Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-31 / 255. szám

A Főlsóváros egyre épüL A vállalkozók paradicsoma lesz? Hajdanán szappanfőzők is laktak itt. (Fotó: Schmidt Andrea) Fura ez a Gál! Eredetileg Szappanyos utca volt, ami később egészült ki a Gál vezetéknévvel. Akkor, 1850 táján a nagykörútiéi délre eső utcaszakasz utalt arra: itt szappanfőzők laknak, az északra eső, néhány háznyi szakasz kapta a Gál nevet. Aztán Gál tarolt. S azóta is szívósan tartja ma gáti Mindenféle névújításnak és ésszerűsítésnek ellenáll I Igy aztán marad a furcsaság: a Szent György térről induló Gál utcát a nagykörút kettészeli, de véget egy hasonlóan kicsi keresztutca, a Dankó Pista vet neki. A híres szegedi, sziksóval főzött háziszappant fuvarozó szekerek hajdan ebből az utcából is kikanyarodtak. A leghíresebb szappanfőzők tudom Péter László utcanevekről szóló könyvéből is Rókuson laktak. Az ottani Szappanos utca őrzi emléküket. Az öreg házak a Gál utcában is sokat tudnának mesélni: ki mindenki élt és halt ma már máladozó vakolatú falaik között... Az egyik soklakójú önkormányzati ház kapuját nehezen nyitja ki az öregember. A kulcs csikordul a zárban. Az öreg vállával belöki a kaput, másik kezében ételhordó. Lesújlóan néz rám, az őt illetéktelenül zavaró idegenre. Nem köszön vissza, kérdésemet meg se hallja. A súlyos kaput becsukja az orrom előtt... A gyanakvás, az idegentől való tartózkodás bizonyára indokolt. A Gál utcának ez a szakasza átjáróház: a Szent György téri és a nagykörúti buszmegállót sokan „lábbusszal" kötik össze. Ók. az idegenek, akik naponta erre sietnek, az aszfaltot nézik, hogy meg ne botoljanak, nem veszik észre a részleteket. Az igyekezetet, mely egy-egy öreg ház elé örökzöld virágoskertet varázsolna. A roskadozó, sárga falú ház szépségét. Nem keresik a Szent Miklós utcai sarkon, az ottani ház falán az 1879. évi árvíz magasságát jelző emléktáblát. De nem látják az újabban errefelé épülő társasházak közötti kiabáló különbséget sem. A patinás helyre roszszul tervezett, igénytelenül kivitelezett társasházakra a mellettük viruló vagy épülő csinosabb irányítja a figyelmet. A tér és az utca sarkát uraló szürkésfehér monstrum alatt jellegzetes, divatosnak mondott lakásfelszerelési cikkek boltja. A Szent György téri buszmegállóban sokan várakoznak. Szemben, a kiegészítő bútorokat, bögréket és csecsebecséket kínáló boltban csak a két eladó álldogál. - Nincs forgalom. A pesti nagykereskedők is panaszkodnak. Nincs pénzük az embereknek. Épp erről beszélünk a kolléganőmmel. Nem tudom tovább tartóztatni! A bérét se vagyunk képesek kiárulni, annyira nincs vásárló - néz zavartan a középkorú eladónőre a bolttulajdonos. Az asszony elfordul. őt most érte utol a munkanélküliség réme. A könnyeivel küszködik... Megállt az idő a Szent György tér és a Gál utca találkozásánál. A város buszhálózatát ismertető térképen a már elfelejtett utcanevek az évek száma szerint közeli, de a munkanélküliségtől és egyéb félelmektől gyötört polgár benyomása szerint fényévnyi távolságban lévő múltat idézik. Nem kell messzire menni, s biztató jeleket is láthatunk. A buszmegállóban gyülekező utasok a piarista gimnázium tornapályájának befedésén a déli harangszó idején is dolgozó munkásokat figyelik. Zajlik az élet. Autók jönnek, kisbuszok mennek. Fölsővároson hajdanán a mesteremberek építették föl házaikat. Most a különböző vállalkozók kedvelt iroda- és telephelye. Hirdeti magát vállalkozásszervező betéti társaság, itt a Dianetika. A körút ihlette a sarki presszó és ruhaház, de a záróvonalon túli baromfrbolt nevét is, mindegyik „római". A sarki sárgának egy része most pártház. A Gál utca körúton túli, kurta szakaszán, az új társasházak alatt is irodák és üzletek sora. - Mindig el kell magyaráznom, hol ez az utca, ha a Thermo szervizünket keresi egy ügyfél - mondja Békési András vállalkozó. - Ebben a szűk, rosszul aszfaltozott utcácskában a forgalom megnőtt, amióta a József Attila sugárútról nem lehet közvetlenül a Római körútra kanyarodni. Azóta gátolja záróvonal, hogy autóval a Gál utca teljes hosszán közlekedhessünk. így aztán nem is csoda, hogy sokan szabálytalankodnak. Ezt leszámítva, jó kis utca ez! Látja — mutat a túlsó oldalon az építkezésre -, most is épül egy új társasház. Olyan takaros lesz, mint az ott, mellette. Tompán, de hallatszik a körútról az új híd felé tülekedő gépkocsisor zaja. Ú|uésxi IIom Dr. Ványai László néha szárnyakat ad vágyainak. (Foto: Gyenes Kálmán) - Jogtudományi egyetemet végeztem és ma is a jogi munka áll legközelebb hozzám. Húsz éve vagyok a jogiközigazgatási pályán, de az igazság az, hogy a kinevezésem előtt soha nem vágytam erre a „bársonyszékre"*. • Ilyen komoly és felelősségteljes munka mellett mennyi ideje marad a családra? - Hát nem sok. A zsúfolt napi program - értekezletek. megbeszélések - mellett nehéz magánéletet tervezni. • Gondolom, gyermekeivel szemben is magasra állította a mércét. - Kisfiam. Laci a Piarista Gimnáziumba jár. és jogi pályára készül, megjegyzem, nem az én késztetésemre. Lányom. Kati állatorvos szeretne lenni. Nincsenek egetverő elvárásaim, csak azt kívánom tőlük, hogy mindketten legyenek hasznos emberek. Valószínűleg sokan vannak, akik olykor azt mormolják magukban: Isten órizzen attól, hogy személyesen megismerjem az APEH igazgatóját! Tény, adott esetben akár kényelmetlen is lehet egy ilyen találkozás, mondjuk akkor, ha valakit több millió forintos adóhátralék terhel. Amúgy nem is hinné az ember, hogy dr. Ványai László - az APEH Csongrád megyei kirendeltségének igaigatója - milyen barátságos és szolgálatkész úr. • Hallottam, hogy jelentős szerepet játszik az életében a repülés. Mikor kedvelte meg ezt a különleges sportot? - Tizennégy éves koromban kezdtem Algyón a vitorlázórepülést, majd Békéscsabán a motoros kiképzést. Repülőtiszti főiskolára jártam, a katonaságtól pedig rádiós navigátorként, főhadnagyi ranggal szereltem le. KEDD, 1995. OKT. 31. Újsóg(író)-olva$ó találkozó Tisztelt Szerkesztőség! Felvetem a kérdést: hogy is állunk Szegeden? A helyi rádió minapi kora reggeli krónikájában Szeged lakásépítési helyzetét ismertették, a hír lényege: a városban 1995-ben 15 állami lakást építettek... Tudomásom szerint Szegeden megszűnt a hivatalos lakásigénylési nyilvántartás. Ennek megfelelően el sem tudom képzelni, milyen adatai lehetnek az önkormányzatnak a városban lakásra váró, családalapításra vágyó fiatalokról. Azokról, akiket a szülők anyagilag támogatni nem tudnak. Pedig, mindent megtennének, a Bokros-csomag családromboló elképzeléseinek ellenére, hogy boldogságuk kiteljesedésére gyereket vállaljanak. Kemény összegeket fizetnek albérletre, kiszolgáltatottságukat mások kihasználják... Országos napilapban olvastam egy cikket a napokban, amely Zalaegerszeg lakásépítési koncepcióját ajánlja követendő példaként, amiben „... komolyan veszik a törvényi előírást, hogy az eladott önkormányzati lakások árát lakásépítésre kell fordítani*". A nemsokára „egy éves" Szalay polgármester úrnak a Szeged folyóirat 1995 januári számában Jövőkép címmel megjelent programjából szeretnék idézni: „Célul tűztük ki, hogy az önkormányzat lakásépítési és támogatási programja alapján évente legalább 150-200 lakás épüljön." Nincs szándékomban az egészet idézni, de ez a pár sor legyen felszólítás a feleletre, úgy mint az iskolában! Tisztelettel: H.A. (Név és cím a szerkesztőségben) fisztett Olvasónk! A levelében feltett ..Hogy is állunk Szegeden?" kérdésre magam is szivesen kapnék választ az illetékesektől. Jól ismerve a Polgármester urat. tudom, e válasz hamarosan meg is fog érkezni (remélem. nemcsak a szerkesztőségi levélpostában, de épült, s átadott lakások formájában is). A tájékoztatás elemi érdekei bizonnyal érvényesülni fognak. Hogy lakások épülnek-e önkormányzati támogatással, mennyi és mikor, nos. erre nem mernék jóslatot tenni. Csak szánom a saját, önálló otthonhoz jutni nem tudó fiatalokat. Remélem, az arra illetéksek ennél többet is tudnak tenni értük. Üdvözlettel: Tisztelt Szerkesztőség! Naponta járok át az új hídon, de nem tudom megszokni az ottani forgalomban ötvenesnek minősttett. valójában hetvennel-nyolcvannal száguldó tempót. Bejött a ködös őszi idő, s jön a téli is, páralecsapódással, fagyos úttal. A látási- és útviszonyok reggelente rosszak a hídon, de a Jiajtósakat" ez láthatóan nem zavarja, stan da-pityerc kiteszik útitársaikat a karamboloknak. Tisztelettel megkérdezném, nem lehetne fokozottabb ellenőrzéssel kiszűrni a forgalomból a nagyon siet őket? Helyszínen lefülelő rendőrök látványa és intézkedése talán elvenné a kedvüket mások veszélyeztetésétől. Üdvözlettel: Sárhegyi Kálmán (az óvatos) Kedves Sárhegyi Úr! Tisztelem az óvatosságát S magam is neheztelek a felelőtlenül száguldozókra. Remélem, kettőnknek e sorokkal sikerül rábeszélnünk a rend őreit, alkalmazzanak a szabálytalankodókkal szemben hatékony „rábeszélési módszereket". Tisztelettel: Sztambul - szegedi szénnél Gyenes Kálmán felvételei • Soha nem gondolt arra, hogy pilóta legyen ? - Szerettem volna, de sajnos az orosz nyelvvel mindig hadilábon álltam, és akkoriban csak az „oroszoknál" volt pilótaképzés. • A nyáron a Fekete-ház adott otthont egy repüléstörténeti kiállításnak, melynek Ön volt a főszervezője. Ez az ötlet hogyan jött? - Körülbeiül ezerkötetes „magánkönyvtáram" van, melynek egynegyedét repüléstörténeti kötetek teszik ki. Szóval, érdekel a dolog, nem véletlen, hogy most tervezem egy történészi precizitással, lexikális pontossággal kidolgozott könyv megírását ebben a témában. • Van-e energiája egyéb „unaloműzőre" is? - Igen, válogatott sportlövő vagyok, és ha tehetem, néha vadászom is. • Egyetlen szakmai kérdés: mi a magánvéleménye a jelenlegi adórendszerről? - Szerintem jelenlegi adórendszerünk megfelel az alapvető európai normáknak, ám azt is tudom, hogy az adókulcsok nagyon komoly megterhelést jelentenek a bérből és fizetésből élőknek... Sólya Beáta • Dr, Ványai László hadilábon állt az arasz nyelvvel SZEGEDI TÜKÖR 9 A térképet elő kell venni, ha a Gál utcát keressük, Régi, fölsővárosi utca, mégis kevesen ismerik, merre nyújtózik. Nevezetessége mint minden utcának, ha van ott hírős épület, ha nincs, ha lakik (lakott) ott „nagy" ember, ha nem - múltja és jelene. 0 Azt hiszem, a Ványai név hallatán azok is felkapják a fejüket, akik nem állnak „közvetlen" kapcsolatban Önnel, hiszen a húga, dr. Ványai Éva nem más, mint Szeged alpolgármestere. Milyen a kapcsolatuk így, hogy mindketten fontos pozíciót töltenek be? - A hivatalos kapcsolat eleve kizárt, ugyanis ő (mint az önkormányzat tisztségviselője) a Belügyminisztériumhoz .Jcötődik", míg én a Pénzügyminisztériumhoz tartozom. Marad tehát a normális testvéri kapcsolat, bár. őszintén szólva, találkozásaink jószerével csak a családi összejövetelekre korlátozódnak. Mindketten eifoglall emberek vagyunk. így nem jut túl sok időnk egymásra. S Gyermekkorukban volt-e valamiféle rivalizálás Önök között? - Nem, ilyenfejta „testvérharcot" eleve nem vívhattunk, hiszen Éva végig kitűnően tanult a Radnóti gimnáziumban, én pedig az erős közepesek táborát gyarapítottam... 0 Eszébe jutott-e valaha, hogy egyszer majd egy zord intézmény igazgatói székében fog ülni? Az APEH igazgatója könyvel ir • a repülésről