Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

HÉTFŐ, 1995. OKT. 2. A VÁROS 5 • Egészségügy és önkormányzatok A nagy összeg nagyon kevés Szombaton délelőtt az egészségügyi intézmények és az önkormányzatok kapcsolatáról rendeztek fórumot a Magyarország '95 rendezvénysorozat keretében. A felkért előadókat és a hallgatóságot dr. Csenke László, a Szeged városi önkormányzat egészségügyért felelős alpolgármestere köszöntötte. Köztük dr. Rabin Lászlót, a fórum levezető elnökét, aki elöljáróban sajnálatának adott hangot azért, hogy a a Népjóléti Minisztérium nem képviseltette magát a fórumon, noha meghívást kapott. Elsőként Illés Béla, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese kapott szót, aki röviden vázolta a biztosító anyagi helyzetét. A többi között szólt arról, hogy a világviszonylatban magas tb-járulék - a bérek után fizetett 44 plusz 10 százalék - a biztosítottak részéről valóban nagy összeg, ám a másik oldalon, a tb büdzséjében e befizetésekből - a magyarországi alacsony bérek okán - igen szűkös pénzügyi keret teremtődik. Ebből a szűkös keretből kell finanszírozni a gyógyítást, a betegségmegelőzést, gyógyszertámogatást, táppénzt, rokkantnyugdíjat. Hogy a magas tb-járulék ellenére lehet-e, kell-e a lakossági terheket növelni a hozzáfizetésekkel, kérdésként merült fel a főigazgató felszólalásában. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vezető főorvosa, dr. Zimányi Mária fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a négy és fél éve - a KÖJÁL utódjaként - megalakult intézmény a támadások kereszttüzében áll. Az ÁNTSZ feladatainak ismertetése kapcsán elmondta, a közegészségügyi feltételek biztosítása az önkormányzatok és az ÁNTSZ közös feladata, mint ahogyan az egészségvédelem érdekében is csak az önkormányzatokkal együttműködve tudnak eredményesen tenni. A szegedi gyermekkórház orvos-igazgatója, dr. Tekulics Péter az egyik legnagyobb problémaként említette - az önkormányzati fenntartásban levő egészségügyi intézmények esetében - a tulajdonosi kötelezettség és a finanszírozás kettősségét. Az OEP jelenlevő képviselőjének címezte azt a megjegyzését, miszerint az egészségbiztosító nehézkesen fogadja be azokat az újdonságokat, amelyeket a kórházak a gyógyító munkában alkalmazni szándékoznak, s ez is oka annak, hogy a kórházak egyre rosszabb gazdasági pozícióba kerülnek. Az igazgató- főorvos nehezményezte azt a „helyi sajátosságot", hogy a városi önkormányzat egészségügyi bizottságában nem kaptak helyet a város legnagyobb egészségügyi intézményeinek vezetői, úgy is mint az egyetem rektora, a kórházak igazgatói. A rendelőintézet megbízott igazgatója, dr. Domokos István a kórházrendelőintézeti integrációból a közelmúltban kivált, immáron szakmailag és gazdaságilag önálló szakorvosi ellátás feladatairól szólt. A közgazdász, egészségügyi szakértő, Perényi László azokról a szerepzavarokról beszélt, amelyek okán sem az önkormányzatok, sem az önkormányzati fenntartású, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények nem találják a helyüket. Jóllehet mondotta a gazdasági szakértő -, a pénzforrások elosztásáról a tartalmi kérdések rendezése után lehet vitatkozni. K. K. Az ötödik röszkei falunapok programja szombaton reggel ünnepi szentmisével kezdődött a római katolikus templomban. Ezt követően megkoszorúzták Gróf Klebelsbercj Kunó emléktábláját, amelynél T. Molnár Gizella főiskolai tanár mondott beszédet. A művelődési házban Magyari László polgármester köszöntötte a megjelenteket, a vendégeket, köztük Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert. A kulturális műsor után fórumot tartottak. A miniszter tájékoztatójában a megyei területfejlesztési tanácsok szerepével ismeretette meg a hallgatóságot. Szükség van a középszintű szervezetekre, amelyek cseppet sem csorbítják majd az önkormányzatok önállóságát, inkább segítik azok munkáját, törekvéseit. Kizárólag térségi programokkal pályázhatnak majd a települések, így azoknak az ökormányzatoknak is lesz esélyük támogatás elnyerésére, amelyek nem bővelkednek saját forrásban. A megyei közgyűlés elnöke, Lehmann István elmondta, hogy már megalakították a területfejlesztési tanácsot és a koncepció is elkészült. A „szomszéd vár", Szeged alpolgármestere, Básthy Gábor kifejtette, hogy a városnak fontosak a térséghez tartozó települések, a velük való kapcsolat, amely nagy felelősségét jelent. Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, hogy reményei szerint elmúlt az az időszak, amikor a politika egymás ellen hergelte a településeket. Olyan önkorBaja Ferenc a fórumon Koszorúzás! ünnepség a Klebelsberg-emléktáblánál. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Röszkei falunapok - ötödször A falu „baja" és Baja mányzatiságra van szükség, amely az autonómiára épül. ám szem előtt tartja az állampolgárok közös érdekeit is. Tájékoztatta a röszkeieket arról, hogy a folyók holtágainak sorsát rendező program előkészítése folyik. Elsődleges szempont, hogy találjanak kezelőket ezekhez a vizekhez, növelni kell az élővíz felszínét Magyarországon. Az ünnepség megható pillanatai voltak, amikor levetítették a Paprikások című, 25 esztendővel ezelőtt a faluban forgatott folklór dokumentumfilmet, amelyben a Hasító együttes tagja szerepeltek. Vastagh József tanár úr mondott bezetőt a filmhez. Az alkotást először láthatták a településen. A fórumot, a műsort követően beszélgettünk Röszke polgármesterével. • Miért éppen Baja Ferencet hívták meg a falunapra? - Környezetvédelmi problémával küszködünk, környezetvédelmi beruházás előtt állunk - válaszolta Magyari László. - Domaszékkel közösen építünk egy szennyvíztisztítót, céltámogatási pályázatot adtunk be szennyvízcsatornára, ezt vázoltuk a miniszter úrnak. Felvetettük a Holt-Tiszával kapcsolatos problémáinkat is. A tanyavilággal kapcsolatos területfejlesztési elképzeléseiről faggattuk, és megismertettük azokkal a gondokkal, amelyek ebben a térségben gátjai a fejlesztésnek, ígérte, hogy utánanéz a dolgoknak, reméljük, lesz belőle valami hasznunk. A területfejlesztés kérdéseiben a jövőben csupán kistérségi régiókban lehet gondolkodni. Több polgármester kollégám is itt van, egy szűk körű beszélgetésen a kistérség problémáival akarjuk „megbombázni" a miniszter urat. A polgármestertől megtudtuk, jövőre, a hatodik falunapra szeretnék megjelentetni a Röszke történetéről szóló monográfiát. V. Fekete Sándor közéleti napló Ma A MUNKÁSPÁRT Nőbizottsága ruhaneműt, tartós élelmiszert és pénzt gyűjt a boszniai menekülteknek. Az adományokat 14-17 óra köztött fogadják a Csap utca 62. szám alatt. . JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. A MUNKÁSPÁRT Belváros II.-Móraváros alapszervezete 16 órakor a Fő fasor 9. szám alatt; Tarján-petőfitelepi alapszervezete 17 órakor a Csap utca 62. szám alatt tart taggyűlést. Holnap PEDAGÓGUSOKNAK ingyenes jogi tanácsadást tartanak a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) irodájában, Szeged, Kálvária sgt. 14., 15-17 óráig. LAKOSSÁGI FÓRUM lesz 17 órától a Déri Miksa Szakközépiskolában a Vídia Rt. telephely-vasúti töltés-Bakay Nádor utca-Volán-Florin VSZ-Textilművek területei által határolt iparterület részletes rendezési tervéről. Előadó: Nóvák István városi főépítész. MUNKAJOGI TANÁCSADÁST tart dr. Óvári Judit a KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezte) megyei irodáján, a Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42., tel.: 432-578, 433-213), délután 5-6 óráig. Megtalálta. A 435-203as telefonról jelezte egyik olvasónk, hogy megtalálta Zsigovits Ibolya iratait. Az elveszettnek hitt papírokért nála lehet jelentkezni. Elveszett. Nagy Szabolcs (406-335) a Budapesti körút környékén vesztette el számítógépének Cyrrus Logic kártyáját. A megtalálónak jutalmat ajánl föl. Hagenuk Pannon GSM 900-as rádió telefonját vesztette el egyik olvasónk szombaton, 8 és 9 óra között Petőfitelepen, a Fadrusz János utcában. A megtaláló jutalmat kap, ha hívja a 312-04l-es telefonszámot. Tápai Gábor szombaton a Vidámparkban vesztette el pénztárcáját. Iratait szeretné csupán - jutalom ellenében- visszakapni. Címe: Jakab Lajos utca 11., vagy Szamos utca 7/ A. VNIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket a múlt héten ügyeletes munkatársunkkal. Pacsika Emíliával oszthatták meg, mától Rafai Gábort hívhatják a 06-60-327-784-es telefonszámon, munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap pedig délután 2-3 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. I./l., telefon: 315-397. Pénteken délelőtt a sándorfalvi szeméttelep környékén tűnt el az a négyhónapos német vizsla, (nyakán sötétbarna bolha nyakörvvel), melyről jutalom ellenében a 06-60-480-467-es számon várnak híreket. Környezetvédelem civilben. Egyik olvasónk (476-274) lejárt szavatosságú gyógyszereket és kimerült kiselemeket szeretne olyan helyre leadni, ahol ezket gyűjtik. A veszélyes hulladékokkal nem szeretné a környezetet szennyezni. Eddig a városban nem talált gyűjtőhelyet. Ne 5-ikén! Berta Tiborné kéri a Volán vezetőit, intézkedjenk, hogy a havi bérletek ne 5.