Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-28 / 253. szám

SZOMBAT, 1995. OKT. 28. Jánosi György beszámolt arról: a IV kongresszus no % MSZP elnökségi ÜlÓS - Hom Gyula ílélkÜl vemberi második ülésszaká- " Tavasszal tisztújító kongresszus A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksé­ge javasolja, hogy a párt választmanya - a no­vemberi kongresszus jóváhagyását kérve ­1996 kora tavaszára hívja össze az MSZP so­ros, V., tisztújítással is foglalkozó kongresszu­sát - jelentette be Jánosi György alelnök a pártelnökség pénteki ülését Icövetö sajtóérte­kezleten. A megbeszélésen Horn Gyula pártel­nök-miniszterelnök más hivatalos elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni. BELÜGYEINK 3 • APV Rt., bevételek és kiadások Hogyan lesz ebből 150 milliárd forint? Trianon-konferencia Pécsett Tüntetés előtt incs egy éve sem, hogy az oktatási intézmények •W finanszírozása körüli véleménypárbaj egyik kor­mányzati találata után a nagyobbik pedagógusszak­szervezet főtitkár asszonya, Szöllősi Istvánné a követ­kező mondatot nyilatkozta Szegeden: „Lesz még időnk sztrájkra és országos demonstrációra". Végtele­nül előrelátó kijelentés volt, és ne feledjük, a főtitkár asszony akkor tette, amikor a szocialista képviselők­nek még nem illett leplezetlen rémülettel bámulni a baloldali kormányzatból kilógó restrikciós lólábat. Mindenesetre szóról szóra igaza lett. Úgy tűnik, a jö­vő évi költségvetés tárgyalása előtt nyilvánosságra ho­zott minisztériumi oktatásfinanszírozási elvek (amúgy csak jövő augusztustól lépnének érvénybe) elhozták ha nem is a sztrájk, de az országos demonstráció ide­jét. Az államháztartási reformnak nevezett gazdasá­gossági intézkedéssorozat tervezése az egyik legérzé­kenyebb szelethez, az oktatáshoz érkezett. Ebben a körben élnek és dolgoznak azok, akik sohasem voltak kiváltságosak, akiket sohasem ismertek el magas bé­rekkel, és akiknek nem volt lehetőségük mellékkere­sethez vagy adótörvényi kiskapukon ki-be járkálás­hoz. November 15-én tüntetni fognak a pedagógusok. Egyelőre figyelmeztető jelleggel, azért, hogy súlyt ad­janak véleményüknek a tárgyalásos ütköztetés köz­ben. Nagy súly lesz, az bizonyos, hiszen az egyik leg­nagyobb létszámú és legszervezettebb szakszervezeti ágról van szó, amelyhez még a felsőoktatási és a köz­művelődési dolgozók is csatlakozni fognak. Most for­dul tehát „célegyenesbe" mindaz, aminek a következ­ményeivel sejtésem szerint hamarosan helyi feszültsé­gek formájában az önkormányzatoknak kell megbir­kózniuk. A gyereklétszám immár ijesztő csökkenésétől és az önkormányzati finanszírozás központi elvonásaitól sújtott oktatásnak hamarosan szembe kell néznie az­zal, amit a minisztérium létszámfinansztrozásnak ne­vez. Vagyis: csak annyit hajlandó finanszírozni, amennyi feladatot (és pedagógusi állást) szükséges­nek lát. Felemeli a kötelező óraszámot és csoportlét­számot, és különböző feladatmutatókat" vezet be, melyek együtt a pedagóguslétszám csökkenését, sok­szor iskolák összevonását vagy bezárását jelentik majd. A dolgok egyelőre nagyon kedvezőtlenül festenek a pedagógusok számára. A minisztérium első olvasatá­ban szerepel például az a mutató, mely szerint egy is­kolaigazgatóra (!) 