Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

SZERDA, 1995. NOV. 1. \WMé GAZDASÁGI MELLÉKLET V. r "N Vezető auditor M egint elmaradtam egypár brosúrával. Képes vagyok egyfolytában hajtogatni azokat a szavakat, amelyeket közel hatvan éve mondoga­tok, ahelyett, hogy kitekintenék begyöpösödött fedezékem mögül. Olvasom például, hogy Né­meth Leonóra, a TÜV Rheinland EUROQUA veze­tő auditora átadja az oklevelet Telihay László ügy­vezető igazgatónak. Diákkorom óta ismerem az igazgatót, amikor még ő is diák volt természete­sen, ez eszembe is jut azonnal, kapásból megbé­kélnék Németh Leonórával is, bár tudtommal ed­dig nem is láttam. Ha nagyon erőltetik, azt is haj­landó vagyok kitalálni, hogy a TÜV Rheinland EU­ROQUA a Szegeden székelő Ikarus alkatrészgyár összeurópai főnöksége lehet. A vezetőt, mint ki­fejezést még azokból az időkből ismerem, amikor kézzel-lábbal hadakoztam ellene, hogy bármikor bárhol vezetőt csináljanak belőlem, de az auditor a torkomon akad. Kiköpni se tudnám. Elönt azonnal a sárga irigység: mennyire tud kedves kollégám! És mérhetetlen szégyen ne­kem, hiszen minden lemaradás égeti a bőrömet. Menekülni akarván kfnos tudatlanságomtól, föl­ütöm konkurens lapunk ugyanarról szóló tudósítá­sát. Hátha akad ott valami vakvezető ösvény. Tes­sék megkapaszkodni: szóról szóra ugyanazt írja az is. Legalább két dologra következtetek belőle. Az egyik: ugyanarról a névjegykártyáról írta le mind­két kollégám kínos pontossággal a nevet is, az összes címet is. A másik: ugyanúgy nem tudja egyikük se, mit jelent. Dúlok-fulok ilyenkor magamban, és hetvenhét­szer elsiratom édes anyanyelvünk soha nem volt fertőzetlen állapotát. Vándorszimpozionnak is le­hetne mondani, amit hirtelen összehozok. Me­gyek mindenkihez, és megkérdezem: mi lehet a vezető auditor? Tótul kezd rám nézni minden kol­légám. Amennyire megnyugtat, hogy mégse va­gyok fejben a leggyöngébb, annyira aggaszt is: valakinek mégiscsak tudnia kéne. H azamentem, elővettem az idegen szavakat szótárba gyűjtő aranykönyvet. Első helyen ez áll benne magyarul: bíró. Biztosan nem, mert a szóban forgó igazgatónak ugyan van családi kap­csolata az igazságszolgáltatással, de az nem ilyen. A másodikon: hadbíró. Még inkább nem. Harma­dikként: egyházi bíró. Lelki ügyeit nem ismerem, de látom a fényképen, nem nagyon tűnik egyházi személyiségnek a hölgy. A negyedik jelentés se lehet igaz rá, mert az meg azt mondja, pápai ál­lam magasabb rangú képviselője. Sok vita lehet ugyan újabban pápai körökben is a szoknya körül, de nem hiszem, hogy pápai áldást hozott volna Szegedre. Nagy szerencsém, van ötödik jelentése is, kereskedelmi szóhasználattal: könyvvizsgáló. A vezető könyvvizsgáló nyilván parasztikusan hangzana, akár a likviditás, meg a többi magyarí­tása, ezért lett belőle auditor. Istennek hála! Horváth Pezsó^ A Szeged, Tisza Lajos krt. 58. sz. alatti Szakkönyv­bolt ajánlata: Az üzleti jog útikönyve. Az útikönyv az üzleti jog világába kalauzol­ja el az olvasót. Érdekes, mozgalmas ez a világ, van megismerni való bőven, s aki üzletember akar lenni ­de akár csak alkalmazottja, társa, partnere, netán üzletfe­le -, ebben a világban el kell igazodnia, kerüljön akár az adójog területére, vagy talál­kozzon a társadalombiztosí­tási terület valamely problé­májával. A kiadvány három rész­ből áll. Elsőként megismer­teti az olvasót a tulajdonjog­• Könyvajánlat Üzleti jog gal, a társasági joggal, a bank- és hitelviszonyokkal, büntetőjoggal stb. Ez a leírás az általános eligazodást szol­gálja, egyben megjelöli azo­kat a