-étől 5.-éig legyenek érvényesek, hanem lO.-étől 10,-éig. A telefonáló szerint ez azért lenne jobb, mert nagyon sok vállalatnál 10.-én kapnak fizetést a bérletek vásárlói. L0MMBD TANKÖNYVBOLT HIVATALOS TANKÖNYVEK, SZABAD KIAD VÁNYOK, KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK f V NAGY VÁLASZTÉKA EGÉSZ ÉVBEN! Szeged, Budapesti krt. 5. (volt Lila .Akác étterem) TeL: 62/482-776. A polgármesteri hivatal kétségkívül legtöbbet emlegetett irodája a közgazdasági. Itt van a pénz, innen történik a „leosztás". Gondoljuk mi. laikusok. Merthogy ez az iroda foglalkozik a költéségvetési tételek kidolgozásával, a - jelenleg éppen 14 milliárdos büdzsé igazságos felosztásával is. Az „osztás" azonban nem itt történik. Tudniilik az önkormányzati bizottságok, az ÉT, majd a közgyűlés is megvitatja, végül pedig a városatyák döntenek a pénzeket illetően. Dr. Szabó Pálné, az idei átszervezés után a közgazdasági iroda régi-új vezetője. Pályafutását is itt kezdte a Torony alatt: a Közgazdasági Tudományegyetem elvégzése után rövid ideig más területen, egy vállalatnál dolgozott, azután került az akkori pénzügyi osztályra. Ezt követően végigjárta a ranglétrát a hivatalban a revizortól a csoportvezetőn át az irodavezetőig. • Szeged idei költségvetése valamivel több, mint 14 milliárd forint. Hogyan lehet ebből gazdálkodni? - Elég nehezen... Attól függetlenül, hogy ilyen nagy számról beszélünk. El kell ugyanis különítenünk a költségvetésben a működésre szánt kiadásokat és bevételeket, valamint a fejlesztésre, felújításra, lakásgazdálkodásra vonatkozó tételeket. • Milyen a működésre és a fejlesztésre fordítható költségvetési kiadások aránya? - Működésre általában 80-85 százalékot fordítunk. Az utóbbi években ez az összeg állandóan növekedett. A fennmaradó pénzt fordítjuk fejlesztésre. • Az idei évben melyek voltak azok a vállalkozó• Tizennégymilliárd gazdái A „nemes" iroda Dr. Szabó Pálné sok, amelyeket a 15-20 százalékos költségvetési „masszából" pénzeltek? - Pozitívumként említhetem, hogy idén a felújításokra nagyobb összeget költöttünk, mint az előző években. A konkrét beruházások közül: nagy tételnek számít az egészségügyi gépműszer beszerzés, a régi Tisza-híd rekonstrukciója, a II. Kórház egészségügyi jellegű beruházásai, a villamos pálya rekonstrukciója, különféle rendezési tervek elkészítése, ezenkívül az idei évre áthúzódó költségek, mint például a 3. körűt befejezésével kapcsolatos kiadások, tornatermek befejezése, a baktói autóbuszútvonal építése, és egyéb kiadások. t Egyre nagyobb összegeket kell kiadni a szociális támogatásokra is. - Igen, ezzel kapcsolatban érdekes megfigyelni az előző év ide vonatkozó adatait is. Ezek szerint 1992-ben 247 millió forintot költöttünk szociális támogatásra, idén viszont ez a kiadás már meghaladja a 700 millió foritot. • A jövő évi költségvetés körvonalait ismerve, ön szerint: milyenek a kilátásaink?.. - Szerintem nehezebb lesz a helyzet, mint ebben az évben. Sem az állami támogatásnál, sem az szja-ból való részesedésnél nem számolhatunk jelentős növekménnyel. Nominál értékben valamivel több lesz a pénz, de az állami támogatás normatív részét még nem ismerjük konkrétan. Ha csak azt vesszük alapul, hogy a Szegeden képződő személyi jövedelem adóból való részsedés aránya csökken, ez legalább 3-400 millió veszteséget jelent a városnak. • Végezetül: hogyan érzi magát régi-új munkahelyén? - Nem könnyű a feladat, amit végülis elvállaltam, elég sok gondunk van, mert mi vagyunk az az örökös „nemes" osztály, illetve iroda, amely általában próbál jó kapcsolatokat kialakítani a többi irodával, a bizottságokkal is, de általában mi mondjuk ki: nem, nem lehetséges, később, s ezek hatással vannak a közérzetemre. Igazán azt szeretném, ha mindenkinek az igényét ki tudnánk elégíteni. Kisimre Ferenc