Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-04 / 233. szám

SZERDA, 1995. OKT. 4. BELÜGYEINK 3 Azt követően, hogy a kormány legutóbbi ülésén döntött a jövő évi költségvetés tervezetéről, a képviselők a napokban kézhez kaphatták a törvényjavaslatot. A javaslat azzal számol, hogy az államháztartás hiánya tőketörlesztés nélkül egy év alatt közel 100 milliárd forinttal csökken. A központi költségvetés deficitje a privatizációs bevételekkel együtt nem lehet nagyobb 124-125 milliárd forintnál, az államháztar­tás hiánya pedig 260-262 milliárd forintot tehet ki. Jövőre a tervezett privatizációs bevételek 100 milliárd forint körül alakulnak. A törvény­javaslat a kiadási főösszeget 2056,6 milliárd forintban, a bevételi fő­összeget pedig 1931,9 milliárd forintban jelöli meg. • Az 1996. évi költségvetés tervezete • Maximum 2 milliárd dollár hiány • Csökkenő reálbérek A kormányzat, amikor a költségvetés tervezetét ké­szítette. feltételezte, hogy a stabilizációs folyamat eredményeként 1996-ban már megáll a nettó külső adósságállomány növeke­dése, s az idei 22 milliárd dolláros szinten marad. Ez akkor érhető el, ha a fizeté­si mérleg hiánya az 1994. évi 3,9 milliárd dollárról 1996-ra 2 milliárd dollárra mérséklődik. A fizetési mérleg helyzetének javulá­sához elsősorban a külke­reskedelmi egyensúly ked­vezőbbé válása járul hozzá. Amennyiben az elképzelé­sek valóra válnak, úgy folytatódik a kivitel növe­kedése, ami 1996-ban 7-8 százalékos lesz, miközben az import csak kismérték­ben, 1 százalékkal bővül. Az infláció üteme jelentő­sen mérséklődik. A terme­lői árak emelkedése 17 szá­zalék körül alakul, a fo­gyasztóiár-drágulás pedig 19-21 százalék lesz az ez évi közel 30 százalékos szinttel szemben. A pénzügyi egyensúly javulásának fontos feltéte­le, hogy miként alakulnak a keresetek. A kormányzati számítások szerint a bruttó keresettömeg jövőre 14-15 százalékkal emelkedhet, míg a foglalkoztatottság A büdzsé kemény korlátai közel 4 százalékkal mér­séklődik. így az átlagkere­seteknél gyorsabb növeke­dés, 19-20 százalékos bő­vülés alakulhat ki, ami azonban részben a munka­nélküliség bővülésének következménye. Figyelem­be véve a személyi jövede­lemadó rendszerben terve­zett változtatásokat és az inflációt is, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 4 szá­zalékkal mérséklődik 1996-ban, szemben az ez évi 9-10 százalékkal. A jö­vedelemátcsoportosító in­tézkedések eredményeként a beruházások tovább gyorsulnak, az ez évinél is erőteljesebben növeked­nek, a beruházási ráta elér­heti. a 11 százalékot is 1996-ban. Ilyen feltételek mellett a GDP volumene az idei évhez hasonló mérték­ben egy-két százalékkal növekszik. A költségvetési tör­vényhez szorosan kapcso­lódnak azok a változtatá­sok is, amelyeket az adó­rendszerben a kormányzat javasol. Ezek szerint az adóbevételek 1996-ban a GDP-hez viszonyítva nem csökkennek. Igaz ez a sze­mélyi jövedelemadó terhe­lésre is, bár a szabályok módosítása a különböző nagyságú jövedelemmel rendelkezőket nem egyfor­mán érinti. így a nullakul­csos sáv megszüntetése mellett a minimális bér to­vábbra sem visel lényeges adót, a kormányzati elkép­zelések szerint az átlag alatti, illetve átlagos kere­setek pozíciója alig válto­zik, míg a magasabb jöve­delmek adóterhelése emel­kedik. Mivel szűkül a ked­vezmények köre, így nö­velhető az adóalap. A vál­lalkozásokat kívánja a kor­mány preferálni azzal, hogy a társasági adó mérté­keit nem változtatja. Mint ismeretes, egy évvel koráb­ban viszonylag kedvezőbb társasági adó mértékek ala­kultak ki, főleg olyan cé­gek számára, amelyek beru­háznak, a megtermelt nye­reséget nem veszik ki a vállalkozásból, hanem azt fejlesztésekre fordítják. A kormányzati elképzelések szerint a helyi adóztatás szerepe jövőre tovább nö­vekszik, és emelkednek a fogyasztásiadó-tételek is. A forgalmi adó rendszer­ben jelentősebb változás