Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-06 / 235. szám

PÉNTEK, 1995. OKT. 6. HANGSÚLY 7 • A Postai világnap előtt Közvélemény-kutatás a postai munkáról Október 9-e Postai vi­lágnap. Bernben, 121 év­vel ezelőtt alakult meg az Egyetemes Postaegyesület (Union Postaié Universel­le - UPU), annak érdeké­ben, hogy a hozzá csatla­kozó országok működő­képesebbé tehessék postai szolgáltatásaikat. Magyar­ország alapítóként írta alá az UPU létrejöttét kimon­dó okiratot. A közelgő világnap al­kalmából hívták össze a helyi sajtó képviselőit teg­nap délelőtt a Szegedi Pos­taigazgatóságon, ahol Gyi­mesiné dr. Etsedy Sarolta igazgató tartott beszámolót a szegedi igazgatósághoz tartozó három megyében végzett közvélemény-ku­tatás eredményéről. Csongrád, Békés, és Bács-Kiskunk megyék­ben, hetven település 2303 lakója küldött vissza kitöltött kérdőívet - a „közvélemény" a postai szolgáltatások minőségét értékelte. Nyitva tartási idő; pos­tára járási szokások; a kézbesítés színvonala; tá­viratszolgálat; bosszúság­kiváltó tényezők - e tárgykörökben kérdezték meg a lakóhely, nem, és életkor tekintetében is reprezentatív (vagyis a la­kosság egészét tükröző) „minta" véleményét. A megkérdezettek az iskolai érdemjegyeknek megfelelően, egytől ötig értékelték a különféle szolgáltatásokat. Talán meglepő, hogy a „végbi­zonyítványba" 3.9-től 4.6­ig kerültek átlagosztályza­tok. A posta megítélése eszerint tehát nem is olyan rossz... A közelgő világnap al­kalmából pedig több meg­lepetéssel is szolgál a Ma­gyar Posta Rt. Új reklám­figurájukat - név szerint: „Postás Bálintot" - hama­rosan utcai óriásplakátok­ról is megismerhetjük, amelyek egyben egy új „levélíró-kampányhoz" is igyekeznek kedvet csinál­ni. És az igazi csattanó: a rock-zene rajongók két kedvence, az Edda Mű­vek, valamint a Mester és tanítványai közös, postai támogatással kiadott CD­jét és kazettáját hétfőtől lehet megvásárolni - kizá­rólag a postákon. Ny. P. Marinko Magdát a Bünte­tő Törvénykönyv 166. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ és f./ pontja sze­rint minősülő nyereségvágy­ból több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádol­ta az ügyészség. A vádat kép­viselő ügyész, Vadócz Attila, keddi perbeszédében nem tért el az eredeti vádtól, csupán a Z. Nagy család kiirtását nem látta bizonyítottnak, ezért a szegedi kivégzést kiejtette a vádcsomagból. („Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel bünte­tendő" - idézet a Btk-ból, a szerk.) (2) bekezdés: A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabad­ságvesztés, ha az emberölés nyereségvágyból, vagy (és ­a szerk.) több emberen köve­tik el." (Számunkra továbbra ért­hetetlen: a vádiratból - és a kedden elhangzott vádbe­szédből is - kimaradtak az említett paragrafus „a", „c", és „d" pontjai. Vagyis: az „előre kitervelten", „más al­jas indokból, illetve célból", és a "különös kegyetlenség­gel". Tehát az utóbbi három pontot Magda már induláskor megúszta!? (Emlékeztetőül: mi, ami­kor ítélkeztünk, ezeket a pon­tokat is figyelembe vettük. Ugyanis: nem előre kitervel­ten, hanem véletlenül gyilkolt meg több mint egytucat fér­fit, nőt, gyermeket a halálbri­gád, illetve Magda? De emlé­kezzünk az Orosházán meg­kínzott Némethné Márton Ma délelőtt, ha nem történik valakivel - mondjuk Marinko Magdával - semmi, sok minden kiderül... Két hete még mi folytattunk egy akár kegyetlennek is mondható játékot a pa­ragrafusokkal - meg a talányokkal -, amikor ítéletet hirdettünk a Magda-perben, ma Var­ga Zoltán bírón a sor. Döntenie kell, vagyis ítéletet hirdetnie egy könyörtelenül gyilkoló banda vezetőjének ügyében, akinek társait Szabadkán állították bíróság elé. Mellesleg azért játszottunk, mert nem csak nekünk tűnt úgy, hogy Magdát akár fel is menthetik! • Ma: ítélet a Magda-perben Felmentés vagy huszonöt év? Magasrangú rendőri vezetőkkel szemben mi nem kételkedtünk a nyomozók és az ügyész­ség munkájában, hittünk a több ezer oldalas nyomozati anyagnak és a vádiratnak, azokra hagyatkozva hoztunk Ítéletet) Sejtésünket, vagyis hogy Magda esetleg megúszhatja, egyébként alátámasztotta az is, amit egy infor­mátorunk súgott, aki azt mondta: több rendőr kijelentette, ha Magda bűnösségét a gyilkossá­gokban nem állapítja meg a bíróság, azonnal kérik leszerelésüket. Edit megölésére is! Ha ez nem „különös kegyetlenség­gel", akkor mit nevezünk an­nak?) Marinko Magdát mi élet­fogytiglani, vagyis 25 év, fegyházban eltöltendő sza­badságvesztésre ítéltük, Va­dócz Attila szintén „a leg­több, ami adható"-t kérte keddi vádbeszédében a bíró­ságtól! A végzésben, az ítéletben a bíróságnak azt is ki kell mondania, hogy az elítélt mi­kor kérheti feltételes szaba­don bocsátását. Az ügyész ­velünk egyetértve! - ebben^s huszonöt évet .javasolt" a bí­róságnak! Ami egyúttal azt is jelenti, hogy csak a negyed­századnyi év letöltése után adjuk ki Magdát Jugoszláviá­nak! A másodrendű vádlott Ta­masi Attilát, akit kizárólag Magda vallomása alapján vettek őrizetbe és tartóztattak le, tehát a másodrendű vád­lottat „2 rendbeli, a Btk. 321. § (1) bekezdésébe ütköző rablás bűntettével, mint fel­bujtót, továbbá 1 rendbeli, a Btk. 263. § (1) bekezdésébe ütköző lőszerrel visszaélés bűntettével" vádolták. A ked­di vádbeszédben a vád egy rendbeli rablásra való felbúj­tásra csökkent, mivel a Z.Nagy ügyet ejtette az ügyész! (Az eredeti vád szerint, az­az Magda szerint az orosházi és a szegedi akció Tamasi öt­lete volt - a szerk.) Tamasi Attilát, ha a vádat sikerült „elhitetnie" az ügyésznek a bírósággal, ugyanannyi börtönbüntetésre ítélhetik, mint a paragrafus­ban leírtak teljesítőit! „321.§ (1) bekezdés: Aki idegen dolgot jogtalanul eltu­lajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni köz­vetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő." (idézet a Btk-ból - a szerk.) A Tamasi ellen felhozott másik vádpont csak desszert: három darab kispuska-lőszert találtak nála a házkutatók. „263.§. (1) bekezdés: Aki robbanóanyagot, robbantó­szert vagy ezek felhasználá­sára szolgáló készüléket en­gedély nélkül készít, megsze­rez, tart, vagy tartásukra nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Végül az utolsó sorban: Dobnik János harmadrendű vádlott. Akinek szerepe még mindig nagyon titokzatos. Kezdetben, Tamasihoz ha­sonlóan kizárólag Magda val­lomása alapján, tippadással gyanúsították, ezért vették őrizetbe és tartottak házkuta­tást lakásán. Találtak nála két darab géppisztolyt, tárakat, lőszereket. Az előbbi alapos gyanúból Dobnik kis segít­séggel kimászott. A másik megmaradt. A két géppisz­toly, egy Scorpio és egy AMD, a tárak, a lőszerek, nem.tűntek el. Fentebb, Tamasinál olvas­ható, mennyi évet róhatnak ki