Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-28 / 253. szám

(Sport)szakmai sarok Kellene egy csapat... Az államnak, a hatalomnak mindig a nemzet érdekeit kell szolgálnia, képviselnie. A nem­zetnek egységesnek, célirányos­nak, csapatnak kellene lennie, különösen akkor, ha helyt aka­runk állni a küzdelmek során. Közel ötven éve átszervezték a magyar sportot. Ezt kővetően sportpolitikai koncepcióként az egyéni sportágakat a csapat­sportágak elé helyezték! így az igazi nagy tömegeket vonzó csapatjátékok egyre in­kább háttérbe kerültek. Ezzel párhuzamosan elhangzottak olyan megállapítások, hogy lé­tezik egy „magyar mentalitás", amely szerint a többi nemzettel szemben - kritikus pillanatok­ban - a magyar csapatok nem versenyképesek. Érzékeltük, hogy fokozatosan csökkent a versenyzési vágy, a másik le­küzdésére törekvés, a legjobb­nak lenni szemlélet. A „csapat­szellemben" rejlő értékek hang­súlyozása eltűnt. Napjainkban egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, egyre türelmetlenebbek va­gyunk, egymásnak esünk sok­szor ok nélkül, primitív gőgös­séggel szemléljük társainkat, ha pillanatnyi gazdagságra teszünk szert, egyénekre vagy kiscso­portokra bomlunk, netán leg­rosszabb esetben falkába töm­örülünk. Csapatmunka kéne... A magyar sportban semmi je­le annak, hogy az elmúlt 40 év sematikus dolgai megváltoztak volna. Továbbra is az egyéni sportágak a meghatározóak, a dominánsak. Mikor és hogyan tanulja meg felnövő ifjúságunk, hogy a csapatmunka adhat iga­zán elegendő többletet az élet kihívásai ellen. Ez nem jelenti azt, hogy az egyéni sportok nem fontosak, nincs rájuk szük­ség, csak az a sorrend... A nemzetnek csapatként kel­lene működnie, küzdenie, fej­lődnie, építve a társadalmat összefogással, együttműködés­sel, segítségnyújtással. Ennek tudatában adjuk vissza a csapat megfelelő rangját, mert a csa­patnak végül helyére kell kerül­nie. Egyértelmű, hogy az egyéni értékek önmagukban nem tud­nak olyan elementáris lelkese­dést, összetartozást eredmé­nyezni, mint a csapatsikerek. wm 1995. OKTÓBER 28., SZOMBAT A csapatban az átmeneti gyengék is erősnek érezhetik magukat, növekedhet az önbi­zalmuk, gyorsabban fejlődhet­nek, válhatnak sikeresekké. Mintát kellene hozzá adnunk. Kellene egy csapat... Kővári Árpád, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya Utánpótlásában bizhat a foci? v Ha az ember visszatekint az eltelt öt esztendőre, kénytelen észrevenni, hogy nem is olyan régen, 1990-91-ben Szegednek még NB l-es csapata volt. Ma azonban már csak az NB III. középmezőnyében találhatók a „legjobbak". Az eltelt öt év alatt nagyon mélyre süllyedt a város labdarúgása. Holott mindvégig országosan elismert utánpótlás­gárdákkal rendelkeztünk, amit bizonyítanak az elért eredmé­nyek. Soroljuk hát azokat a ténye­ket, amelyek magukért beszél­nek! Országos ifjúsági bajnoki cím (Demeter, Gréczi, Csányi, Pus­kás I. edzó: Portöró Gábor). Országos serdülóválogatott I. helyezés (Tölcséres, Balogh, Buchholcz, Kubát B., Horváth, Polonkay, edzó: Balogh Attila). Országos középiskolai baj­nokság, Hungária Kupa-győze­lem (Várszegi testvérek, Zámbo­ri, Mahler, Turján, Tölcséres, edző: Lóczi István). A felsorolt labdarúgók átlagéletkora jelen­leg is csak 22-23 év. Emlékeztetőül egy mérkőzés eredménye: Szeged SC-Debre­cen 4-3 (3-0), NB l-es ifjúsági mérkőzés, Horgosi út. Debre­cen összeállításában megtalálha­tó Sándor T., Dombi, Madar, Pető neve is. Ma róluk beszél az egész ország, legyőzőik az NB III-ban, megyei csapatokban játszanak. Közben Sfcegeden külföldi, il­letve nem Szegedhez kötódö labdarúgók is megfordultak (Ci­gan, Bushi, Radulescu, Puhalak, Mleba, Csaban, Dorobantu, Va­sziljevics, Váczi, Kiss F., Nagy Zs.). Megjegyzem, kiváló labda­rúgók valamennyien. Egyértel­mű, hogy vezetői hozzá nem értések, illetve nagyfokú türel­metlenség idézte elő a mai helyzetet. A