nem várható. A költségvetési tör­vényjavaslat az elmúlt he­tekben lefolytatott érdek­egyeztetési vita során né­miképpen átalakult. A leg­jelentősebb változás, hogy a tervezett deficit 120 mil­liárd forintról 124 milliárd forintra növekedett. A vita során korrigálták a jövő évi személyijövedelema­dó-bevétel előirányzato­kat. A kormányzat eredeti­leg azzal számolt, hogy ilyen elmen 377 milliárd forintot fizet be a lakosság, ám a parlament elé került javaslatban már valamivel nagyobb összeg, 379 mil­liárd forint szerepel. A ki­adásoknál a vita eredmé­nyeként kismértékben, 2 milliárd forinttal emelke­dett a központi költségve­tési szervek, és 3 milliárd forinttal a helyi önkor­mányzatok támogatása. A helyi önkormányzatok tá­mogatására fordítható összeg így lényegében nem változott. Sokkal in­kább az eredeti pénzügy­miniszteri javaslathoz van közel, szemben azzal az összeggel, amit a Belügy­minisztérium szükséges­nek tartott volna. A jövő évi költségvetés­ben az egyik leglényege­sebb változás, hogy szá­mottevően csökkent az el­különített állami pénzala­pok száma. Legalábbis a kormányzat erre tett javas­latot a tervezetben. Tizen­kilenc alapot a költségve­tésbe integrálnak, az Orszá­gos Játékalap megszűnik, öt alapot összevonnak és új neve a Munkaerőpiaci Alap lesz. Ezen kívül to­vábbi négy alap marad meg önállóan. A pénzalapok 1996-ban 3,4 milliárd fo­rint támogatásban része­sülnek összesen. A költségvetés finanszí­rozásánál a kormányzat úgy számol, hogy 1996­ban 224,8 milliárd lesz a privatizációs bevételek nélkül számított hiány, eb­ből 100 milliárd forintot a privatizációs bevételek fe­deznek, így a folyó költ­ségvetéssel kapcsolatos deficit esetén a finanszíro­zásra a kormányzatnak 124,8 milliárd forintot kell előteremteni. Amennyiben azonban az adósságszolgá­latot és az államháztartás egyéb tételeit is figyelem­be veszik, úgy jövő évre a finanszírozási igény eléri a 433,8 milliárd forintot. A központi költségvetés bel­földi adósságára fizetett kamatok nagysága jelentő­sen emelkedik egy év alatt. Idén várhatóan 470,8 mil­liárd forintot fizetnek ilyen célra, jövőre azonban 539,6 milliárd forint ka­matkiadás terheli a folyó költségvetést. Annak el­lenére ilyen nagy a kamat­teher, hogy a Pénzügymi­nisztérium az előző évi ka­matszinthez képest jelen­tós, mintegy 4,1-4,3 száza­lékos állampapírkamat­szint mérséklődéssel szá­mol. (MTI) • Tisza '95 Novemberben: mükatasztrófa A szakemberek szerint a tragédiát Szeged talán az áramszolgáltatás leállásá­val „megúszhatná", mivel a vonat- és a körtöltés men­tén megállítható lenne az áradat. Igaz, a 15 esztende­je tartó szárazság, ami jócs­kán megviselte a gátakat. Szeged mellett Makó, ki­váltképpen pedig Vásár­hely térségében mégiscsak óriási figyelmet igényelne. Ezenkívül nem lehet meg­feledkezni arról sem, hogy a mindszenti torkolati zsi­lip száz éve épült. A gon­dokat súlyosbítaná - mint az tegnap délután a polgári védelem kishomoki kikép­zőbázisán tartott sajtótájé­koztatón dr. Kováts Gábor­nak, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság igaz­gatójának, Kaszás Mihály ezredesnek és Lehmann Ist­vánnak, a Csongrád me­gyei védelmi bizottság el­nökének, valamint Szalay Istvánnak, Szeged polgár­mesterének szavaiból is ki­derült -, hogy jelentős mértékben csökken(t) a ka­tonaság létszáma és tulaj­donosváltás miatt a cégek, üzemek sem kötelezhetők azonnali segítségnyújtás­Szerencsére csak a feltételezés szint­jén, ami persze ka­tasztrófa esetén mégis egyenlő lenne a tragikus valóság­gal: ha az 1 879. évihez hasonló ár­vízhelyzet alakulna ki régiónkban, ak­kor azonnal ki kel­lene költöztetni Dóc és a környezd ta­nyák lakóit, de Baksot, az olajme­zót és Dorozsmát sem lehetne meg­menteni. ra. Sőt, általában a kor­mányzat az ország 52 szá­zalékban ár- vagy belvíz­veszéllyel fenyegetett 48 ezer négyzetkilométernyi területére mindössze