fontosabb fogalmakat, amelyekről a könyv második és harmadik részében részle­tesebb leírással is találkoz­hatunk. A könyv második része képszerűen is bemutat­ja az első részben megismert fogalmakat (jogeseteken ke­resztül), végül a harmadik rész a fogalmak lényegének összefoglalását címszavak szerint (ábécé sorrendben) csoportosítva tartalmazza. Aki tehát az üzleti jog össze­függéseit szeretné megis­merni, vagy valamilyen gondja van, amelyre nem tudja, hol is keresheti a meg­oldást, az a könyv első ré­szét tanulmányozza. Ha va­laki már nevén tudja nevezni az őt foglalkoztató problé­mákat, elég, ha fellapozza a kislexikont a megfelelő cím­szónál. Ha bonyolultabb a probléma, a jogi esetek pél­dáihoz fűzött magyarázatok bizonyára kellő információ­val szolgálnak. Határidők November 1. - Vágósertés, vágómarha állami felvásárlására vonat­kozó pályázat benyújtása. November 5. - Tejtámogatás igénylése. - Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyug­díjjárulék befizetése. - Betegbiztosítási igazol­vány megküldése az illeté­kes MEP-hez. Közbeszerzés Főként a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezeteket, de közbeszer­zési megrendelések elnyeré­sére pályázó gazdálkodókat is érinti a 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet, amely a „Közbeszerzési Értesítő, A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá"-ban (a Lapban) történő közzététel rendjéről és térítési díjáról rendelkezett. Az 1995. november l-jén hatálya lépő jogszabály ér­telmében a Lapban az érin­tettek a Közbeszerzések Ta­nácsának ajánlását, a meghí­vásos eljárásban részvételre felkérhető gazdálkodó szer­vezetek (legalább 5 minősí­tett ajánlattevő) jegyzékét, az egyes közbeszerzési eljá­rások kapcsán készült hirdet­ményeket (így például az ajánlási felhívásokat), a be­szerzéseiket tekintve a tör­vény 95. paragrafusában meghatározott értékhatár alatt maradó, ennek ellenére mégis a közbeszerzési tör­vényben ismertetett szabá­lyokat választó beszerzők hirdetményét, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizott­ság határozatait találják meg. A hirdetménynek minősü­lő közlemények közzétételét az érintetteknek a Közbe­szerzések Tanácsa Titkársá­gához tartozó szerkesztőbi­zottságnál kérelemmel kell kezdeményezniük. A kére­lemhez minden esetben mel­lékelni kell a közzétételre szánt hirdetmény két példá­nyát és a térítési díj (ennek áfa nélküli összege gépírás­sal írt, legfeljebb 25 sort és soronként 60 leütést tartal­mazó kézirat oldalanként 5000 forint, amit a Lapban megadott bankszámlaszámra kell megfizetni) befizetését igazoló csekket vagy annak fénymásolatát. A levél (levélnek minősül a személyesen vagy kézbesí­tővel eljuttatott kérelem is), távirat, telex vagy telefax formájában eljuttatható ké­relmeket a szerkesztőbizott­ság azok kézhezvételét kö­vető öt napon belül vizsgálja meg, és amennyiben szüksé­ges, a kérelmezőt hiánypót­• lásra hívja fel. (A távirat, te­lex vagy telefax útján - úgy­nevezett rövid úton - meg­küldött hirdetmények közzé­tétele iránt a szerkesztőbi­zottság csak akkor intézke­dik, ha a hirdetményt 5 na­pon belül levél formájában is megkapja, egyébként úgy kell tekinteni, hogy a rövid úton megküldött kérelmet visszavonták.) Amennyiben a kérelmező a hirdetményt ­a hiánypótlásra való felhí­vást követően - ismételten nem a jogszabály előírásai­nak megfelelően nyújtja be, azt a Lap a benyújtott formá­ban teszi közzé. A kérelmezők kérelmüket levélben vagy rövid úton vonhatják vissza, ugyancsak öt munkanapon belül. A Lap kiadója a