400 gyerek kell jusson. Ha nincs ki a 400, az iskolának nem lehet igazgatója, ergo nem le­het önálló intézmény, ergo össze kell vonni egy másik iskolával. Ha valami csoda folytán helyben az önkor­mányzat nem kényszerül magától is gazdaságossági összevonásra, íme, itt a kényszer. Ezekre a mutatókra szólt a szakszervezet körzetesitési vádja is, hiszen a kistelepülések kisiskoláit nincs mivel összevonni. m pedagógus szakszervezet főtitkárasszonya nem A• túlzott, amikor nehéz tárgyalásokról beszélt. Meglehet, a 1/400-as arány éppúgy a tárgyalások előtt bevetett szám, mint a másik részről a 25 százalé­kos bérkövetelés (igaz, tavaly január óta a pedagógu­sok bére változatlan), mégis megjósolható: az iskolák­ra biztosan gazdaságossági reform, a kormányra pe­dig biztosan jelentős ellenállás vár. A fegyveresek is tiltakoznak nak az a feladata, hogy érté­kelje az MSZP, mint kor­mányzópárt tevékenységét, meghatározza a következő időszak legfontosabb felada­tait és ajánlásokat tegyen a párt hosszabb távú stratégiá­jához. Az őszi ülésszakra készülve a helyi és a területi pártszervezetek hetek óta fo­lyamatosan értékelik az or­szág helyzetét, az MSZP kormányzati és törvényho­zási munkáját, valamint a párt belső életét. Ezek a vi­ták döntően a párt program­jának szocialista-szociálde­mokrata értékeinek és a mindennapok kényszerű kor­mányzati gyakorlatának el­lentmondásairól szólnak, valamint a konfliktusok fel­oldásának és enyhítésének lehetséges módjairól. Az eszmecserék során ugyanak­kor egyre nagyobb hang­Az ország gazdasági szer­kezetváltásának mozgatóru­gója a beruházások növeke­dése. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon - átmeneti jelleggel - szükséges a fo­gyasztás visszafogása: a la­kossági és közfogyasztás, va­lamint a bérkiáramlás korlá­tozása - mondta Akar László, a Pénzügyminisztérium ál­lamtitkára pénteken, a Pros­peritás 2000 Csoport Átrium Hyatt Szállóban rendezett üz­leti reggelijén. A hazai beru­házások élénkítésére irányuló idei intézkedések hatására, a statisztikák szerint a beruhá­zási ráta már növekvő ten­denciát mutat, s legjobb eset­ben 1997 elejétől újra bővül­het a belföldi fogyasztás. Akar László elmondta: a makrogazdasági egyensúly megteremtése egyelőre a bel­földi fogyasztói piac szűkülé­sével jár együtt. Ezt azonban el kell fogadtatni a lakosság­gal annak érdekében, hogy a gazdálkodási szektor új for­ráshoz juthasson. A kormány­zat célkitűzései szerint az ál­lamháztartás hiánya jövőre nem haladhatja meg a GDP 4 A Magyar Nemzeti Ellenál­lási Szövetség Csongrád me­gyei tagjai tegnap tartották meg alakuló gyűlésüket, s választot­ták meg vezetőségüket. A 45-ös honvédség tagjait tömörítő szervezet megyei elnöke id. Je­nei Ferenc lett. A résztvevők súllyal vetődik fel az a kér­dés, hogy - elsősorban a kormányzati szerepvállalás­ból fakadóan - szükség len­ne-e szervezeti és személyi változásokra, avagy sem. ­Az elnökség a tagság elvárá­sának szeretne elébemenni, amikor azt kezdeményezi, hogy személyi ügyek is ke­százalékát. Ha ez megvalósul az befolyásolni fogja a pénz­piacot is: a vállalkozások jobb hitelfelvételi lehetősé­gekhez juhatnak, s a kamat­szint leszállítására is reális lehetőség nyílik majd. A mintegy 80 nemzetközi­leg ismert nagyvállalati tagot - közöttük a Fotexet, Amstel Sörgyárat, Duna Fűszértet, Shell-t, Unilevert - tömörítő Prosperitás 2000 Csoport ré­széről feltett kérdésre Akar László kifejtette: a stabilizá­ció szükségszerűségének oka­iról a mai napig sok vita fo­lyik a gazdasági szakemberek között. Véleménye szerint en­nek egyik oka, hogy a hazai nagyvállalatok zöme tönkre­ment a gazdasági átalakulás évei alatt. Többségük nem bírta elviselni a szerkezetáta­lakítás költségeit, a keleti pi­acok elvesztését és az itthon egyre élesedő piaci versenyt. Ezen jelenségek következté­ben megnőtt a gazdaság im­portigényessége, miközben az export visszaszorulóban volt. Mindehhez hozzájárult a helytelen árfolyam- és bérpo­litika is. (MTI) örömmel üdvözölték a kormány egyik októberi határozatát, mely szerint 1996. január l-jé­től nyugdíjkiegészítésben része­sülnek azok a Nemzeti Ellenál­lási Emléklappal jutalmazott személyek, akik havi nyugdíja nem éri el a 25 ezer forintot. rüljenek a tavaszi kong­resszus napirendjére - han­goztatta az alelnök. Az el­nökség indítványát várható­an szombaton vitatja meg a párt országos választmánya, a végső döntést azonban a tavaszi kongresszus összehí­vásáról a novemberi tanács­kozás hozza meg. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., illetve elődszervezetei januártól szeptember 30-ig együttesen 54,9 milliárd forint bevételre tettek szert. Ugyanezen idő alatt a privatizációs szerve­zetek kiadásai elérték az 54,4 milliárd forintot. Az idei privatizációs bevételek­ből a költségvetés közvetle­nül 9 milliárd forinthoz, osz­talékokból pedig további 4,69 milliárd forinthoz ju­tott. Az ÁPV Rt. Informatikai és Vagyonnyilvántartási Ügyvezető Igazgatóságának adatai szerint az idei privati­zációs bevételekből 32,1 milliárd forintot tettek ki a rendelt vagyonhoz kapcsoló­dó bevételek, 22,79 milliár­dot pedig a saját vagyonhoz kapcsolódóak. Értékesítés­ből és vagyonhasznosításból 45,6 milliárd forint szárma­zott. amelyből 28,1 milliárd készpénzben folyt be, csak­nem fele devizában. E-hitel és a hozzá kapcsolt részletfi­Budapesten a Világbank elnöke Budapestre érkezett pénte­ken James Wolfensohn, a Vi­lágbank elnöke. A delegáció­ban részt vesz Kemal Dervis, a Világbank területileg illetékes igazgatója, valamint Edward Nassim. a Nemzetközi Pénz­ügyi Tírsaság (IFC) igazgató­ja és Walter Kill, a Világbank­ban Magyarországot képviselő ügyvezető igazgató. A delegáció két napig tar­tózkodik Budapesten. A Vi­lágbank elnökét fogadja szom­baton Göncz Árpád köztár­sasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök is. Jánosi György a tájékoz­tató további részében arról is beszámolt, hogy az elnöksé­gi ülésen Kiss Péter jelezte, szükségesnek tartja a pártve­zetés véleményének megis­merését ahhoz, hogy felelő­sen eldönthesse, elvállalja-e a munkaügyi miniszteri posztot. Kiss Péter azt is el­mondta, hogy már megfo­galmazta feltételeit a tisztség vállalásához, ám azokról még nem tudott konzultálni a miniszterelnökkel. Mivel Horn Gyula ezúttal nem vett részt az elnökség ülésén, a képviselő kérte, hogy ha­lasszák későbbre a pártveze­tés állásfoglalását. Az újságírók kérdései zetés formájában 3,19 milli­árd forint érkezett be, kár­pótlási jegyet pedig 14,2 milliárd forint névértéken fogadtak be a privatizációs szervezetek. A társaságoktól 5 milliárd forintnyi osztalék­hoz jutott az ÁPV Rt. és két elődje, egyéb forrásból pe­dig 4,2 milliárd forinthoz. A készpénzes bevételelek összesen elérték a 37,4 milli­árd forintot. A privatizációs kiadások­ból 27,57 milliárd forintnyi a rendelt vagyonhoz kapcsoló­dott, 26,8 milliárdnyi pedig a saját vagyonhoz. A privati­záció előkészítésére az év so­rán 1,5 milliárd forintot kel­lett fordítani. A vagyonkeze­lés költségei 3,1 milliárd fo­rintra rúgtak, a saját műkö­désre pedig 2,75 milliárd fo­rintot fordítottak a privatizá­ciós szervezetek. A reorgani­Trianon-konferencia kez­dődött pénteken Pécsett. Az eszmecserét a Magyar Törté­nelmi Társulat, a Tudomá­nyos Akadémia és a Janus Pannonius Tudományegye­tem rendezte Trianon het­venötödik évfordulója alkal­mából. A résztvevő történé­szeknek, mint azt Diószegi István, a társulat elnöke ki­fejtette: nem csak a múlt kri­tikája, hanem annak magya­rázata is feladatuk. A konfe­rencia előadói a Trianonhoz vezető folyamatot - benne a nagyhatalmak és a hajdani Magyarország nemzetiségei­nek szerepét -, továbbá a szerződés nyomán létrejött új államok kisebbségeinek helyzetét elemzik. Jeszenszky Géza volt kül­ügyminiszter, a Közgazdasá­gi Egyetem nemzetközi kap­Január és augusztus kö­zött alapvető változások ala­kultak ki a gazdaságban. To­vább folytatódott az ipari termelés növekedése, ám an­nak üteme lassabb a múlt évinél. Lényeges változás, hogy a termelés bővülésében meghatározóak lettek az ex­portrendelések. Számottevő fellendülés alakult ki a me­zőgazdaságban. Jelentősen emelkedtek a felvásárlási árak, ami növeli a gazdálko­dók jövedelmezőségét. Meg­kezdődött a belső és a külső pénzügyi egyensúly javulá­sa. Ezt tükrözik a márciust követő költségvetési, külke­reskedelmi és folyó fizetési mérleg adatok. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal adott pénteken tájékoztatást. nyomán Jánosi György el­mondta, hogy az elnökség tagjai közül senki nem kí­vánta a novemberi kong­resszuson rendezni a szemé­lyi kérdéseket. A következő kongresszus összehívásának időpontjáról azonban részle­tes vitát folytattak. Azért döntöttek a kora tavasz mel­lett, hogy addigra mindenütt lebonyolíthassák az új kül­döttek megválasztását. A kongresszus időpontját emellett a stratégiai program megalkotásához is igazítani kívánták, hogy az új pártve­zetést már a progaram és a feladatok ismeretében vá­lasszák meg a küldöttek. A stratégiai program elemei­nek vitáját ezért már az őszi kongresszuson megkezdik. Jánosi reményének adott hangot, hogy a novemberi vita alapján a tavaszi kong­resszusra lényegében össze­áll a párt stratégiai program­ja. (MTI) záció 6 milliárd forintba ke­rült eddig, befektetési ala­pokra, társaságalapításra pe­dig 2,1 milliárdot fordítottak. Kezesi, garanciális kötele­zettségekre 2,9 milliárd fo­rintot kellett költeni. A külön jogszabály szerinti befizeté­sek együttesen elérték a 15 milliárd forintot, melyből 9 milliárd forintot tett ki a köz­vetlen költségvetési befize­tés. Az év során 155 privati­zációs tranzakcióra került sor, amely 34,25 milliárd fo­rintnyi jegyzett tőkét érintett. Az átlagos értékesítési árfo­lyam 118 százalék volt. Tel­jes egészében 70 társaságot adtak el, melyek jegyzett tő­kéje 12,12 milliárd forint volt névértéken, az értékesí­tések 115 százalékos átlagár­folyamon történtek. Az idén 21 MRP, és 2 lízinges érté­kesítésre került sor. (MTI) csolatok tanszékének tanára többek között azt a vélemé­nyét fejtette ki, hogy Triano­nért és következményeiért közös az egykori szövetsé­gesek - az általunk elsőként elmarasztalt franciák mellett a britek és az amerikaiak ­felelőssége, s a magyar kül­politika fontos feladata, hogy minderre és a létrejött komoly feszültségekre, illet­ve azok kiküszöbölésének módjára felhívja az egykori békekészítők figyelmét. Más előadók a huszadik századi magyar történelem legtragikusabb eseményének nevezték a trianoni szerző­dést, melynek következmé­nyei nemcsak az egykori Magyarország népeire, ha­nem egész Európa későbbi történelmére is nagy hatást gyakoroltak. A tájékoztatás szerint az év nyolc hónapjában az ipari termelés 7,4 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbit. A növekedés megha­tározóan az exporteladások­ra támaszkodik. A belföldi értékesítés alig emelkedik, nyolc hónap átlagában mind­össze 1,4 százalék volt a nö­vekedés. Az ipar termelé­kenysége figyelemre méltó mértékben, 12,4 százalékkal javult. Ennek az az oka, hogy az ipari termelés növe­kedése csökkenő létszám mellett megy végbe. A külkereskedelmi mér­Országos tiltakozó akció­ra készül a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Ér­dekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ). Ennek előkészí­tésével párhuzamosan az FRDÉSZ tagszervezetei - a tárcaközi érdekegyeztető fó­rum keretében, tárgyalásokat kezdeményeznek az érintett minisztériumokkal - olvas­ható abban a közleményben, amelyet pénteken a