szakértők szerint is több (kb. 82 milliárd forint) kellene a gyógyszerár-támogatásra. S ezzel még csak az inflációval lehetne lépést tartani. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat, úgy tűnik, nem akar lépést tartani, sőt, visszafelé lépdel. A számháborús csatamezőn azonban e visszavonulásnak súlyosan sebesült, sőt halálos áldozatai lesznek. A 38 százalékosnak „előirányzott" gyógyszeráremelkedés a mi mai táppénzes és nyugdíjas viszonyaink között, a munkanélküliség közepette, a jelenlegi egészségügyi ellátó (?) rendszerben felér egy géppuskasorozattal. Azt se kérdezik: a gyengéket lelövik, ugye? Csak lőnek - élesben. Am, hogy ne villanjanak túl erősen a szemünkbe a torkolattüzek, elkápráztatják a népet, naponta többször vibrálnak a televízió képernyőin a reklámok: szuggerálva, hogy törődnek az egészségünkkeljók az egészségbiztosítók. Hogy a betegségek kockázatkezelésére szánt 2,3 milliárd forintos összegből finanszírozták tavaly a biztosító „arculattervét", népszerűsítését, „PR-munkáját" 150 millióval - ki figyel oda? Az Állami Számvevőszék ejnye-ejnyéz ugyan, de ki ijed meg ettől? A biztosító biztosan nem: minap be is jelentette, olyannyira fontosnak tartja a média egészségformáló szerepét, hogy az idei 1,5 milliárdos kockázatkezelési alapból a tavalyinál is nagyobb összeget költ erre. H

ogy gyógyszerre, gyógykezelésre nem jut majd elég? S hogy ebbe betegek, öregek ezrei halnak bele, rokkannak meg? Ugyan kérem! Nem kell ám a dolgot olyan sötéten látni! A médiaprojekthez, az infarktussal, korai halállal riogató visszataszító „reklámokhoz" a magasabb mortalitási számok csak kapóra jönnek majd. Feltéve, ha még lesz kit sokkolni velük... lomfcmd tankönyvbolt / Papír-írószer termékek, ^^ ünnepi csomagoló- és díszítóanyagok, JS 1996-OS naptárak kedvezd áron! Egyes termékek 30%-os árengedménnyel! Szeged, Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem) TeL: Ó2482-776. •V crtn NIR KTNG PUMA edző- és sportcipők 18-47-es méretig bőr és gyöngyvásznas cipők. Futballcipők 35-44-es méretig. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény Szeged, Takaréktár u. 1. JAMINA MINTABOLT JV^Krt^ - CSABAI HÓFOGÓS ÉS HOLLAND TÍPUSÚ CSERÉP Y • > - KÖRÖS 30; 36 VÁLASZFAL, KERÁMIA BÉLÉSELEM UflUll UH megrendelhető gyári áron. IFIUUUL UHU 8 raklaptól ingyenes házhoz szállítás. Szeded, CsonRáidl sjtl. 2*7. Tel.: 62/491-022. Ooroz-siiiai u. 5—7. Tel.: 62/311-092 Rendörbaleset November 6-án délután 5 óra után pár perccel Igrici község külterületén egy Lada tipusú rendőrségi személygépkocsi a havas, jeges úton megcsúszott, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ott az árokba hajtott, majd egy fának ütközött. A baleset következtében R. Attila 24 éves rendőr törzsőrmester a helyszínen életét vesztette, a gépkocsi vezetője és egy másik utas nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. A három rendőr a Mezőcsáti Rendőrőrs beosztottja; állampolgári bejelentés alapján egy lopási ügyben látta el szolgálati feladatát. Az akasztói Stadler József még most sem tudja, mivel vádolják Stadler Józsefet, a sportmecénási tevékenységéről országosan ismert akasztói nagyvállalkozót szerdára idézték be Kiskőrösre, rendőrségi kihallgatásra. Erről Stadler József tájékoztatta az MTI munkatársát, hozzátéve, hogy most talán majd megtudja, mivel vádolják, egyelőre ugyanis fogalma sincs róla. Az Országos Rendőr-főkapitányság nyomozói az elmúlt héten a lakásán, a tulajdonában lévő kft.-ben és az általa épített sportcsarnokban egy időben házkutatást tartottak, .v jelzálog került a Stadler Kft. valamennyi ingatlanára, így a stadionra is. Stadler József megerősítette korábbi kijelentéseit: lelkiismerete tiszta, semmiféle csalást nem követett el. Az APEH-nek nem tartozik, ellenkezőleg: exporttámogatás, áfa és fogyasztási adó visszatérítés címén neki tartozik az adóhivatal immár másfél éve, 1,3 milliárd forinttal. Stadler József megítélése szerint az APEH-nek ezzel a minden alapot nélkülöző rendőrségi eljárással az a célja, hogy lejárassák, üzletileg tönkretegyék, mert így az adóhivatalnak nem kell majd fizetni. Az akasztói vállalkozó határozottan cáfolta azt a tudomása szerint elterjedt híresztelést is, miszerint külföldi bankokba kimentette pénzét. Állította: ha ezt tette volna, most nyugodtan alhatna, hiszen a külföldre vitt tőkét könnyű elrejteni, az elleplezett vagyonosodás senkiben sem kelt irigységet, gyanút. Ehelyett azonban ő minden tőkéjét Magyarországon próbálta hasznosítani. Üzleti tevékenységével jövedelemszerzési esélyt, munkaalkalmat teremtve a foglalkoztatási gondokkal küszködő Duna-Tisza közi falvak lakóinak, s az akasztói sportcsarnok megépítésével a köz javára is áldozva jövedelméből. A Stadler József elleni rendőrségi eljárásról, hátteréről egyébként Bács-Kiskunban nem lehet felvilágosítást szerezni. Nyilatkozattételre csak az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati főosztálya, illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal központjának illetékesei jogosultak. (MTI)