kérelme­zőt, illetve a közzététel kez­deményezőjét a közlemé­nyek megjelenéséről a köz­zétett közlemény levonatá­nak megküldésével értesíti. A kérelem visszavonása ese­tén a szerkesztőbizottság a térítési díjat a visszavonás iránti kérelem kézhezvételé­től számított 30 napon belül utalja vissza a kérelmező ré­szére. Az említett határidőn be­lül a térítési díj 90 százalékát téríti vissza a szerkesztőbi­zottság akkor, ha hiánypót­lásra visszaküldött közzété­tel iránti kérelmet a kérelme­ző ismételten nem adja be. Tiltsuk vagy hívjuk a „multit" „Fölfalják" a magyar ipart a nem­zetközi nagyhalak! A Nyugat gyar­matává válunk... És így tovább. Még sorolhatnánk, mi minden hangzik el manapság a „multikról". De milye­nek is valójában? Ezt is kérdeztük egy szegedi cég igazgatóitól, John McMillantől és Baneth Pétertől, akik multinacionális vállalatoknak és más „nagyhalaknak" adnak vezetési taná­csokat. • Az Önök által alapított és ve­zetett ír-magyar szaktanácsadó kft. partnerei a Magyarországon működő multinacionális vállala­tok, a professzionális szolgálta­tók (vagyis a bankok és biztosító­társaságok), a jelentős tőkebevo­nással, a nemzetközi segélyprog­ramokkal létesült magyar nagy­vállalatok közül kerülnek ki. Ezek a „nagyok" miért vesznek vezetési tanácsokat? B. P.: Mert állandóan előre gon­dolkodnak. Régi tapasztalat, hogy alapvetően egy cég vezetésétől függ a vállalat jövője. Persze lényegesek a külső gazdasági hatások is. Ám azt tartják, a jó főnökök a sárból is ara­nyat tudnak teremteni, az alkalmat­lan és felkészületlen vezetés viszont az aranyból is sarat csinál. A mi fel­adatunk az, hogy a managementet felhozzuk arra a szintre, ahova ke­rülni akar annak érdekében, hogy jó legyen a vállalat. • Egy cég sikeressége és az embe­ri tényező minősége közötti össze­függést az egyik vállalat vezetése belátja, a másik nem. A magyar­országi cégek többsége e területen spórol.. B. P.: Pedig nem lehet. Az, hogy az országnak pillanatnyilag rosszul megy, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden gazdasági egység a csőd felé csúszik. Mert lehetnek, s Magyarországon vannak is sikeres vállalkozások, tisztességesen műkö­dő cégek. MIKIliVliiff 1«IIIPR|R«»| iiiiiiiaiaii l,ll«K*lRli.f l ,R> mdmttwaamavm «IIII|3|||R| «f»«iiivica..R am •••«»»»» iikimii pi> •••••••••••a <„**••ataia* iiiiiiai?na IliiJlfllfElf « táti • S ennek titka mindegyiknél ugyanaz, vagyis hogy jó a veze­tés? J. M.: A nagy cégek, s az ott dol­gozó emberek is mások és mások. A felmerülő problémák azonban nem feltétlenül különböznek. Mi abban segítünk, hogy megmutatjuk, a prob­lémákat hogyan lehet megoldani, il­letve megelőzni azokat a bajokat, amelyeken már mások átestek. • De ez itt Közép-Kelet-Európa egy szigete, Magyarország. Amely egy sosem látott változás kellős közepén tart. Mennyire ül­tethető át ide „mások", vagyis „a nyugat" nagyvállalatainak átala­kulási tapasztalata? B. P.: A multinacionális vállala­tok 5-10 évvel előtte járnak a többi­eknek. Olyan témakörökre irányítják a figyelmet, amelyek ma még Ma­gyarországon háttérben maradnak. Ilyen például az emberközpontú ve­zetés módszere vagy a munkahelyek biztonsága mint a cég irányításának eleme. A multinacionális cég 10-15 módszert is kipróbál. Mi a jól műkö­dő rendszereket - kritikával - átül­tetjük és alkalmazzuk a magyar vi­szonyokra. Nyugodtan állíthatom: ha ma egy vállalatnak rosszul megy, annak az is oka, hogy nem engedheti meg magának, hogy ezeket a progra­mokat bevezesse. • „Cápák", agresszívek, gátlás­talanok, erőszakosak a hazai