szak­leg egyensúlya a statisztika szerint kissé mérséklődő ütemben, de tovább romlott. Az első nyolc hónap passzí­vuma 2467 millió dollár, mindössze 80 millióval ke­vesebb a múlt évinél. Az ex­port mennyisége négy száza­lékkal növekedett, ugyanak­kor az import mennyisége 3 százalékkal csökkent az elő­ző évhez képest. A folyó fizetési mérleg hiánya július végén 2,1 mil­liárd dollár volt, ami 0,2 mil­liárd dollárral kevesebb, mint a múlt év azonos idő­szakában. A központi költ­szervezeti tömörülés szövet­ségi tanácsának ülése után juttatott el az MTI-hez He­gyes András, a tömörülés el­nöke. A tanácsülésen azért döntöttek a tiltakozás mellett és hoztak létre demonstráci­ós bizottságot, mert nem bíz­nak abban, hogy az idén megszületik a szolgálati tör­vény, és 1996. január 1-jei hatállyal bevezetik az abban szereplő illetményrendszert. ségvetés hiányáról szeptem­ber végi adatok állnak ren­delkezésre, eszerint 216 mil­liárd forintot tett ki a passzí­vum, ami mintegy 60 milli­árd forinttal több az egész évre előirányzott mértéknél. Az év elejétől augusztus végéig a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók bruttó átlagkeresete 37 ezer 924 forintot tett ki, 20,7 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az adózás utáni nettó keresetek össze­ge 25 ezer 340 forint volt, 15,6 százalékkal magasabb, mint a múlt év első nyolc hónapjában. A fogyasztói árak emelkedését figyelem­be véve a nettó reálkereset 9,7 százalékkal csökkent. (MTI) Fegyverptr! Újratárgyalják az illegális fegyveral­katrészek gyártásával és az alkatrészek importjával megvádolt, de bizonyítottság hiányában felmentett fegyveralkatrész­gyártók, -kereskedők ügyét. Legalábbis mi úgy tudjuk, hogy a Csongrád Megyei Bíróság új eljárás lefolytatására kötelez­te az első fokon eljáró Szegedi Városi Bí­róságot, amely előzőleg a felmentő ítéle­tet hozta a szegedi fegyvcralkatrész-per­ben. A fegyverbotrány két éve robbant ki, amikor is a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság gazdaságvédelmi osztályá­nak nyomozói rajtaütöttek a kéziszer­számgyár öntödéin, raktárain. A rendőr­ségi akció során tucatnyi kokillát és több tízezer fegyveralkatrészt foglaltak le. A fegyveralkatrészeket egyébként az ugya­nott textilgépekhez készült alkatrészek kódjai mögé bújtatták a gyártók, keres­kedők, Az érdekes formájú vasdarabok­ról később a szakértők egyértelműen ki­jelentették: azok fegyveralkatrészek! Vé­leményüket alátámasztotta még az is, hogy házkutatások során olyan, Jugoszlá­viából származó tervrajzok kerültek elő, Fegyverper! amelyek nem hagytak kétséget afelől: elő­zetes véleményükben nem tévedtek. A gyártásban alvállalkozók is részt vettek, mások mellett egy orosházi öntöde is. Talán nem mellékes: a fegyveralkatré­szeket nem Magyarországon értékesítet­ték, hanem Horvátországban! Az illegális fegyveralkatrész-gyártással gyanúsított, majd azzal megvádolt és bí­róság elé citált három személy egyike a lapunknak adott interjúban kijelentette: nem tudta, hogy a „textilgép-alkatrészek" összepasszítása után nem szövőgép, ha­nem egy félautomata, öntöltős pisztoly körvonalai lesznek láthatók. A felmentő ítélet egyébként óriási bot­rányt kavart. Az ügyben eljáró nyomo­zók, szakértők nem értették a bírót, és még sokan mások sem osztották a bí­rótság) álláspontját. Mint ahogy a megyei bíróság, vagyis a „másodfok" sem. Persze akadtak kivételek, legalább három olyan személyről tudunk, a vádlottakról van szó, akik nagyon is elégedettek voltak az ítélettel és Katona Tibor bíróval. Oláh • Akar László, PM: Korlátozni kell a fogyasztást és a bérkiáramlást „Negyvenötösök" szövetsége A KSH a gazdaságról

Next

/
Thumbnails
Contents