az el­fogadható védelmi feltéte­leket biztosító összeg egy­harmadát tartalékolja. A '95 júniusában elfoga­dott új vízügyi törvény ugyan az önkormányzatok feladatává tette a védelmi igazgatást, de a biztonság javítására valójában sehol sincs elegendő pénz. A me­gyei védelmi bizottság ép­pen ezért - természetesen központi segítséggel ­legalább arra igyekszik fel­készülni, amit lehetőségei megengednek, hiszen em­berek ezreinek életéről, ópi­ási anyagi értékek megóvá­sáról van szó. így novem­ber 8-án és 9-én Tisza '95 elnevezéssel egy védelmi törzsvezetési gyakorlatot szerveznek. Ennek során az érintett önkormányzatok, hatóságok, szervezetek, in­tézmények élesben próbál­ják ki, mi a teendő árvízve­szély esetén, kezdve a leg­sürgősebb döntések meg­hozatalával, az evakuálá­sok megszervezésével, va­lamint a szükségállapot hi­vatalos kihirdetésén és a konkrét mentési feladato­kon túl egészen a tragédiát követő fertőtlenítő, helyre­állító munkákig. A tervek szerint a programba a ro­mán vízügyi és területi ha­tóságok képviselői is be­kapcsolódnak majd. A szakértők az imitált árvízi katasztrófa kapcsán szerzett tapasztalatok alap­ján szeretnék elérni, hogy a vízügyi és az egyéb, egy­kor még mozgósítható, ma viszont hiányzó létszámot miként tudják pótolni. A régió lakossága számára így szeretnék megnyugtató módon garantálni, hogy ha a valóságban is bekövet­kezne ilyen eset, kellő fel­készültséggel és önfegye­lemmel mindenképpen el­kerülhető egy totális tragé­dia. N. Rácz Judit Magyar-román forrádrát Forródrótot, azaz köz­vetlen telefonkapcsolatot létesítenek a magyar és a román védelmi miniszter, illetve a két ország vezér­kari főnöke között. Erről Budapesten született meg­állapodás, amikor Keleti György honvédelmi mi­niszter kedden találkozott a meghívására háromnapos hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezett Gheorghe Tinca román védelmi mi­niszterrel. A forródrót kia­lakításához az Egyesült Ál­lamok nyújt technikai se­gítséget. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, egy­másfél hónapon belül min­den, 18 éven aluli és nyug­díjas magyar állampolgár, vagyis a lakosság körülbe­lül fele új társadalombizto­sítási igazolványhoz jut. Ezen a személyi szám he­lyett már az úgynevezett társadalombiztosítási azo­nosító jel (taj) szerepel. A lakosság másik fele vi­szont egyelőre csak egy hatósági igazolást kap ar­ról, hogy ezután milyen azonosító számon szerepel a tb-nyilvántartásokban. A régi tb-kártyák januártól csak ezzel a hatósági bizo­nyítvánnyal lesznek érvé­nyesek - közölte Szilágyi András, az egészségbizto­Alku ég az átkosban, annak is a közepén két fote­lünktől próbáltunk megszabadulni. A bizo­mányi egy korosabb hölgyet küldött hozzánk, aki azonnal csepülni kezdte eladásra felkínált bútora­ink állagát. Már-már ott tartottunk, hogy ingyen is odaadjuk, csak ne kelljen nekünk kerülgetnünk a lomtalanításig, amikor finom mosollyal az or­runk alá dugta a papírt, hogy ötezer forintért (ak­kor két havi fizetésem) beveszi a derék karosszéke­ket. Döbbenten néztem rá: ez mi? - Tudja, alkudni tudni kell. Én azelőtt handlé voltam. Most az eladási ár után kapom a százalé­komat. De szeretek egy kicsit eljátszogatni, hogy csinálnám, ha rendben mennének a dolgok. Akkortájt a vasfüggöny mögött találkozhattunk igazi piaci alkuval. Én a római Porta Portese zsi­bárusai között estem át a tűzkeresztségen. Hitve­sem két kézzel rángatta a lefitymált anorákot, és közben a bokámat rugdalta, ne vágjak ilyen elége­dett pofát, mert akkor nem enged az árus. Sajnos a kormánykoalíció pártjainak nincs fe­leségük, aki bokán rugdalná őket, alku előtt ne kürtöljék ki az általuk elérni akart árakat. De ugyanezt el lehet mondani szakszervezetről ésJV munkáltatóról, vagy éppen legutóbb a diákok és a velük vitatkozó művelődési tárca képviselőiről is. , A tandíjügyben tárgyalók szemmel láthatóan nem is engedményeket akarnak kicsikarni a másik félből, csupán saját táboruknak akarják bizonyí­tani hajthatatlanságukat. Az az igazi politikus, aki semmiben sem engedett. Igaz, semmit sem ért el, de bemutatta hajlíthatatlanságát. A diákvezérek oldaláról ez a kérdés érthető. A tét nem kevés: ki lesz az új Orbán Viktor! De a minisztériumot képviselő illetékes urakat nehezebb megérteni. Én a helyükben nem fáradnék az ügyben, hogy bizonygassam, milyen helyes, kí­vánatos dolog tandíjat fizetni, mennyire segít ez közelíteni felsőoktatásunkat Európához. Nincs a világnak olyan adománya, amely ne lenne jobb in­gyen, mintha fizetni kell érte. N em lenne egyszerűbb csak annyit mondani: gyerekek, nektek igazatok van, nektek járna az ingyenes oktatás, az olcsó kollégium, az állami­lag támogatott árú tankönyv meg még minden, amit csak akartok? Mint ahogy minden polgárnak járna az ingyenes orvosi ellátás, a családi pótlék, a megfizethető közüzemi szolgáltatás. Jár, csak nem jut. Nekik sem, nektek sem. Elvég­re ti is ebben az országban éltek, ha már nem volt szerencsétek. Most csak az a kérdés: hol húzhatjuk még a nadrágszíjat, hogy a célba vettek derekáról ne csússzon fel a nyakáig? Alkudni tudni kell. Ezért nem tartanak ülősztráj­kot az egyetemisták az élelmiszerboltok, a butikok vagy a benzinkutak előtt. Pedig ott is lenne miért. MODUL BAK Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481, 62/491-022, 311-092. 24. Soproni bejárati ajtók, höszigeit üvegezésű ablakok megrendelhetők! Szentes, József A. u. rrfn KING PUMA edző- és sportcipők _ 18-47-es méretig bőr és gyöngyvásznas cipők. Futballcipők 35-44-es méretig. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény Szeged, Takaréktár u. 1. sftó főosztályvezető-he­lyettese. Az akciót várható­an a hét végén indítja a tb. Szilágyi elmondta: miu­tán az Alkotmánybíróság alaptör vény-el lenesnek minősítette a személyi és tb-számmal is ellátott kék tb-kártyát, az idei évtől kezdődően már csak újfaj­ta, zöld igazolványt adtak ki. Ez elsősorban abban különbözik a-régitől, hogy azonosítóként csupán az úgynevezett taj-t tartal­mazza, ez pedig nem más, mint egy egyszerű sor­szám, semmilyen, a szemé­lyi számban rögzített in­formációt nem hordoz tu­lajdonosáról. Az új kártya azért is más, mint a régi, mert amennyiben az iga­. zolvány tulajdonosa más munkahelyre megy, vagy munkanélkülivé válik, nem az egész kártyát, csu­pán a hozzá tartozó igazo­lólapot kell kicserélni. Az idén eddig mintegy 700 ezren kaptak új tb-kártyát. Heteken belül pedig - a né­pességnyilvántartó, ijletve a nyugdíjfolyósító adatai­ra támaszkodva - többmil­lió, az alkotmányossági kí­vánalmaknak megfelelő tb­igazolványt postáz a tb. Er­re azért van szükség, mert ­amint a főosztályvezető­helyettes elmondta - janu­ár l-jétől például minden recepten kötelező lesz fel­tüntetni a beteg társada­lombiztosítási azonosító jelét. Az új azonosító beve­zetésével ugyanis egy, a mainál sokkal megbízha­tóbb adatbázist is kiépít a biztosító. Ebből megtud­ható majd például, ha vala­ki egyszerre több házior­vosnál is bejelentkezett, sőt az is, ha ugyanarra a gyerekre mindkét szülő igényel családi pótlékot. (MTI) Bíróságok és milliárdok A bíróságok működése, a munka feltételeinek javí­tása volt a témája annak a keddi megbeszélésnek, amelyet Vastagh Pál igaz­ságügy-miniszter, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke és Fedor Attila, az Or­szágos Bírói Tanács elnöke folytatott a minisztérium épületében. Vastagh Pál elmondta: elenleg 151 bíróság műkö­dik az országban, a bírák száma meghaladja a 2200­at, a be nem töltött státu­sok száma tíznél kevesebb. A bírák száma január 1-je után százzal növekedhet. 1995-ben 10 milliárd 650 millió forintnyi támoga­tásban részesültek a bíró­ságok, a jövő évi költség­vetésben ez az összeg 2,1 milliárd forinttal emelke­dik.

Next

/
Thumbnails
Contents