vál­lalatokkal szemben a multinacio­nális cégek. Ez a közvélekedés alakul ki annak hatására, hogy halljuk, mint teszi tönkre a „mul­ti" - például az élelmiszeripar­ban - a hazai versenytársat. Mi a „multik" megjelenésének hatá­sa? J. M.: Húsz éve jó pár amerikai cég vonult be Írországba. Az ország akkor lett az Európai Közösség tag­ja, a kormány pedig speciális adó­kedvezményeket biztosított e válla­latok számára. Mindez akkoriban nagy viharokat kavart. Mára mégis mindenki elismeri: mindez az ország számára a gazdagodást hozta. Mert ezek az amerikai cégek új vállalatve­zetési módszereket hoztak maguk­kal, s honosítottak meg. Mert min­den, „multik" által alapított álláshely két további munkahelyet hívott élet­re a beszállítóiparban és a szolgálta­tó szférában. Mert a komputeripar és a gyógyszergyártás fellendült, meg­izmosodott. B. P.: Kétségtelen, hogy a hazai tapasztalatok szerint a „multik" megjelenésével a nemzeti termékek nagy része eltűnik. Ennek nyilván­valóan nem örülünk. De tudni kell: a világon az össztermékek 70 százalé­ka valamilyen márkanév alatt jön forgalomba. A „multi", illetve a nemzeti ipar közötti viszonyra nem a vagy-vagy, hanem az is-is jelentette kapcsolat az igaz. Mert a piac egé­szét nem fedi le a „multi", a réseket Cenzor Bróker Kft. jelenti Slágergyógyszerek A hétfői ünnep miatti négynapos hét az árfolya­mok csökkenését hozta, a tőzsdeindex csütörtökre 1500 alá csökkent. A hét furcsasága a Humán árfolya­mának alakulása volt. Annak ellenére, hogy a Humán Rt. háromnegyed éves eredmé­nyei nagyon jók, szerdán a részvény a tőzsdei bevezetés óta a legalacsonyabb, 812 Ft-os átlagáron forgott, bár pénteken az ár 830 Ft-ig emelkedett. Az OTP árfolya­ma tovább csökkent, igaz, csak egy darabos kötéssel, de áttörte a 800 forintos ha­tárt. A kereskedés pénteken 810 forinton zárt. A Fotex-részvény tovább gyengélkedett a héten, de a személyi változás ellenére az árfolyam, úgy tűnik, a 130 forint körüli áron stabilizáló­dott. A tőzsde slágerpapíijai­nak - Égis, Richter - árfo­lyama továbbra is jelentős forgalom mellett csökkent. A Richter 2000 forintos áron is cserélt gazdát. A Pick és a Danubius árfolyama alig változott, a Pannonplast ár­folyama enyhén csökkent az előző héthez képest. A tőzsdén kívüli piacon jelentős árfolyamváltozások ezen a héten sem voltak. A kedvező privatizációs hírek hatására erősödött a Buda­pest Bank törzsrészvényének árfolyama. Á Chinoin ára a hét második felében tovább csökkent. Az Antenna Hun­gária, a Mol és az Alkaloida­piacon nem történt szinte semmi változás. A kárpótlási jegy árfolya­ma sem kivétel a csökkenő tendencia alól, tőzsdei ára egyre messzebb került a 200 forintos ártól. Pénteki átlag­ára 175 forint volt. A héten sikeresen zárult a PVL lízing kötvényjegyzése. Október 24-től egy másik lízing cég kötvénye jegyezhető, a fix kamatozású Lombard H köt­vény 15 hónapos futamidejű, lejáratkor 45 százalékos ho­zamot fizet. Foglalkoztatás '96 A munkaügyi tanácsok ötödik országos konferenciáját rendezik meg november 7-8-án Szegeden, a Forrás Szálló­ban. A Foglalkoztatás '96 című tanácskozás szervezői között található többek között a Munkaügyi Minisztérium, az Or­szágos Munkaügyi Központ és a helyi Munkáért Alapít­vány. Á résztvevők a megyei és az országos érdekegyeztetés szereplői, a munkaügy vezetői és szakértői, valamint a mun­kaerőpiaci folyamatokban részt vállaló civil szerveződések és kamarák képviselői. A jelenlévők a gazdasági kilátások függvényében áttekinthetik többek között a foglalkoztatási helyzet és a