szurkolók csak ab­ban bízhatnak, hogy felnő egy újabb generáció, amely megfe­lelő menedzseléssel fellendíti városunk fociját. Erre garancia lehet a Tisza Volán SC labdarú­gómúhelye, a SZVSE serdülő­csapata. Szalai Istvánnal együtt kezd­tünk el focisulit működtetni. Kóvári Árpád és Dlusztus Imre segítségével megalakult a Tisza Volán SC labdarúgó-szakosztá­lya, amely a híres Debreceni Olasz Focisuli mintájára működik. Lényegét a következőképpen lehetne tömören összefoglalni: az iskolákban a testnevelók irá­nyításával az alsó tagozatban labdarúgócsoportok működnek. Részükre különböző tornákat szerveznek és a legtehetsége­sebbekkel külön is foglalkoz­nak. így megvalósul a korosz­tályos képzés. Jelenleg a Tisza Volánnak három, úgynevezett élcsapata van, amelyek korosztályukban országosan elismertek (1980-as, 1982-es, 1983-84-esek). Mivel naponta jelentkeznek focizni vá­gyók, így elérhető, hogy 2-3 év alatt 10-18 éves korig minden korosztályban nagyon jó csa­pat alakulhasson ki. Kísérletképpen az 1982-esek úgynevezett fociosztályba jár­nak Makkosházán. Az önkor­mányzat támogatásával szeret­nénk kiharcolni újabb osztá­lyok beindítását már 1996 szeptemberétől. Ha rajtunk múlik, Szegeden 4-5 év múlva ismét erős lehet a labdarúgás. Erre mellesleg garancia Kővári Árpád, Teimel Zoltán és Szalai István személye is. Lóczi István, a Tisza Volán SC labdarúgó­edzője • Jogok és tanácsok Az öröklés T. Gy.-né az alábbiakat írta ro­vatunknak: Egyik nagyszülőjének házastár­sa elhunyt, a temetési költségeket a nagyszülő viselte. Az elhunyt­nak volt egy háza, amelyhez öröklés révén jutott. Az ingatlant az elhunyt testvérének gyermekei örökölték, a nagyszülő haszonél­vezeti joga mellett. A nagyszülő­nek van egy kizárólagos tulajdo­nú tanyája, ezen az elhunytnak haszonélvezeti joga volt. Olva­sónk leírta még, hogy a nagyszü­lő és az elhunyt házasságkötése után a nagyszülő saját házából, il­letve annak ellenértékéből újítot­ták fel az elhunyt házát. Tisztelt Asszonyom! A levelében felvetett kérdések­kel kapcsolatban a házassági va­gyonjog és az öröklés szabályai merülnek fel. A házasság megkö­tésével a házastársak között az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, amely alapján osztadan közös tu­lajdon mindaz, amit az életközös­ség fennállása alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek, kivé­ve azt, ami valamelyik házastárs különvagyona. A különvagyonhoz a házasság­kötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság ideje alatt öröklés vagy ajándékozás jogcímén kapott va­gyontárgy, a különvagyon érté­kén szerzett vagyontárgy, és a személyes használatot szolgáló és a szokásos mértékű vagyontár­gyak tartoznak. Tizenöt évi házassági együtt­élés után közös vagyonná válik az a vagyontárgy, amelyik a min­dennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű be­rendezési és felszerelési tárgy he­lyébe lép. Ha az örökhagyó végrendelet nélkül hal meg, akkor hagyatékát a törvényes öröklés szabályai sze­rint a leszármazók öröklik. Le­származók hiányában a túlélő há­zastárs, annak hiányában a felme­nők, illetve azok leszármazói az örökösök. Az örökhagyóra valamely fel­menőről öröklés, vagy más ingye­nes juttatás útján hárult vagyon­tárgy ági öröklés alá esik. Az ági öröklés szerint a szülő örökli azon vagyontárgyakat (leszárma­zó hiányában), amelyek róla, vagy más felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. Kieső szülő ese­tén annak leszármazói örökölnek. Ha nincs ági örökös, akkor az ági vagyontárgy is az egyéb vagyon­tárgyakkal esik egy tekintet alá. Az elhunyt öröklés révén sze­rezte meg házát, Így az nem tar­tozik a házassági vagyonközös­ségbe. Ha azt felmenőtói örököl­te, akkor az ági öröklés "szabályai vonatkoznak rá, és így a testvér leszármazói az örökösök. A túlélő házastárs - a nagyszülő - azon­ban érvényesítheti tulajdoni igé­nyét olyan mértékben, amely ér­tékben hozzájárult különvagyoná­ból a ház felújításához, értéknö­veléséhez. A túlélő házastárs az özvegyi jog alapján örökli mindazon ha­gyatéki vagyon haszonélvezetét, amelyet nem ő örököl. Ennek alapján a más tulajdonába kerülő dolgot birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti élete végéig, il­letve újabb házasságkötésig. Az özvegyi jog alapján szerzett haszonélvezeti jog az örökösök részéről megváltható, kivéve a túlélő házastárs által lakott lakás­ra vonatkozóan. Az elhunyt haszonélvezeti joga a nagyszülő kizárólagos tulajdo­nában levő ingatlanon az elhunyt életéig tartott, a halálával az meg­szűnt, kérni kell annak földhiva­tali törlését. Levelében említi még, hogy a temetési költségeket - a nem örö­kös - nagyszülője viselte. Az örökhagyó illő eltemetésének költsége a hagyatéki passzívák közé tartozik, ezek a hagyatékkal együtt szállnak át az örökösökre, akik kötelesek azt viselni, illetve megtéríteni. Amennyiben erre nem hajlandók önként, bírósági úton lehet őket kötelezni. • Jogi rovatunk gazdájához, dr. Michna Csabához a követ­kező címen fordulhatnak: Dél­magyarország Kft., 6740 Sze­ged, Stefánia 10. A borítékra ír­ják rá: Jogok és tanácsok. > Életmentő jó tanácsok háziasszonyoknak Csavarhúzó Ahány szerviz, annyi szokás, ahány maszek, annyi csalódás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes háztartási gépek meghibá­sodása esetén a háziasszonyok szakszerviz telefonszámának hiá­nyában, vagy anyagi megfonto­lásból szomszédoktól, ismerősök­től és azok maszek ismerőseitől próbálnak segítséget kérni. Az esetek nagy többségében az olcsónak ígérkező javítások nem nyújtják a várva várt él­ményt. Az „élménykiesés" legjel­lemzőbb okozói közül hadd em­lítsünk egy-két „gyakorlati pél­dát"! A szomszédasszony unokájá­nak a maszek ismerőse megígér­te, hogy másnap, de lehet, hogy még aznap belenéz az olvadozó hűtőbe. Bele is nézett, bütykölt benne valamit, és ellenszolgálta­tásként két sör árát kérte el. Más­nap ebéd közben derült ki, hogy a nagypapa babfőzelékében nem csak füstölt borda adja a zamatot, hanem a maszek barátunk csavar­húzója is hozzájárult a gasztronó­miai élvezetek növeléséhez. A hatodik sörpár kifizetése után, egy hónapon belül elkezdünk gondolkodni, talán mégis jobb lett volna egyszerre kifizetni egy rekesz sör árát egy szakszerviz­nek, amely 1 év garanciát is vállal az elvégzett munkájára. Komolyra váltva a szót, nem árt odafigyelni néhány részletre, ha mestert hívunk a házunkba: 1. Ha a szerviznél telefonon je­lentik be a hibát, mindig kérdez­zük meg a titkárnőtől, név szerint ki lesz a „kiszálló" mester. Ami­kor csengetnek, a bemutatkozás után teljes biztonsággal nyithatjuk ki (vagy nem!) az ajtót. 2. Hivatalos szervizek kiszálló­mesterei fényképpel ellátott, a cég által lebélyegzett kitűzőkkel rendelkeznek. 3. A szerviz helyszínen javító mestereinél a cég által lebélyeg­zett készpénzfizetési számlatömb is található. 4. Ne próbáljuk a szakszerviz helyszínelő mesterét „megnyerni", az olcsóbb, céget megkerülő javí­tásra csábítani, mert idővel sok' fejfájást okozhatunk úgy magunk­nak, mint az esetleg „szóra hajló" mesternek. A „feketemunka" is pénzbe kerül, ha pár forinttal ke­vesebbe is, de az ilyen munkára a mester egyáltalán nem (főleg ha időközben kiröppentették a mun­kahelyéről), a cég pedig még ke­vésbé vállal bármiféle garanciát. Több ezer forintos hútő, mosó­gép vagy tv-alkatrész esetében nem biztos, hogy kifizetődő a ga­ranciamentes élvezet! Házkutatás a Mercedes Benz vezetőinél Könyvespolc f HÜTÖ-, MOSÓGÉP, TV, VIDEÓ . Helyszíni javítás, A SZERVIZ ingyenes kiszállás, garancia ElEKTROHONT-UIX Bt. 62/431-838 jj'babejeli iba bejelentés (nonstop) a link Házkutatást tartottak a Merce­des Benz két vezető beosztású al­kalmazottjának otthonában és iro­dájában, mert azzal gyanúsítják őket, hogy korrumpálódtak. A stuttgarti államügyész utasítására történt akcióról a Stuttgarter Nachrichten című lap számolt he szerdai számában. Az ügyészség szóvivője el­mondta a lapnak, hogy a házku­tatást még hétfőn hajtották végre a Fink-üggyel összefüggésben. A Mercedes Benz márciusban emelt panaszt a Törökországgal és a Független Államok Közösségével folytatott kereskedelem felelős igazgatója, Dieter Fink ellen ami­att, hogy 2,3 millió márka kenő­pénzt fogadott el márkakereske­dőktől. Fink úr suba alatt megáll­apodott a márkakereskedőkkel abban, hogy a volt Szovjetunió tagköztársaságainak szánt gépko­csikat Dél-Kelet-Ázsiába, illetve Japánba exportálják tovább. Ott ugyanis jóval magasabb áron le­hetett értékesíteni, mint a Volt szovjet tömb országaiban, hiszen az utóbbiakban a cég mérsékelt áron értékesíti személygépkocsi­jait és teherautóit. Az ügyész letartóztatási paran­csot adott ki Dieter Fink ellen, de az érintett Franciaországba mene­kült. (MTI) Visszatérni látszik a lovagi 1 históriák kora, és mely hagyo­; mányhoz is nyúlna vissza a lo­f vagregényeket mindig is kitün­| tetetten kezelő angolszász iro­1 dalom, mint a hajdani kelta mondakörhöz. Arthur király bi­rodalmáról, Perszifál és Lance­lot hőstetteiről először Wolf­i gang von Eschenbach írt, s hogy milyen szemléletesen, ar­| ról magyar fordításban a hazai t olvasó is meggyőződhetett. Eli­; zabeth Chadwick regénye, Az | első lovag most természetesen ; a nagy sikerrel játszott filmnek köszönheti népszerűségét, de bizonyos, hogy nem arra a sors­ra jut, mint tévéből, moziból is­Camelot tovább él mert forgatókönyvregény társai (Dallas, Borostyán, stb.). Arthur király városában, Ca­melotban, ünnepre készülnek, hiszen a király feleségül kívánja venni a gyönyörű Guinevere-t. A jövendő királynét útközben kóbor lovagok támadják meg, azonban a kelta - könyvünk­ben hazátlan - lovaghős, Lance­lot megmenti. Rendkívül érzék­letesen leírt szerelmi háromszög veszi ezzel kezdetét, hiszen Art­hur király mindkettőjüket váro­sába fogadja. A mondák hősi szenvedélye, mindig drámai árulásai és a lovagi szerelem: ezt kínálja Elizabeth Chadwick könyve azoknak az olvasóknak, akik a látványos film mellett (helyett) mindig a könyvet vá­lasztják. Hihetünk a fáma szava­inak, melyeket a szerző is idéz könyve végén: Arthur király szavait hallani vélték a szélben. Camelot tovább él. (Elizabeth Chadwick: Az első lovag; InterCom Kiadó, 400 old.) Amerikai psycho A modern prózán nevelke­dett olvasó már sokmindenhez hozzá van edződve, nem lehe­tünk biztosak azonban benne, hogy Bret Easton Ellis regényé­vel, az Amerikai psycho-vai szemben is van ellenszere. Je­lentek meg már botrányos mü­vei a huszadik század irodalmá­ban, előbb utóbb azonban vala­mennyit elfogadta a köztudat, ha nem másként, a korszellem megbocsátó címkéjével ellátva. Az Amerikai psycho a legjobb úton tart afelé, hogy a modem fogyasztói társadalom ne nézze el ezt a tulajdonképpen róla szóló botránykönyvet. Szó mi szó: valóban emészthetetlen. A regény olvastán De Sade márki legvadabb képzelgései is ártat­lan tetteknek tűnnek mindamel­lett, amit az amerikai társada­lom eme gazdag és felszínes képviselője, Pat Bateman elkö­vet. A borító felüljegyzése (Csak felnőtteknek!) talán kevés is figyelmeztetésül. Bateman va­lódi szörnyeteg. Nemcsak egy­szerű pszichopata, szexuális bű­nöző, hanem az értékválság horrorját jelképező személyiség, aki valamennyi kéjgyilkossága, szadista tette közben napraké­szen figyel és tudja: milyen márkájú órát vagy ruhát visel ő és áldozata(i). Ellis rémálomszerú könyvet írt arról a társadalomról, amely­ben a gazdagsággal megcsö­mörlött ember már nem találja a helyét. Igazi botránykönyvet ol­vasunk - ha bírjuk. (Bret Easton Ellis: Amerikai psycho; Európa Ki­adó, 577 old.) (faUrim &omjt>cfl)m Sze9ed-Kossuth L s9f-1 • *312-457

Next

/
Thumbnails
Contents