ezekért Dobnikra. A másod- és harmadrendű vádlottra börtönbüntetés ki­szabását kérte Vadócz Attila. Ma délelőtt talán minden kiderül... Oláh Zoltán Finn vendégek Szegeden Turku, finn testvérvárosunk 25 főnyi delegációja, az ottani Finn-Magyar Társaság tagsága látogatott teg­nap Szegedre. Az Aulis Tiitanen és Vieno Toini vezette küldöttség a szegedi Magyar-Finn Baráti Kör vendége­ként járt a Tisza parti városban és környékén. A testvérvárosiak az Expressz Utazási Iroda szegedi kirendeltségének szervezésében a nap folya­mán megtekintették a város nevezetességeit, ezenkívül kirándultak Ópusztaszerre, ahol a Feszty körkép szép­ségében és monumentalitá­sában gyönyörködtek. Vie­no Toini asszony, a turkui Társaság titkára a Délma­gyarországnak elmondta. hogy a két baráti egyesület kapcsolata immár 25 éves múltra tekint vissza, s az­óta látogatják egymást, évente és felváltva. Ezúttal Budapesten, Pécsett és Szegeden jártak, a mai nap folyamán pedig Pusztamér­gesre utaznak, ahol a falusi turizmus magyarországi gyakorlatával ismerkednek meg. Ezzel be is fejezik it­teni látogatásukat és hol­nap visszautaznak Turku­ba. k. Bonyolult az élet a határon • Tampán ásít a kamionterminál Alkohol spriccel a kerékből Ekkera benzintankot mo­toron még nem láttam. Mint­ha egy kisebb hordót erősí­tettek volna fel a járgányra. De szabályos a dolog, mivel a túramotorokhoz gyárilag járhat 60-70 literes tartály is. Ilyen mennyiséggel az Adri­áig is lepöföghetnének. Per­sze, esze ágában sincs ilyet tennie annak, aki a nyeregbe pattan. Tompánál átgurul a határon, 2-3 kilométert megy, ott lefejtik a benzint, literenként zsebre teszi a 2 márkát és már fordul is vissza, hogy újra megtankol­jon. És kezdődik minden élőről. - Nem csak motorokkal viszik az üzemanyagot, ha­nem autókkal is - magyaráz­ta a tompái vámhivatal pa­rancsnoka, Bálind Mihályné főhadnagy. - Teljesen legá­lis, hiszen ha a kocsi és az utas iratai rendben vannak, a járműben nincs megnagyob­bított tartály, akkor naponta annyiszor fordulhat bárki, amennyit akar. Az utóbbi két hétben lódult meg újra a sef­tesek forgalma, mivel Jugo­szláviában elfogyott a ben­zin. Naponta 150-200 már­kát is kereshet, aki többet fordul. Tegnap kilométeres sort tolt maga előtt az utlosó jár­mű. A frissen átadott kami­onterminál területén viszont focimeccset rendezhettek volna, mivel semmi mozgás nem volt. • Mit „tud" a 700 milli­ós létesítmény? - Két részből áll, a ki- és a belépő oldalból - válaszol­ta. - Ötven-ötven kamiont tud fogadni, minden feltétel adott a szállítmányok alapos átvizsgálásához. A hűtőkam­rába kamionnyi árut lehet berakni. Van gyorsító sáv, akivel nincs gond, az mehet. Az embargó miatt mind­össze napi 30-40 kamion ér­kezik, de a terminál képes rá, hogy akár 1000-1200-at fogadjon naponta. Ha felold­ják az embargót, akkor ter­mészetesen a forgalomhoz mérten a létszámot is erősí­teni kell majd. A technikai feltételeink maximálisan adottak. • A kilépő oldalon 10 kocsiból 8-ban egy ember ül, nem nehéz kitalálni, benzint viszt. A Tompá­nál belépő jugoszláv ál­lampolgárok mivel pró­bálnak egy kis üzletet összeütni? - Nem hiszem, hogy léte­zik olyan üreg egy autóban, amelyet még nem használtak volna rejtekhelyként ­mondta a parancsno­kasszony. - Időnként guruló bombákkal érkeznek. Ha a gumi szelepét benyomják a kollégák, akkor olykor nem levegő jön, hanem tiszta­szesz. Ha egyik sem, akkor egyéb áruval bélelték ki a kereket. Ilyen egyszerű. A tompái határátkelőn a forgalom nem csupán a vá­mosoknak ad munkát, ha­nem a határőröknek is. - Havonta mintegy 250 menekült érkezik hozzánk, általában minden iratuk rendben van ahhoz, hogy to­vább utazzanak Kanadába, Svédországba - tájékoztatott Unszorg József főhadnagy. ­Jönnek szerbek, horvátok, bosnyákok. Ennek az átkelő­nek az a specialitása, hogy a Jugoszláviába kitolcoltak je­lentős hányada itt hagyja el az országot. A vámos és a határőr fő­hadnagy büszkén kalauzolt végig az október első napján átadott terminálon, a hozzá tarozó, jól felszerelt épületen. Úgy tűnt, egyikük se bánná már, ha megindulna a kami­onforgalom és igazából „be­lakhatnák" az új létesítményt. V. Fekete Sándor • Izraeli-magyar színtársulat a Tantuszban Tánc, mindhalálig Ősbemutatót és egyben főpróbát lát­hat a közönség hét­főn este 7 órától a Tantusz művelődési házban, két izraeli és két magyar mű­vész izgalmasnak ígérkező Artus-Verti­go című dramatikus tánckompozícióját. A produkciót október 1 1-1 2-én a Petőfi csarnokban, hatal­mas közönség előtt adják majd elő, a szegedi nagyérdemű tehát az előbemuta­tót láthatja. Az elő­adáson négyen lép­nek színpadra, Go­da Gábor, Mándy Il­dikó, Noa Wertheim és Adi Sha'al. A da­rabot közösen írták, rendezték és táncol­ják, a produkcióról Goda Gábort kér­deztük. hogy a szereplők bort, vagy benzint isznak. • Miért éppen Mártha István- és Karády-zené­ket választottak? - Nagyon érdekes, hogy a zenéket az izraeli barátaink választották. Mártha István muzsikája nagyon költői, ugyanakkor dinamikus. A Karády-dalok pedig úgy lát­szik, nem csak a magyarok­nakjuttatja eszébe a háborút. Pacsika Emília Műértő képrabló Minden bizonnyal műértő rabló látogatta meg a Somogy megyei Alsóbogát kápolnáját. Az utóbbi időben megszaporo­dott templomi betöréses lopá­soktól e cselekmény abban kü­lönbözik, hogy nem a szokásos kegytárgyak - gyertyatartók és kelyhek - érdekelték a tettest, hanem egy igazi műremeket, Barabás Miklós 1862-ben ké­szült munkáját vitte magával. Jelenet a produkcióból. (Fotó: Schmidt Andrea) • Hogyan ismerkedtek össze az izraeli művé­szekkel? - Tavaly nyáron, az Artus színház képviseletében, Ber­linben részt vettem egy tánc-és videofesztiválon. Ott ismerkedtünk össze s a kö­zös munkában azonnal rájöt­tünk: egy nyelven beszé­lünk. Akkor határoztuk el, hogy csinálunk egy darabot. Pályázatot adtunk be a Nem­zeti kultúrális alaphoz, ahon­nan kaptunk némi pénzt az elképzeléshez. Aztán egy hónapot izraelben próbál­tunk, majd Budapesten. Itt Szegeden a próbák harmadik stádiumát éljük. # Mit takar az előadás címe: Artus-Vertigo? - A címből nem lehet az előadás tartalmára következ­tetni, a két együttes nevét kapcsoltuk össze, ami olyasmit jelent, hogy mi né­gyen együtt, hasonlóan gon­dolkodunk dolgokról. Példá­ul a háborúról. Izraelben és Magyarországon is béke van, de mindkét ország lán­goktól ölelt. A szomszédság­ban embereket ölnek és a tűz bármikor átterjedhet a mi te­rületünkre. A darab egyéb­ként körülbelül arról szól, hogy a világ vége felé négy ember bezárkózik egy pincé­be, ahol a végletekig nosz­talgiázik és táncol. A díszlet csupán egy gramofon és öt­venhat benzines kanna s a darab végén nem lehet tudni.

Next

/
Thumbnails
Contents