munkanélküliség alakulását, a kormányzati in­tézkedéseket, az érdekegyeztetés szerepét. A konferenciának különös aktualitást adnak a munkaügy­ben kilátásba helyezett és a szociális partnerek által erősen vitatott olyan intézkedések, mint például a minisztérium ha­táskörébe tartozó munkaügyi alapok összevonása. A konferencia november 7-én délelőtt 10 órakor kezdő­dik. A vezető előadás Petschnig Mária Zita közgazdászé, aki a magyar gazdaság helyzetéről, perspektíváiról tart tájékoz­tatást. A munkaügyi szervezet stratégiáját Halmos Csaba, az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója elemzi. Délután a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára tart előadást. Majd szekcióülések keretében folytatódnak a konzultációk. a hazai ipar speciális kínálata egé­szítheti ki például az üdítő-, vagy a tejiparban. Azt is a hátrányok közé sorolják, hogy a „multi" kiviszi a profitot az országból. De csak azt követően, hogy a különböző adófaj­tákat kifizette. Különben sem a mul­tinacionális vállalat alaptevékenysé­génél kell keresnünk az ország hasz­nát, hanem például a járulékos szol­gáltatásoknál, ahol egy „multis" ál­láshely itthon további hármat teremt, s ezeknek minden haszna az ország­ban marad. A nemzetközi vállalatok­hoz sok látogató érkezik, ami a hote­lek, taxik, üzletek forgalmát növeli, vagy minden „multi" törekszik helyi beszállítók, fuvarozók alklalmazásá­ra. Arról nem is beszélve, hogy a „multik" új, megtanulható és átültet­hető üzleti erkölcsöt és stílust hoznak. • Milyen egy multinacionális cég Magyarországon? J. M.: Ézek nagyon jól vezetett, profitorientált vállalatok. Kimagasló eredményeiket úgy érik el, hogy a legjobb képességű embereket szer­zik meg, nekik a lehető legszínvona­lasabb képzést adják, majd ezeket a vezetőket nagy hatékonysággal „használják". • Ha az országnak jó, akkor a „multinak" helyet adó település­nek különösen hasznos lehet egy ilyen cég. Szegeden egyetlen, Székesfehérváron tizenhét multi­nacionális cég van jelen. A „multi" számára milyen terep vonzó? B. P.: Az állandó mozgás, az új piacok, de a hosszútávú kapcsolatok keresése jellemzi a multinacionális vállalatokat. Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt is kiváló köz­pont a keleti piacok megszerzésére. Hogy az országon belül éppen hova települ egy multinacionális vállalat, az azon múlik, hogy mely település kínálja úgy magát, hogy a befektető szempontjából" vonzónak tűnik. Sze­gednek helyzetbe kell hoznia magát, hogy „eladósorba" kerüljön. Ú|szászl Ilona ŐID BANK Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. széles körű pénzügyi szolgáltatásokkal áll a vállalkozók rendelkezésére! MAGYAR NEMZETI BANK Valutaárfolyamok pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 209,48 211,60 213,72 Ausztrál dollár 100,89 101,91 102,93 Belga és lux.frank (100) 459,10 463,67 468,24 Dán korona 2435 2439 24,83 Finn márka 31,26 3137 31,88 Francia frank 27,23 2730 27,77 Görög drachma (100) 57,08 57,65 5832 Holland forint 8432 85,16 86,00 ír font 21535 21731 219,67 Japán yen (100) 13038 131,62 132,96 Kanadai dollár 97,46 98,46 99,46 Kuvaiti dinár 443,03 44730 451,97 Német márka 9435 .9539 9633 Norvég korona 2135 2136 21,77 Olasz líra (1000) 83,41 8434 85,07 Osztrák schilling 13,40 1333 13,66 Portugál escudo (100) 89,47 9037 9137 Spanyol peseta (100) 108,87 109,95 111,03 Svájci frank 116,85 118,02 119,19 Svéd korona 20,06 2035 20,44 USA-dollár 132,91 13435 13539 ECU (Közös Piac) 17336 175,09 176,82 j Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents